Esztergom és Vidéke, 1899

1899-02-16 / 14.szám

világositására közbelépniük. A közöny, az indolentia jegét meggyőző felvilágosításokkal nekik kell megtörniök. Rábeszéléssel, agitátioval. a szövetkezetek létesítésében való activ részvétellel serkenteni, buzdítani erkölcsileg mintegy — akaratuk ellenére is — rákényszeríteni kell a kisiparosokat a szövetkezésre. E tekintetben mindenkor készséggel állanak rendelkezésre, tanácscsal útbaigazítással, alapszabálytervezettel az állami iparfelügyeíők is. Csak szólítani kell őket. Csak kezdeményezni kell, a többi magától jő. Az állami közvetlen anyagi támogatás sem fog elmaradni. Pénzzel, munkagépekkel minden ipari szövetkezetet szívesen, Örömmel támogat a kormány is. Aucun. Állatbiztosítás. Esztergom, február 15. tMost hogy a >Magyar kölcsönös áilatbiztositó társaság mint szövetkezet* véglegesen megalakult s mint bejegyzett czég működését nyilvánosan megkezdte, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy ez intézményt rövid, de tájékoztató vonásokban ismertessük és rá az állattenyésztők figyelmét e helyen is felhívjuk. A szövetkezet korlátolt felelőséggel alakult és törvényesen bejegyzett teljes kölcsönöséggel alapuló biztosító társaságot képez, mely tagjait az állatállományban történhető — oly károk ellen biztosítja, melyek az állat életének megszűnése következtében állanak be. A szövetkezet tagjává lehet valaki biztosítási szerződés és részjegy vétele alapján. A részjegyek mennyisége a folyó évben 2100 darabban á 100 korona zrz 210,000 korona van meghatározva, ezen százötezer forint képezi a szövetkezet tényleg befizetett alaptőkéjét és biztosítási alapját, azonban a szövetkezeti kötelezettséget viselik 1. a biztosított szövetkezeti tagok által befizetett dijak ; 2. a létesítendő tartalék-alap : 3. a biztosított felek, mint szövetkezeti tagok által díjuk arányában legfeljebb a már fizetett biztosítási díjösszegig tertedő esetleges utánfizetési dijak ; 4. a részjegytulajdonosok által befizetett biztosítási alap a részjegy erejéig részjegyenként egyenlő arányban. Ezen szövetkezet biztosított tagjai tehát oly czélból egyesülnek egymással, hogy a kezelési költségeket, továbbá az egyébb alapszabályilag megállapított kiadásokat, valamint a megérintendő károkat biztosítási díjösszegük arányában, első sorban természetesen az általuk befizetett biztosítási dijakból közösen viseljék. Ha ezen dijak az illető időszakok szükségletét nem fedeznék s erre a tartalék-alap se volna elegendő, akkor a fenmaradó hiány a biztosított szövetkezeti tagok terhére arányosan felosztatik, ugy azonban, hogy a tagok a már befizetett biztosítási díjösszegnél magasabb utánfizetéssel nem terhelhetők. A szövetkezetből kizárnák, vagy kizárhatók notórius állatkínzók, némely íülatkereskedők, tisztességtelen eljárású tagok. A szövetkezetből bármikor ki lehet lépni, a biztosítási időre terjedőleg fenmaradó kötelezettséggel. A részjegyek 2 év leforgása után felmondhatok s ezen jegyek birtokosai ez idő után a tagok sorából kiléphetnek. A szövetkezet csenevész állatok kivételével oly (a felvételnél egészségesnek talált) fél évet meghaladott lovakat és 4 hónapot meghaladott szarvasmarhákat biztosit félfél évi tartamra, melynek ragályos betegséggel nem fertőzött községben, vagy vidéken vannak elhelyezve. A becsérték 8o°/

0-ának megfelelő kártérítést nyújt nevezetesen a szövetkezet, ha az állat élete I. szórványos egyes betegségek, vagy egyéb szerencsétlen esetek pl. balesetből eredő kényszer vágás folytán szűnik meg ; 2. ha az állat gazdasági operatiók, pl. magzat elvétel, herelés stb. folytán pusztul el; 3. ha lépfenében hull el; 4. ha lovak verseny közben múlnak ki, vagy öletnek meg kényszerítő körülmény pl. gyógyithatlan serülés miatt *, 5. ha herélés folytán pusztulnak el; 6. ha járványos betegség miatt hull el, vagy irtatik ki az állat, de utóbbi esetben csak akkor, ha állami kártérítésben a fél nem részesül. Az igazgatóság egyébiránt elhatározhatja, hogy üzletkörébe egyéb állatokra vonatkozó és egyébnemü biztosítást is felvesz. (Vége köv.) a vármegye jegyzői karáról. A lefolyt január hóban igazolatlan iskolamulasztások után 460 frt pénzbírság rovatott ki. Ebből az elöljáróságok behajtottak 11 frt 50 krt. készpénzben, közmunkával pedig leszolgáltattak 126 frt 50 krt. A tanítói fizetéseit kiegészítésére nézve jelentette, hogy a lefolyt hóban folytatólagosan Szabó István nagysápi tanitó fizetésének 400 frtig való kiegészítésére évi 188 frt, Fekete István nánai tanítónak \ pedig évi 41 frt államsegély utalványoztatok. Eszerint Esztergom vármegye 57 tanítója részére eddig összesen 3984 frt évi államsegély rendszeresittetett, amit a bizottság Örömmel vett tudomásul. Ugyancsak a lefolyt hóban 11 népiskola ingyenes tanszereket, térképeket, földgömböt, természetrajzi, természettani s szemléltető abrakot nyert. Két elhalt tanitó segélydijas özvegye pedig 40 frt pótállamsegélyt nyert. Végül a kir. tanfelügyelő az iskolák tultömöttségére nézve 29 községben 40 uj tanterem felállítása és 4 iskola átala kitása iránt tett. szakszerű, nagyjelentőségű előterjesztést. Ez az előterjesztés, melyről lapunk jelen számában külön czikkben emlékezünk meg, korszakot al kot népoktatásunk terén. A bizottság zajosan megéljenzé az előadót s neki, fáradhatian buzgalmáért jegyzőkönyvi leg elismerő köszönetet szavazott. Riporter. Közigazgatási bizottság. Esztergom, február 14. A betegeskedő főispán helyét a közigazgatási bizottság keddi ülésén az alispán töltötte be. Az ülésen igen kényes személyi kérdések, fordultak elő, amelyekről azonban ezúttal még nem lehet véleményt mondani. Csak megjegyezzük, hogy városunk kedves polgármesteréről igazán megszégyenítő nagy őszinteséggel nyilatkoztak. Nagyon kedvezőtlenül hangzott dr. Mátray Ferenc h. tiszti főorvos jelentése a vármegye közegészségyi viszonyairól; a kanyaró, difteritisz terjed. Legérdekesebb a tanfelügyelő jelentése volt. VargyasEndrekir. tanácsos tanfelügyelő ugyanis jelentette, hogy a tanfelügyelőségi ügyforgalomra nézve az előző december hóról elintézetlen ügydarab nem maradt. Január hó folytán beérkezett 226 ügydarab. Elintézést nyert mind. Hátraléka nincs. A lefolyt január hóban meglátogatta a muzslai, nyergesujfalui, piszkei rk., az esztergomi izr. s az esztergombelvárosi fiúiskola három osztályát, összesen 5 népiskolában 13 tantermet. Ezekben a tantermekben összesen beirva talált 1014 növendéket, vagyis a tanköteleseknek 92-8o

0

/

0-át. A tanítást rendes menetében találta mindenütt. Muzslán, Nyergesujfalun és Piszkén azonban egyes tantermeket kétszeresen is túlzsúfolva talált. Igy Muzslán 143, Nyergesujfalun 117 és 118, Piszkén 104 tanalót talált egy-egy tanteremben. Mindhárom község iskolájára nézve az ülés további folyamán külön előterjesztést tett. A tankötelezettség végrehajtására nézve jelentette, hogy az iskolaraulasztási kimutatásokat az egy szölgyéni iskola kivételével valamennyi iskola részéről beterjesztették hozzá az illető elöljáróságok s e tekintetben dicsérettel emlékezett meg Esztergom város polgármesteréről, valamint a vármegye elöljáróságairól, illetve Negyven uj iskola. — A közigazgatási bizottság keddi üléséből — Emlékezhetnek olvasóink, hogy vármegyénk kir. tanfelügyelője alig foglalta el körünkben állását, első gondja volt sorról-sorra tüzetes vizsgálat alá fogni a vármegye összes népiskoláit. Arra is emlékeznek olvasóink, hogy jelentéseiben, melyeket időről-időre alkalmunk volt egész terjedelmükben közölni, figyelme kiterjedt minden irányban a hiányokra, s ígéretet tett, hogy a hiányok orvoslása iránt együttes javaslatot fog a bizottság elé terjeszteni. Ezt az igéretét a mult keddi ülésen beváltotta. A hivatalos adatok nyomán tény az, hogy vármegyénk népiskoláinak legnagyobb része tultömött. Egy-egy tanteremben 100—150 gyermek szoronkodik, hátrányára a tanításnak s az egészségnek. Ezeken a bajokon okvetlenül segíteni kell. A kir. tanfelügyelő először az egyházmegyei főhatóságok utján iparkodott a bajokat orvosoltatni. Azonban a r. kath. hitközségek szervezve nem lévén, az illető rk. iskolaszékek a jámbor óhajtáson túl nem jutottak semmiféle tényleges eredményre. Eközben a vármegye egészségügyi szempontból is felülvizsgáltatván a járási orvosok által az összes iskolákat, ezekből a jelentésekből is kitűnt, hogy az ügy stagnálása, vagy elposványosodása nem tűrhető. Időközben azonban a vármegyei számvevőség által beszolgáltatott adatokból az íünt ki, hogy az illető iskoláknak, amelyeknél a tantermek szaporitandók, tulajdonképpen nem is a hitfelekezetek, hanem a polgári községek a fenntartói s igy az uj tantermek felállítása is a polgári községeket illeti, annál is inkább, mert az iskola fenntartói dijak is évről évre a községi költségvetésekben nyernek födözetet. Ennek alapján evidenssé vált, hogy az uj iskolák felállítására, iskolajogi szempontból, a polgári községek kötelezendők. A kir. tanfelügyelő ily értelemben terjesztette elő 29 községre vonatkozó javaslatát. A javaslat szerint Bajnán, Muzslán és Nyerges-Újfalun 3—3, Csolnokon, Kesztölczön, Piszkén, Sárisápon és Tokodon 2—2, Barton, Bényen, Cséven, Dághon, Ebeden, Epölön, Karván, Kicsinden, Kirván, Köbölkuton, KŐhidgyarmaton, Kuralon, Leányváron, Mogyoróson, Nánán, Sárkányban, Süttőn, Szölgyénben és Táthön 1—1 tantermü uj iskola építendő. A bajóthi, bélai, libádi és seent-léleki iskolák pedig átalakitandók. A hitfelekezetek által fenntartott iskolák közül a tantermek szaporítása szükséges még Bátorkeszin és Kisujfalun. Eszerint 29 községben összesen 40 uj iskola építése s ugyanannyi tanítói állás szervezése vált szükségessé. A kir. tanfelügyelő hangsúlyozta, hogy saját részéről sem községi, sem állami iskolákat állíttatni nem óhajt, de igenis célja az, hogy az iskolák az eddigi alapon megfelelően rendeztessenek. Erre vonatkozólag a nevezett községek iskoláira nézve egyöntetű utasítást terjesztett elő elfogadás végett, amelynek szövegét vasárnap közöljük. A kir. tanfelügyelő előterjesztését egyhangúlag magáévá tette a bizottság s az illető községek képviselőtestületeit ily értelemben utasította. Kiválóan fontos intézkedés ez. Ettől függ most vármegyénk népoktatásügyének további fellendülése. Kívánjuk, hogy a községek képviselőtestületei feladatuk magaslatára emelkedjenek. Kéménd község már példát adott. Ez a polgári község csak az imént állított hét ezer forintnyi költséggel három tantermü iskolát. A költséget amortizációs kölcsönnel födözi. Dorogh polgári község szintén most építkezik. Mindkét helyen azért az iskola a r. kath. hitfelekezeté marad. A közigazgatási bizottság méltányolva Vargyas Endre kir. tanfelügyelő nemes intencióit s odaadó buzgalmát, Andrássy János kir. tanácsos alispán indítványára, részére jegyzőkönyvileg elismerő köszönetet szavazott. Mi pedig kívánjuk, hogy, vármegyénk népoktatásügyének előmozdítására irányuló törekvéseit kisérje a legszebb siker! —er. Farsang. * A fiatalság bálja. Ahogy előre sejtettük, az aranyifjuságnak a Szentháromság-szobor alapja javára rendezett szombati táncmulatsága, amelyet rövid egy hét alatt készítettek elő, csakugyan oly jól sikerült, ahogy az improvizált, tűzzel és lelkesedéssel összehozott mulatságoknál szinte közmondásos. De igy is keli sikerülnie minden mulatságnak, ha a fiatalság — bár ez nem egészen fin du siecle — ily komolyan és lelkiismeretesen veszi magára vállalkozását és kötelezettségét a meghívott közönséggel szemben. Figyelmességükért, fáradhatlanságukért minden dicséret illeti őket s szép megnyugvást találhatnak úgy a velük szemben általánosan tanúsított elismerésben, mint a szép anyagi sikerben. A begyült tiszta haszon 326 frt 50 kr. mindenesetre egy-két erős lépéssel előbbre vitte a szolgált ügyet. A hölgyek az átélt kellemes órák reminisceniáin kivül bizonyára kedves emlékül fogják megőrizni az igen tetszetős táncrendet is, amely egy bájos, angyal-notivumokkal dekorált plüss könyvecske volt. A rendezőség élén ott szerepelt a Szentháromságszobor ügyének buzgó előharcosa: dr. Fehér Gyula udvari káplán. Ott láttuk az estén dr. Csernoch János és Wezinger Károly kanonokokat, Ruprecht Henrik ezredparancsnokot, Hartmann Gusztáv alezredest, dr. Hulényi Győző orszgy. képviselőt, dr. Földváry István városi főügyészt stb. A nagy, ritka jó hangulatra jellemző, hogy Jónás Paliék vonóinak az apró lakktopánkák reggeli hat óráig adtak munkát. A szép elite-mulatságon résztvettek : Bayer Károlyné, Bleszl F«rencné, Brilli Gyuláné, Bugsch Aladárné, Czakó Gáborné, Clementis Zsigmondné, Clementis Gizella, Fischer Colbrie Szerafin, Geiger Ferencné, Geiger Mariska és Ilonka, Gerenday Józsefné, Gottmann Gyuláné, Havas Vincéné, Havas nővérek, Herczmánczky Anna, Hübschl Sándorné, Hübschl Erzsike, Kiss Irén, Latzkó Pálné, Vilma, Lakner Aladárné, Leitgeb Jánosné, Magos Emmike, Mattyasovszky Vilmosné, Mattyasovszky Ilonka, Matus Gyuláné, Matus Mariska, Mezey Dénesné, Mezey Ilonka és Margitka, Meszes Ferencné, Meizler Jánosné, Nagy Pálné, Nagy Erzsike, Niedermann Józsefné, Nozdroviczky Miklósné, Nozdroviczky Olga, Obert Agostonné, Okányik nővérek, dr. Pal•