Esztergom és Vidéke, 1899

1899-03-02 / 18.szám

az első helyi újság (Esztergomi Újság) megindult, anak mindjárt buzgó munkása lett, majd Besze Jánossal együtt főmun­katársa az 1867-ben Haan Rezső szer­kesztése alatt megjelent > Esztergomi Közlöny t-nek. Később önállóan is szer­kesztette a Horvát Egyed által kiadott >Esztergom «-ot, amelyet egyik jó barát­jától és eszmetársától: dr. Mátray Ernő­től (Ompolyi) vett át, aki egy évvel előzte meg a halálban. A szerkesztésről azonban hamar lemondott; ideális lelke sehogyan sem tudott megbarátkozni azok kai a hétköznapi követelményekkel, ame­lyeket — különösen abban az időben — egy vidéki helyi lap iránt tápláltak. Mint szerkesztő is, lapjában inkább irodalom­történeti szakközlönyt adott, mint ak­tuális, társadalmi hetilapot. Városunkban való tartózkodása alatt irta meg a zólyomi honvédzászlóalj törté­netét, melyet a szabadságharc történet­írói forrásmunkának tartanak, ^Petrarca és Kisfaludy*, cimü tanulmányát, amely­ben a két nagy poéta rokonvonásait tün­tette fel és végül legnagyobb művét, »Itália költészeté *-t, amely első, az olasz költészetet tárgyaló magyar munka, s ame­lyet a Kisfaludy-társaság adott ki. Köz­ben szaklapokban igen sok irodalmitör­téneti essay-je jelent meg. Mikor sógorát: Dankó Józsefet po­zsonyi préposttá nevezték ki, ő is vele költözött s az ottani magyar intelli­genciának is csakhamar számottevő tagja lett s mint ilyet választották meg az ot­tani magyarosodás egyik legfőbb "fakto­rának : a Toldy-körnek alelnökévé. Két évvel ezelőtt szélhűdés érte, amióta élete csendes haldoklás volt. Egy ujabb roham f, hó 24-én, hetvenkét éves korában zárta le szemeit. Halálát nején kivül egyetlen fia: dr. Rényi József kul­tuszministeri fogalmazó gyászolja, aki *nint jogiró, máris szép nevet szerzett magának. Temetése vasárnap nagy részvéttel ment végbe. Mint lapunknak írják, a végtisztesség megadásánál testületileg jelent meg a Toldy-kör s a 48—49-es honvédek. Ott volt a vármegyei tisztikar élén az alispánnal, Tallér polgármester, nagyszámú gyászoló közönség. Emléke túléli őt, különösen körünkben, ahol mindig a szép s nemes eszmék es célok előharcosa volt. Nyugodjék bé­kében ! —n. „Utóhangok." Esztergom, március 1. A >Szabadság*, legutóbbi számában, annak szerkesztője, a közte és Brutsy János úr között folyt sajtóperhez epiló­gust ir, melyben lapunkkal is foglalko­kozik, azért, mert a per kimeneteléről hozott referádánkban, a többek között ezt irtuk : >Ez a keddi nap története. Komoly tanulságul szolgálhat a toll embereinek, arra nézve, hogy ha tekintélyükre, fel­szóllalásaik ponderálására adnak valamit, ne mártsák könnyelműen, a legkomo­lyabb ok nélkül a tintába pennájukat, amikor polgártársuk tisztességéről, be­csületéről, de főleg családjáról van szó.< Nem akarjuk behatóbb bírálattal a befejezett ügyet bolygatni s [ezért csak annak, reánk vonatkozó soraira reflektá­lunk. Akkor, midőn a mi pennánk is bele mártódott a tintába, épp B. J. úr ellen ama bizonyos földhistória miatt, akkor nem azért mártódott be, mert a história B. J. úr nevéhez fűződött, hanem azért, mert egy megtörtént és oly közérdekű tény felett kellett pálcát törnünk, mely­nek megtörténtét, hivatalos adatok, té­nyek, okmányok, minden kétséget kizáró­lag igazolták. S hogy e tény B. J. úr nevéhez fűződött, annak ném mi voltunk okai. Közérdekű tény konstatálása és egy magán egyén ellen elrendelt vizsgálat té­nyének szellőztetése, mielőtt a vizs­gálat eredménye ismeretes lenne, két külömbözŐ dolog. Legalább is annyiban, hogy az előbbinél a közérdeK nyilvános jellege adja meg a jogosultságot, mig utóbbinál, valamelyes titkos célzatosság látszik fennforogni. Hogy a sajtóper békés megoldást nyert, annak mi is örülünk. De mi nem tulajdonítunk a teljesen magánérdekű ügy békés megoldásának oly társadalmi fon­tosságot, mint amilyent laptársunk a bé­kéltetési előmunkálatok ismertetésével, annak tulajdonit. És pedig annál kevésbbé, mert a perpatvar egyéni jellegét, maga vádlott illusztrálta legjobban, a sajtóbiró­ság előtt tett famosus nyilatkozatával. •y 1 1 1 i 1 1 1 J1 I rv 1 i rS ­Esztergom, február 25. — Személyi hirek. Dr, Mátray Fe­renez tb. megyei főorvos és dr. Rapcsák Imre résztvettek az Országos Orvos Szö­vetség igazgatóságának vasárnapi ülésén. — A hétfői napot városunkban töltötte Velics László jézustársasági atya. A karlsburgi kollégiumban létesítendő Ke­resztény Múzeum ügyében járt s több látogatást tett. — A Katolikus Iskola­ügyi Tanácsnak Budapesten, hétfőn tar­tott ülésén városunkból dr. Walter Gyula kanonok, főtanfelügyelő, Bertalan Vincze és Dreisziger Ferencz tanitóképezdei ta­nárok vettek részt. — Maiina Gyula, az alsótorontáli ármentesitő társulat igazgató főmérnöke néhány napot városunkban töltött, — Hoffmann Ferenc pénzügyi ta­nácsos állapotában még mindég nem ál­lott be oly javulás, hogy hivatalát elfog­lalhatná s igy a pénteki közgyűlésben részt nem vehet. — Szabadságon. Andrássy János kir. tanácsos, alispán márczius hó i-től szá­mított három heti szabadságot élvez, amelyet családjával együtt a fővárosban tölt. Távolléte alatt B. Szabó Mihály fő­jegyző helyettesíti. — Elismerés. A helybeli ipartestület Reviczky Győző központi főszolgabírónak a vásározó iparosok érdekében kifejtett buzgó munkásságáért jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott s erről hálairatban ér­tesítette a főbírót. — Névnap. Tegnup ünnepelte Reviczky Győző főszolgabíró névüunepét s igy is­mét alkalma nyílott a közönségnek iránta érzett tiszteletét, szeretetét és rokonszen­vét kimutatni. Olyan is volt reggeltől délig a hivatalos szobája mint a méh­kaptár; a jövő-menők egyre zöngték a szívből fakadó jó kívánságokat. — Sok gratulánsa volt Vajda Gézának, az állam­építészeti hivatal főnökének is. — Előléptetés. Á király, a kultuszmi­niszter javaslatára — Berzeviczy József pilismaróthi közalapítványi kasznárnak a számtartói cimet és jelleget adományozta. A köztiszteletben álló férfiú e megérdem­lett előléptetése megyeszerte általános örömet okozott. — Estélyek. Nagy és előkelő társaság találkozott vasárnap este Andrássy János kir. tanácsos alispán lakásán.*[Nagyobb­szabásu estély volt hétfőn Vassary László herczegprimási gazdasági taná­csosnál. Ez alkalommal búcsúzott el fia : Béla huszárszázados, aki több hóra ter­jedt szabadságideje alatt általános ro­konszenvet szerzett. Egyelőre eddigi ál­lomáshelyére : Pápára távozott. — Esküvő. Ifjabb dr. Rogrün Ede mo­csai uradalmi és körorvos f. hó 7-én tartja Budapesten esküvőjét Sennyei Margit kisasszonynyal, Sennyei Ferenc iskolaigazgató és fővárosi bizottsági tag leányával Budapesten. — A Kath, Kör válaszmánya hétfőn ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy Robitsek nagymarosi plébános tervezett lourdesi nagy zarándoklatát pártfogásba veszi, továbbá hogy a nagy hét tolya­mán az egyesületi helyiségben egy je­zustársasági atya vallásos konferenciá­kat fog tartani a tagok számáré. A Tör­ténelmi Társulat vasárnapi közgyűlésére kapott meghívót körözik a tagok között. E hó első felében felolvasó estélyt ren­deznek. Uj tagok lettek: Dreyschok Sándor, Kürner Antal, Kürner Vilmos, Kőműves László, Mattyasovszky Béla, Mattyasovszky Vilmos, Milak ovszky László. — Lelkész beigtatás. A református hitközség uj lelkészének: Pály Sándor­nak állásába való ünneplés beigtatása va­sárnap délelőtt történt meg. Az ünnep a templomban folyt le s kiemelkedő része volt az uj pap zamatos, szép beköszöntő beszéde. A beigtatási aktusnál jelen vol­tak : Czike Lajos ó-szőnyi esperes, Kon­koly Thege Béla, a komáromi ref. egy­házkerület gondnoka, a tatai és nagy­sápi lelkészek s a hitközség helybeli tag­jai majdnem teljes számban. A templomi ünnepséget a paplakban vidám lakoma követte. Kár, hogy a hatóságoknak a a beiktatásban való részvételre szó meg­hívókat annyira elkésve adták postára, hogy az abban foglalt kérelemnek ele­get nem tehettek. — Halálozás. Bokros Pál, volt főkáp­talani uradalmi gazdatiszt, aki mint epöli ispán annak idején városunkban is gyakran megfordult, hatvan éves korában elhunyt Nyitrán, ahol legutóbb mint me­gyei alszámvevő működött. — Áthelyezés. Kir. államépitészeti hi­vatalunknál, Vajda Gézának annak főnö­kévé történt kineveztével, megüresedett a mérnöki állás, amelyre mint értesülünk, Bodor Károly kir. mérnök neveztetett ki, Bodor nem ismeretlen közöttünk ; mint az állandó Duna-hidak építésének ellenőr­zője, hónapokat töltött városunkban s ez idő alatt általános szimpátiának örven­dett. Örömmel üdvözöljük körünkben ! — A esztergomvármegyei kerületi be­tegsegélyzö-pénztár f. évi március hó 12. napján d. e. 10—12 óráig Esztergom sz. kir. város székháza tanácstermében tartja a közgyűlési kiküldöttek választását, köz­gyűlését pedig szintén a városháza ta­nácstermében március 19. napjának délu­táni 3 órájától, melyre úgy az érdekelt munkaadókat, mint alkalmazottakat tisz­telettel meghívja az elnökség. — A Kaszinóból. A >Kaszinó< hétfőn este választmányi ülést tartott, amelyet a beteg elnök helyett dr. Földváry István egyesületi igazgató vezetett. Az ülés elején nagy elismeréssel emlékezett meg a sikerről, amelyet a műkedvelő gárda legutóbbi szereplésével aratott s amely sikerből az oroszlánrész Reviczky Győző főrendezőt illeti meg, majd ismertette az >amatőrkiállitás< néven ismert mozgalmat, amely szintén a Kaszinó kebeléből indult ki. A választmány kimondotta, hogy az akció minden erkölcsi támogatására kész. Acceptálták Drezdner Albert vendéglős­sel az új helyiségre vonatkozólag kötött igen előnyös szerződést, majd részletesen megbeszélték, hogy az új helyiségekben mennyi és mily uj bútorra, berendezke­désre van szükség, A világításra nézve úgy határoztak, hogy az olyan legyen, mint az alsó vendéglői helyiségé, vagyis gáz, vagy villám. Két ajánlat van ugyanis, egyik a Ganz-gyártól villamvilágitásra, ha t. i. a Mala-forrás elég vizerőt bir szolgáltatni s a budapesti Mauthner­cégé ligrinin-világitásra (petroleumgáz.) Lelkiismeretes, gondos munkájáért az e kérdéseket előkészített kisebb bizottság s különösen annak fáradhatatlan előadójá­nak : Rudolf Istvánnak meleg köszönetet szavaztak. Lett volna még egy kiválón fontos, kényes tárgya az ülésnek, amely az egyesület eddig mindig megőrizett tekintélye, karaktere miatt elodázhatat­lan, ez ügy azonban tekintettel az előre­haladott időre s a választmányi tagok egy részének elmaradására, a legközelebb összehívandó ülésre lett halasztva. — Új tagokul lettek felvéve: Boronkay Jenő (Sárkány), Dreyschok Sándor (Oroszka), Fekete Géza, Jobb Rezső had­nagy, lovag Hoeffern Róbert főhadnagy, von der Lippe László százados, Mády László főhadnagy, Papp Ferenc, Petri Győző százados, Ridly István (Nyerges­újfalu), Schrank Béla (Párkány) és Ud­vardy Zsigmond tiszthelyettes. — Az egyesület e hó első napjaiban férfies­télyt rendez. — Ideiglenes kölcsönök. Ebben az odiózus ügyben a közgyűlés még mult év december havában nagy felháboro­dással azt rendelte, hogy a meg nem engedett módon utalványozott 58,000 írt törzsvagyonra nézve a polgármester, számvevő, pénztárnok és tanács hatvan nap alatt igazoló jelentést adjon. A ki­tűzött határidő február végén járt le és csak a tanács adta be a kivánt jelen­tést. Mint halljuk, e szerint tanácsülésben csak három tételt, összesen 7000 frtban utalványoztak és mindannyiszor világo­san meghagyták a határidőt, amely alatt a pénztár az ideiglenes kölcsönt vissza­térítse. Ezek a határidők meg nem tartattak és a polgármester, valamint a számvevő, ahelyett hogy ezt ellenőriz­ték és teljesítették volna, tanácsülésen kivül derüre-borura utalványoztak, sőt a felvett kölcsönben nyújtott fedezete­ket a pénztár nem a megfelelő címekre fordította, hanem a közkiadásokra fo­gyott el az is. Ilyen gazdálkodás mel­lett Össze kell roskadni, mert most is­mét egy nagy kölcsönhez kell folyar modni. Hja, tisztelt városatyák, a tanu­lópénzt meg kell fizetni! Jó lesz ébredni! A polgármester, számvevő, pénztárnok 60 nap alatt sem készültek el, talán hogy az ügy egy kissé hadd posványo­sodjék, vagy hogy a fegyelmi vizsgá­lat minél későbben jöjjön. A pénteki közgyűlésen erélyes felszólalások várha­tók, mert több képviselő már nem néz­heti az állapotokat s komoly akcióra szánta el magát. — Városi közgyüiés. A polgármester a városi képviselőtestületet — a sok sür­getésre — végre közgyűlésre hivta össze, amely f. hó 3-án reggel 9 órakor kez­dődik. Legfontosabb tárgya a bizottsá­gok választása és a kórház ügye lesz. — Az orvos és gyógyszerész egyesü­let tagjai rendes havi összejövetelüket szombaton este tartják meg a »Magyar Király < szállodában, — Választások. Dr, Földváry István, mint iparhatósági biztos f. hó 5-ének d. e. 11 órájára a városháza tanácstermébe összehívta mindazokat az iparossegéde­ket, akik oly önálló iparosnál dolgoznak, aki ipartestületi tag. Ez ülésen válasz­tanak ugyanis a békéltető bizottságba harminchat tagot s a Betegsegélyző Pénztár közgyűlésére hatvan kiküldöttet. — Népies felolvasások. Megírtuk an­nak idején, hogy az Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület megbízta telepke­zelőjét : Burány Tózsefet, hogy a vár­megye nagyobb, népesebb községeiben népies felolvasásokat tartson, amelyek főleg a szőlőmüvelés, gyümölcstermelés, selyemtenyésztés stb. előnyeit s követel­ményeit öleljék fel. Tudva, hogy a mi népünkben nem nagy a fogékonyság e gazdasági ágak iránt s még kevésbbé barátja a felolvasásoknak, alig mertünk bizni a vállalkozás sikerében s igy an­nál nagyobb örömünk, hogy mint onnan innen is halljuk, igen nagy érdeklődéssel viseltettek e felolvasások iránt s figyel­mes hallgatói voltak Burány ügyes, hall­gatósága értelmi köréhez mért előadá­sainak. Csak az első helyen: Ebeden talált minimális érdeklődésre, ami­nek mindenesetre az elöljáróság az oka, amenyiben még azt is feleslegesnek tar­tottk, hogy a felolvasás idejét és helyét közhírré tegye. A legkiválóbb érdeklő dés Nyerges-Újfalun mutatkozott, ahol nemcsak végighallgatták az előadót, d praktikus kérdésekkel is ugyancsak meg­ostromolták, aminek a lelkes felolvas természetesen csak örült. Reményeljük hogy a bevált kezdet folytatásra talál g megtermi a maga hasznos gyümölcseit. — A kesztölci ut epilogja. Bártfay Géza beadványt intézett az alispánhoz amelyben Kollár Károly gazdasági taná csos ellen, a kesztölci út készíttetés körül állítólag elkövetett mulasztatáso miatt fegyelmi vizsgálat elrendelésé kérte. Az alispán a kérelmet most, tárgy és alanyi alap hiányában, visszautasi totta.

Next

/
Thumbnails
Contents