Esztergom és Vidéke, 1899

1899-10-12 / 82.szám

már 3 uj tanítói, illetőleg tanítónői állást, olyképpen, hogy a fiuk oktatása elválaszlatván a leányok oktatásától, a leányok részére külön leányiskola szerveztetik. A bátorkeszi rk. iskolaszék Meisermann Ignác iskolaszéki elnök vezetése mellett szintén elhatározta, hogy a 223 rk. tanköteles létszámhoz mérten, a meglevő két tanítói állás mellé még két uj tanítói állást szervez. Egyiknek a részére a 350 frt évi államsegély már utalványozva van, A negyedik állás tanítója azonban, a pusztai tankötelesek nagy számához képest, pusztai vándor-tanítóként fog működni s ekként az antalházi pusztai iskola mizériáin is segítve leend. A búcsi ref. hitközség, Veress lelkész buzgalma folytán szintén uj tanítói állást szeivez. Eszerint a két tantermü búcsi iskola, ha még egy harmadik tanteremmel is kibővül, továbbra is fentartja régi jó hírét. A doroghi plébániákhoz tartozó Tokod, Táth és Dorogh községek iskolaszékei s a nevezett községek képviselőtestületei, Pelczer Lipót esperes és az illető bírók és jegyzők ügybuzgalma folytán szintén szaporítják a tantermeket és tanítói állásokat és pedig a tokodiak' kettővel, a táthiak egygyel s a doroghiak mé;>" egygyel, természetesen tetemesebb államsegély igénybevétele mellett. Piszke községi képviselőtestülete az iskolaszékkel együttesen elhatározta, hogy hilfelekezeti aiapcm két uj tanítói állást szervez, szintén államsegély mellett. Itt nagyobb nehézséget csakis az uj tantermek íeiáiHtása képez, de remény van hozzá, hogy ez a kérdés is kedvező megoldást nyer s a község régen vájudó iskolaügye végre valahára elintézést nyer. Kéménden és Kőkidgyarmaikon már csupa uj és friss tanerőket talált az iskolában. A doroghi és kéméndi rk. uj iskolák ez idő szerint a vármegyének a legszebb iskolái. A kéméndi iskolánál azonban 285 levén a tankötelesek száma, még egy uj tanterem s még egy tanítói állás szervezése elkerülhetlenü! szükséges. Mórász Antal esperes és a községi elöljáróság ismert buzgalma bizonyára segíteni is fog a bajon. A bizottság lelkes éljenzéssel vette tudomásul a jelentést. Egyéb ügyek. máz, amelyből Esztergom városára 9 esik, tüdőgumókórban 22-en haltak el. Szeptember halálozási statisztikája: a városban 46, az esztergomi járásban 71, a párkányiban ugyanannyi, összesen 188 ; 19-el kevesebbb, mint augusztusban s 7-el kevesebb, mint a mult év megfelelő hónapjába. A közkórház ápolási napjainak száma 1070 re rúgott. Riporter. Palásthy püspök végrendeletéhez. Esztergom, október II. Néhai Palásthy Pál püspök végrendeletéről, amely latin nyelven volt fogalAz ülés két, fegyelmi ügyben beadott fellebbezés elbírálásával kezdődött. Németh Jenő központi irattáros megfellebbezte az alispáni végzést, amely fizetése egy harmadának élvezetben hagyása mellett, mint annak idején megírtuk, állásától felfüggesztette. A felfüggesztést helybenhagyták s fellebbezését elutasitottákazzal, hogy fizetése magasabb hányadrésze kiszolgáltatására vonatkozó kérelmével, szabály szerint, a törvényhatósági bizottsághoz forduljon. Simoncsics Dezső párkányjárási állatorvos ellen az alispán elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot, amiért a Köbölkúton előfordult sertésvész gyanús betegedések alkalmával elmulasztotta az előirt rendszabályok betartását s jelentéseivel félrevezette feljebbvalóit. A felebbezést a bizottság elvetette. Mivel a város az ismert utvám-ügyben az ismételten megújított s szeptember 6-án lejárt terminusig megint nem jelentett, bár az ügy előadója már bírságolva volt, megbízták az alispánt, hogy a saját hatáskörében a legszigorúbban járjon el. Az adók az elmúlt hóban kedvezően folytak be. Cak hét község van még erősen hátra s ezek között Muzsla vezet. A főorvosi jelentésből örömmel vették tudomásul, hogy a vármegye egészségi állapota szeptember havában kielégítő volt. Jelentősebb kóreset 16 hasi hagymazva, a kihirdetés után különböző, többé kevésbbé téves hirek jöttek forgalomba. S bár ezek, alapjában a végrendelet intencióit s tenorját nem érintetek, a végrendelet szövegezése eredetiségénél fogva talán érdekelni fogja olvasóinkat, ha annak főbb pontjait dr. Csernoch János kanonok által készített s immár nyomtatásban is megjelent hiteles fordítás után közöljük. Az első két pont a szokásos végrendeleti bevezetést tartalmazza. A harmadik pont nevezi meg az általános örököst s hangzik a következőképpen : Összes mulandó vagyonom általános örökösévé az elhalálozásomkor élő érsek és az ország prímása, vagy széküresedés esetén a működő káptalani helynök személyében az esztergomi főegyházmegyei, ezennel rendelem és nyilvánítom, levonvánván az alább jegyzett hagyaték-ajándékokat. Vagyonom ez lesz : házam Pesten, állampapírok és bankjegyek, a) Pesti házamat több év előtt megirt és Simor János érsek kezébe letett okmányom értelmében a főegyházmegyének adományoztam, legfőkép a plébánosok nyomorának enyhítése céljából. Vagyonomnak ezen már elajándékozott részét, mely ennélfogva jogszerint már nem is sajátom, csakis felemlítem, de róla nem végrendelkezem. b) Vagyonomnak másik, állampapírokban s bankjegyekben levő résszé — ugy akarom és rendelem — a főtisztelendő esztergomi székes Káptalanra szálljon. Célja ez összegnek, hogy az egész ! összeg kamatai a lelkipásztorok szükségletére szolgáljanak és pedig addig, amig az úgynevezett Kongrua életbe lép. A főtisztelendő Káptalan az egész tőkét értetlenül hagyván, csupán annak évi kamatait annak a plébániának adja oda, amelyről tudja, hogy szegény. »Piébániának« adja, nem pedig a plébánosnak, elkezdheti a saját kegyurasága alá tartozó plébániákon, stb.c c) Mulandó vagyonom mindkét részéi ről, a pesti házamról és a mi állampapi-lj rokban leszen, kinyilvánítom akaratomat:^ Azon esetre ha a főegyházmegye széttagoltatnék, az általam hátrahagyott örökség ugy értelmeztessék, hogy az szétdarabolás nélkül a főegyház megyének, amely az esztergomi érsek kormánya alatt leszen, adományoztatott s hagyatott hátra. A főegy házmegy ét szét lehet tagolni, az én mulandó vagyonom nem darflboltatik fel; épségben és sértetlenül az esztergomiaknak maradjon sajátjuk. d) Ha a plébánosok kongruája Magyarországon rendezve lesz és életbe lép, az én rendelkezésem által kitűzött cél: a plébánosok nyomorát enyhíteni megszűnik; csak azt óhajtom, adja Isten, hogy ezen kongrua, miután h lytelenül megkezdődött, helytelenül folyt altatott, a leghelytelenebbül ne végződjék. — Rendeztetvén tehát a kongrua, az általam állampapírokban hátrahagyott összeg célja gyanánt jelölöm és rendelem, hogy az a káptalanbelieh a délutáni chorusban való jelenlétének díjazására, foráittassék. E dijazás legyen mindennapi, érvényes legyen vasár- és ünnepnapokon is. Akarom, hogy a jelenlét szigorúan vétessék, ugy hogy elessék a díjtól, aki stallumában a vecsernye első zsoltárának elvégzésével a Laudes után mondatni szokott antiphonáig nem ül, ha mindjárt a sekrestyében, vagy a bazilikában másutt időznék is. Kérem a főtisztelendő Káptalant, hogy ezen általam meghatározott jelenlétnek szigorából mit se engedjen, mert akaratom ellen fog cselekedni; a dijat pedig az adományozó akarata ellenére húzni, nem volna annyi, mint azt húzni, hanem — .A négy nyári hónap dijazás nélkül legyen ; az állam- és értékpapírokban levő vagyonom kamatai tehát nyolc részre osztva, mindegyik hónapnak megfelelő egy részlet ismét annyi részre osztassák, ahány nap van a hóban s ez igy a délutáni karban való jelenlét dija gyanánt szolgáljon. Elrendelem még, hogy a négy choralista mindegyike naponként 10 krt, a karkáplánok, akik a karban jelen vannak 20 krt, a succentor, a mikor jelen van, 30 krt kapjon ; a succentor távollétében a kart vezető káplán érje be a maga 20 krjával.t Ezek a főbb pontok. Azután a kisebb tételek következnek, amelyeknél érdekes az aprolékossákig menő részletezés. Igy pl. hogy a szakácsnéja kapja a második emelet hálótermének bútorát, hozzáértve három lepedőt; mindegyik férfi-és nőcseléd az ágyat, amelyben aludni szokott, még pedig felszerelve s a szekrényt melyben ruháit őrizte. Értékes bútorait kocsiját, lovait és mindent, ami helyéből ki nem mozdítható s külön megnem nevezett unokája, nővére fia« Kovács Tamás felső-olcsvári plébános kapja, 20 akót a borból, a finomból 13 üveggel. Ami közönséges bor marad, az a papnöveldéé, »az üvegekben nr g hordókban levő finom borokat spóliumképen kanonok-testvéreim osszák szét maguk közt. «Az ablakre-#l dők s a kályhához való vaskészlet maradjanak a káptalani háznak.« A 4. e) pont igy hangzik : »Ha unokám előbb halna meg, mellőzve a nyilvános árverést, a melyet mindenkor utáltam, felső ruháimat a palásti plébános kapja ; selyemzsebkendőim házi cselédeimnek adassanak, mindegyiküknek kettő, a többit mind, ami a házban, a konyhában, a szalonban találtatik, kanonoktestvéreim és a legközelebbi plébánosok, kitűzött napon összejővén, csendes árverésen oszszák szét maguk között. Fehérneműm a szegény theologus papnövendékeknek osztassék szét.« A végrendelet befejező részéből hozzuk a jellegző sorokat: A nyilvános, zajos árverést, mely a kanonokok házában botrányosan visszatetsző, teljesen, de teljesen kizárom, száműzöm és megtiltom. Dolgaim összeiratván, összes ingóságom törvényes küldöttség által becsültessék

v meg, az örökösödési illeték Magurányi végrehajtó által haladéktalanul kifizetendő, stb. Összes ingóságomat az esztergomi főszékes-káptalan gondjára és kezelésére oly bizalommal és oly joggal bízom, ruházom s átadom, hogy a káptalan az általam hagyott vagyon kezeléséről soha másnak senkinek számot adni ne tartozzék, csupán saját egyházi fejének, a mint azt a kánonok előírják. Ugyanis a miként minden e földön hagyott dolgaimat annak adtam, akinek akartam: akként ugyanazon természeti jognál fogva azoknak kezelésével azt bízom meg, akit akarok, megbízom pedig csupán és egyedül az esztergomi főszékes-káptalant, kizárván a kezelésből, felülvizsgálat és felügyeletből minden világi és polgári hatalmat; kizárok mindennemű bizottságot, ha mindjárt katholikusnak is neveztetnék, és ha az felügyelet végett bárminemű önkormányzati hatalom nevében küldetnék is ki. Bárminemű beavatkozást az erőszak bűntényének nyilvánítom, s annak elhárítására a mélt. Káptalant az egyházi tekintélyére való tekintettel a legalázatosabban kérem és felhívom. Házamat és kertemet a Simor J. által emelt és alapított kórháznak adom ; ha azonban házvezetőnőm vagy szakácsnőm élete napjait ugyanezen házban akarná befejezni, engedtessék meg neki házam és kertem használata élete napjaira a tüzelőfa előnyével, de az évi adófizetés terhével. A Szentgyörgymezőn levő földjeim legyenek a szentgyörgymezei plébániáéi, javadalmának növelésére; a városhoz közellevő szigeti földjeim legyenek a Szent-Anna plébániáéi, hasonlólag javadalma növelésére. íróasztalom középfiókjában található lesz jeruzsálemi rózsafüzérem, régiségéről s kiváló művészeté ről nevezetes ; ezt a bazilika kincstárának hagyom. Temetésem, — akarom és óhajtom, — legyen kanonoknak megfelelő; virágkoszorúkat kivétel nélkül megtiltok; a ravatalra diszként tett feszület minden más diszt felülmúl.* Ez gerince a sokat emlegetett végrendelet Esztergom, október n. — Az uj Máriaünnep, amelyet a pápa az ezeréves Magyarországnak engedélyezett, Magyarország Nagyasszonyának napja vasárnap volt. Hirdette is a főszékesegyház harangjának zúgása. Kár, hogy előzetesen alkalmas módon nem adták a katolikus közönség tudomására az ünnepet ; mindenesetre megtízszereződött volna az ájtatoskodók száma. — A főispán Budapesten. Kruplanicz Kálmán kir, tanácsos, főispán ma délu' tán Budapestre utazott, ahol nyolc napig marad, amely idő alatt látogatást tesz a miniszterelnöknél s a kormány tagjainál. — Személyi hirek. A budapest-angyalföldi uj karmelita templomban, amelyet f. hó 15-én szentel fel a hercegprímás, 17-éa délelőtt Bogisich Mihály püspök, délután dr. Prohászka Ottokár papnöveldéi spirituális fog egyházi beszédet mondani. — Esküvők. Czibulya Gyula, a hercegprímás érsekújvári uradalmának felügyelője f. hó 8-án vezette oltárhoz Érsek-Ujvárott özvegy Kapisztóry Ferencné született Langer Etelka úrhölgyet. — Gerlóczy József, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár tisztviselője f. hó 28-án lép oltár elé szép menyasszonyával: Mattyasovszky Ilonka kisasszonynyal. — Uj káplánok. Uj káplánok lettek vármegyénk területén: Márton László Doroghon és Szabó Krisztofor Muzslán. — Adomány, hagyomány. Gróf Csáky Károly v. püspök, városunk állandó jótevője, a papnövelde negyedéves növendékeinek száz, a szent Erzsébet nőegyletnek négyszáz, a tanítóképezde segélyegyletének négyszáz, a vízivárosi árvák karácsonyfájára nyolcvan, ugyan-e célra a szentgyörgymezei árváknak negyven koronát adamányozott. — Özvegy Petermayer Ferencné, néhai Palásthy püspök volt házfelügyelőnője, aki idegenből származott ide s f. év március havában halálozott el, az esztergomi szegények javára kétszáz, a szentgyörgymezei árvaházra kétezer, a helybeli közkórházra ezernyolcszáz, Összesen négyezer koronát hagyományozott esztergomi célokra. — Háziezredünkből. Nagy Ede főhadnagy, házi ezredünk tagja Bécsből a helybeli zászlóaljhoz helyeztetett át. — Érdekes vadászat. Bolla Kálmán altábornagy, József főherceg adlátusa segédtisztjével: Vaszary Béla századossal ma hajnalban városunkba érkezett s azonnal folytatta útját Nyerges-Újfalu felé. Két napi vadászat hozta megyénkbe a magas vendéget. A vadászat a primaciális erdőségekben lesz s holnap este fejeződik be. Résztvesznek még benne: Vaszary László, Vaszary Antal és Vaszary Dezső ; rendezi Csupor István főerdőmester. A társaság a mai éjszakát Puszta-Maróthon, Szalay Béla primási intézőnél tölti. — Halálozás. Általános megdöbbentést és igaz részvétet keltett városunkban az a gyászhír, amely vasárnap reggel érkezett ide s Windisch János volt ceglédi közalapítványi főtiszt halálát tudatta. A boldogult alig másfél évvel ezelőtt távozott városunkból, ahol több évig működött, mint a primási uradalmak főszámvevője s egyenes, nemes karakterével, szeretetreméltó egyéniségével közbecsülésnek és szeretetnek örvendett. Nehezen is távozott városunkból s csak most kezdett megszokni a fővárosban. Szombat este a Császár-fürdőben, ahol lakott, még kedélyesen kártyázgatott partnereivel, azután jóízűen megvacsorált, ugy éjfél után egy kiáltást hallatott, hörögni kezdett s néhány óra alatt kiszenvedett. Szívszélhűdés ölte meg. Hétfőn délután szentelték be holttestét a gyászházban, ahonnan szülőföldjére: Sárvárra szállították. A beszentelésen jelen voltak városunkból: Andrássy Jánosné, Laczkó Vilma, Mátray Ferencné, Reviczky Gáborné, özv. Zubcsek Mihályné, a megtört özvegy hű barátnői. A ravatalra dr. Mátray Ferenc az elhunyt esztergomi barátai, Burány Ernő számvevő a primási számvevői hivatal nevében helyezett szép koszorút. Haláláról a következő gyászjelentést vettük : »Windisch Jánosné szül. Stieder Julianna maga és az összes rokonság nevében a legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel jelenti, forrón szeretett, felejthe.