Esztergom és Vidéke, 1899
1899-09-14 / 74.szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (74. szám.) 1899. szeptember 14. lődő iparosság- meg nem gyógyítható, hanem meg kell adni az iparos osztálynak a módot, hogy saját kebeléből az oda nem való illetéktelen ellenieket kiküszöbölje, illetve be se bocsássa. E tekintetben fő kivánalom és el- engedhetlen föltétel legyen, hogy csak tamilt és szakképzett iparos kaphasson jogott önálló iparűzésre és pedig csakis tanult iparága körében. Ezzel a követelménynyel egyenes ellentétbe áll a mai jogállapot, midőn bárki, tehát nem tanult iparos is nyerhet iparjogositványt, ha iparüzletének vezetésére képesitett szakmunkást jelent be. Elméletben talán felhozható ezen intézkedés mellett egy és más, nem igen nyomatékos ok ; gyakorlatban azonban egészen más képet mutat a látszólag humánus és szabadelvű intézmény. Tanulatlan és megbizhatlan elemek férkőztek ezen a réven az iparűzés terére, elzüllött, részeges és dologkerülő munkásokat bérelvén ki csekély összegért a végből, hogy az iparjogositvány megszerzése idejére nevüket és könyvüket a tanulatlan egyénnek oda engedjék, ki azután rendszerint csakhamar túlád rajtuk és folytatja a kinyert jogosítvány alapján iparát szakképzett vezető nélkül. Igaz, hogy a személyváltozásnak esetről-esetre való bejelentését rendeli a tözvény, ami azonban kellő ellenőrzés hiányában többnyire csak Írott malaszl marad. Ezen kóros állapot megszüntetésére csak egy gyökeres mód van : nem adni önnálló iparjogositványt senkinek, a ki iparát nem tanulta és szakképzettségét igazolni nem tudja. Ezzel rokon és kapcsolatos baja iparunknak és panasza iparososztá-1 lyunknak a kontáripar elterjedése, j Ennek meggátlása és kiirtása végett fel kell jogosítani az ipar testületeket! nem csak az ellenőrzésre, hanem ' arra is, hogy az iparjogositvány ' nélkül dolgozó iparosokat az ipari1 foglalkozástól eltilthassák. Ilykép megszabadulna és megtisztulna az iparos osztály a körébe nem tartozó illetéktelen elemektől, megerősödnék önérzetében, ismét meghonosodnék kebelében a kölcsönös tisztelet és összetartás, mert minden iparos tudná és érezné, hogy társaival egyenlő alapon és jogon élvezi saját ipari minősítésének jogosítványát s ezen erkölcsi megtisztulás és fölemelkedés nem maradna hatás nélkül az iparosság anyagi helyzetének javulására nézve sem A föntebbiekben vázolt töredékes eszmék értelmében következőkben foglalom röviden össze az ipartörvény módosítására vonatkozó észrevételeimet : 1. Az ipartestületek hatásköre kiterjesztendő oly irányban, hogy az iparosok testületi beléletére, továbbá a munkaadók, munkások és tanoncok közt fölmerülő panaszokra vonatkozó minden ügy érdemleges elbirálása és elintézése az ipartestületekre ruháztas- sék. 2. heljogositandók az ipartestöletek, hogy az iparostanoncok tanulási idejét fegyelmi büntetésképen három hónaptól — egy évig terjedő idővel meghosszabbíthassák. 3. A segédmunkásoknak ily minőségben való szakbeli foglalkozása legalább négy évre terjedjen, mielőtt önálló iparjogot nyerhetnének. 5. Iparjogositványt csak tanult, szakképzett iparos kaphasson és pedig egyedül saját kitanult ipara gyakorlására. Nem tanult iparosoknak képesitett üzletvezető alkalmazása mellett sem engedtessék meg önálló ipar űzése. 5. A kontáripar ellenőrzése és eltiltása az ipartestületek hatáskörébe utaltassák. Tisztelettel kérem, méltóztassék a fent előadottakban foglalt kívánalmakat az ipartörvény módosítása iránt kidolgozandó javaslat tárgyalása alkalmával figyelembe venni, magáévá tenni és a nagyméltóságú kormányhoz felterjesztendő munkálatba beilleszteni. Esztergomban, 1899- évi szeptember hó 2-án. Dóczy Ferenc, ipartestületi elnök. Közigazgatási bizottság. — Szeptember 12. — A közigazgatási bizottság szeptember havi ülését, Kruplanicz Kálmán főispán, kir. tanácsos elnöklete alatt kedden tartotta meg, a választott bizottsági tagok szép számban jöttek össze, a távollevők kimentették elmaradásukat. Mindenekelőtt az ipartanács tagjaivá 1899. október i-től egy évre rendes tagokká megválasztották ; id. Brenner Józsefet és Mayer Jánost, póttagokká : Marosi Ferencet és Neumayer Károlyt. Nagy-Ölved italmérésének kezelője : Garai J. perbe keveredett a község elöljáróságával, amennyiben az általa befizetett bérösszeg nyugtáját nem neki kézbesítették s e miatt ingóságait ellicitálták. Perújítással élt, amely azután neki adott igazat, ámde aki a nyugtával kijátszotta, Harangozó Csömör András végrehajtható nem volt, E miatt a belügyminiszterhez íordult az elöljáróság elmarasztalását kérve. A belügyminiszter az ügyet a közig, bizottságnak adta ki, amely a vizsgálat megtételével a muzslai főszolgabírót bízta meg, Csupics Emil gör. kel. lelkész megfel- lebezte a gör. kel. temető tulajdonjoga ügyében hozott bizottsági határozatot. További fellebbezésre joga nem lévén, elutasították. Fegyelmi vizsgálatot rendeltek el Verbó Pál barti jegyző ellen. A he’ybeli községi bíróság ugyanis Meszes Ferenc és fiának Galambos Lajos barthi korcsmá- ros elleni bag atell ügyében marasztaló határozatot hozott és az esedékes ösz- szeg hivatalos végrehajtásával Verból bízta meg, aki nemleges végrehajtási jegyzőkönyvet vett fel. A felperes panasz- szal élt s az erre elrendelt közigazgatási vizsgálat kiderítette, hogn Galambosnak vannak lefoglalható ingóságai. Bárczy kir. tanácsos, pénzügyigazgató havi jelentése kellemetlenül meglepő volt Konstatálni lehetett abból, hogy az idei jó termésű esztendő dacára az adók sokkal lassabban folynak be, mint a tavalyi rossz esztendőben. így csak egyenes adóban Közel 20,000 frttal kevesebb folyt be, mint tavaly, egyedül a borital- adóból jött be 676 frttal több. E miatt 18 község ellenében kimondották a feltételes vagyoni felelősséget, nagy méltányossággal még október hó végéig adván terminust. Az adatok eléggé bizonyítják, hogy az adóbehajtások körül többnyire mulasztásoknak kellett történni, így például Kicsind község még egy fillér adót nem fizetett, Nagy-Sáp jyoo frt adójából 2 frtot, N.-Ölved közel 9000 frt adójáaól 100 frtot, Bárt község 7000 frt adójából 380, a vagyonos Muzsla község 11,000 frtnál nagyobb adójából 4000 forintot. Az államépitészeti hivatal jelentését a szabadságon levő Vajda Géza főmérnök helyett Bodor Károly kir. mérnök mutatta be. Tudomásul vették. A város az utvámszedés rendezése tárgyában még mindég nem jelentett, jóllehet már a mulasztó tisztviselő bírságolva lett s a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén, mint annak idején ismertettük, e tárgyban döntött. Újabb bírságolás következik. A tiszti főorvos terjedelmes jelentéséből örömmel hallottuk, hogy a közegészségügy vármegyénkben az elmúlt hóhoz képest, de általánosságban is eléggé kedvező volt. Amint a nyári saison magával hozza, természetesen a heveny gyomor- és bélhurut dominált. A kányái ó járvány ugyszóllván megszűntnek mondható ; a hó végével csak 8 ilyen beteg maradt ápolás alatt. Hasi hagy- máz esete a megye területén 8 fordult elő, melyből 6 városunkra esik, Nagyon helyesen jegyezte meg a főorvos ur, hogy e körülmény szomorúan illusztrálja, mily égetően szükséges a csatornázás, a Kis Duna, az ivóvíz kérdésének rendezése, amelylyel külömben a megye hatóság jelenleg nagy buzgalommal foglalkozik. Megdöbbentő jelenség az is, hogy e nyári hónapban is a halálozások 103 9/o'át a tudővészes esetek okozták. Meghalt a vármegye területén augusztusban : a városban 38, az esztergomi járásban 86, a párkányiban 83, összesen 207; 24 e! kevesebb, mint az elmúlt és 92-vel kevesebb mint a múlt év megfelelő hónapjában. A halandóság nagy százaléka még mindég a gyermekekre esik. A közkórházban augusztusban 100 beteget ápoltak 1212 ápolási napon. Éljenzéssel vették tudomásul, hogy a nagy buzgalmu főorvos az elmúlt hóban az egész megye területén szigorított ellenőrző vizsgálatokat foganatosított. A vármegye népoktatási ügyére vonatkozólag Vargyas Endre kir. tanácsos tanfelügyelő érdekes jelentéséből közöljük a következő adatokat : A lefolyt augusztus hó az iskolai nagy szünidő utolsó havát képezvén, a kir. tanfelügyelőség a maga részéről megtette mindazokat a szükséges előintézke- déseket, melyek az 1899—1900-diki uj tanév előkészítésére szükségeseknek mutatkoztak. Nevezetesen a tankötelezettség pontos végrehajtása iránt a községek elöljáróságait ellátta a megfelelő utasításokkal. Az iskolai felszerelésekre nézve pedig figyelmeztette az összes iskolaszéket az előirt tanszerek haladéktalan beszerzésére, utasítván őket, hogy amennyiben az iskolafenntartók, esetleg szegénységük miatt, a szükséges iskolai szereket bevásárolni képesek nem volnának, folyamodjanak azonnal a kultuszminisztériumhoz ingyenes tanszerekért, mert nem fog tűrni egyetlen iskolát sem — felszereletlenül, annál is inkább, mert megfelelő tanszerek nélkül a tanítás sikeres nem lehet. Ami az uj tanítói állások szervezését illeti, örömmel jelentette a kir. tan- felügyelő, hogy a lefolyt augusztus hóban a kultuszminiszter ur ismét 9 uj tanítói állás szervezéséhez engedélyezett nagyobb- mérvű államsegélyeket és pedig a sárisápi rk. iskolánál a III. és IV-ik tanítónak évi 700 frtot, a kesztölci rk. iskolánál a Ill-ik tanítónak évi 350 frtot, a kicsindi rk. iskolánál a Il-ik tanítónak évi 300 frtot, a süttői rk. iskolánál a IV-ik tanítónak évi 350 frtot, a nánai rk. iskolánál a Il-ik tanítónak évi 350 frtot. Összesen ezen kilenc uj tanítói állás dotációjára 3086 frt államsegélyt. Eddig az itt felsorolt tanítói állásokkal együtt, az uj tanévre, 21 uj tanítói állás szerveztetek, mindössze 7286 frt évi ál- lamsegélylyel. Ugyancsak a lefolyt augusztus hóban a tanítói fizetéseknek 400 írtra való kiegészítése címén a kultuszminiszter Metzger Berta szölgyémi rk. tanítónőnek évi 175 frtot, Horvát (Mayer) Béla muzslai rk. tanítónak évi 100 frtot, Zsuffka Emilia kesztölci rk. tanítónőnek évi 100 frtot, Csébits Károly sárkányi, Kabina Károly sárisápi és Lerner József piszkei rk. tanítóknak pedig évi 50—50 frt ötödéves korpótlékot utalványozott, ugyancsak az állampénztárból. Eszerint a lefolyt augusztus hóban az állampénztárból összesen 3611 frt á Iamsegély engedélyeztetett, illetőleg utalványoztatott. A lefolyt augusztus hónapban engedélyezett és utalványozott államsegélyekhez hozzászámítva az előző jelentésekben részletesen kimutatott államsegélyeket, kitűnik, hogy az eddig utalványozott évi államsegélyek összege 13756 frt évi összeget tesz ki, amely évi államsegély, 5%‘os évi kamattal számítva, éppen 275,000 frt örökös tőkének felel meg. Eddig ennyivel gyarapodott Esz- tergomvármegye népiskoláinál a fentar- tási költségek törzsalapjának gyarapítása az állam részéről. Az államsegélyek folyósítása a többi uj tanítói állásra nézve is napról-napra egyre-másra érkezik s hiszi a tanfelügyelő, hogy jövő havi jelentésében ismét nagyobb mérvű újabb államsegélyekről számolhat be. A közigazgatási bizottság lelkes éljenzéssel vett tudomást a népiskolák ügyeinek ily hatalmas fellendüléséről. A kir. tanfelügyelő további előadásai közül felemlítjük, hogy Gyiván, ahol eddig iskola sem volt, községi jellegű népiskola szerveztetvén, az iskolaszék megalakittatott s annak elnökéül Hartmann Márton gyivai közbirtokos választatott meg. Az uj tanítói állásra az iskolaszék pályázatot hirdetvén, a választás vezetésére a bizottság dr. Forster Gyula megyei tb. főjegyzőt küldötte ki. Riporter. Városi költségvetés. — Szeptember 12—13. — Esős, lucskos nap volt ; szünetelt minden mezei munka, a képviselők mégis egész kis számban jöttek össze, dacára a tárgy nagy fontosságának. S ezek egy része is — more strigoniense — csak a szavazást várta meg. És akik maradtak is, mintha ott sem lettek volna. Megdöbbentő fásultság és közömbösség mutatkozott, egykedvűen hallgatták egyes földműves képviselők felszólalását, akik igy egészen lefoglalták maguknak a tért. Legfeljebb egyes humorosabb, Göre Gábor kifejezésnél élénkült fel a hangulat. Kiváncsiak vagyunk, hogy a felsoroltak közül egyáltalán hány képviselő tekintett be a költségvetés-tervezetbe. Ahogy viselkedtek, bizony arra kellett gondolnunk : ez a képviselőtestület megérdemli a sorsát. • Első nap. Négy óra körül nyílt meg az ülés. Mindenekelőtt tudomásul vették, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a duna-utcai telkek megvételére vonatkozó közgyűlési határozatot s utasították a pénzügyi bizottságot, hogy mivel eddig kimondva nem lett, adjon javaslatot, mely célra használják fel a telkeket. A kaszárnya-többlet munka lejárt kamatainak fedezésére szükséges összeget a lőrinc-utcai telkek vételárából ideiglenes kölcsönképpen utalványozták, egyszersmind utasítván a számvevőt, hogy a végleges kaszárnyaszámadást végre készítse el, s terjeszsze a közgyűlés elé’» a p, ü. bizottságot, hogy javasoljon az ideiglenes kölcsön fedezetéről. Következett a megüresedett reáliskolai tanári állás betöltése. A tanács — a Schulcz Ernő lemondásával megüresedett
