Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-26 / 8.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE, 8. szám.) 2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 8. szám.) ügyi nyomozásokban, rendőri bíráskodásban stb. peripatetice, vagy prelekció utján. Ezek után még csak annyit mondunk a »Szabadság* cikkírójának : sokkal csekélyebb fáradság lett volna a valóságnak megfelelő információkat megszerezni, minta mekkora könnyelműség kellett az elhangoztatott felületes és rosszakaratú támadáshoz. R—S. h esküdt bíróságokhoz. Esztergom, január 25. A közelmúlt napokban a polgárok hivatalos uton űrlapokat kaptak, melyek kötelezik, hogy jegyezzék reá nevüket, születési helyüket, végzett tanulmányaikat e. c. t. Jóllehet ez űrlapokon jelezve van, hogy az esküdtképes egyének összeírását célozza, a közönség legnagyobb része mégis nagy idegenkedéssel fogadta s különösen a kevésbbé intelligens osztály tagjai határozottan vonakodnak kitölteni a rovatokat, abban a hiedelemben — amelyet akárhányan előttünk is kifejeztek, — hogy megint valami ujabb adóról van szó. De az intelligens közönség egy része sem tudja, hogy tulajdonképen mire való ez az összeírás. A lapok már régen letárgyalták az uj esküdtbirósági törvényt, sokan nem olvasták s akik olvasták is, legalább is részleteit elfeledték. Éppen ezért hibázott a hatóság, hogy a miniszteri rendelet dacára plakátokon, vagy más alkalmas módon nem ismertette meg a közönséggel az összeírás célját, a törvény kivonatát. Felületesen járt el az összeíró bizottság is, nagyban megkönnyitvén munkáját azzal, hogy a jegyzékbe csupán a választóképes polgárokat vette fel. Ezek lisztája készen levén, tulajdonképen munkát nem is végezett. A közönség tájékozására alább röviden ismertetjük az uj törvényt s ez i mertetésből kitűnik az is, kik esküdtképesek. A jövő év január elsején lép életbe a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896, XXXIII. t.-c. és evvel egyidejűleg meg fogják kezdeni működésüket az 1897. XXXIII. t.c.-ben szervezett esküdt biróróságok. Az eddig csak a sajtóügyekben eljárt esküdtszékek hatásköre tetemesen kibővül, mert minden oly büntetendő cselekmény felett, amelyre a törvény öt évet meghaladó szabadságvesztés-büntetést szab ki, a jelzett időponttól kezdve az esküdtbiróságok fognak ítélkezni. Az állampolgárnak egyik legszebb joga, hogy polgártársa felett ítélkezhessek s uj törvényünk a szabad polgárság kezébe teszi le úgyszólván az élet és halál jogát. Mert hisz épen az által, hogy az esküdtbiróságok oly bűnügyekben fognak ítéletet mondani, amelyek a legszigorúbban büntettetnek s a melyek elkövetői ennélfogva vagy halállal, vagy legalább is hosszú tartamú szabadságvesztéssel bűnhődnek, az állam egy hatalmas, nagy jogát ruházza rá a polgárságra. Kellő intelligencia, nagy lelkiismeretesség és nagy odaadás szükséges tehát ahhoz, hogy valaki esküdti működését kifejthesse s ép azért a törvényhozó bizonyos korlátokhoz kötötte az esküdti képesítést. Az esküdtbíróság két részből áll, a kir törvényszékből és az esküdtszékek mellett Ítélkező kir. bíróságnak elnökét az illetékes kir. ítélőtábla elnöke jelöli ki egy év tartamára, mig a bíróság két bírói tagját a törvényszéki elnök jelöli ki. Az esküdt bíróság másik részét, az esküdteket, az arra képesített polgárok közül sorshúzás utján jelölik ki. A bíróságot kiegészíti ezeken kívül a vádló és pedig vagy a kir. ügyész, vagy a magánvádló, továbbá a védő és a jegyző. Ezek összesége alkotja az esküdtbiróságot, mely minden kir. törvényszék mellett fog működni. A már ismertetett általános kelléken kivül az esküdtképesség bizonyos különös és pedig vagy vagyoni vagy értelmi feltételekhez van kötve. Az előbbi abban áll, hogy annak, a ki esküdtpolgár akar lenni, legalább 20 korona egyenes évi államadóval kell megróva lennie (ennek tényleges kifizetése — elütőleg a képviselőválasztási jogtól — nem feltétele a jog gyakorlásának), az utóbbi pedig abban, hogy bizonyos szellemi qualificátiót igénylő állások betöltői, tekintet nélkül adójukra, esküdtbirák lehetnek. Ezen műveltségi fok minimumát a törvény a középiskolai záróvizsga letételében állapítja meg, tehát a ki legalább is ennyi iskolát végzett, az esküdtszéki tag lehet, tekintet nélkül arra, hogy mennyi adót fizet. Mielőtt most már ez az ülésszak elkezdődik, a törvényszék egy ülésben kisorolja az évi lajstromból azokat, akik az ülésszakban szolgálatot fognak teljesíteni s ez a szolgálati lajstrom, Egyegy szolgálati lajstromban 30 esküdt és 10 pótesküdt van. Ha az ülésszak elkezdődik, a meghívott esküdteknek meg kell jelenniök, mert különben pénzbirsággal sújtják őket, de itt aztán igénybe vehetik a mentességüket, ami abban áll, hogy némely hivatal betöltői kérhetik, hogy oldják fel őket a szolgálat alól, mert polgári működésük nem engedi meg a hoszszas távollétet. Ilynnek például a lelkészek, az orsz. képviselők, az orvosok, az oly gyógyszerészek, kiknek segédjük nincs, a tanítók stb. Ugy a vádló, mint a vádlott vagy védője jogosítva van visszavetési jogával élni egész addig, mig 12 esküdt nevét az urnából ki nem húzták. Ez a tizenkettő alkotja aztán az esküdtszéket. Az esküdtszski tárgyalás általánosságban olyan lesz, mint a mostani sajtóügyi esküdtszéki tárgyalás. A bűnösség kimondása azonban több szavazathoz lesz kötve, mint eddig, mert mig eddig, ha a 12 esküdt közül 7 igennel szavazott, akkor a bíróság köteles volt a bűnösséget megállapítva, a büntetést kiszabni, addig ezentúl legalább 8 esküdtnek kell a bűnösségre szavaznia, hogy a vádlott tényleg ilyennek mondassák ki. A büntetés mértékét ezentúl is a kir. törvényszék fogja kiszabni. Ezek volnának tövid körvonalai annak a nagy jogszolgáltatási alkotásnak, a mely a törvény értelmében legkésőbb 1900. január i-ével életbe lép. Kétségtelen, hogy a polgárság a mily magasztos hivatást teljesít, a midőn a legnagyobb bűnösök felett itél, époly nagy áldozatot is hoz az által, hogy saját működési köréből kiragadva, napokon át birói tisztet teljesít s igy saját kenyérkereső pályáján némi anyagi kárt szenved. De ezt is enyhíti a törvény, a mennyiben az oly esküdtnek, a ki az ülésszak berekesztése előtt a törvényszéki elnöktől napidijat és útiköltségei megtérítését kívánja, ez részére az állam terhére megállapíttatik. Szemben az eddigi, sokszor egész éjszakára kiterjedő esküdszéki működéssel pedig nagy könynyebbség lesz az, hogy a tárgyalást felfüggesztheti s akkor az esküdtek hazamehetnek étkezni és éjszakára pihenni. Ez bizonyára nagy könnyebbség a mai rendszerhez képest. Esztergom a Turista Egyesületnek. Esztergom, január 25. Dr. Téry Ödön közegészségügyi felügyelő, az >Országos Turista Egyesület* alelnöke vasárnap Esztergomban járt s felkereste a polgármestert, hogy a várostól az általa képviselt egyesület részére bizonyos évi szubvenció megadását kérelmezze. Közöttünk való időzése több, mint pusztán egy személyi hir, amely a vele való foglalkozásra nem alkalmas. Már csak azért is, mert kétségtelen tanújele annak az örvendetes körülménynek, hogy a főváros hatalmas turistacsaládja immár városunkat rendes állomás helyének tekinti, amiről különben a legutóbbi években egyre jobban s örömmel győződhettünk meg. Csak pár éve, mondjuk, mert eddig bár a fővároshoz csak egy ugrásnyira vagyunk, vidékünk igazán gazdag a sok és változatos természeti szépségben s maga főszékesegyházunk nagyszerűsége megéri az ide való fáradást: a pünkösdi bucsuhajó utasain kivül turista alig tévedt hozzánk. De hogy a bicycli-sport szinte hihetetlen arányokban fellendült s hogy egyre tágult, terjeszkedett a turista-öv a főváros körül, városunk is bekerült a rendes kirándulóhelyek sorába s a mult nyár vasárnapjain már tömegesen láttuk a turista botokat, a különféle dresszeket és pneumatikokat. Hogy az ily turistajárás anyagilag a város polgárságának hasznos, egészen felesleges fejtegetni,. elég a vendéglősök, kávésok és kereskedők tapasztalataira utalni. De meg van erkölcsi haszna is, mert az itt jártak között tavaly is számosan voltak olyanok, akik hiányosságokra figyelmeztettek, amelyeket észre sem vettünk, hasznos tanácsokkal szolgáltak a közönség kényelmének előmozdítására s mivel ezek a fővárosi jövevények többnyire vidám, gondtalan emberek, akik egy jó napot akarnak csinálni, nem követelők, kellemetlenek, ellenben figyelmesek, könnyen kielégíthetők s hazatérve csak a jó oldalakról emlegetik városunkat, ami ennek renoméját jelentékenyen emeli. Éppen ezért örömmel láttuk itt a Turista Egyesület képviselőjét s teljesen helyesüljük a polgármester uj abbeli kijelentését, amelylyel a kérelem teljesítését kilátásba helyezte s elismeréssel adózunk, amiért maga részéről is azonnal áldozott. Amit a révén adunk, sokszorosan visszatérül a polgárságnak a vámon. A legnagyobb subvenczió azonban, amelyet a vendégeknek adhatunk, ha figyelmes-k, udvariasak, nem kis városiasán kíváncsik vagyunk velük szemben, ha megadjuk azokat a primitív követelményetíet, amelyeket egy turistaállomásnak nyújtania kell (kerékpározható út, söprött, tiszta utcák, kellő felügyelet a vendéglőkben stb.) S mert ezeket arra nézve, hogy a turisták tényleg ideszokjanak, fontosaknak tartjuk,, elő fogjuk adni, hogy e tekintetben mily könnyen kivihető, hatósági intézkedéseket tartunk szükségesnek. — er. Es-ziergom,. január 21. Farsangi naptár. Január 28. A »Torna Egyesület« köz vacsorája. Január 29. Iparos-hál. Február i. A »Kaszinó« műkedvelő előadása. Február . A mészáros és hentes iparosok tánc-vigalma. Az aisószoknya alkonya. Parisból az a hír- érkezik, hogy a női toilett egy becses és kedvelt darabját, az aisószoknyát, a divat száműzni fogja. Ami még nem rég dalra hangolt, Dalra nem ihlet már soha, Illuzióbontóan eljött Az alsószoknya alkonya : Suhogásán nem fog dobogni Hevülő szivünk, fájdalom ! — Most irom az alsószoknyáról Utolsó, búcsúzó dalom. Bár nem sokat láttunk belőle, Elég volt egy keskeny szegély, Hogy a fejét már elveszítse Egy-egy szerelmes kis legény. Utána sokszor elbolyongott Egy kilométert is, csodás, Hogy elbűvölt néha bennünket Az alsőszoknya-suhogás. Óh ! mit véte;t az alsószoknya, Hogy eldobják kegyetlenül, Száműznek már minden magasztost, Amin az ifjú-szív hevül ? Nem volt talán nemes hatása .

3 Vagy igy kívánja a morál ? . . . — Mennyi kinos, nyugtalan kérdés, Azt sem tudom, fejem hol áll . . . Az alsószoknya suhogása Miként egy szép dal elrepül, Az aisószoknya suhogásán Ifju-szív többé nem hevül; Ami még nem rég dalra hangolt, Dalra nem ihlet már soha . . . A poézis vesztét jelenti Az aisószoknya alkonya. Adieu. — A prímás Válassza, Vaszary Kolos hercegprímás nagyon meleg hangú válaszban köszönte meg gazdatiszti karának újévi üdvözletét. — A primási udvarból. Dr. Kohl Medárd primási titkár tegnaj? délután néhány napi tartózkodásra városunkba érkezett s innen Pannonhalmára megy. Szabadságideje csak rövid ideig tart. Téves volt ugyanis a fővárosi lapok ama hire, hogy megrongált egészsége helyreállítására Délvidékre utazik. Dr. Kohl egész jól érzi magát, csak kis pihenésre van szüksége. Távolléte alatt dr. Walter Gyula primási irodaigazgató helyettesíti a magántitkári teendőben is. — Farsangi lakomák, A főkáptalan tagjainál a hét folyamán újból több farsangi lakoma volt. Vasárnap délben Venczel Antal papnöveldéi kormányzónál volt ebéd, amelyen a katonaság, az ügyvédi, orvosi és gazdatiszti kar volt képviselve. Ott voltak: Büttner Róbert, Danzvith Lipót, dr. Feichtinger Sándor, Hartmann Gusztáv, Magurányi József, Maszlaghy Ferenc, Munkácsy Károly, Nadhera Pál, dr. Palkovics Jenő, dr. Rapcsák Imre, RufF Gusztáv, Stanic György, Szalkay József. — Ugyané nap délutánján gróf Csáky Károly püspök adott nagyobb dinert. — Tegnap délben pedig Boltizár József érsek vikáriushoz volt közéletünk számos notabilitása hivatalos, Az ebéden resztvettek : Andrássy János, Csupor István, Hanny Béla, Hamar Árpád, dr. Feichtinger Sándor, dr. Gönczy Béla, Kruplanicz Kálmán, Magos Sándor, dr, Mátray Ferenc, Mattyasóvszky Vilmos, Niedermann Nem lehet esküdtbiró soha többé az, a ki nyereségvágyból eredő bűntett miatt szabadságvesztésre lett elitélve, a mi természetes is, mert a törvényhozás az ilyen egyénben nem látja a kellő biztosítékot arra, hogy polgártársa felett ítéljen. Addig pedig, mig hivatalos állásban vannak, nem lehetnek esküdtek a miniszterek, a főispán, a kir. bírák, a kir, ügyészek, a rendőrségi alkalmazottak, a katonák, akik a csőd- vagy gondnokság alatt állanak, testi vagy szellemi fogyatkozásban szenvednek, végre a nap. számosok és szolgák. Ha az esküdtképes férfiak alaplajsroma össze van állítva, azt közszemlére teszik ki s bárki felszólalást adhat be minden év június 1—15-ig, a mire 8 nap alatt ismét észrevételek tehetők. Az alaplajstromok szeptember hóban a kir. törvényszék elnökéhez tétetnek át s ez egy bizottsággal, a melynek tagja egy biró és három bizalmi férfiú (törvényhatósági bizottsági tag), összeállítja az évi lajstromot, azaz szavazattöbbséggel kiválasztja az esküdtképes polgárok közül azokat, akik ezen működésre a legalkalmasabbak. Ennek a bizottságnak tehát igen nagy diskrecionárius joga van, mert ez úgyszólván megrostálja az öszszes esküdtképes egyéneket s azokból a minden tekintetben legkifogástalanabbakat választja ki. Kiválaszt pedig annyit, a mennyi egy évi ülésezésre szükséges. Egy évben átlag 3—4 ülésszak lesz, mindegyik 5—14 napig fog eltartani s 6—12 ügyet fognak az alatt letárgyalni.