Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-10 / 73.szám

való kibontakozásra irányuló javaslat, — mely a 60.785 frt 79 kr függő kölcsön visszatéritésének módját adja elő — nagyon ingatag alapon áll és mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy ezen az uton a felszedegetett összeg soha visszatérítve nem lesz. A függő kölcsönök visszatéritésének kérdése adja meg az egész költségvetésnek úgyszólván karakté

1 rét, ez benne a közönségre nézve is a legfontosabb kérdés, miért is jónak látjuk előbb behatóbban ezzel a kérdéssel foglalkozni. A pénzügyi bizottság a függő kölcsönök Összegét 60,785 frt 79 krban állapítja meg s egyben azt javasolja, hogy abból levonásba hozassék a pénztár által a mult év vegén visszafizetett 4000 frt, ugyancsak levonandónak véleményezi a Bissutti telek megszerzésére fordított 5107. frt 50 krt-, az ezen kettős összeg levonása után fenmaradó 51,678 frt 29 kr függő kölcsön visszatérítésére nézve azt javasolja, hogy annak törlesztésére elsősorban azon 5000 frtnyi összeg használtassák fel, mely mint a fogyasztási bérletből , származó jövedelem,, a letétpénztárba kezeltetik. Ezen 5000 frtnak felhasználását a bizottság azon elv alapján tartja indokoltnak, mely szerint folyó kiadások fedezésére nem állandó jellegű kölcsönöknek, hanem a folyó bevételeknek kell szolgálni, és a mely szerint minden évnek viselnie kel', a mennyiben lehet, a maga terhét. Ez az 5000 frt folyó bevétel volt és pedig az 1895-ik év folyó bevétele, azért kell annak ugyanazon év folyó kiadásaira felhasználtatni. Az ezen összegnek felhasználása után még fenmaradó és kerekszámban 46,000 frtra tehető függő kölcsön további törlesztésére azon összeget javasolja egészben felhasználtatni, mely az 1898. évi mezei külkiadásokra előirányzott és a folyó 1899. évben kivetés alá kerülő 10,000 frtoyi pótadóból befolyik és e végből utasíttatni kéri a pénztárt, hogy mert hiszen fürödhetett tejben, vajban s még a délibáb sem volt akkor oly csalfa, mint mostanság. Hisszük is, nem is az öregeknek a beszédét. Hiszen a vén cigány mindennap felejt egy nótát! De ami irva van, az egészen más ! Az egykori irott betűkkel ismerkedve, egyszerre lepottyanunk a képzelet tündérvilágából, hogy megüssük lábunkat minden mihaszna kis rögben. Aztán becsapva a porlepett kádenciás könyveket s felejtve a multat, a jelenbe tekintve, bizony azt tapasztaljuk, hogy régente is rossz volt a sor, de most már — roszabbul is van. Azokhoz a rigmusokhoz csak néhány erősebb csöppe,cskét kéne még adni s oda irhatnók a dátum 1802., helyett a dátum 1899-er. De a módi manapság olyanban is fattyuhajtásokat növel, a mi a tisztelendőséged idejében még nem volna napirenden. Ugyan mit szólna akkor, ha a csillaglángos világba véletlenül föltévedne tisztelendőségedhez a mai módi követelményei szerint szerkesztett zöld-, sárga-, vagy rózsaszin boritéku divatlapok bármelyike, amelyben süldő leánykák következő enyelgéseit lehet olvasni: > Kedves előfizető társnőimnek mi a véleményük egy olyan fiatal ember felől, ki leánynak második találkozásra azt ezen bevételt elkülönítve kezelje és a befolyt összegről annak a függő kölcsön törlesztésére való kiutalása végett a folyó év végén tegyen a közgyűléshez előterjesztést. Csak ha ezen összeg is felhasználtatott a függő kölcsön törlesztésére, lesz módjában a város közönségének a kölcsön fenmaradó állagát számszerint megállapítani s annak miként leendő rendszeres törlesztése iránt az évi költségvetés keretében intézkedni. Lássuk már most, hogy az ilykép megalkotott pénzügyi művelet miként és mikor fogja a várost a lüggő kölcsönöktől megszabadítani. Azt, hogy a 60,785 frt 79 krból a mult év végével 4000 frt törlesztetett, csak Örvendetesen vesszük tudomásul, az ellen sem lehet \ senkinek kifogása, hogyha a »Bisutti«féle telekre fordított 5107 frt 50 kr. vételösszeg egyszerűen törlésbe hozatik, mert hiszen az ilykép foganatosított müveiét nem egyébb, mint az ingó vagyonnak ingatlan vagyonná való átalakítása, más kérdés azonban az, hogy az 1895-ik évben megtakarított 5000 frt bérösszeg a függőkölcsön törlesztésére forditható-e. Helyesen mondja a bizottság, n

ogy a folyó kiadások födözésére a folyó bevételeknek kell fedezetül szolgálni, ámde mi kételkedünk abban, hogy a fogyasztási bérletből fenmaradó 5000 frt oly folyó bevétel volt, mely az 1895 évi folyó kiadások fedezetéül szolgált volna. Hogy nem volt az, ennek ekletáns bizonysága, hogy ez az 5000 frt még most is meg van. Ha ez az 5000 frt oly természetű lett volná, hogy az á folyó kiadások fedezésére lett volna fordítható, úgy azt már 1895-ik évben el is költötték volna, mért bizony a város pénzügyi állapota ez időben sem volt valami rózsás állapotban, rá fért volna már az az 1895-ik évi folyó kiadásokra. Letették ezt az összeget a letétpénztárba azzal az elhatározással hogy azt a tisztviselők nyugdíjalapjához csatolják, és csakis Maiina Lajos fejében fogamzott meg a pénzügyi bizottság által is javasolt eme pénzügyi müvelet akkor, mikor a felszedegetett összegek árja a feje felett összecsapott. Igenis, folyó bevétel természetűnek lehetne mondani és folyó kiadásokra lehetne fordítani az esetben, ha ezen 5000 frt az 1895-ik évi költségvetés alapján kivetett, s ugy emezen évnek pénztári maradványa lett volna s ha mint ilyen, a házi pénztárból kiutalva lett volna a letétbe helyezve, ámde ez, mint a bizottság is mondja, a házi pénztárnak sohasem volt jövedelem fölöslege. De nem volt folyó kiadás azon összeg sem, a melynek kielégítésére fordítani javasolja a pénzügyi bizottság ezen 5000 frtot. A »Vallat-féle kőcsatornák árának kielégítésére szolgáló 1577 frt 67 krt kölcsönvették a homoktőkéből, a fertőtlenítő gép árát ugyancsak a homoktőkéből fedezték, tehát egyik sem folyó kiadás, hanem kölcsönvett összeg. A tanács és pénzügyi bizottság indokolásával tehát absolute nem érthetünk egyet és ebből kifolyólag ily értelmezéssel az 5000 frtnak a függő kölcsön törlesztésére való fordítása is ki van zárva. De legíhgatarjb alapon áll az a javaslat, hogy az 1898-ik évi mezei külkiadásokra előirányzott és a folyó évben még csak kivetendő 10,000 frtnyi pótadóból az év végéig befolyó összeg fordittasék a függő kölcsön törlesztésére. Legközelebb elmondjuk : miért. , (

;,, v Senex. mondja, hogy szeretem és a kezét megsimítja ?c »Jogosan neheztel-e reám vőlegényem, amiért eljegyzésünk napján, búcsúzáskor megakart csókolni, de én nem engedtem meg. Azért kérem minél több társnőm tanácsát, hogy ha eljön, engedjem-e magam megcsókolni ?« > Véghetetlenül leköteleznének előfizetőtársnőim, ha megírnák, hogy minek tartják a szerelmet ? Mi szükséges a szerelemhez ? — tudomány, gyakorlat, vagy egyszerűen sziv és ifjú vér?< Bizonyosan megcsóválná a fejét tisztelendőséged, haragos lenne s Gomoihát és Sodomát említve, végül azt mondaná: Ma a fehérnépnek nagyon Dinnye tulajdona vagyon . . . Es most bocsásson meg tisztelendőséged ama megbocsáthatatlan hibámért hogy olimpi nyugalmában háborítani merészkedtem a megátalkodott asszonyi módi megfékezésére irt kérve s a mellett tudósítást is arról, hogy melyik évszázad, vagy ezred szerencsés halandója ad majd választ e kérdésekre: Boldog Egek! hol a virtusnak szépsége, Amely a hazának volna dicsőssége ? Hol az erkölcsöknek köllemetessége ! Es a szegény férjnek fele-segitsége ? A csillagok járásából ódafönnt talán kilehetne magyarázni ezt ? Tóth Dezső. Kilencszázados jubileum. Esztergom, szeptember 9. A helybeli tanítói kár egyik vezető tagjáról vettük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztő úr ? A mult napokban ülésezett kath. tanítók százas bizottsága kimondotta ugyan a százados emlékünnepélynek mentől fényesebb megtartását, de az esztergomi ünnepélyt nem vette felprogrammjába, ami reánk, Esztergomban levő tanerőkre legkevesebb nyomást sem gyakorolhat. Miért is részemről a keresztény kultúrának ezen ős tradicionális városában semmit sem tartanék kívánatosabbnak, minthogy a helyi tanítói kar is elérkezettnek tartaná az időt, midőn egy oly helyi ünnep rendezéséről gondoskodnék, mely keretébe vonhatná a budapestit, amit annál indokoltabbá tesz az a körülmény, hogy a városi bizottság elvben elfogadta dr. Waiter Gyula kanonok, főegyházmegyei főtanfelügyelő ur ?zon indítványát, amely szerint az ünnepély folyamán egy internacionális kath. tanügyi kongreszus is tartassék. Erősen hiszem, hogy az utóbbi meg is lesz tartva s méltó helyet fog elfoglalni az ünnepségek keretében. Már hogy azután az esztergom városi és megyei tantestületnek csak dicséretére válnék, ha e kiváló tényezőket a magyar Sión ölére ünnepélyesen és testületileg meghívná, az kétséget sem szenved. De hát amint látszik, az Uraságod becses lapjában valamint az > Esztergomiban megjelent közlemények sem ébresztették fel a jó ügy iránti lelkesedést, mely élete mindennek. S őszintén megvallom az igazat,, fáj . tapasztalnom azt, hogy mig más városokban a helyi tanerők minden alkalmat megragadnak a megnyilatkozásra, addig itt, amint látom, semmi sem történhetik meg; adja az Isten azonban, hogy csalódjam. Igen is kérem a Tekintetes Szerkesztő ur jóindulatát arra nézve, hogy mint orgánuma a városnak, ne felejtkezzék el különösen hangoztatni azt, hogy itt a nyugofi kultúra eme költő-fészkében nagyon, de nagyon óhajlandó volna végre valahára valamit tenni olyast, ami a város nagy múltjához nemcsak méltó, hanem illő is volna részünkről. Mert ahol a lelkesedés tüze nem lobog az ősök iránt tartozó kegyelekben, ott a reálizmus kiölte az idealizmust s azért a jelenben nem lehet szebb feladatunk, mint az utóbbit életre kelteni. Kiváló tisztelettel stb. Egy tanitó. § Tüdőbetegek az iskolában. A főegyházmegye felügyelői hivatala, a tüdővész meggátlása érdekében, az egyházmegye Összes iskolái vezetőségéhez, a következő nagyfontosságú rendeletet intézte, amelyet minden tanügybarát figyelmébe ajánlhatunk: Az iskolaépületekben megkívántad rend és tisztaság szemponjából különösen a következő iritázkedések pontos végrehajtására kell szigorúan ügyelni. 1. A tantermeket naponként ki kell söpörni és havonként legalább egyszer felmosni.. A padlózat tisztasága tekintetéből rendkívül előnyös az olajos festékkel történő beeresztés. Amennyire tehát a körülmények megengedik, oda kel törekedni, hogy a padlózat befestessék. 2. A tisztaság fentartására múlhatatlanul szükséges, hogy a tantermek bejáratai előtt lábtörlők legyenek. Legcélszerűbbek a vasból készült lábtörlők, amelyek, ma már nem is nagyon költségesek. Köpőládáknak egy tanteremből sem lenne szabad hiányozniuk. 3„ A tantermek falainak-tisztasága céljából gyakran kell azokat Ieporoltatni. Hasonlóképpen gondosan tisztitandók az ablakok,és a tanterem bútordarabjai is. 4. Az iskolai udvarok minél gyakrabban söpörtessenek. Az illemhelyek a lehető legtisztább állapotban tartassanak és szorgosan fertőtlenittessenek. 5. Nagy gondot igényel a tantermek szellőztetése. Különösen kívánatosak e tekintetből a szellőztető készülékek. PótolhatókazonbarPazáltál, ha a levegő az egyes tanórák kőzött felújittatik és az, előadások után a tant&rmek minél hoszszabb ideig szellőztetnek. 6. A tantermek levegőjének tisztaságát nagy mértékben előmozdítja a

; gyermekek felső ruháinak a tantermeken kivül való elhelyezése. Legcélszerűbb e szempontból külön ruhatárakról gondoskodni, vagy legalább az iránt intézkedni,, hogy a felső ruhák a folyosókon helyeztessenek el. Ez esetben azonban megkívántatik, hogy a folyosó levegője fűtés által mérsékeltessék. Téli időben hideg helyen tartani a gyermekek ruháit — igen veszélyes. 7. Ügyelni kell a gyermekek tisztaságára is. Jóakaratú, szelid figyelmeztetésigen sokat tehetni e tekintetben. 8. Gond fordítandó arra is, hogy a tantermek — főleg a sötétebb téli napokon reggel és délután — mngvilágittassanak. 9. A tantermek légmérsékletét sem szabad figyelmen kivül hagyni. Ugy a túlságos meleg, mint a hideg levegő egyáltalán ártalmas. Azért gondoskodni kell minden tanterem számára hőmérőről és oda törekedni, hogy a kellő hőmérséklet (14—15

0 R.'meleg) lehetőleg állandóan meg legyen az iskolában. 10. Éberen kell őrködni afelett, vájjon nem mutatkoznak-e rosszullét jelei a