Esztergom és Vidéke, 1900

1900-01-14 / 3.szám

mozdonynak emberek áltaí való mozgatása. Nem lett belőle semmi, de lesz. Hogy mikor?— arra csak a szakminiszter felelhetne. Meg kell indítani újra a mozgalmat, sót véleményünk szerint ki kellene azt terjeszteni a mánkásosztályra is, hogy midőn a munkaképtelenség napjai beköszöntének a szegény munkásra, ne legyen kényszerülve házalni, kilincselni. Ha pedig a nyugdíjintézmény keretéből a mezei munkásosztályt kizárnák, akkor is kellene valamely oly egyesületet létesíteni, melynek *célja lenne az öreg napok számára való gyűjtés és az elkövetkezett tehetetlenség napjaiban való segélyezés. Ha a tisztességes eltemettetés céljából' be tudnak iratkozni s fizetni a halottas egyletbe; miért ne fejthetnék ki e készségüket oly egylettel szemben, a melytől öreg napjaikra biztos segélyt várhatnak. — Ilyen szóban forgó humanitárius irányzatú egyletnek bővíteni ke lene a jelenlegi aggok kását, vagy pedig ujakat létesíteni. Ezen mozgalomban azt hisszük, szívesen résztvenne minden jó érzésű polgár és emberbarát, s aki ettől hideg egykedvűséggel elzárkóznék, az arra sem volna méltó, hogy embernek tartsák, mert lelke nincs és szive elfasuit embertársai iránt. -y KRÓNIKAAsszonyribiliió a városházán. — (Jelenlévők: 140 asszony, 12 apa, polgármesteri fogalmazó, a kir. tanfelügyelő és egy batár rendőr.) — Nagy nyüzsgelem volt csütörtökön reggel a városházánál. Összesen 152 szülő volt beidézve azért, hogy gyermekeiket részint be nem íratták, részint rendetlenül kü'dték az ismétlő iskolába. Az ismétlőiskolát, amint tudva van, a kir. tanfelügyelő szorgalmazására, a mult évben szervezte a város, külön a fiuk és külön a leányok számára. Azelőtt ismétlőiskola egyáltalán nem volt szervezve a városi iskolák mellett. Ami öreg hiba s nagy mulasztás volt. A dolog máig még szokatlan is a szülők előtt s a figyelmeztetések dacára is visszatartották az iskolától gyermekeiket. A tankötelezettség végrehajtásának ellenőrzése a városnál O'svátft Andor elnöki fogalmazó ügykörébe van beosztva, aki ezt az ügyet kiváló erélylyel s ambícióval is gondozza, hogy ez által a város tanügyi viszonyait részéről is javítani segítse. Mnlt csütörtökre egész tömege lett be idézve a szülőknek, annak kijelentése mellett, hogy meg nem jelenésük esetében,, meghallgatásuk nélkül fog kirovatni reájuk a törvényszerű bírság. * És megjelent 140 anya és 12 apa, kezében tartva mindegyik az idéző cédulát és várva a történendőket. Kapu alatt, folyosón, lépcsőzeten s a nagyteremben külön-küiön tömegek verődtek össze. Voltak kifakadások közbe-közbe cifra kifejezésekkel tarkázva. Bont kilenc órakor O'sváth a nagy zsivaj lecsillapításával megnyitotta az eljárás menetét és sorba vévén a renitens szülőket, megkezdte egyénenkint a birság összegének kiszabását. Némelyikre négy koro aat is.. Lett erre zaj és lárma. Az asszonyok ribilliója egyre fokozódott. — Az én gyermekemmel én páran csolok 1 Ahhoz másnak semmi köze! Hat az urakat miért nem büntetik f 1 Uri nép itt egy sincs. Csak a szegény emberről húzzák itt is a bőrt, — hangzottak egyes közbeszólások. * Ekkor lépett be, Vargyas Endre kir. tanfelügyelő a nagyterembe. Ahá ! itt van, gondolták az asszonyok, az ő megnyomoritójuk ! A tanfelügyelő láthatólag meg is volt hökkenve a zsúfolásig megtelt nagyterem asszonynépségének morajló tömegétől s haragtól villogó szemeiktől. A fogalmazó azután átengedte a tanfelügyelőnek az elnöki széket, aki elfoglalván helyét, odasúgott valamit O'sváthnak, aki csendre intvén az aszszonyokat, figyelmeztette őket, hogy a kir. tanfelügyelő megjelenvén a tárgyalásra, szólni kivan a megjelent szülőkhöz. Szólt pedig a tanfelügyelő körülbelül a következőképpen : * Tisztelt anyák és apák I Eljöttem a mai tárgyalásra én is, mint a közoktatásügy képviselője, hogy szemtől-szemben láthassam azokat a szülőket, akik a törvény ellenére visszatartják gyermekeiket az oktatás és pallérozottság áldásaitól. Apák, anyák ! ez nem csak törvényellenes, nemcsak "saját gyermekeik jól felfogott érdeke ellen való merénylet, hanem nemzeti jóhirnevünk ellen való cselekedet is. Lássák! mikor harminc év előtt a népiskolai" törvény életbe lépett, Magyarországon az iskolába járók száma csak 56°/

0 volt. Vagyis minden száz gyerek közül csak 56 gyerek járt iskolába. Tehát alig több felénél. Voltak olyan várraegyék is, mint Hunyad és Maramaros vármegyék, ahol minden 100 tanköteles közül csak 28 gyerek látogatott iskolát. Magyarországban az iskolába járók száma azonban manap már 79%- Vagyis manap már az iskolába nem járók száma minden száz után 21-re apadt le. És ha Magyarország igy áJI, tudják-e miképpen állanak más az országok ?! Hát első, helyen áll Svéd- és Norvégország, ahol minden 100 gyerek közül csak 1 nem jár iskolába, ezek is olyanok, akik hülyék, vagy nyomorékok. Németország, Svájcz szintén 99% arányában küldi gyermekeit iskolába. Magyarországban, sajnos, hogy az írni-olvasni tudó fe

!

nőttek száma csak 57% míg ellenben az Osztrák-tartományok között, például Csehország, 97%"

a

l szerepel. Ennyire hátra vagyunk mi magyarok ! Apák, anyák 1 ezt a szégyent Magyarországon tűrni nem szabad. A ki itt a dolgot lanyhán veszi, az nemzetü bűnt követ el! Esztergom városában a mult évben 89 mindennapi tanköteles nem járt iskolába. És ha most ezt a számot az ismétlők is szaporítják, ez által városunk is segítené hátra tolni a nemzetet más apróbb nemzetek háta mögé. Ezt tűrni nem szabad. Azért üdvözlöm a város erélyes tisztikarát a teljes szigor alkalmazásáért. Minthogy azonban a nagyobb mérvű pénzbírság csakugyan lesújtó lenne egyikmásik szülőre, arra kérem a tisztelt városi tisztviselő urat, hogy ezzel az alkalommal csak a legkisebb pénzbirságnak, egy koronának kiszabására szorítkozzék, a szegények büntetéséül pedig közmunkát rójon ki. Figyelmeztetem azonban a szülőket, hogy ismételt mulasztás esetében, a fonozatos pénzbírság teljes szigorral s minden kímélet félretételével fog végrehajtatni. Ezt kívánja a rend s a város jóhirneve ! Egyébként Isten áldja kigyelLőn pedig erre általános megkönnyebülés. Csak itt-ott hangzott fel egy-egy felsóhajtás, hogy még az az egy korona is sok ! Csendesség! hangzott a városi tisztviselő figyelmeztetése. Menjünk odább ! Es rótta-rótta tovább és tovább az egy koronákat. A tanfelügyelő pedig, re bene gesta, távozni készült, de akkor ismét felhangzott a morajló zaj, mire még egyszer odaszólt az asszonynépséghez : — Nyugodjatok meg édes véreim O'sváth jjrnak rendelésein! És távozott a tanfelügyelő, bemenvén egyuttel Vimmer Imre polgármesterhez is gratulálván neki, a tankötelezettség végrehajtása ügyében a városi tisztikar által kifejtett ügybuzgalom fölött. De viszont gratulálhatott önmagának is a tanfelügyelő azon szerencse fölött, hogy ép bőrrel szabadulhatott a harcias asszonyregiment köréből! Mert az a néhány szál rendőr ugyan ki nem menthette volna körmeik közül, annál kevésbé, mert a beidézett renitens és zajongó apák között, az asszonyregimentben volt egy városi — rendőr is. Riporter. — mm ÉMÉ p"p-f-yFarsangi naptár. Január 14. A »Kath. Legényegyesület mulatsága a »Fürdő« szállodában. Janáár 20. A helyőrségi tisztikar hangversenyestélye. Január ál. Az ev. ref. hitközség táncestéivé. Január 21, A párkányi Ipartestület táncvigalma. Január 27. Műkedvelő előadás a Kaszinóban, Február I. \ helyőrségi tisztikar tánczmulatsága. Február 2. A Kaszinó műkedvelő előadásának megismétlése. m Február 3. Tánczestély a Kaszinóban. Február 4: A »Kereskedö Ifjak Önképző Köri-ének mulatsága dr. Walter Gyula felolvasásával. Február 17. Kaszinóbál. Február 24. A helyőrségi tisztikar társas estélye tréfás előadásokkal Esküvő. Horváth Gál István főkáptalani központi számtiszt a kir. városi plébánia-templomban február hó 17-én vezeti oltárhoz szép menyasszonyát: Bellovics Karolinát, Bellovics Ferenc nyug. reáliskolai tanár leányát. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter a helybeli járásbírósághoz helyettes ügyészi megbízottá Csákány Sándor joggyakornokot, lapunk kitűnő tollú 'munkatársát nevezte ki. — Rózsaszínű rovat. Borsos Béla lábatiani ev. ref. főtanitó f. hó 8-án eljegyezte László Erzsike kisasszonyt, László János lábatlani ev. ref. lelkész szép és kedves unokanővérét. — intermezzo. Nagyon közönséges történet. A Városház köz sarkán a síkos utón elesett egy meg sem patkolt fiakker ló s nem tudott felkelni. A kocsis; és a járókelők mit tettek vele ? RugdosÉk, de hiába. Akkor jött arra Rupprecht Henrik ezredparancsnok, rászóllt az állat-1 kínzókra, pokrócot teritett a szegény pára alá s rendelkezett úgy, hogy a ló :sakhamar talpra is állott. Hát nem kell Sppen csizmasarokkal dolgozni, még ha *gy sovány fiakkerlóról is van szó. — Klinda Rezső nyugdija. Klinda Re:ső karnagy, tanítóink doyenje 1855-ben épett, mint tanító a város szolgalatába Í 1886-ban lett karnagygyá megválasztva. Ez utóbbi állása után nyugdíj illeti meg, imiért is a nyugdíjintézmény életbelépővel, a nyugdijílleték reá is kivette:ett. Klinda erre azt kérte, hogy mentsék fel a fizetési kötelezettség alól, ímennyiben Ő szolgálni akar, míg kéjes s azután nyugdíjra nem reflektál. Ám a tanács arra az elvi álláspontra lelyezkedett, hogy a nyugdijílleték fizesse alól senki sem mentesíthető, amint \ nyugdijat is meg kell adni mindenkiíek, akár kívánja, akár nem. Ezért a blyamodót kérelmével elutasitották. — A műkedvelők piknikje- A közönség így része tévedésben volt a mai piknik elíegére nézve. Azért e helyen tudatjuk, íogy azt nem a >Kaszinót rendezte, ha»em annak műkedvelő társulata, a gárda agjainak. Az egyesület igazgatósága, ekintettel arra a körülményre, hogy a íárda erősen hozzájárul az egyesület felvirágzásához, ez estére szívesen átengedte helyiségeit. — Elkésett bejelentések. A főkáptalan s a szentgyörgymezei közbirtokosság a köteles 14 nap letelte után jelentette csak be virílis képviselőjét. így bejelentésük tudomásul vehető nem volt, — A Kaszinó farsangja. A Kaszinó mulatsá^rendező kis bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyben az egyesület farsangi programmját következőképen állapították meg: janmr 27-en műkedvelő előadás, február 2-án ennek megismétlése a nyilványosság szamara, február 3 án táncestély, február 17 én Kaszinóbál. E bál rendkívül fényesnek ígérkezik s a rendezőség máris mindent elkövet, hogy azt igazi társadalmi eseménynyé tegye. — A helyőrségi tisztikar mulatságai. A helyőrségi tisztikar mar kibocsátotta igen elegáns, szeczessziós kiállítású meghívóit a farsangban rendezendő mulat ságokra. A meghivó szövege a következő : » Az esztergomi helyőrség tisztikara f. évi január hó 20-án hangversenyestélyt, február hó i-én táncvigaltnat és február hó 24-én tréfás előadásokkal összekötött tarsasestélyt rendez, amelyre T. Uraságodat tisztelettel mrghivja. Esztergom, 1900. január havában. Az estélyek a »Fürdő* vendéglő termeiben lesznek megtartva s esti 8 órakor kezdődnek.« A vigalmi bizottság elnöke budahegyi Pauer Ferencz ezredes, tagjai Pdri és Csohán századosok, Artner és lovag Hoeffern főhadnagyok a 76 ik, Barényi és és Denkstein főhadnagyok a 26. gyalogezredtől s Puxbaum és Wáppel hadnagyok. — A városi iskolák jellege. A közigazgatási bizottság minden megjegyzés nélkül felterjesztette a kormányhoz a városnak és a városi iskolaszéknek feli bbezését ama bi/ottsági határozat ellen, amely a statusquo alapján a községi jelleget kimondotta és feloldotta a tani; tónők férjhezmenetelére vonatkozó tilalj mat. j — A járásbíróság munkássága. Hogy a helybeli járásbíróságnak nagyobb ügyiforgalma van, "mint akárhány törvény! széknek, mutatja a mult évről szóló kö| vetkező statisztika : beérkezett a biró1 sághoz 4733 polgári, 1023 büntető, 11910 I telekkönyvi ügy, 1898 ról folyamaiban maradt 3174 polgári, 194 büntető és 1519 telekkönyvi ügy. A folyó évre hátralékban maradt: 2487 polgári, 23 büntető és 2714 telekkönyvi ügy. Az 1899. |év folyamán a telekkönyvi hatóságnál | bevezetve lett 9804 ügydarab, ebből . foganatosíttatott 9586. 1 — A Szent Háromság-szobor. A Szent Háromság szobor felállítása céljából alaikult bizottság tegnap Boltisár József I érseki helynök elnöklete aiatt ülést tar| tott, amelyen elhatározták, hogy mivel já hercegprimás is hozzáj Árult, a szobor alakjait kőből készíttetik. Ez ülés s a megelőző ülés jegyzőkönyvet a szoborkészitő Kiss György művészszel is alá; íratják s igy az szerződésképen fog szejrepelni. A város közönségét felkérik ötjezer koronás adománya kiutalására s jarra, hogy a bizottságnak a szobor kivitele tekintetében plain puvoirt adjanak, t Kérik továbbá a szobor céljaira a vá(rosi pénztárban kezelt összegek kiutalájsát, hogy azt a művésznek átadhassák. A gyűjtést különben a bizottság immár teljes erővel megkezdi. — Közgyűlés. A paulaí szene Vincéről nevezett jótékony egyesület — dr. Csernoch János apátbanonok elnöklete alatt megtartotta évi közgyűlését, amely ismét bebizonyította, mily csendben, de általánosan működik. Schreiber Aladár I e. titkár terjedelmes, gondos jelentéséből ugyanis megtud!uk, ho^y az elmúlt évben 3235 kilogramm húst, 1600 kg. lisztet, 65 kg darát, 3io7

2 kg. zsírt, 84 méter tüzelőfat s 18 métermázsa kőszenet osztottak ki a szegények között. Az év tiszta maradványa mégis 318 kor. 98 fii. Az egyesület fő jótevői voltak az elmúlt évben : a hercegprimás, József főherceg, a főkáptaian, nagyot lendített rajta Haubenthaller Ferencné hagyománya is. Működő tagjaik szama 19 Az eddigi tisztikart újból megválasztották, —• Az Esztergomi Hitelbank kérvényt adott be a városi tanácshoz, hogy a fölös árvapénzeket ez intézetben is helyezzék el. A tanács, mielőtt a kérvény felett véleményt mondana, az intézetet mult évi mérlegének közlésére hivta fel.