Esztergom és Vidéke, 1899

1899-11-16 / 92.szám

tották a menetet, úgy hogy a mozdony az ugyszóllván már megállt vonatot derékban érte; két (5 és 6.) egy III. és egy Il-od osztályú kocsijába üt­között, ami szerencse a szerencsétlen­ségben, mert ha a vonat is teljes gőz­zel halad, a vonalnak a töltésről való lezuhanása elkerülhetlen. Igy csak a lokomotiv szenvedett ki­sebb sérülést s a vonat két emiitett ko­csija zúzatott össze s megrongálódott a 7-ik is anélkül, hogy a kocsik kisiklot­tak volna. Rémes kiáltások, kétségbe­esett jajveszéklések hangzottak fel nyom­ban s a vasúti állomás személyzete ro­hant a veszedelem helyére s nagy időbe került, mig a szerencsétlenül járt, meg­sebesült utasokat kimentették a kocsi­romok alól. Súlyosan sebesült meg Szabó László, a városi kisdedóvoda nyugalmazott ve­zetője, aki e vonattal akart végleg tá­vozni városunkból Budapesten lakó fiá­hoz. Bal allábszárán szilánkos törést szen­vedett, mindkét csontja eltörött és a bőrt átszakította, szeme felett s az or­rán zúzódások érték. Állapota eléggé kielégítő. Eberli János 14 éves földműves — fiu mindkét lábszárán nyilt alszár-törést szenvedett, azonfelül ikrájáról a bőr le lett szakítva; mindkét szeme felett zu­zzdás van. Állapota ez idő szerint nem válságos. Riesz Vilma 24 éves cseléd erősebb zuzódásokat szenvedett. Az előbbieket azonnal a helybeli közkórházba szállítot­ták, az utóbbit a M. Á. V. üzletvezető­sége tegnap szállította a kórházba vissza. Majer Sándor, egy helybeli pintér 14 éves fia szemöldöke felett kapott csontig érő nyílt sebet, amelyből a vér valóságos sugárban tört elő. Könyebben sebesült meg Éberli János földműves neje, Bertalan Vince tanitó­képezdei tanár, Tröszt Adolf, Fabik Já­nosné, Grószmann Simon Esztergomból, Kiss Ede Budapestről és Raskó Kálmán Párkányból. Kisebb zúzódások érték Grósz Ferencet is, aki azonban tovább folytatta útját a félórai késedelemmel tovább indult vonattal, miután családját táviratban értesítette szerencsés meg­meneküléséről. Hogy baja nem történt, a véletlennek köszönheti Nagy Pál vál­lalkozó is. A szolgálati szakaszba ké­szült beszállani, amely teljesen összc­zúzodott, de késlekedett, mert munká­saival még megbeszélni valója volt. A báleset helyén csakhamar megjelent dr. Hüke Kálmán bánya- és dr. Rausc­her Zsigmond doroghi orvos, akik az első segélyt a sebesülteknek megad­ták . Ugyancsak ők igazoltak hivatalos bizonyítvánnyal, hogy ugy a mozdony­vezető, mint a váltóőr ittas volt. Amit c léggé biznnyit a körülmény, hogy miu­tán a katasztrófa megtörtént, Koller még mindég bambán nézett alá a gép­ről, mig Schlemback állomásfőnök le­parancsolta. Letámolygott s mindenekelőtt elterült a földön. A súlyos sebesülteket, akiket ideigle­nesen a podgyászasztalra fektettek, a kivitt hordagyakon a helybeli közkórház­ba szállították, ahol a kórházi orvosok azonnal kezelésűkhez láttak: első ellá­tásuk öt órán át tartott. Az egész vasárnapi s részben a teg­napi napot is Reviczky Győző járási főszolgabíró a hely szinén töltötte s a vizsgálatot rendkívüli pontossággal és szigorral teljesítette; a felvett jegyző­könyvek, amelyek ma már a büntető bírósághoz tétettek át, egész kötetet tesznek ki. Vasárnap délelőtt Niedermann József rendőrkapitány is megjelent a baleset színhelyén. A M. Á. V. üzletve­zetősége is szigorú vizsgálatot indított s kiküldöttjei már 12-én a hely szinén voltak, közöttük: Góth Gyula és Ofner József felügyelők, László Gyula, Markos György, Heller főmérnökök, Breisach Alfréd baiesetvizsgáló és Fassberger Já­nos fogalmazó. A mozdonyvezetőt, akinek állandó lakása van, szabadlábra helyezték, a váltóőrt ellenben, aki zalamegyei illetőségű s azonnal távozni akart Do­roghról, fogva tartják. Szabó László balesete igen nagy részvétet keltett az egész városban. Riporter. A Történelmi Társnlat ülése. Esztergom, november 15. Az 1 Esztergommegyei Régészeti és Történelmi Társulat,* a nyári szünidő után, hétfőn este tartotta első választ­mányi ülését. A választmányi tagok szép számban jelentek meg ; sajnos, az intelligens közönség, amely az ülésre a helyi lapok utján szintén meghivatott, nem fáradt el a Városháza tanácster­mébe. Ez általános és állandó rész­vétlenség és nem törődés mellett igazán csodálnunk kell, hogy a tár­sulat néhány lelkes tagja nem veszti el végleg munkakedvét és bizalmát az érthetetlen és szégyenletes hangulat meg­változhatásában. Az ülésen Pór Antal apátkanonok, a történelmi szakosztály vezetője elnökölt, mivel Kruplanicz Kálmán főispán, tár­sulati elnök gyengélkedése, miatt meg nem jelenhetett. Mindenekelőtt dr. Feichtinger Sándor­nak a társulat kiadásában megjelent és vármegyénk flóráját ismertető nagy mun­kája került szóba. A tagok örömmel hallották, hogy a társulat a hercegprí­másnál, itt időzése alatt, tisztelgett s fel­ajánlotta a főpapnak a mű egy példá­nyát. A prímás nagy örömmel vette át azt s a kiadási költségek törlesztésére száz forintot adományozott. Maid dr. Mátray Ferencz javaslatára elhatároz­ták, hogy a művet — ismertetés végett — megküldik a Természettudományi Társulat-nak. Érdekes határozat, hogy a választ­mány kimondotta, miszerint, a szerény anyagi helyzet dacára — io^oo-re év­könyvet ad ki, amelyet egymagában is becsessé és maradandó értékűvé fog tenni, hogy Poór Antal, a nagynevű tudós hosszabb essayt ir bele. Török István most elkészült munkájának : >Pi­lis-Maróth történeté f-nek néhány érdekes részlete szintén fel fog az álmanachba vétetni. Közölni fogják a régiségtár lel­tárát is, amelynek elkészítésére Némethy Lajos, a régiségtár tudós őre vállal­kozott. Kruplanicz Kálmán kir. tan. főispán, a társulat elnöke, aki mindent elkövet az egyesület felvirágzása, kitűzött céljai érdekében, hogy növelje az ifjúságban a kultúrtörténeti dolgok iránti érdek­lődést, egy aranyat tűzött ki a Né­methy Lajos által kidolgozott alábbi pályakérdésekre, amelyeknek megoldá­sára a főgimnázium tanulói pályázhat­nak, >i.) Esztergomban jelenleg levő régiséggyüjte­mények ismertetése. 2.) Az Esztergomban levő numismatikai gyűjtemények ismertetése 3.) As esz­tergomi heraldikus momúnentumok ismertetés*. 4 ) Esztergom régi épületei és maradványai a XVII századig. 5.) Esztergomot ábrázoló régi képek a XVIII. századig. 6.) Esztergomra vonatkozó sphra­gistikai emlékek a XVII. századig általánosságban. 7.) Történeti nevezetességű esztergomiak arcképei, szobor, dombormű, festmények és rretsz vény ékben stb. 8.) Esztergomban és környékén használt elne­vezések jelentősége, eredete. 9.) Az esztergomi ha­rangok és felirataik. 10) Esztergomban és határá­ban levő keresztek, szobrok, sőt a templomokban és temetőkben létező nevezetesebbek is. 11.) Az esztergomi érsekek cimerei az érsekek sorrendje szerint. 12.) Esztergom egyházi- és polgári jegy­zőkönyvei a XVIII. századig. A főispán ugyan csak egy kérdést óhajtott a társulat által kitűzetni, de a választmány Pór Antal indítványára az összes kérdéseket kitűzte s kiadta a főgymnasium igazgatóságának. Pór An­tal e határozatra minden kérdésre kü­lön-külön egy-egy arany pályadijat tűzött ki. A szakosztály elnökének e kijelen­tését köszönettel vették és a beérkezendő pályatételek biráló bizottságába a fő­gyimnasium igazgatója, eg/ tanára és Némethy Lajos küldetett ki. Némethy Lajos azután bejelentette, hogy a régiségtár örvendetesen gyara­podik. Különösen szép tárgyak kerültek Szölgyémből; igy pl. egy igen becses római e-üst-érem. továbbá Knauz Nán­dor hagyatékából értékes fegyverek stb. a melyeket Wenczell Antal kanonok adományozott a társulatnak. A történelmi kiállítás kérdését Reusz Jó­zsef hozta szóba. Kifejtette, hogy nem ag­gódik annak sikere felett, hisz a hont­megyei kiállítás példája is mutatja, mily sok becses régiséget lehet összeszedni, csak lelkes felhívást kell kibocsátani a régiséggyűjtőkhöz. Hivatkozik Brenner Ferencz értékes gyűjteményére, nem ké­telkedvén, hogy az is szivesen hozzá­járul a vállalkozás erkölcsi sikerének előmozdításához. Pór Antal úgy véldkedik, hogy a terv Maszlaghy Fe­rencz apátkanonok kezeiben jó helyütt van letéve és jelenti, hogy Maszlaghy ioo frtot ajánlott fel a kiállítás kiadá­sainak részben való fedezésére. Végül Rózsa Vitái főtitkár olvasott fel igen érdekes szemelvényeket Török István »Pilis-Maró th múltja* cimü mü­véből. Az ülés végén uj tagokul választolták meg Hollósy Rupertet, a főgymnasium igazgatóját, Vadászfify Jenő közala­pítványi főerdészt, (Pilis Maróth) és Csong­rády Gyula magyarszölgyémi jegyzőt. Aki jelfcn volt az érdekes és tartalmas ülésen, az elkövetkezendő ülésekről bi­zonyára nem fog hiányozni, Omega. — Polgármesterváfasztó közgyűlés. Ma délelőtt történt meg ünnepiesen, mél­tóságosan a polgármesterválasztás, ame­lyet kora reggel óta három zászló jel­zett a városházán. Kollár Károly vissza­vonultával Wimmer Imre ügyvéd köz­felkiáltással emeltetett a város polgár­mesteri székébe. A Városi Kör választ­mánya — dr. Fehér Gyula indítványára — már szombati értekezletén állást fog­lalt mellette s ez állásfoglalást magáévá tette vasárnap a Kör plénuma is se határozatát az ülésből kiküldött s dr. Fehér Gyula vezetése alatt tiz tagból álló küldöttség adta tudtára Wimmernek. Wimmer Imre erre megjelent a Körben s megköszönte a bizalmat, röviden kör­vonalazva programmját. S ez időtől fogva — annyi huzavona után — ő volt a hivatalos jelölt. A mai választó közgyűlés délelőtt tiz órakor nyilt meg, miután a kandi­dáló bizottság reggeli 9 órakor megtar­totta ülését. A polgármesterhelyettes az ülést meg­nyitván, az alispán felkérésére Nieder­mann József elnöklete alatt Brenner Jó­zsef és Szenttamási Béla képviselőket küldötte ki. A megérkezett alispánt za­jos éljenzés fogadta. Már megnyitó sza­vaiban jelezte, hogy a mai napot for­dulópontnak tartja a város történeté­ben. Bizalmi férfiakká, indítványára, Bren­ner Józsefet, Földváry Istvánt, Rudolf Mihályt és Szenttamási Bélát választot­ták. Á bizalmi férfiúknak azonban dol­guk nem akadt, mert a kandidáló bi­zottság által jelölt s egyedül pályázott Wimmer Imre közfelkiáltással lett Esz­tergom város polgármestere. Az eskü letételére a város új fejét dr. Hulényi Győző vezetése alatt Marosi József és Kiss István hívták meg, Wimmer disz­magyarban jelent meg, lelkes éljenzés között jött a terembe s miután az alis­pán, meleg szavak kíséretében átadta a hivataljelvényeket: a kulcsot és a polgár mes teri pecsétet, letette az esküt. Az új polgármestert, a képviselőtestület nevé­ben Frey Ferencz orszgy. képviselő üd­vözölte hosszabb, tartalmas, szép be­széddel, amely után Wimmer az alispán­nak mondott köszönetet. Andrássy alis­pán ezután Kollár Károly polgármester­helyettesnek fejezte ki háromnegyedéves sikeres, buzgó és eredményes működését tel­jeselismerését (zajos éljenzés) s azután távo­zott. Wimmer Imre elfoglalta az elnöki szé­ket s megtartotta a városházán alig ismert figyelemmel és konstatálnunk kell: — igaz lelkesedéssel hallgatott minta­szerű programmbeszédét. Oly szerves egész az, hogy kivonatosan ismertetni alig lehet s ezért — nyomdatechnikai okokból — vasárnap hozzuk egész terje­delmében. Meg kell ismerni, foglalkozni vele a legszélesebb körben. A köz­gyűlés után ugyancsak a tanácsteremben a városi tisztikar, amelynek szónoka dr. Földváry István volt, mutatkozott be a polgármesternél s szintén dr. Földváry kalauzolta ma délután Wirnmert végig az egyes hivatalokban. Kétségtelen, hogy szép volt, ünnepélyes a mai nap sanr egészen elaludt reménységeket iflol felélesztette. Amint halljuk, a tisztik legközelebbi napokban — a képviselőtes­tülettel együttesen — bankettet rendez az új városfő tiszteletére. — Személyi hírek. Haltenberger Fe­rencz telefonépitő mérnök — a telefon­átalakitási munkák megtekintésére — városunkba érkezett. Dr. Áldori Mó' tanácsorvos betegsége miatt 'szobáit* őrizni kénytelen. — Névnap. Ödön püspök napja a* napi; egy ujabb állomás a gratálá kedvelők évi útjában. Ezúttal az ün peltek: Véghelyi Ödön megyei fősz vevő, dr. Vándor Ödön kórházi or dr. Wipplinger Ödön üeyvéd, Etter Ö és Mattyasóvszky Ödön pénzinté tisztviselők. — Jubileum. Ez idén lesz tizedik fordulója annak, hogy dr. Horn Ki ügyvéd, városunk e tekintélyes pol s közéletünk előkelő szereplője, a h beli izraelita hitközség elnökévé v tatolt s azóta a tisztséget a leg buzgósággal és arravalósággal A szép évforduló alkalmából ség tagjai meleg ovációkkal s nak kimutatni elnökök iránt érz hálájukat. — A Kaszinóból. Közöltük má szinó november 25-iki estélyének kes műsorát. Pótlólag megemlitjük, hog a prológot, amely az új szinpado felavatja, B. Szabó Mihály irta és Cs por Istvánné úrhölgy szavallja. A maházy-féle bájos kis vigjátékbó bák javában folynak, az új egyszerre otthon találták maguka ku'isszák mögött. — Katonatiszti estély. A héfyb. helyőrség tisztikarának első táncestélye, amint halljuk, Szylveszter estéjén lesz megtartva. Hogy e málatságok mety teremben fognak lezajlani: még nincsS elhatározva, amennyiben különféle tervek merültek fel. — Kitüntetés. A közigazgatási zottság annak idején ismertetett h rozata alapján most kapták meg a okleveleket azok a tanitók, akik ványai a magyar nyelv elsajátitá legnagyobb előrehaladást tanusit és pedig : Heinczelmann Antal (Nyerges újfalu), Szikora József (Dorogh-Ujbánya) Osztermayer Henrik (Süttő), Kis Bél (Tokod-Ebszőny), Petricsek József, (D rogh-Ujbánya), Zsuífka Ottília (Csév). és Vilcsek Jolán (Táth.) — Esküdtbiráink. Az 1900. évben mű­ködő esküdtek névjegyzékének Összeál­lítására, valamint az esküdtképes egyé­nekről készített alaplajstromok ellen beadott felszólalások és észrevételek elintézésére hivatott bizottságot Pulay Géza, a komáromi törvényszék elnöke, vármegyénk törvényhatóságát illetőleg, november hó 15-ik napjára hivta össze. Mivel azonban a törvényszéki elnök halaszthatlan teendői miatt a kitűzött napon a bizottsági ülésen nem elnö­kölhetne, az emiitett határidő elnapolása mellett ujabb határidőül november hó 21-ik napját tűzte ki. — Vadászat Kesztölcön. A kesztölci káptalani erdőségben, amelyet gróf Zichy Géza bérel, hétfőn nagyobbszabásu vadászatot tartottak. Részt vettek benne a házigazdán kivül: gróf Török Aurél, gróf Zichy János, dr. Hüke Kálmán, Gottmann Gyula, Stesser József, Hercz­mánszky Alajos és Baross József. Két hatalmas szarvasbika került teritékre. —- A Legényegyesület jubileumi ünne­pélye. Szép ünnepélyt rendezett vasárnap az Esztergomi Legényegyesület, zászló­szentelésének tiz éves, a Legényegyesü­letek fennállásának ötven éves jubileuma alkalmából. Délelőtt tiz órakor a belvárosi plébá­nia templomban tartott misére a tagok zászló alatt vonultak fel. A misét dr. Andor György másodelnök tartotta, melyen a dalárda is működött alkalmi énekekkel, Papp Márton főszékesegyh. tenorista pe-, dig Weiss J. >Ave Mária* ját adta elő igen szépen s meghatóan. Este a »Fürdö« vendéglő nagy ter­mében folyt le az ünnep nagyobb része. Dr. Andor György, az egyesület buzgó m. elnöke nagy figyelemmel kidolgozott felolvasásban ismertette a lefolyt felszá­zad történetét. Az első Leyényegyesüle­tet Kolping Ado'f a'apitotta 1849. évben Kölnben. Kolping s'e^éey földmivelŐ szülők gyermeke lév^n, iparossá lett; 1829-től mint cipész-segéd több éven át

Next

/
Thumbnails
Contents