Esztergom és Vidéke, 1899
1899-11-16 / 92.szám
tották a menetet, úgy hogy a mozdony az ugyszóllván már megállt vonatot derékban érte; két (5 és 6.) egy III. és egy Il-od osztályú kocsijába ütközött, ami szerencse a szerencsétlenségben, mert ha a vonat is teljes gőzzel halad, a vonalnak a töltésről való lezuhanása elkerülhetlen. Igy csak a lokomotiv szenvedett kisebb sérülést s a vonat két emiitett kocsija zúzatott össze s megrongálódott a 7-ik is anélkül, hogy a kocsik kisiklottak volna. Rémes kiáltások, kétségbeesett jajveszéklések hangzottak fel nyomban s a vasúti állomás személyzete rohant a veszedelem helyére s nagy időbe került, mig a szerencsétlenül járt, megsebesült utasokat kimentették a kocsiromok alól. Súlyosan sebesült meg Szabó László, a városi kisdedóvoda nyugalmazott vezetője, aki e vonattal akart végleg távozni városunkból Budapesten lakó fiához. Bal allábszárán szilánkos törést szenvedett, mindkét csontja eltörött és a bőrt átszakította, szeme felett s az orrán zúzódások érték. Állapota eléggé kielégítő. Eberli János 14 éves földműves — fiu mindkét lábszárán nyilt alszár-törést szenvedett, azonfelül ikrájáról a bőr le lett szakítva; mindkét szeme felett zuzzdás van. Állapota ez idő szerint nem válságos. Riesz Vilma 24 éves cseléd erősebb zuzódásokat szenvedett. Az előbbieket azonnal a helybeli közkórházba szállították, az utóbbit a M. Á. V. üzletvezetősége tegnap szállította a kórházba vissza. Majer Sándor, egy helybeli pintér 14 éves fia szemöldöke felett kapott csontig érő nyílt sebet, amelyből a vér valóságos sugárban tört elő. Könyebben sebesült meg Éberli János földműves neje, Bertalan Vince tanitóképezdei tanár, Tröszt Adolf, Fabik Jánosné, Grószmann Simon Esztergomból, Kiss Ede Budapestről és Raskó Kálmán Párkányból. Kisebb zúzódások érték Grósz Ferencet is, aki azonban tovább folytatta útját a félórai késedelemmel tovább indult vonattal, miután családját táviratban értesítette szerencsés megmeneküléséről. Hogy baja nem történt, a véletlennek köszönheti Nagy Pál vállalkozó is. A szolgálati szakaszba készült beszállani, amely teljesen összczúzodott, de késlekedett, mert munkásaival még megbeszélni valója volt. A báleset helyén csakhamar megjelent dr. Hüke Kálmán bánya- és dr. Rauscher Zsigmond doroghi orvos, akik az első segélyt a sebesülteknek megadták . Ugyancsak ők igazoltak hivatalos bizonyítvánnyal, hogy ugy a mozdonyvezető, mint a váltóőr ittas volt. Amit c léggé biznnyit a körülmény, hogy miután a katasztrófa megtörtént, Koller még mindég bambán nézett alá a gépről, mig Schlemback állomásfőnök leparancsolta. Letámolygott s mindenekelőtt elterült a földön. A súlyos sebesülteket, akiket ideiglenesen a podgyászasztalra fektettek, a kivitt hordagyakon a helybeli közkórházba szállították, ahol a kórházi orvosok azonnal kezelésűkhez láttak: első ellátásuk öt órán át tartott. Az egész vasárnapi s részben a tegnapi napot is Reviczky Győző járási főszolgabíró a hely szinén töltötte s a vizsgálatot rendkívüli pontossággal és szigorral teljesítette; a felvett jegyzőkönyvek, amelyek ma már a büntető bírósághoz tétettek át, egész kötetet tesznek ki. Vasárnap délelőtt Niedermann József rendőrkapitány is megjelent a baleset színhelyén. A M. Á. V. üzletvezetősége is szigorú vizsgálatot indított s kiküldöttjei már 12-én a hely szinén voltak, közöttük: Góth Gyula és Ofner József felügyelők, László Gyula, Markos György, Heller főmérnökök, Breisach Alfréd baiesetvizsgáló és Fassberger János fogalmazó. A mozdonyvezetőt, akinek állandó lakása van, szabadlábra helyezték, a váltóőrt ellenben, aki zalamegyei illetőségű s azonnal távozni akart Doroghról, fogva tartják. Szabó László balesete igen nagy részvétet keltett az egész városban. Riporter. A Történelmi Társnlat ülése. Esztergom, november 15. Az 1 Esztergommegyei Régészeti és Történelmi Társulat,* a nyári szünidő után, hétfőn este tartotta első választmányi ülését. A választmányi tagok szép számban jelentek meg ; sajnos, az intelligens közönség, amely az ülésre a helyi lapok utján szintén meghivatott, nem fáradt el a Városháza tanácstermébe. Ez általános és állandó részvétlenség és nem törődés mellett igazán csodálnunk kell, hogy a társulat néhány lelkes tagja nem veszti el végleg munkakedvét és bizalmát az érthetetlen és szégyenletes hangulat megváltozhatásában. Az ülésen Pór Antal apátkanonok, a történelmi szakosztály vezetője elnökölt, mivel Kruplanicz Kálmán főispán, társulati elnök gyengélkedése, miatt meg nem jelenhetett. Mindenekelőtt dr. Feichtinger Sándornak a társulat kiadásában megjelent és vármegyénk flóráját ismertető nagy munkája került szóba. A tagok örömmel hallották, hogy a társulat a hercegprímásnál, itt időzése alatt, tisztelgett s felajánlotta a főpapnak a mű egy példányát. A prímás nagy örömmel vette át azt s a kiadási költségek törlesztésére száz forintot adományozott. Maid dr. Mátray Ferencz javaslatára elhatározták, hogy a művet — ismertetés végett — megküldik a Természettudományi Társulat-nak. Érdekes határozat, hogy a választmány kimondotta, miszerint, a szerény anyagi helyzet dacára — io^oo-re évkönyvet ad ki, amelyet egymagában is becsessé és maradandó értékűvé fog tenni, hogy Poór Antal, a nagynevű tudós hosszabb essayt ir bele. Török István most elkészült munkájának : >Pilis-Maróth történeté f-nek néhány érdekes részlete szintén fel fog az álmanachba vétetni. Közölni fogják a régiségtár leltárát is, amelynek elkészítésére Némethy Lajos, a régiségtár tudós őre vállalkozott. Kruplanicz Kálmán kir. tan. főispán, a társulat elnöke, aki mindent elkövet az egyesület felvirágzása, kitűzött céljai érdekében, hogy növelje az ifjúságban a kultúrtörténeti dolgok iránti érdeklődést, egy aranyat tűzött ki a Némethy Lajos által kidolgozott alábbi pályakérdésekre, amelyeknek megoldására a főgimnázium tanulói pályázhatnak, >i.) Esztergomban jelenleg levő régiséggyüjtemények ismertetése. 2.) Az Esztergomban levő numismatikai gyűjtemények ismertetése 3.) As esztergomi heraldikus momúnentumok ismertetés*. 4 ) Esztergom régi épületei és maradványai a XVII századig. 5.) Esztergomot ábrázoló régi képek a XVIII. századig. 6.) Esztergomra vonatkozó sphragistikai emlékek a XVII. századig általánosságban. 7.) Történeti nevezetességű esztergomiak arcképei, szobor, dombormű, festmények és rretsz vény ékben stb. 8.) Esztergomban és környékén használt elnevezések jelentősége, eredete. 9.) Az esztergomi harangok és felirataik. 10) Esztergomban és határában levő keresztek, szobrok, sőt a templomokban és temetőkben létező nevezetesebbek is. 11.) Az esztergomi érsekek cimerei az érsekek sorrendje szerint. 12.) Esztergom egyházi- és polgári jegyzőkönyvei a XVIII. századig. A főispán ugyan csak egy kérdést óhajtott a társulat által kitűzetni, de a választmány Pór Antal indítványára az összes kérdéseket kitűzte s kiadta a főgymnasium igazgatóságának. Pór Antal e határozatra minden kérdésre külön-külön egy-egy arany pályadijat tűzött ki. A szakosztály elnökének e kijelentését köszönettel vették és a beérkezendő pályatételek biráló bizottságába a főgyimnasium igazgatója, eg/ tanára és Némethy Lajos küldetett ki. Némethy Lajos azután bejelentette, hogy a régiségtár örvendetesen gyarapodik. Különösen szép tárgyak kerültek Szölgyémből; igy pl. egy igen becses római e-üst-érem. továbbá Knauz Nándor hagyatékából értékes fegyverek stb. a melyeket Wenczell Antal kanonok adományozott a társulatnak. A történelmi kiállítás kérdését Reusz József hozta szóba. Kifejtette, hogy nem aggódik annak sikere felett, hisz a hontmegyei kiállítás példája is mutatja, mily sok becses régiséget lehet összeszedni, csak lelkes felhívást kell kibocsátani a régiséggyűjtőkhöz. Hivatkozik Brenner Ferencz értékes gyűjteményére, nem kételkedvén, hogy az is szivesen hozzájárul a vállalkozás erkölcsi sikerének előmozdításához. Pór Antal úgy véldkedik, hogy a terv Maszlaghy Ferencz apátkanonok kezeiben jó helyütt van letéve és jelenti, hogy Maszlaghy ioo frtot ajánlott fel a kiállítás kiadásainak részben való fedezésére. Végül Rózsa Vitái főtitkár olvasott fel igen érdekes szemelvényeket Török István »Pilis-Maró th múltja* cimü müvéből. Az ülés végén uj tagokul választolták meg Hollósy Rupertet, a főgymnasium igazgatóját, Vadászfify Jenő közalapítványi főerdészt, (Pilis Maróth) és Csongrády Gyula magyarszölgyémi jegyzőt. Aki jelfcn volt az érdekes és tartalmas ülésen, az elkövetkezendő ülésekről bizonyára nem fog hiányozni, Omega. — Polgármesterváfasztó közgyűlés. Ma délelőtt történt meg ünnepiesen, méltóságosan a polgármesterválasztás, amelyet kora reggel óta három zászló jelzett a városházán. Kollár Károly visszavonultával Wimmer Imre ügyvéd közfelkiáltással emeltetett a város polgármesteri székébe. A Városi Kör választmánya — dr. Fehér Gyula indítványára — már szombati értekezletén állást foglalt mellette s ez állásfoglalást magáévá tette vasárnap a Kör plénuma is se határozatát az ülésből kiküldött s dr. Fehér Gyula vezetése alatt tiz tagból álló küldöttség adta tudtára Wimmernek. Wimmer Imre erre megjelent a Körben s megköszönte a bizalmat, röviden körvonalazva programmját. S ez időtől fogva — annyi huzavona után — ő volt a hivatalos jelölt. A mai választó közgyűlés délelőtt tiz órakor nyilt meg, miután a kandidáló bizottság reggeli 9 órakor megtartotta ülését. A polgármesterhelyettes az ülést megnyitván, az alispán felkérésére Niedermann József elnöklete alatt Brenner József és Szenttamási Béla képviselőket küldötte ki. A megérkezett alispánt zajos éljenzés fogadta. Már megnyitó szavaiban jelezte, hogy a mai napot fordulópontnak tartja a város történetében. Bizalmi férfiakká, indítványára, Brenner Józsefet, Földváry Istvánt, Rudolf Mihályt és Szenttamási Bélát választották. Á bizalmi férfiúknak azonban dolguk nem akadt, mert a kandidáló bizottság által jelölt s egyedül pályázott Wimmer Imre közfelkiáltással lett Esztergom város polgármestere. Az eskü letételére a város új fejét dr. Hulényi Győző vezetése alatt Marosi József és Kiss István hívták meg, Wimmer diszmagyarban jelent meg, lelkes éljenzés között jött a terembe s miután az alispán, meleg szavak kíséretében átadta a hivataljelvényeket: a kulcsot és a polgár mes teri pecsétet, letette az esküt. Az új polgármestert, a képviselőtestület nevében Frey Ferencz orszgy. képviselő üdvözölte hosszabb, tartalmas, szép beszéddel, amely után Wimmer az alispánnak mondott köszönetet. Andrássy alispán ezután Kollár Károly polgármesterhelyettesnek fejezte ki háromnegyedéves sikeres, buzgó és eredményes működését teljeselismerését (zajos éljenzés) s azután távozott. Wimmer Imre elfoglalta az elnöki széket s megtartotta a városházán alig ismert figyelemmel és konstatálnunk kell: — igaz lelkesedéssel hallgatott mintaszerű programmbeszédét. Oly szerves egész az, hogy kivonatosan ismertetni alig lehet s ezért — nyomdatechnikai okokból — vasárnap hozzuk egész terjedelmében. Meg kell ismerni, foglalkozni vele a legszélesebb körben. A közgyűlés után ugyancsak a tanácsteremben a városi tisztikar, amelynek szónoka dr. Földváry István volt, mutatkozott be a polgármesternél s szintén dr. Földváry kalauzolta ma délután Wirnmert végig az egyes hivatalokban. Kétségtelen, hogy szép volt, ünnepélyes a mai nap sanr egészen elaludt reménységeket iflol felélesztette. Amint halljuk, a tisztik legközelebbi napokban — a képviselőtestülettel együttesen — bankettet rendez az új városfő tiszteletére. — Személyi hírek. Haltenberger Ferencz telefonépitő mérnök — a telefonátalakitási munkák megtekintésére — városunkba érkezett. Dr. Áldori Mó' tanácsorvos betegsége miatt 'szobáit* őrizni kénytelen. — Névnap. Ödön püspök napja a* napi; egy ujabb állomás a gratálá kedvelők évi útjában. Ezúttal az ün peltek: Véghelyi Ödön megyei fősz vevő, dr. Vándor Ödön kórházi or dr. Wipplinger Ödön üeyvéd, Etter Ö és Mattyasóvszky Ödön pénzinté tisztviselők. — Jubileum. Ez idén lesz tizedik fordulója annak, hogy dr. Horn Ki ügyvéd, városunk e tekintélyes pol s közéletünk előkelő szereplője, a h beli izraelita hitközség elnökévé v tatolt s azóta a tisztséget a leg buzgósággal és arravalósággal A szép évforduló alkalmából ség tagjai meleg ovációkkal s nak kimutatni elnökök iránt érz hálájukat. — A Kaszinóból. Közöltük má szinó november 25-iki estélyének kes műsorát. Pótlólag megemlitjük, hog a prológot, amely az új szinpado felavatja, B. Szabó Mihály irta és Cs por Istvánné úrhölgy szavallja. A maházy-féle bájos kis vigjátékbó bák javában folynak, az új egyszerre otthon találták maguka ku'isszák mögött. — Katonatiszti estély. A héfyb. helyőrség tisztikarának első táncestélye, amint halljuk, Szylveszter estéjén lesz megtartva. Hogy e málatságok mety teremben fognak lezajlani: még nincsS elhatározva, amennyiben különféle tervek merültek fel. — Kitüntetés. A közigazgatási zottság annak idején ismertetett h rozata alapján most kapták meg a okleveleket azok a tanitók, akik ványai a magyar nyelv elsajátitá legnagyobb előrehaladást tanusit és pedig : Heinczelmann Antal (Nyerges újfalu), Szikora József (Dorogh-Ujbánya) Osztermayer Henrik (Süttő), Kis Bél (Tokod-Ebszőny), Petricsek József, (D rogh-Ujbánya), Zsuífka Ottília (Csév). és Vilcsek Jolán (Táth.) — Esküdtbiráink. Az 1900. évben működő esküdtek névjegyzékének Összeállítására, valamint az esküdtképes egyénekről készített alaplajstromok ellen beadott felszólalások és észrevételek elintézésére hivatott bizottságot Pulay Géza, a komáromi törvényszék elnöke, vármegyénk törvényhatóságát illetőleg, november hó 15-ik napjára hivta össze. Mivel azonban a törvényszéki elnök halaszthatlan teendői miatt a kitűzött napon a bizottsági ülésen nem elnökölhetne, az emiitett határidő elnapolása mellett ujabb határidőül november hó 21-ik napját tűzte ki. — Vadászat Kesztölcön. A kesztölci káptalani erdőségben, amelyet gróf Zichy Géza bérel, hétfőn nagyobbszabásu vadászatot tartottak. Részt vettek benne a házigazdán kivül: gróf Török Aurél, gróf Zichy János, dr. Hüke Kálmán, Gottmann Gyula, Stesser József, Herczmánszky Alajos és Baross József. Két hatalmas szarvasbika került teritékre. —- A Legényegyesület jubileumi ünnepélye. Szép ünnepélyt rendezett vasárnap az Esztergomi Legényegyesület, zászlószentelésének tiz éves, a Legényegyesületek fennállásának ötven éves jubileuma alkalmából. Délelőtt tiz órakor a belvárosi plébánia templomban tartott misére a tagok zászló alatt vonultak fel. A misét dr. Andor György másodelnök tartotta, melyen a dalárda is működött alkalmi énekekkel, Papp Márton főszékesegyh. tenorista pe-, dig Weiss J. >Ave Mária* ját adta elő igen szépen s meghatóan. Este a »Fürdö« vendéglő nagy termében folyt le az ünnep nagyobb része. Dr. Andor György, az egyesület buzgó m. elnöke nagy figyelemmel kidolgozott felolvasásban ismertette a lefolyt felszázad történetét. Az első Leyényegyesületet Kolping Ado'f a'apitotta 1849. évben Kölnben. Kolping s'e^éey földmivelŐ szülők gyermeke lév^n, iparossá lett; 1829-től mint cipész-segéd több éven át