Esztergom és Vidéke, 1899

1899-12-07 / 98.szám

mikor a mienk olyan, hogy még a vá­logatós angol is szereti. Ne rajnai laza­cot, krajnai rákot stb. stb. Mindennek, de mindennek megvan az egyenértékű {sokszor jobb) kiadása idehaza, tartsuk magunkat szorosan ehhez. És végre, a mikor betegek vagyunk, a mikor a gyomrunk fáj, miért innák a Gieshüblit a Mohai Ágnes helyett! A mi' or köhögünk, miért Szelterszt a Luhi Margit vagy Czigelkai helyett. A mikor esak üditő, erősitő friss italt akarunk, miért ne Borszékit, Tárcsáit, Kristály­forrást a stb. az Apolinárisz stb. he­lyett ? Miért ? miért ? Megrögzött rossz •szokásból, felületességből, gondatlanság­ból, a mely elhibázott, felületes, rossz nevelésünkből származik. Mert sok min­denfélére megtanitottak bennünket, sze­gény asszonyokat, de arra az egyre nem, hogy gazdálkodásunkban sem sza­aad teljesen önzőnek és ridegnek len­nünk és a magunk kis harca mellett nem szabad megfelejtkezni arról a nagy kárról, amelyet mindnyájunkat fentartó édes anyánknak, édes szép hazánknak teszünk. Kedves kávézó és politizáló barátnőim, szálljatok magatokba és tegyetek foga­dást arra, hogy mint egy ujabb szent szövetség tagjai, a magatok erejéhez mérten mind megannyian hű szolgálói és előmozdítói lesztek hazánk érdekei­nek. Ez oly szent, oly szép és oly fon­tos szolgálat, hogy meggyőződésem szerint bűnbocsánatot nyer a magyarok Istene előtt, aki annak szenteli magát és elszántan, némán, feltűnés nélkül egy-egy követ szolgáltat ahhoz a falhoz, a melyből a Jövendő Magyarország di­szes épülete készül. Ha ezt tesszük, ugy-e kedves redak­tor, okosabban cselekszünk, mintha Szélire vicceket fabrikálunk ? Üdvözli: Márta asszony. megkezdette. A nagyérdemű férfiú — az 6 ismert, nagy szerénységében — ugyan mindent elkövetett, hogy e dá­tum ki ne tudódjék, de hogy az egy régi barátja révén mégis megtörtént, az egész város és az egész vármegye közönsége nyomban elhatározta, hogy felhasználja a ritka alkalmat szeretete, reverendája, hálás ragaszkodása lehető dokumentálá­sára. Lapunk más helyén emiitjük, hogy az ünnepség módozataival a törvényha­tóság hétfői ülésében fog foglalkozni. Mindenesetre legcélszerűbb volna, ha az összes tervbe vett s ezúttal igazán ép oly spontán, mint benső ovációk ösz­hangba hozatnának a törvényhatósá­géval, amelynek szolgálatában, majd élén a jubiláns legnagyobb érdemeit szer­zetté. A törvényhatóság jubiláris ünne­pét pedig a tavaszra tervezik, tekintet­tel az: ünnepelt jelenleg gyengélkedő egészségére, amelyet a zord téli időszak viszontagságainak kitenni nem szabad. Igy mindenesetre a kö önség összün­neplése is az enyhébb időszakra marad. De azért december 13-ika is igaz, nagy és őszinte ünnepe lesz valamennyiünk­nek. rati úton kapott meghívást az átvevő bizottság építészeti szakértője: Sinka Ferencz építőmester. — A Szentháromság-szoborra. A hely­beli Ipartestület szombati ülésén, Dóczy Ferenc indítványára, az emelendő szent­Háromság-szobor alapjára száz forintot szavazott meg. — Uj anyakönyvvezetők. A belügy­miniszter a süttei anyakönyvi kerület vezetőjévé Krakker Henrik jegyzőt, helyettesévé dr. Ozswald Géza orvost nevezte ki. — Városi közgyűlés. A városi kép­viselőtestület az uj régime alatt első közgyűlését holnap, csütörtökön délután 3 órakor tartja. Főbb pontjai: A kultusz­minisztérium leirata, a reáliskola államo­sítása tárgyában. — A polgármester ja­vaslata a községi közlekedési utak fel ' ügyeletére hivatott utibizottságba 3 tag : választása iránt. — Tanácsi javaslat a • vasúti fűtőház céljára felhasznált terület • átengedése tárgyában. — Kiffer János és társainak indítványa, a kéményseprési szabályrendelet módosítása iránt. — Dr. Földváry István főügyész jelentése, a főkáptalantól megvett szenttamási hely­pénzszedési jog megvétele tárgyában. — Ugyanannak jelentése a »Zöld-tó« le­csapolása céljából megvett kenderföldre vonatkozólag. — Özv. Fekete Gézáné kérelme annak megállapitása iránt, hogy a helyi szokás szerint > a lakbér mikép fizetendő. — Végül tanácsi javaslat a városi tisztviselői nyugdíjjárulékainak megállapítása tárgyában. — A »Polgári Egyesület* lakomája. Említettük, hogy a >Poigári Egyesülete diszelnökének: Frey Ferencnek és el­nökének : Dóczy Ferencnek névünnepe előestéjén lakomát rendezett a »Magyar Király«-ban. A lakomán közel kilencvenen vettek részt, a polgárság minden rétegé­ből. Az ünnepelteket küldöttségek hivták meg s kisérték az ügyesen felteritett emeleti terembe. Az első felköszöntőt Wanitsek Rezső mondotta az »Isten, ki­rály, hazat hármas jelszóból indulva ki. Majd ismertette az egyesület fázisait, újjászületését s főleg azokat a nemes, vezérlő elveket, amelyek ez újjászületést előidézték. Ez elvek mindég kiváló hí­vére : Freyre emelte poharát. Utána Magyary László egyesületi titkár be­szélt igen nagy hatással. Dóczy Ferencz érdemeit méltatta, ugyanis mint ipar­testületi elnökn. k, úgymint tűzoltó fő­parancsnoknak s mint az ipartestületi Betegsegélyző Pénztár vezetőjének. Frey Ferencz az egyesület által kultivált polgári erényeket, az ezeket megvalósító egyesületi tagokat éltette. Dóczy Ferencz a polgárság együttérzésére, boldogulásuk egyik alapföltételére emelte poharát. Dr. Weisz Sándor a jelenlevő összes Feren­czeket éltette. Nemkülömben dr. Andor György, aki a történelemből bizonyítgatta, hogy azok a Xavéri Ferenczek, akik emléke megőrződött, mind SZÍVÓS, ki­tartó, ambiciózus emberek voltak. Ilye­nek ez egyesület vezetői is. Szenttamási Béla az est első szónokait, a polgárság ifjabb generációjának képzett s igazán arravaló vezetőit köszöntötte fel. Be­széltek még: Kitzinger József és Gaba­nitz Ferencz. A társaság, amely Meizler konyhájával minden tekintetben meg volt elégedve, a hajnali órákig maradt együtt. — Az egyesület ez alkalommal nyújtotta át Frey Ferecznek a diszel­nökségről szóló emlékiratot. Ferencz napról referálva, megemlít- . jük még, hogy az Ipartestület szómba- : ton d. u. 5 órakor a Katolikus Legény- ; egylet nagytermében diszülést tartott J s ez alkalommal Dóczy Ferencz névna­pos elnököt Neményi Károly titkár szép J beszéddel üdvözölte. 1 MMHÍ MÉM MJLMI •WJ**"^**' VMMMIMÍ NJIIÍIÍMMI M KRÓNIKA­Karácsony havából. Az őszt, mint illik, megsirattam, A télről kell most zengeni; De higyjék el, hogy nem érdemes Himnussal adóznom neki. Széchenyi-téren ahogy járok : Csupa galléros nőt találok. A téli köpönyek hava Csak volt e hónap valaha. Máskor ilyenkor jégvirágok Tarkázták be az ablakot, Most nem aknd egy vándorló sem, Ki Táthi-uton megfagyott. Nem jár farkas az »Angyal-hidnál, Mit husz garmondba' is megirnál, — Kucklanderen holló se száll, Hogy elmondhassa: »kár, be kár.« A korcsolyákat rozsda marja, A. »Torna h.gylet« bús nagyon, Marőnis Mátyás, a vén néni Izzad az utcasarkakon,*) Hóesés alig volt egy lapátnyi, Mikor lehet majd jeget vágni J Kályhatüzet sem szit a szél — Egyszóval elsikkadt a tél! Mélyen tisztelt Szerkesztő úrtól Instáltok most egy nagy kegyet. Alábbi pár sor irásom tán Aprón hirdetni is lehet: „Eltűnt a tél, ki tud tán róla, Szóljon be a redakcióba S ezért én jutalrnul adok — Egy viselt szalmakalapot.« Krónikás. — A főispán jubileuma. Néhány hét­tel ezelőtt csak úgy véletlenül pattant ki, hogy e hóban lesz öíven éve, hosszú félszázada annak, hogy Kruplanicz Kál­mán, szeretve tisztelt főispánunk a köz­pályán mindég eredményes működését *) Krónikás úr, aludt talán a két legutóbbi na­pon? A szerk. — Személyi hirek. Dr. Feichtinger Elek kir. tanácsos, fiumei pénzügyigaz­gató édes atyjának: dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsosnak látogatására városunkba érkezett. — Frey Ferenc és családja ma Budapestre utazott, ahol a téli hónapokat tölti. Városunk országos képviselője azonban a hét néhány napját mindég körünkben fogja tölteni. — Szlávy Elemér járásbirósági jegyző szombaton hagyta el a kórházat s szerető és tisz­telő ismerősei a héten már utcai sétái­ban is üdvözöltették. — Clair Vilmos, a Felsőmagyarországi Közművelődési Egyesület uj titkára első kőrútjában vá­rosunkat is fogja érinteni. — Rózsaszínű rovat Haltenberger Fe­rencz kir. telefonépitő mérnök, aki vá­rosunkban a telefonvezeték átalakítási munkálatait végezte, több hétig közöttünk tartózkodott és ez idő alatt csak tisztelőket és jó barátokat szer zett, Budapesten jegyet váltott szép leányával Bárczy László kir. tanácsosnak, budapestvi­déki pénzügyigazgatónak, a ki e minő­ségében szintén gyakran megfordul vá­rosunkban s humánus, figyelmes eljárá­sáért a legáltalánosabb tiszteletben ré­szesül, — Kitüntetés. A legmagasabb királyi kegy újabb kitüntetésben részesítette városunk nagyérdemű fiát: kisfaludi Lipthay Sándort. Ő felsége udvari ta­nácsosává nevezte ki. Városunk közön­sége szinte örömmel vette a kitüntetés­ről szóló hirt. — Esküvő. Oberle Frigyes sárosme­gyei földbirtokos oltárhoz vezette Keines­dorfer Stefánie kisasszonyt, aki több ideig szép leányaink gárdája egyik leg­szebb virága volt. — Névnap. Itt járt megint a jó Mi­kulás bácsi, hogy hozzon a jó gyerme­kek picike cipellőibe édes kalácsot, ara­nyos diót, százszorszép babát, a nagy druszáknak pedig gratulansokat. Igy egész nap nem íogyott ki az üdvözlőkből a város érdemes erdőmestere: Nozdro­viczky Miklós. A legvendégszeretőbb, legkedvesebb úri ház, hogy egyszer a stereotip frázisnak is igaza legyen, va­lóban, >szűknek bizonyult.* Ad mul­tos annos! — Az ügyvédi kamara. A győri ügy­védi kamara közhírré tette, hogy váro­sunk uj polgármesterét, saját lemondása folytán, a kamara tagjainak sorából tö­rülte. — Utóállítás volt tegnap délelőtt a vármegyeházán, amelyen négy katona­köteles és négy apa jelentkezett. Bevált egy katonaköteles s munkaképtelennek találtak egy apát. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Hoffmann Böske kisasszonyt, aki rokoni Összeköttetései révén váro­sunkban gyakrabban megfordult s álta­lános szimpátia tárgya volt s legutóbb Selmeczbányán működött, mint posta- és távirókiadó, — póstafelügyelőségünkhöz helyezte át. Ez alkalomból a Selmecz­bányai Híradó igen meleg szavakkal vesz búcsút a »legelőzékenyebb hivatalnoktól*, aki már megérkezett körünkbe s ma meg is kezdette hivatalos működését. — Bankett. A váci püspöki palotá­ban a néhai Schuszter Konstantin örö­két átvevő bizottság, munkálatával tel­jesen elvégződve, ma tartja, ősi magyar szokás szerint, az áldomást. Erre távi­— A gimnáziumra. Az uj gimnázium építési költségeire felajánlott 5—5000 forintot úgy a hercegprimás, mint a pan­nonhalmi főapát e héten inegküldötték. — Itt emiitjük meg, hogy a kifogásolt tetőrészt a vállalkozó már lebontatta s az legközelebb teljesen új szerke­zettel helyettesítve lesz. — Missió. A főszékesegyház nagy ha­rangja szombat óta megszóllal esténkint. Azt az ájtatosságot jelenti, amely e hó­ban — a hercegprimás óhajára — a századvég alkalmából országszerte tarta­nak. Nálunk a kir. városi plébániatem­plom a színhelye s az úgynevezett mis­sió-ájtatosságok mintájára történik. F. hó 2-án kezdődött és szombaton végző­dik. Az egyházi szónoklatokat páter Fló­dung József, a neves szónok vezetése alatt három jézustársasági atya mondja, A hét első három napján a tanuló ifjú­ság is elő lett készítve a gyónásra és holnap reggel megáldozik. Az ájtatossá­got igen nagy közönség hallgatja. — Meg kell itt jegyeznünk, hogy sehogy sem helyeselhetjük azt az óhajtást, amelyet az egyik hitszónok kifejezett. Hogy t. i. a pénteki ünnepen a szülék leánykáikat fehér ruhába öltöztetve küld­jék a templomba. A tisztelendő atya el­feledte, hogy tél van és grasszálnak a gyermekbetegségek. A jó Isten pedig semmiesetre sem kívánja, hogy kis szol­gái — az ő tiszteletében — influenzát, torokgyikot szerezzenek. Ártatlan, kis szivük doboghat el ég áhítattal a posztó­kabátka alatt, sőt 0 tthon is. — Zárdaünnep. December 8-án a ví­zivárosi zárdatemplomban d. u. 5 óra­kor ünnepség lesz. Az irgalmas nővérek fogadalmainak megújítása, melyet egy­házi beszéd és letenye előz meg. A nyolcad alatt pedig naponta d. u. 4 óra­kor ájtatosság. — Sopron polgármesterünkről. Az >Oedenburger Zeitung*, Sopron e tekin­télyes régi napilapja november 19-iki számában a következő hirt hozza : >A f. hó 15-én Esztergomban megtörtént választás alkalmával Vimmer Imre te­kintélyes ügyvéd egyhangúlag polgár­mesterré választatott. Vimmer hosszabb ideig működött, mint Eszterházy herceg központi igazgatója, majd később sok érdemet szerzett, mint árvaszéki elnök Sopronban, ahol felvilágosult szellemé­nél és nagy szónoki képességénél fogva egyáltalán nagy, tis teletben állott. De kölönösen szerették őt és sajnálták tá vozását a megyei urak, amikor a kiváló kapacitást az esztergomi főkáptalan jó­szágigazgatójává nevezte ki.* — Az élet. Bizonyára az élet a Ieg nagyobb szecesszionista, amely a leg­ellentétesebb színeket: a gyászfeketét az öröm pirossal legkönnyebben tudja kombinálni. Csak egy példa reá. Keres­kedővilágunk most készült egyik leg­tiszteltebb, legszimpatikusabb tagja. Kecskemétky János városi képviselő ün­neplésére abból az alkalomból, hogy ép­pen negyedszázada telepedett ,meg s nyitott üzletet városunkban. Ámde a készülő örömünnepet hirtelen, kegyet­lenül megzavarta a sors. Hogy miért, elmondja az alábbi, őszinte részvéttel vett gyászjelentés: Alulírottak az összes rokonság nevé­ben fájó szívvel jelentik, hogy a jó férj, apa, após, nagyapa és dédapa Kecske­métky Ignácz 1899. évi december 4-én éjjeli 11 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 78-ik évé­ben, aggkori végkimerülés folytán az Úrban elszenderült. A megboldogult földi maradványa f. hó 6-án d. u. 3 óra­kor fognak a gyászháznál beszenteltetni, s a szab. kir. anyavárosi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat, a belvárosi plébá­nia templomban f. hó 7-én d. e. 8 óra­kor fog az Úrnak bemutattatni. Eszter­gom, 1899. december hó 5-én. Áldás és béke poraira! Kecskeméthy Ignáczné szül. Kurcz Terézia özvegye, Kecske­méthy János, Kecskeméthy Mária, Kecs­keméthy Hermin, férj. Kitzinger Józsefné gyermekei. Kecskeméthy Jánosné szül. Gyuríska Judit menye. Kitzinger József veje. Kecskeméthy Jolán férj. Oláh Emiiné, Kecskeméthy Dezső, Kitzinger Etel, Kitzinger Irma unokái. Ifj. Oláh Emil, Oláh Miksa dédunokái. — A tüdőbetegek szanatóriuma. Dr. Korányi Frigyes, a nagynevű professzor a ma reggeli gyorsvonattal varosunkba érkezett, hogy mint a tüdőbetegek ér­dekében való nagy mozgalom megindí­tója és lelke, megtekintse a »Vörös Ke­reszt* kórházat, vájjon az egy tüdőbe teg-szanatórium céljainak megfelelne-e. A párkánynánai vasúti állomáson dr. Mát­ray Ferenc, tiszti főorvos fogadta. A kiváló vendég a hercegprimás vendége volt, akinek képviseletében az egyház­nagy palotájában dr. Walter Gyula pri­mási irodaigazgató fogadta, Megtekintvén a kórházat, azt a célnak teljesen meg­felelőnek találta s igy alig van kétség, hogy a dr. Mátray szervező terve, mely­hez a hercegprimás és a főkáptalan készséggel hozzájárult, mielőbb megvaló­sul. Dr. Korányi látogatást tett Boltizár József érseki helynöknél, dr. Walter Gyula primási irodaigazgatónál, dr. Cser-

Next

/
Thumbnails
Contents