Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-14 / 74.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (74. szám.) 1899. szeptember 14. lődő iparosság- meg nem gyógyít­ható, hanem meg kell adni az iparos osztálynak a módot, hogy saját ke­beléből az oda nem való illetékte­len ellenieket kiküszöbölje, illetve be se bocsássa. E tekintetben fő kivánalom és el- engedhetlen föltétel legyen, hogy csak tamilt és szakképzett iparos kaphas­son jogott önálló iparűzésre és pe­dig csakis tanult iparága körében. Ezzel a követelménynyel egyenes ellentétbe áll a mai jogállapot, mi­dőn bárki, tehát nem tanult iparos is nyerhet iparjogositványt, ha ipar­üzletének vezetésére képesitett szak­munkást jelent be. Elméletben talán felhozható ezen intézkedés mellett egy és más, nem igen nyomatékos ok ; gyakorlatban azonban egészen más képet mutat a látszólag humá­nus és szabadelvű intézmény. Tanulatlan és megbizhatlan ele­mek férkőztek ezen a réven az iparűzés terére, elzüllött, részeges és dologkerülő munkásokat bérel­vén ki csekély összegért a végből, hogy az iparjogositvány megszer­zése idejére nevüket és könyvüket a tanulatlan egyénnek oda enged­jék, ki azután rendszerint csakha­mar túlád rajtuk és folytatja a ki­nyert jogosítvány alapján iparát szakképzett vezető nélkül. Igaz, hogy a személyváltozásnak esetről-esetre való bejelentését rendeli a tözvény, ami azonban kellő ellenőrzés hiányá­ban többnyire csak Írott malaszl marad. Ezen kóros állapot megszünteté­sére csak egy gyökeres mód van : nem adni önnálló iparjogositványt senkinek, a ki iparát nem tanulta és szakképzettségét igazolni nem tudja. Ezzel rokon és kapcsolatos baja iparunknak és panasza iparososztá-1 lyunknak a kontáripar elterjedése, j Ennek meggátlása és kiirtása végett fel kell jogosítani az ipar testületeket! nem csak az ellenőrzésre, hanem ' arra is, hogy az iparjogositvány ' nélkül dolgozó iparosokat az ipari1 foglalkozástól eltilthassák. Ilykép megszabadulna és megtisz­tulna az iparos osztály a körébe nem tartozó illetéktelen elemektől, megerősödnék önérzetében, ismét meghonosodnék kebelében a köl­csönös tisztelet és összetartás, mert minden iparos tudná és érezné, hogy társaival egyenlő alapon és jogon élvezi saját ipari minősítésé­nek jogosítványát s ezen erkölcsi megtisztulás és fölemelkedés nem maradna hatás nélkül az iparosság anyagi helyzetének javulására nézve sem A föntebbiekben vázolt töredé­kes eszmék értelmében következők­ben foglalom röviden össze az ipar­törvény módosítására vonatkozó észrevételeimet : 1. Az ipartestületek hatásköre kiterjesztendő oly irányban, hogy az iparosok testületi beléletére, továbbá a munkaadók, munkások és tanoncok közt fölmerülő pana­szokra vonatkozó minden ügy érdemleges elbirálása és elinté­zése az ipartestületekre ruháztas- sék. 2. heljogositandók az ipartes­töletek, hogy az iparostanoncok tanulási idejét fegyelmi büntetés­képen három hónaptól — egy évig terjedő idővel meghosszab­bíthassák. 3. A segédmunkásoknak ily minőségben való szakbeli foglal­kozása legalább négy évre ter­jedjen, mielőtt önálló iparjogot nyerhetnének. 5. Iparjogositványt csak tanult, szakképzett iparos kaphasson és pedig egyedül saját kitanult ipara gyakorlására. Nem tanult iparo­soknak képesitett üzletvezető al­kalmazása mellett sem engedtes­sék meg önálló ipar űzése. 5. A kontáripar ellenőrzése és eltiltása az ipartestületek hatás­körébe utaltassák. Tisztelettel kérem, méltóztassék a fent előadottakban foglalt kívá­nalmakat az ipartörvény módosítása iránt kidolgozandó javaslat tárgya­lása alkalmával figyelembe venni, magáévá tenni és a nagyméltóságú kormányhoz felterjesztendő munká­latba beilleszteni. Esztergomban, 1899- évi szep­tember hó 2-án. Dóczy Ferenc, ipartestületi elnök. Közigazgatási bizottság. — Szeptember 12. — A közigazgatási bizottság szeptember havi ülését, Kruplanicz Kálmán főispán, kir. tanácsos elnöklete alatt kedden tar­totta meg, a választott bizottsági tagok szép számban jöttek össze, a távollevők kimentették elmaradásukat. Mindenekelőtt az ipartanács tagjaivá 1899. október i-től egy évre rendes ta­gokká megválasztották ; id. Brenner Jó­zsefet és Mayer Jánost, póttagokká : Marosi Ferencet és Neumayer Károlyt. Nagy-Ölved italmérésének kezelője : Garai J. perbe keveredett a község elöl­járóságával, amennyiben az általa befi­zetett bérösszeg nyugtáját nem neki kéz­besítették s e miatt ingóságait ellicitál­ták. Perújítással élt, amely azután neki adott igazat, ámde aki a nyugtával ki­játszotta, Harangozó Csömör András vég­rehajtható nem volt, E miatt a belügy­miniszterhez íordult az elöljáróság elma­rasztalását kérve. A belügyminiszter az ügyet a közig, bizottságnak adta ki, amely a vizsgálat megtételével a muzslai főszolgabírót bízta meg, Csupics Emil gör. kel. lelkész megfel- lebezte a gör. kel. temető tulajdonjoga ügyében hozott bizottsági határozatot. További fellebbezésre joga nem lévén, elutasították. Fegyelmi vizsgálatot rendeltek el Verbó Pál barti jegyző ellen. A he’ybeli köz­ségi bíróság ugyanis Meszes Ferenc és fiának Galambos Lajos barthi korcsmá- ros elleni bag atell ügyében marasztaló határozatot hozott és az esedékes ösz- szeg hivatalos végrehajtásával Verból bízta meg, aki nemleges végrehajtási jegy­zőkönyvet vett fel. A felperes panasz- szal élt s az erre elrendelt közigazgatási vizsgálat kiderítette, hogn Galambosnak vannak lefoglalható ingóságai. Bárczy kir. tanácsos, pénzügyigazgató havi jelentése kellemetlenül meglepő volt Konstatálni lehetett abból, hogy az idei jó termésű esztendő dacára az adók sok­kal lassabban folynak be, mint a ta­valyi rossz esztendőben. így csak egye­nes adóban Közel 20,000 frttal kevesebb folyt be, mint tavaly, egyedül a borital- adóból jött be 676 frttal több. E miatt 18 község ellenében kimondották a fel­tételes vagyoni felelősséget, nagy méltá­nyossággal még október hó végéig ad­ván terminust. Az adatok eléggé bizo­nyítják, hogy az adóbehajtások körül többnyire mulasztásoknak kellett történni, így például Kicsind község még egy fillér adót nem fizetett, Nagy-Sáp jyoo frt adójából 2 frtot, N.-Ölved közel 9000 frt adójáaól 100 frtot, Bárt község 7000 frt adójából 380, a vagyonos Muzsla köz­ség 11,000 frtnál nagyobb adójából 4000 forintot. Az államépitészeti hivatal jelentését a szabadságon levő Vajda Géza főmérnök helyett Bodor Károly kir. mérnök mu­tatta be. Tudomásul vették. A város az utvámszedés rendezése tár­gyában még mindég nem jelentett, jól­lehet már a mulasztó tisztviselő bírsá­golva lett s a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén, mint annak idején ismertet­tük, e tárgyban döntött. Újabb bírságo­lás következik. A tiszti főorvos terjedelmes jelentésé­ből örömmel hallottuk, hogy a közegész­ségügy vármegyénkben az elmúlt hóhoz képest, de általánosságban is eléggé kedvező volt. Amint a nyári saison ma­gával hozza, természetesen a heveny gyomor- és bélhurut dominált. A ká­nyái ó járvány ugyszóllván megszűntnek mondható ; a hó végével csak 8 ilyen beteg maradt ápolás alatt. Hasi hagy- máz esete a megye területén 8 fordult elő, melyből 6 városunkra esik, Nagyon helyesen jegyezte meg a főorvos ur, hogy e körülmény szomorúan illuszt­rálja, mily égetően szükséges a csator­názás, a Kis Duna, az ivóvíz kérdésé­nek rendezése, amelylyel külömben a megye hatóság jelenleg nagy buzgalom­mal foglalkozik. Megdöbbentő jelenség az is, hogy e nyári hónapban is a halálozások 103 9/o'át a tudővészes ese­tek okozták. Meghalt a vármegye terü­letén augusztusban : a városban 38, az esztergomi járásban 86, a párkányiban 83, összesen 207; 24 e! kevesebb, mint az el­múlt és 92-vel kevesebb mint a múlt év megfelelő hónapjában. A halandóság nagy százaléka még mindég a gyerme­kekre esik. A közkórházban augusztusban 100 beteget ápoltak 1212 ápolási napon. Éljenzéssel vették tudomásul, hogy a nagy buzgalmu főorvos az elmúlt hó­ban az egész megye területén szigorított ellenőrző vizsgálatokat foganatosított. A vármegye népoktatási ügyére vo­natkozólag Vargyas Endre kir. tanácsos tanfelügyelő érdekes jelentéséből közöljük a következő adatokat : A lefolyt augusztus hó az iskolai nagy szünidő utolsó havát képezvén, a kir. tanfelügyelőség a maga részéről meg­tette mindazokat a szükséges előintézke- déseket, melyek az 1899—1900-diki uj tanév előkészítésére szükségeseknek mu­tatkoztak. Nevezetesen a tankötelezett­ség pontos végrehajtása iránt a közsé­gek elöljáróságait ellátta a megfelelő utasításokkal. Az iskolai felszerelésekre nézve pedig figyelmeztette az összes is­kolaszéket az előirt tanszerek haladék­talan beszerzésére, utasítván őket, hogy amennyiben az iskolafenntartók, esetleg szegénységük miatt, a szükséges iskolai szereket bevásárolni képesek nem vol­nának, folyamodjanak azonnal a kultusz­minisztériumhoz ingyenes tanszerekért, mert nem fog tűrni egyetlen iskolát sem — felszereletlenül, annál is inkább, mert megfelelő tanszerek nélkül a taní­tás sikeres nem lehet. Ami az uj tanítói állások szervezé­sét illeti, örömmel jelentette a kir. tan- felügyelő, hogy a lefolyt augusztus hóban a kultuszminiszter ur ismét 9 uj tanítói állás szervezéséhez engedélyezett nagyobb- mérvű államsegélyeket és pedig a sári­sápi rk. iskolánál a III. és IV-ik tanító­nak évi 700 frtot, a kesztölci rk. iskolá­nál a Ill-ik tanítónak évi 350 frtot, a kicsindi rk. iskolánál a Il-ik tanítónak évi 300 frtot, a süttői rk. iskolánál a IV-ik tanítónak évi 350 frtot, a nánai rk. iskolánál a Il-ik tanítónak évi 350 frtot. Összesen ezen kilenc uj tanítói állás dotációjára 3086 frt államsegélyt. Eddig az itt felsorolt tanítói állásokkal együtt, az uj tanévre, 21 uj tanítói állás szerveztetek, mindössze 7286 frt évi ál- lamsegélylyel. Ugyancsak a lefolyt augusztus hóban a tanítói fizetéseknek 400 írtra való kiegészítése címén a kultuszminiszter Metzger Berta szölgyémi rk. tanítónőnek évi 175 frtot, Horvát (Mayer) Béla muzs­lai rk. tanítónak évi 100 frtot, Zsuffka Emilia kesztölci rk. tanítónőnek évi 100 frtot, Csébits Károly sárkányi, Kabina Károly sárisápi és Lerner József piszkei rk. tanítóknak pedig évi 50—50 frt ötöd­éves korpótlékot utalványozott, ugyan­csak az állampénztárból. Eszerint a le­folyt augusztus hóban az állampénztár­ból összesen 3611 frt á Iamsegély enge­délyeztetett, illetőleg utalványoztatott. A lefolyt augusztus hónapban engedé­lyezett és utalványozott államsegélyek­hez hozzászámítva az előző jelentések­ben részletesen kimutatott államsegélye­ket, kitűnik, hogy az eddig utalványo­zott évi államsegélyek összege 13756 frt évi összeget tesz ki, amely évi állam­segély, 5%‘os évi kamattal számítva, éppen 275,000 frt örökös tőkének felel meg. Eddig ennyivel gyarapodott Esz- tergomvármegye népiskoláinál a fentar- tási költségek törzsalapjának gyarapítása az állam részéről. Az államsegélyek fo­lyósítása a többi uj tanítói állásra nézve is napról-napra egyre-másra érkezik s hiszi a tanfelügyelő, hogy jövő havi je­lentésében ismét nagyobb mérvű újabb államsegélyekről számolhat be. A közigazgatási bizottság lelkes éljen­zéssel vett tudomást a népiskolák ügyei­nek ily hatalmas fellendüléséről. A kir. tanfelügyelő további előadásai közül felemlítjük, hogy Gyiván, ahol eddig iskola sem volt, községi jellegű népiskola szerveztetvén, az iskolaszék megalakittatott s annak elnökéül Hart­mann Márton gyivai közbirtokos válasz­tatott meg. Az uj tanítói állásra az is­kolaszék pályázatot hirdetvén, a válasz­tás vezetésére a bizottság dr. Forster Gyula megyei tb. főjegyzőt küldötte ki. Riporter. Városi költségvetés. — Szeptember 12—13. — Esős, lucskos nap volt ; szünetelt min­den mezei munka, a képviselők mégis egész kis számban jöttek össze, dacára a tárgy nagy fontosságának. S ezek egy része is — more strigoniense — csak a szavazást várta meg. És akik maradtak is, mintha ott sem lettek volna. Megdöbbentő fásultság és közömbösség mutatkozott, egykedvűen hallgatták egyes földműves képviselők felszólalását, akik igy egészen lefoglalták maguknak a tért. Legfeljebb egyes humorosabb, Göre Gá­bor kifejezésnél élénkült fel a hangulat. Kiváncsiak vagyunk, hogy a felsoroltak közül egyáltalán hány képviselő tekin­tett be a költségvetés-tervezetbe. Ahogy viselkedtek, bizony arra kellett gondol­nunk : ez a képviselőtestület megérdemli a sorsát. • Első nap. Négy óra körül nyílt meg az ülés. Mindenekelőtt tudomásul vették, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a duna-utcai telkek megvételére vonatkozó közgyűlési határozatot s utasították a pénzügyi bi­zottságot, hogy mivel eddig kimondva nem lett, adjon javaslatot, mely célra használják fel a telkeket. A kaszárnya-többlet munka lejárt ka­matainak fedezésére szükséges összeget a lőrinc-utcai telkek vételárából ideiglenes kölcsönképpen utalványozták, egyszers­mind utasítván a számvevőt, hogy a vég­leges kaszárnyaszámadást végre készítse el, s terjeszsze a közgyűlés elé’» a p, ü. bizottságot, hogy javasoljon az ideigle­nes kölcsön fedezetéről. Következett a megüresedett reáliskolai tanári állás betöltése. A tanács — a Schulcz Ernő lemondásával megüresedett

Next

/
Thumbnails
Contents