Esztergom és Vidéke, 1900
1900-04-08 / 27.szám
ESZTERGOM és VIDÉKE AZ „ESZTEEGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M e áJ e ^ cl >^ Vasárnap és CStítÖrtÖkÖn. Felelős * szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: . MUNKÁGSY KÁIÍMÁN- (hova a kéziratok, elöflzetésefe, nyiltterek és hirdetések küláenáök) p^LOFIZETÉSI ARAK : j ' Egéw éVle — — - — 12 kor. - fii. I Laptulajdonos kiadókért: S^CCbCí> V Í-té 1% 330. SZálI). Fél évre — — — — 6 kor. — fii. ' *r K 1900. VIII. 15. A magyar név és dicsőség nélkül nem volna tökéletes a katolikus kultúra története. XIII. Leo. Amióla hangoztatni hallottam, hogy ez az Esztergomnak mindenkor speciális ünnepe az idei kétszeresen szent évben országos ünnep lesz, valahányszor eszembe jut a közeledő dátum, valami könnyű, felemelő*, kellemesen zsongó érzés fog el, megtelik lelkem édes nyugtalansággal, jóleső, erős várakozással, aranyos fényességet, ünnep-fehérséget, fiatal, gazdag csillogást látok, a levegőnek csodálatos harmóniáját hallom, elmámoritóan tökéletes melódiát a mély harangbágásból, lelkes örömujjongásból, megkapó zsoltárszóból ... Ez a feledhetlen érzés az, amelyet ifjú éveinkben — hosszú, szürke tél után — olyik közülünk egy tavaszelőn érez . . . Szeretem a városomat minden romjával és emelkedésével, dicső, nagy múltjával és eltörpült jelenével s mint a szerető szem az összeesett matrónában is keresi, megtalálja, látja a volt, ünnelt szépség nyomait, az elszállt, elfonnyadt bájt, a meggörnyedt alakban a hajdani délceg imponáló termetet: én is a mult nagyságának csillogó szemüvegén keresztülnézem ezt az én városomat, mely nemzetem ezeréves történetének legbecsesebb, alapvető fóliánsa lapjairól néz felém. B mint a rideg, szürke, unalmas téli estéken fázva, métázva sárga sugaras, kék eges, enyhe tavaszi napra: úgy vágyik vissza a lelkem csak néhány órát a régi dicső, daliás, fényes, elmúlt időkből, amelyeken annyi szeretettel büszkeséggel, ragaszkodással csüng a visszajáró lelkem. Es amiótarem ény lem hogy ez az én tündérálmom, hacsak néhány órára is, teljesül, az első magyar király székhelye, hacsak napkeltétől naphunyásig is, a régi fényben és nagyságban fog ragyogni: édes tavaszi türelmetlenséggel és reménységgel várok. Várok kíváncsibban azóta, hogy ott a megyeháza ódon, komoly tanácstermében, a herczegprimások imponáló képcsarnokában, ő Felsége képe alatt a város legelőkelőbb alakjainak lelkesedése mellett láthattam az augusztusi nagyarányú, színpompás kép hatalmas, markáns kontúrjait, bár azokat élesebbeknek vártam. Láttam ott ez összejövetelen, hogy a nagy idők szent hagyományai, a kettős nagy évforduló, az ünnep jelentőségének teljes, lelkes átérzése magával ragadja az egész helyi polgári társadal mat s az minden odaadással, törekvéssel, ambícióval vállalkozik, hogy az ország nagy ünnepe díszének, fényének, emlékezetessé tételének emeléséhez kiki a maga lokális, egyéni erejével, tudásával, közreműködésével hozzájáruljon. Szerettem hallani azt akijelentést, hogy Esztergom az idei esztendői; kiválóképpen és első sorban Esztergom ünnepének tekinti és mert ez a város az, melynek várormán ragyogott fel a kereszt, ez a hely, hol a magyar nemzet államiságának, a magyar nemzet keresztény kultúrájának bölcsője ringott: az egész ország szemének, szivének e helyütt kell lenni. Szerettem, annak az óhajtásnak, ahhoz a gondolathoz való ragaszkodásnak határozott kinyilvánítását, hogy amint a keresztnek kultursugarai ezen a helyen aranyozták meg elsőbben a szent koronát, úgy az első király megkoronáztarásának kilencszázados évfordulóján is itt ragyogjanak a kilencszázé ves magyar korona mai nagy, nemes viselőjére. Szeretem — ismétlem, — hogy Esztergom társadalma az első rendelkezésére adott alkalommal határozottan megnyilatkozott\ hogy a kilencszázados jubileumi ünnep csak országos jellegű és csak Esztergomé', az első király székvárosáé, szülővárosáé lehet, szeretem, hogy a város ragaszkodik az igazához, amit az értekezletről informálandó hercegprímás, Esztergom érseke, székvárosától mindenesetre kegyes örömmel fog venni s éppen ezért egyáltalán nem tarthatom kizártnak — a hallott ellenvetések dacára, — hogy a nagy napon itt legyen az ország eleje, kiváltképen az egész püspöki kar, az ő főpásztora mellett, azon helyen, ahonnan az első püspökök kineveztetésének akciója a szent király részéről megkezdődött. Aminthogy komoly akadálya még ma — idejekorán — a székesfehérvári Ünnepség áttételének nem is lehet. Es a felszólalókkal együtt őszintén sajnálom, hogy az ünnep napjának megállapításában az esztergomi közönség, annak képviselői részt nem vehettek, hogy e nagy dátum méltó megünneplésére a legalkalmasabb napot: Szent István napját ez évben — minden századik évre — elkérjék Budapesttől. | A bizottságok nagyjából megalakultak, nem kételkedem, hogy azok tagjai teljes odaadással megfelelnek felada-, tuknak, hogy az ünnepség csakugyan országos, nagy időkre szóló, felledhetetlen lesz s a mindig tartó szürke, csöndes napokban édes tü-j relmetlenséggei várok a századok | múltból visszacsalt fényességre, amely j azonban csak tökéletes, kizárólagos fényesség lehet. i És ezt az országos, esztergomi ünnepet tartom legalkalmasabbnak arra, hogy megteremtődjék odafenn vár piateauján Szent István király szobra, azon a helyen^ ahol első sorban állania kell. íme, a csütörtöki értekezlet lefolyása : Hétfőn, kedden mentek szét a nemesen szeczessziós ízlésű kartonkártyák, amelyekben Boltisár József érseki helynök a vármegyeháza tanácstermébe az ünnepség előkészítésének megbeszélésére értekezletet hivott össze. Szerdán dél-' után négy órakor egészen megtelt a terem; ott láttuk közéletünk legtöbb notabilitását, tarkállottak a színes papi övek ; suhogott az elnök violasz'm selyem talárja. Utt voltak : dr. Csernoch János, Graeffel János, dr. Komlóssy Ferencz, Maszlaghy Ferencz, dr. Rosszival István, dr. Walter Gyula, Wenczel Antal kanonok, Andrássy János kir. tan. alispán, B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző, Hamar Árpád árvaszéki elnök, HartmannGusztáv '> alezredes, Frey Ferencz és dr. Hulényi: Győző orszggy. képviselők, Wimmer Imre polgármester, Kollár Károly gazd. tanácsos, Niedermann József rendőrkapitány, dr. Földváry István városi főügyész. Rothnagel Ferencz főjegyző, dr. Mátray Ferencz főorvos, dr. Gönczy Béla és dr. Rapcsák Imre kórházigazgatók, Hollóssy Rupert a fögymnázium, Obermayer György a reáliskola, Guzsvenitz Vilmos a tanítóképző, dr. Fe-. hér Gyula az elemi iskolák igazgatój a, ! Némethy Lajos esperes, Brühl József papnöveldéi alkormányzó, a gremij ális papság tagjai majdnem tel' jes számban. Rudolf Mihály, a Keres-! I kedelmi Társulat, Dóczy Ferencz, és az ; i Ipartestület elnöke, Csupor István pri- j I mási főerdőmester, Nedeczky Miklós fő-; káptalani gazd. tanácsos, Lendvay Sán- [ dor adópénztárnok, dr. Feichtinger, Sándor, Heya Tivadar, Niedermann Pál j kir. tanácsnok, Reusz József, a Taka- > rékpénztár, Kaan János, az Iparbank j igazgatója, a két járási főszolgabíró, Kersch Ferencz főszékesegyházi karnagya s a lateiner —, kereskedő — és iparosztály számos tagja. Boltizár József üdvözölvén a jelenlevőket, röviden körvonalazta az idei nagy év jelentőségét, majd előadta, hogy a herczegprimás, akit országos gondjai, magasztos feladata távol tártnak, bizta meg ez értekezlet összehívásával, s üdvözlete átadásával. Hangsúlyozta, hogy a hazai ünnepségek közül az elsőnek az esztergominak kell lenni. Az értekezlet előadójául Maszlaghy Ferencet, jegyzőjéül dr. Walter Gyulát kérvén fel, az értekezletet megnyitotta. Maszlaghy Ferencz röviden szintén glalkozott a kilenc/százados jubileum történetével. Ismertette, hogy az augusztus 15-iki, nagyszabású ünnep lesz. Ö felsége ugyan aligha jöhet el, mert ez időben manőverek szoktak lenni, 18—19 és 20-án pedig (születésnapja, a budai királyi vár kápolnájának felavatása, Szt.-István nap) a íővárosban lesz elfoglalva, de mindenesetre képviselteti magát. Bízik a pápai nunczius megjelenésélen s itt lesz a püspöki kar egy része, amig a másik része a Székesfehérvárott, Szent István temetkezése helyén ugyané napra rendezett ünnepen. Hivatalosok lesznek a görög kat. püspökök is, a magyar kormány tagjai, a főrendek, a képviselőház stb. Határozott programmot adni még nem lehet, de annyi bizonyos, hogy az ünnepségnek két része lesz: egyházi és világi. Ezeg rendezésére főleg a klérus, a megye és a város urai hivatottak. Mindenekelőtt az egyes kisebb bizottságok volnának megállapitandók. Az előleges értekezleteken, amelyeket az előadó, Csernoch és Walter kanonokok tartottak, négy ilyen került szóba. E bizottságokat az értekezlet igy alakította meg: I. Végrehajtó-bizottság. Egyházi elnöke : Boltizár József püspök, ált. érs. helynök. Világi elnöke: Kruplanicz Kálmán főispán. Egyházi alelnöke: Maszlaghy Ferenc prépostkanonok, egyúttal előadó. Világi alelnöke : Andrássy János alispán. Jegyzője: dr. Walter Gyula apátkanonok. Tagjai: Dr. Csernoh János apátkanonok, Dr. Roszival István apátkanonok, Rupprecht Henrik ezredes és parancsnok, Vaszary László hgprimási gazd. tanácsos, Vimmer Imre polgármester. II. Rendező-bizottság. Egyházi osztály. Elnöke: Maszlaghy Ferencz prépost-kanonok. Tagjai: Dr. Andor György hgprimási szertartó, dr. Babura László főszékesegyh. karkáplán, Bogisich Mihály c. püspök. Gróf Csáky Károly c. püspök, dr. Csernoch János apátkanonok, Dreisziger Ferencz képezdei tanár, Eitner Elemér főszékesegyh. karvezető, dr. Fehér Gyula kir. városi lelkész. Báró Gudenus Arthur főszentszéki jegyző, Guzsvenitz Vilmos h. képezdei igazgató, Hollósy Rupert főgimnáziumi igazgató. Horák Ede főszékesegyházi karkáplán, Keményfy Dániel képezdei tanár, dr. Kcreszty Viktor theol. tanár, Kersch Ferenc főszékesegyház, karnagy, dr. Klinda Teofil c. kanonok, dr. Kohl Medárd pápai praelátus, dr, Komlóssy Ferencz prépost-kanonok, dr. Magurányi Józseí ügyvéd, Némethy Lajos vízivárosi esperes-lelkész, Perger Lajos szentgyörgymezer lelkész, Pór Antal apátkanonok, dr. Prohászka Ottokár theol. tanár, dr. Rajner Lajos pápai praelátus, Rózsa Vitái főgimnáziumi tanára, Schubert Ferencz ezred-karnagy, Számord Ignácz javadalmas lelkész, dr. Walter Gyula apátkanonok. Világi osztály. Elnöke: Andrássy János alispán. Tagjai: Barta Tivadar gyógyszerész, Dóczy Ferencz városi képviselő, ifj. Eggenhofer József építész, dr. Földváry
