Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-17 / 75.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE (75. szám.) 1899. szeptember 17. -r- Főpapjaink Budapesten. Boltizár József püspök, érseki helynök csütörtökön szentelte fel a fővárosban a próf.ta-utcai nőnevelőintézet templomában emelt uj kőoltárt. — Bogisich Mihály püspök az elmúlt napokban résztvett a nemzetközi gyermekvédő kongresszus ülésén. — Közgyűlés. A város f. hó 2i-én rendkivüli közgyűlést tart. — Az árvizveszedelem. Az Ausztriából érkező árviz-hirek már e hét elején komolyan megdöbbentették közönségünket, melynek e teki ntetben igen szomorú tapasztalatai vannak. Csütörtökön este érkezett azután a belügyminiszter távirata, amely 32338 b. sz. alatt azt jelentette, hogy az 1897-iki áradásnál nagyobbra kell elkészülve lennünk. E táviratot az alispán a polgármesteri hivatallal s a járási főszolgabirákkal azonnal közölte azzal, hogy a hullámtérben esetleg még künn levő jószágok behordása iránt azonnal intézkedjenek s a vészbizottságok azonnal összehivandók. Kia,dta a figyelmeztetést az államépitészeti hivatal főnökének, s az Ebedfoki Ármentesitő és Belvizleeresztő társulatnak is. A várost illetőleg Kollár Károly polgármester-helyettes azonnal intézkedett. Betömette a zugot, kiköttette a kompokat, a partmenti lakosságot plakátokon és dobszóval figyelmeztette, hogy veszélyezett terményeik megmentéséről sürgősen gondoskodjanak. A vészbizottság először f. hó 15-én este 10 Órakor ült össze s helyesléssel vette tudomásul a po1e;ármesterhelyettes intézkedését. Ezenkívül kimondotta, hogy a mentőeszközök az egész város területén összeirandók, ami meg is történt (a kir. városban van 18 ladik, 5 dereglye, 60 fenyőtalp, Vízivárosban és Szentgyörgymezőn 12 teljesen felszerelt dereglye), a védősáncok megvizsgálását rendelte el, ami pénteken reggel Tiefenthal Gyula mérnök szakvezetése alatt a gazdasági gyakornokkal s a két hegymesterrel együtt megtörtént s egyszersmind elhatározták, hogy felkérik a helyőrség parancsnokát a készenlétre. A figyelmeztetésnek volt is eredménye, amennyiben a lakosság a szérűkről, a szentkirályi földekről és a szigetről sietve takarította be terményeit, zölden törték a kukoricát, szüretelték az éretlen szőlőt, vitték a sarjút. A polgármester-helyettes kérelmére a postaés távíró-igazgatóság éjjeli távirószolgálatot rendelt el nemcsak városunkban, de Süttőn, Piszkén és Muzslán is. Az áradás folyton tart, bár meglepően lassan emelkedik ; a szakértők véleménye szerint mégis bizonyos, hogy a szigetek, a szérűk, a szentkirályi szőlők viz alá kerülnek. E viz azonban lehetséges, hogy csak hetfőn-kedden ér ide. — Városi költségvetés. A városi költségvetés tárgyalásáról hozott tudósításunkhoz pótlólag hozzátesszük, hogy szerdán délután vita, ha ugyan annak nevezhető, egy magát meggyőzni nem engedő földműves-képviselőnek dr. Fehér Gyula által nagy türelemmel és kitartással eszközölt meggyőzési igyekezetével, a Tartozások k. tételénél volt, amely szerint a költségvetésbe függő kölcsönökre és kamattörlesztésre — természetesen az ügy személyi részének érintése nélkül — 1920 frt állítandó be, amit a legparancsolóbb szükség követel. A földműves képviselők ugyanis nem értették meg a tételekhez fűzött indokolást, amely azt is mondja, hogy a függő kölcsönök törlesztésére felhasználandó : befolyandó része annak a 10,000 frtnak, amely a mezei külkiadásokra még 1898 ban lett előirányozva, felsobbségileg jóvá is hagyva, d? behajtva még eddig nem. Egyre azt vitatták, hogy a hiányzó pénzt mindenféle suskussal a földműves osztálylyal akarják megfizettetni s nehéz volt megértetni velük, hogy a 10,000 frt mindenesetre behajtandó, itt csak az a kérdés, hova forditassék. Végre megértették s a tételt megszavazták. — Kiffer képviselő nem akarta megszavazni a rendőrök jutalmazására felvett 50 frtot, mert azt »csak elbáldozzáK.* A többség más véleményben volt. A fedezeti részben az ebadó jövedelmét keveselte Szenttamási Béla s ebből az alkalomból igen helyén való felszólalást tartott. Mert a kóbor, meg nem adóztatott ebek elszaporodása az utóbbi időben igen nagy városunkban, persze a kutyamarások is napirenden vannak. A pecér pedig — mint hiteles forrásból tudjuk — teljesen megbizhatlan. Itt szigorú rendszabályokat kell életbeléptetni. — A költségvetés tárgyalása igy f. hó 13-án végződölt, az azonnal kifűggeszthetővé vált s a vármegyei hatóság figyelmessége folytán már az őszi megyegyűlésen tárgyalás alá kerül. Ami noch nie dagevezen — s amiért igazán elismerés illetti a polgármesterhelyettest, aki ez eredményt nem csekély küzdéssel tudta kivívni. — Vízvezeték a Kovácspataknál. Nagy lépéssel fog előrehaladni a jövő évben ez az Isten jókedvében teremtett liget. Az igazgató ugyanis, mint értesülünk, egy előkelő fővárosi épitészszel, aki odakünn nyaralt, elkészítette egy gazolinmotorral való vízvezetéknek tervét, melyet az igazgatóság plénuma — jutányosságánál fogva is — mindenesetre készségesen acceptálni fog. — Tanfolyam. A helybeli posta- és távirófelügyelőségnél életbe léptetett segédtiszti tanfolyam acceptált jelentkezői, számszerint nyolcan már megérkeztek. A hat hónapos, tanfolyam vezetője : Walter Károly, póstahivatalnok nagyérdemű vezetője, helyisége a felügyelői szoba. — Hivatalos Órák a postán. A kereskedelmi miniszter f. hó 7-én kelt 53613. számú rendeletével rendezte a helybeli posta- és taviróhivatal hivatalos óráit. A beosztás lényegében teljesen azonos az eddigivel. Az érdeklődők megtekinthetik a postapalotában, ahol az órabeosztás kifüggesztelett, — Az ezred gyermeke. A 76-ik gyalogezrednek az idei hadtestgyakorlatokról állandó emléke marad. Történt ugyanis, hogy mikor Farnadról eltávoztak, észrevették, hogy egy 12—[3 éves, kopott, sovány, de jóképű fiú, mint ama poémabeli bizonyos kis leány, erősen »menetel« a regiment után. Nem sok ügyet vetettek reája, csak akkor kezdettek csodálkozni, amikor még NagySallón is az ezred mellett látták. Hogy szerdán hazajöttek s a szánalmas kinézésű gyerek még mindég a nyomukban jött, több tiszt figyelmessé tette az ezredest a fiúcskára, Rupprecht ezredparanssnok ekkor magához hivatta őt s a szegény gyermek nagy félénken elmondotta, hogy rimaszombati születésű, vándorkomédiások lopták el szüleitől, azoknál volt egész mostanáig, de mert rendkivül kínozták, a nógrádmegyei Szécsény községben megszökött tőlük. Sirva emlegette, hogy ő már csak az ezrednél szeretne maradni. Az ezredparancsnoknak megesett a szive a gyermeken s a tisztikarral egyetértőleg, elhatározta, hogy az ezred magához veszi s felneveli őt. Ma már elegáns — az ezredszinével ékeskedő — libériát visel s egyelőre a tiszti étkezőben van alkalmazva. Délelőtt, délután pedig járja az iskolát. A tisztikar humánus, nemes szive talán egy lelket megmentett az elzülléstől. — Kifogott holttest. Piszke község határában tegnap egy idősebb korú férfi már teljesen feloszlásnak indult holttestét fogták ki. Személyazonosságát még nem lehetett megállapítani. — Bányászok gyűlése. Az alakuló bányász- és kohaszszövetség f. hó 23-án a Fürdő-vendéglőben tartja közgyűlését. Azután a bányászzenekar hangversenyt rendez, amelyre meghívókat bocsátanak ki. Akik tévedésből ilyet nem kapnának és reflektálnak rá, a szövetség elnökéhez : Reviczky Győző főszolgabíróhoz fordulhatnak. — Elveszett pénz. Schwach Sándor kereskedő inasa a Kis-piac sarkától a Héviz-utcaig vezető úton tegnap elvesztette a gazdája által neki átadott 120 frtot. A pénz eddig még megf nem került. = Kiadó boltihelyiség ÓS lakás. Niedermann János házában (Buda-utca 340. sz.) a legélénkebb forgalmú helyen, f. évi október hó i-től kezdve, egy nagyobb bolt, 2 szobás lakással együtt, bármilyen szakmaju üzletembernek, vagy iparosnak, jutányos áron kiadó. Ezen hely, a házbanlevő szódavizgyár kicsibeni elárusitása, egy nagy jégverem és jó pincék igénybevétele által, egy kellően berendezett, leginkább élelmi cikkekkel, bor- és sörméréssel ellátott jó szatócsüzlet létesítésének kiválóan megfelelne. Bővebben a háztulajdonosnál (földszint balra.) Ugyanott kapható folyton friss minőségű és kitűnő köterejü «Román és Portlandt cement (vízhatlan mész) jutányos áron. - Időjelzés holnapra. A központi meteorológiai intézet időjelző távirata holnapra, vasárnapra következőképen szól: Borús. Enyhe. Jelentékeny csapadék nélkül. Szeptember. Az ezüst nyárfa-erdők nagyon szépek : Szép ez a táj és minden, minden itt, A lombot mintha fénylő köd rezegne, Halk suttogásu szellők lengetik. Alkonyattüz száll a távol vidékre : Olykor megcsobban, jelcseveg a hab. A viaszsárga akáclevelek közt Alomdalt csipegnek a madarak. Még egy-két pt rc és azután sötét lesz: Elnémulunk a táj szellőivel . . . Csak egy-egy csillag hull alá az égről; S ajkunkról egy-egy sóhaj lebben el. Endrődi Sándor. Az IB49. évi hivatalos „Közlöny" aradi száma. Igen eltérők a nézetek, váljon a hivatalos > Közlöny f-nek hány száma jelent meg Aradon 1849 augusztus havában, a világosi fegyverletétel előtt. Tóth Kálmán 1870. évben megjelent »Honvédmenház-könyvé«-ben Szegfy Mór >Bujdosásom idejéből* cimü cikkében a következőket irja : »Midőn 1849. augusztus első napjaiban Szegedről Aradra értünk, olyan kevesen voltunk már a kormány körül és ezen kevés közül is oly kevesen gondoltak már a kormány dolgaival, hogy mások hiányában engem rögtönöztek a hivatalos >Közlönye azon egyetlen számának szerkesztőjéül, a mely ott megjelent. Azt az egyetlen számot is csak fél ívben birtuk összeteremteni: nem volt a ki írni tudott és aki tudott volna, annak a fejében nem volt világos gondolat, hanem sötét fájdalom és kétségbeesés.* A mi fentemiitett egy számot illeti, tény, hogy 1849. augusztus 5-én megjelent a »Közlöny« egy száma Schmidt József idevaló nyomdásznál, a régi színházépületben, mely számon szerkesztő nincsen felemlítve. Ezen számot állítólag a még most is Bécsben élő Gál (Goldscheider) Henrik, az egykori >Arader Zeitung*-nak számos éven át szerkesztője és kiadója szedte volna. Azonban 1849. augusztus 10 és n-én az álladalmi nyomda ideérkezése után megjelent a >Közlöny« még két száma, az előbbi 2, az utóbbi 4 oldalnyi terjedelemben és Emődi Dániel felelősszerkesztő által jegyezve. A nyomda a Batthyányi (jelenleg Andrássy)-téri Reckházban volt felállitva a hol Szemere belügyminiszter is lakott. Midőn én néhány évvel később Szegfy cikkét német nyelven közé tettem, megcáfoltam a sKözlöny* egyetlen számára vonatkozó megjegyzését, utalva arra, miszerint a »Közlöny« mind a három Aradon megjelent szama birtokomban van. Tény azonban, hogy ezen 3 aradi szám, biztos tudomásom szerint, csak a budapesti múzeumban, az esztergomi hercegprimási könyvtárban és nálam léteznek I— I példányban. Érdekesnek tartom itt, dr. A. Schütte >Ungarn und der ungarische Unabhángigkeitskrieg* (»Magyarország és a magyar függetlenségi harc*) cimü munkájából (Drezda 1850) >az aradi utolsó napok és a világosi fegyverletétel* cimü fejezetből, a következőket idézni: >A magyar kormány és a vándorló országgyűlés menekülő tagjai már augusztus első napjaiban érkeztek Szegedről Aradra, ezen vár falai közt keresendő az utolsó menedéket. A minisztérium itten remélt egy ideig nyugalmat és biztonságot találni, megvédve egyrészt a Dembinszki tiszai hadserege, másrészt Görgey hadosztálya által. Azonban a lesújtó hirek melyek ide mindenfelől érkeztek, a nagyszámú menekülők, kik naponta szaporodtak és Aradnak egy nagy tábor színezetét kölcsönözték, a folyton súlyosbodó pénzhiány, valamint a veszély nagyságának és közelségének tudata, — mindez a kormányzás teljes fennakadását és oly zavart idézett elő, — mely az országos gyűlés megtartását, vagy a minisztérium rendes tanácskozását lehe* tétlenné tették. Csak az ügybuzgó Szemere nem zavartatta magát az események által. Tevékenységének fő rugóját, néhány sajtót Szegedről elővigyázó módon magával hozott és saját lakásán felállíttatta, ugy hogy az aradi utcasarkok Szemere falragaszai és kiáltványaival voltak tele, A »Közlöny«-t is életre ébresztette, de nyomtató papiros hiányában ezen lapnak első aradi száma csak augusztus 10 én, kis negyedrétbei! és irópapirosra nyomtatva jelenhetett meg. Ez a lapnak utolsó száma volt, mivel e napon érkezett a temesvári csatavesztésnek es a Görgey-féle hadsereg vigasztalhatatlan állapotának hire Aradra és ekkor kezdődött az általános menekülés,* Eddig a német szerző, kinek a >Közlöny«-re vonatkozó közlése ismét ellenkezik a valósággal. Az álladalmi sajtón tényleg augusztus 10-én jelent meg az első szám, azonban a fentemiitett augusztus 5-én megjelent számmal együtt, ez már a második aradi szám volt, azonban nem volt az utolsó, mivel augusztus II- én még a harmadik szám is megjelent Aradon. Ezen két szám közül egyik sem jelent meg kis, hanem a > Közlönye rendes alakjában, nagy negyedréten, továbbá nem iró, hanem rendes nyomtató papíron. Hentaller Lajos is, a »Magyarország* 1896. március 15-iki számában, az 1848 — 1849 hírlapirodalomról közölve tárcacikket, szintén a »Közlöny« nek csak egy aradi számáról tesz említést. Ezen állítását én ugyancsak a >M—g« egyik következő számában megcáfoltam. Érdekesnek találom végre felemlíteni, hogy Abafi (Aigner) Lajos érdemes történészünk állítása szerint, a magyar kormánynak Aradról való menekülése után, Lúgoson a sKözlöny*-nek még egy száma készült, mely azonban csak kefelevonatban létezett és kiadásra többé nem került. Abafi Lajos állítása szerint, ő egy ily kefelevonat birtokában volt, tőle azonban egy néhány év előtt elhunyt kiváló erdélyi főúr birtokába jutott, kinek révén a kolosvári ereklye-múzeumba került volna. Wallfisch Ármin. Szerkesztői üzenetek. Párkány. Muzsla. Köbölkút. Megtettük privát uton felszólásunkat, hogy a tévedésbe ejtő bolti jelzőtábla levétessék. Egyelőre a kincstári só városunkban nem kapható, mert nyilványos árlejtés utján lesz kiadva. E. András. Válogatva lesznek a küldeményekből.