Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-26 / 8.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE, 8. szám.) 2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 8. szám.) ügyi nyomozásokban, rendőri bírás­kodásban stb. peripatetice, vagy prelekció utján. Ezek után még csak annyit mon­dunk a »Szabadság* cikkírójának : sokkal csekélyebb fáradság lett volna a valóságnak megfelelő infor­mációkat megszerezni, minta mekkora könnyelműség kellett az elhan­goztatott felületes és rosszakaratú támadáshoz. R—S. h esküdt bíróságokhoz. Esztergom, január 25. A közelmúlt napokban a polgárok hivatalos uton űrlapokat kaptak, melyek kötelezik, hogy jegyezzék reá nevüket, születési helyüket, végzett tanulmányai­kat e. c. t. Jóllehet ez űrlapokon jelezve van, hogy az esküdtképes egyének összeírá­sát célozza, a közönség legnagyobb része mégis nagy idegenkedéssel fogadta s különösen a kevésbbé intelligens osz­tály tagjai határozottan vonakodnak ki­tölteni a rovatokat, abban a hiedelem­ben — amelyet akárhányan előttünk is kifejeztek, — hogy megint valami ujabb adóról van szó. De az intelligens közönség egy része sem tudja, hogy tulajdonképen mire való ez az összeírás. A lapok már régen le­tárgyalták az uj esküdtbirósági törvényt, sokan nem olvasták s akik olvasták is, legalább is részleteit elfeledték. Éppen ezért hibázott a hatóság, hogy a mi­niszteri rendelet dacára plakátokon, vagy más alkalmas módon nem ismertette meg a közönséggel az összeírás célját, a törvény kivonatát. Felületesen járt el az összeíró bizott­ság is, nagyban megkönnyitvén munká­ját azzal, hogy a jegyzékbe csupán a választóképes polgárokat vette fel. Ezek lisztája készen levén, tulajdonképen mun­kát nem is végezett. A közönség tájé­kozására alább röviden ismertetjük az uj törvényt s ez i mertetésből kitűnik az is, kik esküdtképesek. A jövő év január elsején lép életbe a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896, XXXIII. t.-c. és evvel egyidejűleg meg fogják kezdeni működésüket az 1897. XXXIII. t.c.-ben szervezett esküdt biró­róságok. Az eddig csak a sajtóügyek­ben eljárt esküdtszékek hatásköre tete­mesen kibővül, mert minden oly bünte­tendő cselekmény felett, amelyre a tör­vény öt évet meghaladó szabadságvesz­tés-büntetést szab ki, a jelzett időpont­tól kezdve az esküdtbiróságok fognak ítélkezni. Az állampolgárnak egyik leg­szebb joga, hogy polgártársa felett ítél­kezhessek s uj törvényünk a szabad pol­gárság kezébe teszi le úgyszólván az élet és halál jogát. Mert hisz épen az által, hogy az esküdtbiróságok oly bűn­ügyekben fognak ítéletet mondani, ame­lyek a legszigorúbban büntettetnek s a melyek elkövetői ennélfogva vagy halál­lal, vagy legalább is hosszú tartamú szabadságvesztéssel bűnhődnek, az állam egy hatalmas, nagy jogát ruházza rá a polgárságra. Kellő intelligencia, nagy lelkiismeretesség és nagy odaadás szük­séges tehát ahhoz, hogy valaki esküdti működését kifejthesse s ép azért a tör­vényhozó bizonyos korlátokhoz kötötte az esküdti képesítést. Az esküdtbíróság két részből áll, a kir törvényszékből és az esküdtszékek mellett Ítélkező kir. bíróságnak elnökét az illetékes kir. ítélőtábla elnöke jelöli ki egy év tartamára, mig a bíróság két bírói tagját a törvényszéki elnök jelöli ki. Az esküdt bíróság másik részét, az esküdteket, az arra képesített polgárok közül sorshúzás utján jelölik ki. A bíró­ságot kiegészíti ezeken kívül a vádló és pedig vagy a kir. ügyész, vagy a ma­gánvádló, továbbá a védő és a jegyző. Ezek összesége alkotja az esküdtbirósá­got, mely minden kir. törvényszék mellett fog működni. A már ismertetett általános kelléken kivül az esküdtképesség bizonyos külö­nös és pedig vagy vagyoni vagy értelmi feltételekhez van kötve. Az előbbi abban áll, hogy annak, a ki esküdtpolgár akar lenni, legalább 20 korona egyenes évi államadóval kell megróva lennie (ennek tényleges kifizetése — elütőleg a kép­viselőválasztási jogtól — nem feltétele a jog gyakorlásának), az utóbbi pedig abban, hogy bizonyos szellemi qualificá­tiót igénylő állások betöltői, tekintet nél­kül adójukra, esküdtbirák lehetnek. Ezen műveltségi fok minimumát a törvény a középiskolai záróvizsga letételében álla­pítja meg, tehát a ki legalább is ennyi iskolát végzett, az esküdtszéki tag lehet, tekintet nélkül arra, hogy mennyi adót fizet. Mielőtt most már ez az ülésszak el­kezdődik, a törvényszék egy ülésben kisorolja az évi lajstromból azokat, akik az ülésszakban szolgálatot fognak telje­síteni s ez a szolgálati lajstrom, Egy­egy szolgálati lajstromban 30 esküdt és 10 pótesküdt van. Ha az ülésszak elkezdődik, a meghí­vott esküdteknek meg kell jelenniök, mert különben pénzbirsággal sújtják őket, de itt aztán igénybe vehetik a mentességüket, ami abban áll, hogy né­mely hivatal betöltői kérhetik, hogy old­ják fel őket a szolgálat alól, mert pol­gári működésük nem engedi meg a hosz­szas távollétet. Ilynnek például a lelké­szek, az orsz. képviselők, az orvosok, az oly gyógyszerészek, kiknek segédjük nincs, a tanítók stb. Ugy a vádló, mint a vádlott vagy védője jogosítva van visszavetési jogá­val élni egész addig, mig 12 esküdt ne­vét az urnából ki nem húzták. Ez a ti­zenkettő alkotja aztán az esküdtszéket. Az esküdtszski tárgyalás általánosság­ban olyan lesz, mint a mostani sajtó­ügyi esküdtszéki tárgyalás. A bűnösség kimondása azonban több szavazathoz lesz kötve, mint eddig, mert mig eddig, ha a 12 esküdt közül 7 igennel szavazott, akkor a bíróság köteles volt a bűnös­séget megállapítva, a büntetést kiszabni, addig ezentúl legalább 8 esküdtnek kell a bűnösségre szavaznia, hogy a vádlott tényleg ilyennek mondassák ki. A bün­tetés mértékét ezentúl is a kir. törvény­szék fogja kiszabni. Ezek volnának tövid körvonalai annak a nagy jogszolgáltatási alkotásnak, a mely a törvény értelmében legkésőbb 1900. január i-ével életbe lép. Kétség­telen, hogy a polgárság a mily magasz­tos hivatást teljesít, a midőn a legna­gyobb bűnösök felett itél, époly nagy áldozatot is hoz az által, hogy saját működési köréből kiragadva, napokon át birói tisztet teljesít s igy saját ke­nyérkereső pályáján némi anyagi kárt szenved. De ezt is enyhíti a törvény, a mennyiben az oly esküdtnek, a ki az ülésszak berekesztése előtt a törvény­széki elnöktől napidijat és útiköltségei megtérítését kívánja, ez részére az állam terhére megállapíttatik. Szemben az ed­digi, sokszor egész éjszakára kiterjedő esküdszéki működéssel pedig nagy köny­nyebbség lesz az, hogy a tárgyalást fel­függesztheti s akkor az esküdtek haza­mehetnek étkezni és éjszakára pihenni. Ez bizonyára nagy könnyebbség a mai rendszerhez képest. Esztergom a Turista Egyesületnek. Esztergom, január 25. Dr. Téry Ödön közegészségügyi fel­ügyelő, az >Országos Turista Egyesület* alelnöke vasárnap Esztergomban járt s felkereste a polgármestert, hogy a vá­rostól az általa képviselt egyesület ré­szére bizonyos évi szubvenció megadá­sát kérelmezze. Közöttünk való időzése több, mint pusz­tán egy személyi hir, amely a vele való foglalkozásra nem alkalmas. Már csak azért is, mert kétségtelen tanújele an­nak az örvendetes körülménynek, hogy a főváros hatalmas turistacsaládja immár városunkat rendes állomás helyének te­kinti, amiről különben a legutóbbi évek­ben egyre jobban s örömmel győződ­hettünk meg. Csak pár éve, mondjuk, mert eddig bár a fővároshoz csak egy ugrásnyira vagyunk, vidékünk igazán gazdag a sok és változatos természeti szépségben s maga főszékesegyházunk nagyszerű­sége megéri az ide való fáradást: a pün­kösdi bucsuhajó utasain kivül turista alig tévedt hozzánk. De hogy a bicycli-sport szinte hihe­tetlen arányokban fellendült s hogy egyre tágult, terjeszkedett a turista-öv a fővá­ros körül, városunk is bekerült a ren­des kirándulóhelyek sorába s a mult nyár vasárnapjain már tömegesen láttuk a turista botokat, a különféle dressze­ket és pneumatikokat. Hogy az ily turistajárás anyagilag a város polgárságának hasznos, egészen felesleges fejtegetni,. elég a vendéglősök, kávésok és kereskedők tapasztalataira utalni. De meg van erkölcsi haszna is, mert az itt jártak között tavaly is szá­mosan voltak olyanok, akik hiányossá­gokra figyelmeztettek, amelyeket észre sem vettünk, hasznos tanácsokkal szol­gáltak a közönség kényelmének elő­mozdítására s mivel ezek a fővárosi jö­vevények többnyire vidám, gondtalan em­berek, akik egy jó napot akarnak csi­nálni, nem követelők, kellemetlenek, el­lenben figyelmesek, könnyen kielégíthe­tők s hazatérve csak a jó oldalakról emlegetik városunkat, ami ennek reno­méját jelentékenyen emeli. Éppen ezért örömmel láttuk itt a Tu­rista Egyesület képviselőjét s teljesen helyesüljük a polgármester uj abbeli ki­jelentését, amelylyel a kérelem teljesíté­sét kilátásba helyezte s elismeréssel adó­zunk, amiért maga részéről is azonnal áldozott. Amit a révén adunk, sokszoro­san visszatérül a polgárságnak a vá­mon. A legnagyobb subvenczió azonban, amelyet a vendégeknek adhatunk, ha figyelmes-k, udvariasak, nem kis városiasán kíváncsik vagyunk velük szemben, ha megadjuk azokat a primitív követelmé­nyetíet, amelyeket egy turistaállomás­nak nyújtania kell (kerékpározható út, söprött, tiszta utcák, kellő felügyelet a vendéglőkben stb.) S mert ezeket arra nézve, hogy a tu­risták tényleg ideszokjanak, fontosaknak tartjuk,, elő fogjuk adni, hogy e tekin­tetben mily könnyen kivihető, hatósági intézkedéseket tartunk szükségesnek. — er. Es-ziergom,. január 21. Farsangi naptár. Január 28. A »Torna Egyesület« köz vacsorája. Január 29. Iparos-hál. Február i. A »Kaszinó« műkedvelő előadása. Február . A mészáros és hentes iparosok tánc-­vigalma. Az aisószoknya alkonya. Parisból az a hír- érkezik, hogy a női toilett egy becses és kedvelt darabját, az aisó­szoknyát, a divat száműzni fogja. Ami még nem rég dalra hangolt, Dalra nem ihlet már soha, Illuzióbontóan eljött Az alsószoknya alkonya : Suhogásán nem fog dobogni Hevülő szivünk, fájdalom ! — Most irom az alsószoknyáról Utolsó, búcsúzó dalom. Bár nem sokat láttunk belőle, Elég volt egy keskeny szegély, Hogy a fejét már elveszítse Egy-egy szerelmes kis legény. Utána sokszor elbolyongott Egy kilométert is, csodás, Hogy elbűvölt néha bennünket Az alsőszoknya-suhogás. Óh ! mit véte;t az alsószoknya, Hogy eldobják kegyetlenül, Száműznek már minden magasztost, Amin az ifjú-szív hevül ? Nem volt talán nemes hatása . 3 Vagy igy kívánja a morál ? . . . — Mennyi kinos, nyugtalan kérdés, Azt sem tudom, fejem hol áll . . . Az alsószoknya suhogása Miként egy szép dal elrepül, Az aisószoknya suhogásán Ifju-szív többé nem hevül; Ami még nem rég dalra hangolt, Dalra nem ihlet már soha . . . A poézis vesztét jelenti Az aisószoknya alkonya. Adieu. — A prímás Válassza, Vaszary Kolos hercegprímás nagyon meleg hangú vá­laszban köszönte meg gazdatiszti kará­nak újévi üdvözletét. — A primási udvarból. Dr. Kohl Me­dárd primási titkár tegnaj? délután né­hány napi tartózkodásra városunkba ér­kezett s innen Pannonhalmára megy. Szabadságideje csak rövid ideig tart. Téves volt ugyanis a fővárosi lapok ama hire, hogy megrongált egészsége helyreállítására Délvidékre utazik. Dr. Kohl egész jól érzi magát, csak kis pi­henésre van szüksége. Távolléte alatt dr. Walter Gyula primási irodaigazgató helyettesíti a magántitkári teendőben is. — Farsangi lakomák, A főkáptalan tagjainál a hét folyamán újból több far­sangi lakoma volt. Vasárnap délben Ven­czel Antal papnöveldéi kormányzónál volt ebéd, amelyen a katonaság, az ügy­védi, orvosi és gazdatiszti kar volt kép­viselve. Ott voltak: Büttner Róbert, Danzvith Lipót, dr. Feichtinger Sándor, Hartmann Gusztáv, Magurányi József, Maszlaghy Ferenc, Munkácsy Károly, Nadhera Pál, dr. Palkovics Jenő, dr. Rapcsák Imre, RufF Gusztáv, Stanic György, Szalkay József. — Ugyané nap délutánján gróf Csáky Károly püspök adott nagyobb dinert. — Tegnap dél­ben pedig Boltizár József érsek viká­riushoz volt közéletünk számos notabili­tása hivatalos, Az ebéden resztvettek : Andrássy János, Csupor István, Hanny Béla, Hamar Árpád, dr. Feichtinger Sándor, dr. Gönczy Béla, Kruplanicz Kálmán, Magos Sándor, dr, Mátray Fe­renc, Mattyasóvszky Vilmos, Niedermann Nem lehet esküdtbiró soha többé az, a ki nyereségvágyból eredő bűntett miatt szabadságvesztésre lett elitélve, a mi természetes is, mert a törvényhozás az ilyen egyénben nem látja a kellő biz­tosítékot arra, hogy polgártársa felett ítéljen. Addig pedig, mig hivatalos állás­ban vannak, nem lehetnek esküdtek a miniszterek, a főispán, a kir. bírák, a kir, ügyészek, a rendőrségi alkalmazot­tak, a katonák, akik a csőd- vagy gondnok­ság alatt állanak, testi vagy szellemi fogyatkozásban szenvednek, végre a nap. számosok és szolgák. Ha az esküdtképes férfiak alaplajsroma össze van állítva, azt közszemlére teszik ki s bárki felszólalást adhat be minden év június 1—15-ig, a mire 8 nap alatt ismét észrevételek tehetők. Az alaplajst­romok szeptember hóban a kir. törvényszék elnökéhez tétetnek át s ez egy bizottsággal, a melynek tagja egy biró és három bizalmi férfiú (tör­vényhatósági bizottsági tag), összeállítja az évi lajstromot, azaz szavazattöbbség­gel kiválasztja az esküdtképes polgárok közül azokat, akik ezen működésre a legalkalmasabbak. Ennek a bizottságnak tehát igen nagy diskrecionárius joga van, mert ez úgyszólván megrostálja az ösz­szes esküdtképes egyéneket s azokból a minden tekintetben legkifogástalanabba­kat választja ki. Kiválaszt pedig annyit, a mennyi egy évi ülésezésre szükséges. Egy évben átlag 3—4 ülésszak lesz, min­degyik 5—14 napig fog eltartani s 6—12 ügyet fognak az alatt letárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents