Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-17 / 75.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE (75. szám.) 1899. szeptember 17. -r- Főpapjaink Budapesten. Boltizár József püspök, érseki helynök csütörtö­kön szentelte fel a fővárosban a pró­f.ta-utcai nőnevelőintézet templomában emelt uj kőoltárt. — Bogisich Mihály püspök az elmúlt napokban résztvett a nemzetközi gyermekvédő kongresszus ülésén. — Közgyűlés. A város f. hó 2i-én rendkivüli közgyűlést tart. — Az árvizveszedelem. Az Ausz­triából érkező árviz-hirek már e hét elején komolyan megdöbbentették közönségünket, melynek e teki ntetben igen szomorú tapasztalatai vannak. Csütörtökön este érkezett azután a belügyminiszter távirata, amely 32338 b. sz. alatt azt jelentette, hogy az 1897-iki áradásnál nagyobbra kell elkészülve lennünk. E táviratot az alispán a polgármesteri hivatal­lal s a járási főszolgabirákkal azon­nal közölte azzal, hogy a hullám­térben esetleg még künn levő jó­szágok behordása iránt azonnal intézkedjenek s a vészbizottságok azonnal összehivandók. Kia,dta a figyelmeztetést az államépitészeti hivatal főnökének, s az Ebedfoki Ármentesitő és Belvizleeresztő tár­sulatnak is. A várost illetőleg Kol­lár Károly polgármester-helyettes azonnal intézkedett. Betömette a zugot, kiköttette a kompokat, a part­menti lakosságot plakátokon és dob­szóval figyelmeztette, hogy veszé­lyezett terményeik megmentéséről sürgősen gondoskodjanak. A vész­bizottság először f. hó 15-én este 10 Órakor ült össze s helyesléssel vette tudomásul a po1e;ármesterhe­lyettes intézkedését. Ezenkívül ki­mondotta, hogy a mentőeszközök az egész város területén összeirandók, ami meg is történt (a kir. városban van 18 ladik, 5 dereglye, 60 fenyőtalp, Vízivárosban és Szentgyörgymezőn 12 teljesen felszerelt dereglye), a védősáncok megvizsgálását rendelte el, ami pénteken reggel Tiefenthal Gyula mérnök szakvezetése alatt a gazdasági gyakornokkal s a két hegymesterrel együtt megtörtént s egyszersmind elhatározták, hogy felkérik a helyőrség parancsnokát a készenlétre. A figyelmeztetésnek volt is eredménye, amennyiben a lakosság a szérűkről, a szentkirályi földekről és a szigetről sietve taka­rította be terményeit, zölden törték a kukoricát, szüretelték az éretlen szőlőt, vitték a sarjút. A polgár­mester-helyettes kérelmére a posta­és távíró-igazgatóság éjjeli táviró­szolgálatot rendelt el nemcsak vá­rosunkban, de Süttőn, Piszkén és Muzslán is. Az áradás folyton tart, bár meglepően lassan emelkedik ; a szakértők véleménye szerint mé­gis bizonyos, hogy a szigetek, a szérűk, a szentkirályi szőlők viz alá kerülnek. E viz azonban lehetséges, hogy csak hetfőn-kedden ér ide. — Városi költségvetés. A városi költ­ségvetés tárgyalásáról hozott tudósítá­sunkhoz pótlólag hozzátesszük, hogy szer­dán délután vita, ha ugyan annak ne­vezhető, egy magát meggyőzni nem engedő földműves-képviselőnek dr. Fehér Gyula által nagy türelemmel és kitartás­sal eszközölt meggyőzési igyekezetével, a Tartozások k. tételénél volt, amely sze­rint a költségvetésbe függő kölcsönökre és kamattörlesztésre — természetesen az ügy személyi részének érintése nélkül — 1920 frt állítandó be, amit a legparan­csolóbb szükség követel. A földműves képviselők ugyanis nem értették meg a tételekhez fűzött indokolást, amely azt is mondja, hogy a függő kölcsönök törlesz­tésére felhasználandó : befolyandó része annak a 10,000 frtnak, amely a mezei külkiadásokra még 1898 ban lett előirá­nyozva, felsobbségileg jóvá is hagyva, d? behajtva még eddig nem. Egyre azt vitatták, hogy a hiányzó pénzt minden­féle suskussal a földműves osztálylyal akarják megfizettetni s nehéz volt megértetni velük, hogy a 10,000 frt mindenesetre behajtandó, itt csak az a kérdés, hova forditassék. Végre megértették s a tételt megszavazták. — Kiffer képviselő nem akarta megsza­vazni a rendőrök jutalmazására felvett 50 frtot, mert azt »csak elbáldozzáK.* A többség más véleményben volt. A fedezeti részben az ebadó jövedelmét ke­veselte Szenttamási Béla s ebből az al­kalomból igen helyén való felszólalást tartott. Mert a kóbor, meg nem adóz­tatott ebek elszaporodása az utóbbi idő­ben igen nagy városunkban, persze a kutyamarások is napirenden vannak. A pecér pedig — mint hiteles forrásból tudjuk — teljesen megbizhatlan. Itt szi­gorú rendszabályokat kell életbeléptetni. — A költségvetés tárgyalása igy f. hó 13-án végződölt, az azonnal kifűggeszt­hetővé vált s a vármegyei hatóság figyelmessége folytán már az őszi me­gyegyűlésen tárgyalás alá kerül. Ami noch nie dagevezen — s amiért igazán elismerés illetti a polgármesterhelyettest, aki ez eredményt nem csekély küzdéssel tudta kivívni. — Vízvezeték a Kovácspataknál. Nagy lépéssel fog előrehaladni a jövő évben ez az Isten jókedvében teremtett liget. Az igazgató ugyanis, mint értesülünk, egy előkelő fővárosi épitészszel, aki oda­künn nyaralt, elkészítette egy gazolin­motorral való vízvezetéknek tervét, me­lyet az igazgatóság plénuma — jutányossá­gánál fogva is — mindenesetre készsé­gesen acceptálni fog. — Tanfolyam. A helybeli posta- és távirófelügyelőségnél életbe léptetett segédtiszti tanfolyam acceptált jelentke­zői, számszerint nyolcan már megérkez­tek. A hat hónapos, tanfolyam vezetője : Walter Károly, póstahivatalnok nagy­érdemű vezetője, helyisége a felügyelői szoba. — Hivatalos Órák a postán. A keres­kedelmi miniszter f. hó 7-én kelt 53613. számú rendeletével rendezte a helybeli posta- és taviróhivatal hivatalos óráit. A beosztás lényegében teljesen azonos az eddigivel. Az érdeklődők megtekinthetik a postapalotában, ahol az órabeosztás kifüggesztelett, — Az ezred gyermeke. A 76-ik gya­logezrednek az idei hadtestgyakorlatok­ról állandó emléke marad. Történt ugyanis, hogy mikor Farnadról eltávoz­tak, észrevették, hogy egy 12—[3 éves, kopott, sovány, de jóképű fiú, mint ama poémabeli bizonyos kis leány, erősen »menetel« a regiment után. Nem sok ügyet vetettek reája, csak akkor kez­dettek csodálkozni, amikor még Nagy­Sallón is az ezred mellett látták. Hogy szerdán hazajöttek s a szánalmas kiné­zésű gyerek még mindég a nyomukban jött, több tiszt figyelmessé tette az ez­redest a fiúcskára, Rupprecht ezredpa­ranssnok ekkor magához hivatta őt s a szegény gyermek nagy félénken elmon­dotta, hogy rimaszombati születésű, ván­dorkomédiások lopták el szüleitől, azok­nál volt egész mostanáig, de mert rend­kivül kínozták, a nógrádmegyei Szécsény községben megszökött tőlük. Sirva em­legette, hogy ő már csak az ezrednél szeretne maradni. Az ezredparancsnok­nak megesett a szive a gyermeken s a tisztikarral egyetértőleg, elhatározta, hogy az ezred magához veszi s felne­veli őt. Ma már elegáns — az ezredszi­nével ékeskedő — libériát visel s egyelőre a tiszti étkezőben van alkalmazva. Dél­előtt, délután pedig járja az iskolát. A tisztikar humánus, nemes szive talán egy lelket megmentett az elzülléstől. — Kifogott holttest. Piszke község határában tegnap egy idősebb korú férfi már teljesen feloszlásnak indult holttes­tét fogták ki. Személyazonosságát még nem lehetett megállapítani. — Bányászok gyűlése. Az alakuló bá­nyász- és kohaszszövetség f. hó 23-án a Fürdő-vendéglőben tartja közgyűlését. Azután a bányászzenekar hangversenyt rendez, amelyre meghívókat bocsátanak ki. Akik tévedésből ilyet nem kapnának és reflektálnak rá, a szövetség elnökéhez : Reviczky Győző főszolgabíróhoz fordul­hatnak. — Elveszett pénz. Schwach Sándor kereskedő inasa a Kis-piac sarkától a Héviz-utcaig vezető úton tegnap elvesztette a gazdája által neki átadott 120 frtot. A pénz eddig még megf nem került. = Kiadó boltihelyiség ÓS lakás. Nie­dermann János házában (Buda-utca 340. sz.) a legélénkebb forgalmú helyen, f. évi október hó i-től kezdve, egy na­gyobb bolt, 2 szobás lakással együtt, bármilyen szakmaju üzletembernek, vagy iparosnak, jutányos áron kiadó. Ezen hely, a házbanlevő szódavizgyár kicsi­beni elárusitása, egy nagy jégverem és jó pincék igénybevétele által, egy kel­lően berendezett, leginkább élelmi cikkek­kel, bor- és sörméréssel ellátott jó szatócs­üzlet létesítésének kiválóan megfelelne. Bővebben a háztulajdonosnál (földszint balra.) Ugyanott kapható folyton friss minőségű és kitűnő köterejü «Román és Portlandt cement (vízhatlan mész) jutá­nyos áron. - Időjelzés holnapra. A központi meteorológiai intézet időjelző távirata holnapra, vasárnapra következőképen szól: Borús. Enyhe. Jelentékeny csapadék nélkül. Szeptember. Az ezüst nyárfa-erdők nagyon szépek : Szép ez a táj és minden, minden itt, A lombot mintha fénylő köd rezegne, Halk suttogásu szellők lengetik. Alkonyattüz száll a távol vidékre : Olykor megcsobban, jelcseveg a hab. A viaszsárga akáclevelek közt Alomdalt csipegnek a madarak. Még egy-két pt rc és azután sötét lesz: Elnémulunk a táj szellőivel . . . Csak egy-egy csillag hull alá az égről; S ajkunkról egy-egy sóhaj lebben el. Endrődi Sándor. Az IB49. évi hivatalos „Közlöny" aradi száma. Igen eltérők a nézetek, váljon a hiva­talos > Közlöny f-nek hány száma jelent meg Aradon 1849 augusztus havában, a világosi fegyverletétel előtt. Tóth Kálmán 1870. évben megjelent »Honvédmenház-könyvé«-ben Szegfy Mór >Bujdosásom idejéből* cimü cikkében a következőket irja : »Midőn 1849. augusztus első napjaiban Szegedről Aradra értünk, olyan kevesen voltunk már a kormány körül és ezen kevés közül is oly kevesen gondoltak már a kormány dolgaival, hogy mások hiányában engem rögtönöztek a hiva­talos >Közlönye azon egyetlen számá­nak szerkesztőjéül, a mely ott megje­lent. Azt az egyetlen számot is csak fél ív­ben birtuk összeteremteni: nem volt a ki írni tudott és aki tudott volna, annak a fejében nem volt világos gondolat, hanem sötét fájdalom és kétségbeesés.* A mi fentemiitett egy számot illeti, tény, hogy 1849. augusztus 5-én megje­lent a »Közlöny« egy száma Schmidt Jó­zsef idevaló nyomdásznál, a régi színház­épületben, mely számon szerkesztő nin­csen felemlítve. Ezen számot állítólag a még most is Bécsben élő Gál (Goldscheider) Henrik, az egykori >Arader Zeitung*-nak számos éven át szerkesztője és kiadója szedte volna. Azonban 1849. augusztus 10 és n-én az álladalmi nyomda ideérkezése után megjelent a >Közlöny« még két száma, az előbbi 2, az utóbbi 4 oldalnyi ter­jedelemben és Emődi Dániel felelősszer­kesztő által jegyezve. A nyomda a Batthyányi (jelenleg Andrássy)-téri Reck­házban volt felállitva a hol Szemere bel­ügyminiszter is lakott. Midőn én néhány évvel később Szegfy cikkét német nyelven közé tettem, meg­cáfoltam a sKözlöny* egyetlen számára vonatkozó megjegyzését, utalva arra, mi­szerint a »Közlöny« mind a három Ara­don megjelent szama birtokomban van. Tény azonban, hogy ezen 3 aradi szám, biztos tudomásom szerint, csak a buda­pesti múzeumban, az esztergomi herceg­primási könyvtárban és nálam léteznek I— I példányban. Érdekesnek tartom itt, dr. A. Schütte >Ungarn und der ungarische Unabhángig­keitskrieg* (»Magyarország és a magyar függetlenségi harc*) cimü munkájából (Drezda 1850) >az aradi utolsó napok és a világosi fegyverletétel* cimü fejezetből, a következőket idézni: >A magyar kormány és a vándorló országgyűlés menekülő tagjai már augusz­tus első napjaiban érkeztek Szegedről Aradra, ezen vár falai közt keresendő az utolsó menedéket. A minisztérium itten remélt egy ideig nyugalmat és biztonsá­got találni, megvédve egyrészt a Dem­binszki tiszai hadserege, másrészt Görgey hadosztálya által. Azonban a lesújtó hirek melyek ide mindenfelől érkeztek, a nagyszámú menekülők, kik naponta sza­porodtak és Aradnak egy nagy tábor színezetét kölcsönözték, a folyton súlyos­bodó pénzhiány, valamint a veszély nagyságának és közelségének tudata, — mindez a kormányzás teljes fennakadá­sát és oly zavart idézett elő, — mely az országos gyűlés megtartását, vagy a minisztérium rendes tanácskozását lehe* tétlenné tették. Csak az ügybuzgó Sze­mere nem zavartatta magát az esemé­nyek által. Tevékenységének fő rugóját, néhány sajtót Szegedről elővigyázó mó­don magával hozott és saját lakásán felállíttatta, ugy hogy az aradi utcasar­kok Szemere falragaszai és kiáltványai­val voltak tele, A »Közlöny«-t is életre ébresztette, de nyomtató papiros hiá­nyában ezen lapnak első aradi száma csak augusztus 10 én, kis negyedrétbei! és irópapirosra nyomtatva jelenhetett meg. Ez a lapnak utolsó száma volt, mivel e napon érkezett a temesvári csatavesztésnek es a Görgey-féle hadse­reg vigasztalhatatlan állapotának hire Aradra és ekkor kezdődött az általános menekülés,* Eddig a német szerző, kinek a >Köz­löny«-re vonatkozó közlése ismét ellen­kezik a valósággal. Az álladalmi sajtón tényleg augusztus 10-én jelent meg az első szám, azonban a fentemiitett au­gusztus 5-én megjelent számmal együtt, ez már a második aradi szám volt, azon­ban nem volt az utolsó, mivel augusztus II- én még a harmadik szám is megjelent Aradon. Ezen két szám közül egyik sem jelent meg kis, hanem a > Közlönye ren­des alakjában, nagy negyedréten, to­vábbá nem iró, hanem rendes nyomtató papíron. Hentaller Lajos is, a »Magyarország* 1896. március 15-iki számában, az 1848 — 1849 hírlapirodalomról közölve tárcacik­ket, szintén a »Közlöny« nek csak egy aradi számáról tesz említést. Ezen állítá­sát én ugyancsak a >M—g« egyik kö­vetkező számában megcáfoltam. Érdekesnek találom végre felemlíteni, hogy Abafi (Aigner) Lajos érdemes tör­ténészünk állítása szerint, a magyar kor­mánynak Aradról való menekülése után, Lúgoson a sKözlöny*-nek még egy száma készült, mely azonban csak kefelevonat­ban létezett és kiadásra többé nem került. Abafi Lajos állítása szerint, ő egy ily ke­felevonat birtokában volt, tőle azonban egy néhány év előtt elhunyt kiváló er­délyi főúr birtokába jutott, kinek révén a kolosvári ereklye-múzeumba került volna. Wallfisch Ármin. Szerkesztői üzenetek. Párkány. Muzsla. Köbölkút. Megtettük privát uton felszólásunkat, hogy a tévedésbe ejtő bolti jelző­tábla levétessék. Egyelőre a kincstári só városunk­ban nem kapható, mert nyilványos árlejtés utján lesz kiadva. E. András. Válogatva lesznek a külde­ményekből.

Next

/
Thumbnails
Contents