Esztergom és Vidéke, 1899

1899-12-14 / 100.szám

egészében, annak §§-aihoz alkal­mazkodva, végre is hajtsa azt. Tagadhatatlan, hogy a szabályren­delet, amely megtiltja, hogy a fal­vakban a belsőségekben halmozzák össze minden tüzveszedelem leg­gyakoribb okát és legerősebb táp­lálóját: a szénát és takarmányt, a gazdák kényelmét sérti, esetleg kisebb károsodással is jár, de mily összehasonlíthatatlanul csekélyebb ez a káresély azzal szemben, amely a tüzyeszedelemben van. Itt a példa reá a legközelebbi múltból: Magyar-Szölgyén község pusztulása, amelyet főleg szintén a belsőségben szabályellenesen berak­tározott nagymennyiségű széna- és takarmánykészlet élesztett nagy­gyá és borzalmassá s amely ezúttal is gyufával játszó gyermekek gon­datlanságából keletkezett. S hogy a falusi szülék e tekintetben gyere­keikkel szemben mily kevéssé elő­vigyázók s szinte csodálatos, hogy annak következtében nem gyako­ribbak a tüzesetek, azt még a gyű­lésen jelenvolt s különben erősen hadakozó földműves-képviselők is kénytelenek voltak elismerni. És mégis éppen Magyar-Szölgyén község volt — a szintén tüzfészek­Muzslával egyetemben — amely a szabályrendelet ama módosítását kérelmezte, hogy a széna és szal­makészíetnek a beltelkén való elhe­lyezése megengedtessék. Difficile est satyram non scribere. Ez a kérelem és éppen Szölgyén és Muzsla ! Kár, hogy Farnád nem csatlakozott hozzá, hogy meglegyen a hármak kollégiuma! A vármegye közönsége termé­szetesen — bár nem kis küzdelem­mel — a lehetetlen kérelmet nem i teljesítette, de mégis módosította olyképen, hogy a belsőségeken csak egy heti szükségletnek megfelelő takarmánykészlet tartható, az is 30 méter távolságban az épülettől. (E rendelkezés eddig is megvolt, de a takarmány ott volt mindenütt a padláson, az összeépült pajtában.) A közös szérűk intézményének életbeléptetése az egyes községek körülményének elhatározásától téte­tik függővé, ahol azonban ilyet nem létesítenek, ott minden földtulajdo­nos köteles a maga kis szérűjét a a saját földterületén megalkotni. E módosítás úgyszóllván az egye­dül lehetséges mód tűzrendészed viszonyaink megjavítására. A hig­gadtabb ellenzők nem is szólaltak fel csak, annyiban, hogy a kisebb, 3—4 holdas gazdáknak engedtessék meg legalább a belső szérű, ameny­nyiben kis földtulajdonosoknál künn a földön igen nagy területet fog­lalna el a kazal. E kifogás is elenyé­szett, amikor a közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy e tekintetben a szabályrendelet végre­hajtásánál kellő méltányossággal lehet eljárni, annyival is inkább, mert az ily kis földbirtokú gazdák évi széna- és szalma termelése alig több tiz-tizenöt keresztnél, ameny­nyit — mint egy heti szükségletet — a nagyobb gazdák úgyis be­visznek. Kétségtelen, hogy legideálisabb álláspont a külön, földeken való de­centralizált szérüzés és hogy nem kivihetetlen, —ahogy ami népeinkből valók mondották, — elég ha a szomszédos Hont- és Barsmegyék példájára utalunk, ahol ez az eljá­rás a maga teljességében fenáll és érvényben tartatik. De a közös szérűk ellen sem le­het számbavehető ellenvetést fel­hozni, még azt sem, hogy ily eset­ben, ha tűz támad, az egész község terménye elvész. Lehetséges, de mégis megmarad a belsősége, in­gósága, marhája, mig pl. legutóbb Szölgyémben veszett minden s em­berélet is veszhetik.'Hangok hallat­szottak : > Nincs erre területe a községnek!« Találóan felelte reá B. Szabó Mihály főjegyző, hogy jó lesz e kifogást nem nagyon emle­getni, mert tagosítás alkalmával minden község kapott közös szé­rüterületet is, csakhogy azt később szépen felosztották és el­adogatták, elajándékozták. íme, mily szépen boldogul Köbölkút, Kéty a maga közös szérűjével! A magunk részéről nagyon üdvös­nek és idejénvalónak tartjuk a hét­fői közgyűlés említett határozatát, de Heya Tivadar bizottsági tag úr­ral tartunk abban a tekintetben: mifsem ér, ha a tűzrendészetünk ér­dekében minden évben hoznak ha­tározatokat, de végre sohasem hajt­juk. Próbáljuk meg; sikerülni fog, sikerülni kell. Memor. Gyűlések a vármegyeházán. 1. A törvényhatóság, (December II.) A vármegye — a haldokló században — utolsó (rendkívüli) közgyűlését hétfőn tartotta meg. A zord, immár szokatlanná vált téli időjárás tehette, hogy a bi­zottsági tagok nagyobb számban nem gyülekeztek össze. A vidékiek azonban igy is majdnem egyenlő számban jelen­tek meg a helybeliekkel. A főkáptalani tagok közül tüntető melegséggel fogad­ták az agg, de testi s szellemi erőben ifjú Boltizár József érseki helynököt, aki az egyik bizottsági tag választásá­nál az elnöki szerepet is vitte. A föld­műves képviselők közül a szölgyémiek és kéméndiek rukkoltak be, hogy pro, domo beszéljenek ahogy természetes. . (Elnöki megnyitó.) A gyűlésen Andrássy János kir. taná­csos, alispán elnökölt, aki a napirend előtt bejelentette, hogy a főispán, gyen­gélkedése miatt maradt távol. Majd megemlékezett arról a fontos esemény­ről, hogy Esztergom szab. kir. város Vimmer Imre személyében november hó 15-én uj polgármestert kapott, akinek személye — véleménye szerint — min­den reményt megad arra, hogy a város uj, és pedig kedvező fordulópont előtt áll. Egyúttal — úgymond — egy szo­morú eseményről is meg kell emlékeznie: a nagy tüzveszedelemről, amely Magyar Szölgyén községben pusztított. Ötven gazda háza, vagyona vált hamva; a kár 35,000 frt körül van, amelyből a biztosí­tás révén csak 12,000 frt térül meg. A kárvallottak vagyonosabb emberek lévén, sürgős intézkedésre ez ido szerint szük­ség nincsen, de ha ez bekövetkeznék, megteendi a további intézkedéseket. (Választások.) A választások a vármegyeházán szo­kásos csendben, komolysággal folytak le. Két titkos, szavazólapokkal való sza­| vazás volt. Vimmer Imre polgármes i térré választása folytán a közigazgatási j Maiina Lajos lemondása folytán a köz­j ponti mezőgazdasági bizottságban üre­jsedett meg egy-egy hely. Az alispár ; kiküldötte a szavazatszedő bizottságot, I Amannak elnöke : Boltizár József püs­pök, tagjai: dr. Hulényi Győző és Vim­! mer Imre, emennek elnöke : dr. Kom­lósy Ferenc, tagjai: Heya Tivadar és Hamar Árpád voltak. | A közigazgatási bizottság uj tagja 1 Csupor István lett 22 szavazattal Brutsy János 12 szavazata ellenében. A közp. mezőgazd. bizottságé Etter Gyula 23 szavazattal Brutsy János 4 szavazata ellenében. Az ajánlattételre felkért elnök indítvá­nyára továbbá megválasztották az egész­ségügyi bizottságba (Maiina Lajos he­lyére) Vimmer Imrét, a párkányjárási mezőgazd. bizottságba (Vimmer Imre helyére) Vimmer Kálmánt. (Egyéb ügyek.) A város néhány képviselőtestületi tagja, mint ismeretes, megfellebbezte ama köz­gyűlési határozatot, amely a szesz-, bor­és húsfogyasztás után szedendő pótlékra nézve készített szabályrendeletet elfo­gadta. A törvényhatóság helybenhagyván a közgyűlési határozatot, elutasította a fellebbezőket azzal az indokolással, hogy a hozott szabályrendelet lényegében teljesen .megfelel a kiadott belügymi­niszteri mintának. Az állandó választ­onány indokolását Vimmer Imre megtol­dotta azzal a hatásos érvvel, hogy a fogyasztási adók reformja által megsze­rezhető kormányi bonifikációban a város csak az esetben részesül ha a maga hatáskörében engedélyezett fogyasztási pótadót teljes mértékben kihasználja. Szölgyén község több lakosa megfel­lebbezte ama képviselőtestületi határo­zatot, amely egy második körjegyzői állást rendszeresít. A törvényhatósági bizottság a fellebbezést elutasította az­zal, hogy egyúttal a segédjegyzői állást beszünteti s mivel a jelenlegi segédjegyző kellő kvalifikációval bir, az új állásra ez léptetendő elő. A farnadi hegyközség szabályrende­letét — csekély módosítással — hely­benhagyták. — A pénzügyminiszter ama jóindulatú leiratát, hogy a pénzügyigaz gatóságot, mihelyt lehetséges, vármegyénk­nek is megadja, megnyugvással vették tudomásul. — Hollósy Mór árvaszéki tb. ülnökké történt kineveztetését éljenzés­sel fogadták. A Holdampf-féle 5000 frtos ^iskola­alapítvány* alapító levelét aceptálták. Eszerint ez összeg kamatai évenkint há­rom részre lesznek osztva s s / e , illetőleg 3 /G» va gyl s Ve részben a süttei népiskola három legjobb előmenetelü tanulója kapja. A kitüntetteket a törvényhatóság vá­lasztja a kir. tanfelügyelő előterjesztésére, aki viszont a süttei iskolaszéket előze­tesen meghallgatja. A »Magyar Altalános Kőszénbánya­társulat* ama kérelmét, hogy a dorog­tokodhatári ut a vicinálisok hálózatába vétessék, lévén az ut közforgalmi magánút, nem teljesítették. Az emelendő uj közkórház építésének ellenőrzésére a város által ifjabb Bobula János műépitészszel kötött szerződést jóváhagyták. (Törvényhatóságok átiratai.) Szolnok-Dobokamegye pártolását kérte amaz elhatározásának, hogy a törvény­hozásba csak a megye területén tartóz­kodó, vagy legalább a megyéhez erős szálakkal főzött s kellő intellektualitás­sal biró képviselők küldessenek. A tör­vényhatóság e pártolásra, bár ez idő sze­rint oly képviselői vannak, akik e kívá­nalmaknak teljes mértékben megfelelnek, [nem hajlandó, főleg azért nem, hogy épp a választások tisztasága érdekében hozott új törvényjavaslat kívánalma ér­telmében, a választóközönség teljes füg­getlenségét biztosítsa. (Éljenzés.) Nagyvárad városának a közegészség­ügy államosítására s Hontvármegyének a pálinkamérés korlátozása céljából a pálinkamérési engedély megszorítására vonatkozó s az országgyűléshez intézett kérelmét ellenben pártolták. A gyűlés déli fél 12 órakor végződött, miután az elnök a megjelent bizottsági tagoknak boldog, ünnepeket kivánt. Riporter. II. Közigazgatási bizottság. — Deczember 12. — A közigazgatási bizottság ez évi utolsó havi ülésén —• bizonnyára a szibériai időjárás miatt — a választott tagok kis számban jelentek meg. Az elnöki széket Andrássy János kir. tanácsos alispán fog­lalta el. Az ülés — bár tárgysorozata nem volt nagy — mégis majdnem há­rom óra hosszat tartott, az előadók kö­zül a kir tanfelügyelő foglalván le a legtöbb időt nagyszabású jelentéseivel, amelyek közül a havi jelentés örvendetesen győzött meg a felől, hogy e kiváló, energikus és fáradhatatlan szakférfiú nem is két éves hivataloskodása alatt mily óriási, valóban előre nem képzelt lépésekkel haladt előre népoktatásügyünk. A legtöbb időt a városi elemi iskolák jellegének v megállapítására vonatkozó nagyszabású, igazán akadémikus nivóju, az ellentétes vélemények dacára, hig­gadt, méltóságos vita képeite, amely a mi mindenkori álláspontunk győzelmével végződött. Ezzel külön foglalkozunk. Folyó ügyek. A bizottság mindenekelőtt megálla­pította, hogy miként eddig, a jövő év­ben is, üléseit minden hó második kedd­jén tartja. Az uj polgármestert felhívják, hogy a »dr. Halcz Antal s az alapok« függő ügyében 60 nap alatt jelentsen a kikül­dött bizottság eljárásának végeredmé­nyéről s ennek utána fog határozhatni a képviselőtestület. Csaby Andor volt államépitészeti hi vatali főnök ellen — egy kavicsszállitási ügyben felmerült differenciák következ­tében — tervbe vett fegyelmi eljárást mellőzendőnek határozták ; arra elég alap nem forogván fel. A pénzügyigazgató bejelentette, hogy pénzügyminiszter a késedelmes adóbe­hajtás miatt Csév, Kesztölc és Farnád községekkel kimondott felelősséget hely­benhagyta. Az adók általában elég ked­vezően folytak be. A tanfelügyelő jelentése. A tanfelügyelő havi jelentéséből ki­emeljük, hogy az elmúlt hóban összesen 18 népiskolát és 1 iparostanonciskolát látogatott meg. A felsorolt, 19 iskolába utalt tanköte­lesek száma, a községi összeírások sze­rint, 2553. Ezzel a létszámmal szemben a felvételi naplókba beírva talált 2593 növendéket. Tehát eszerint 40 növen­dékkel több beiskolázott tanulót talált, mint a mennyi a kimutatott tankötelesek létszáma. Ennek Oka — úgymond a kir. tanfelügyelő — egy részben az, mert a szülők olyan növendékeket is feladtak is­kolába, akik csak szeptember, vagy ok­tóber hóban töltötték be életüknek 6-dik évét, noha rendes tankötelesekül csak azok tekinthetők, akik augusztus hó 3i-dikéig lesznek hatévesek, de a szülők félvén a netaláni rendbüntetéstől, vagy azért, hogy odahaza ne lábatlan-

Next

/
Thumbnails
Contents