Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-10 / 73.szám

való kibontakozásra irányuló ja­vaslat, — mely a 60.785 frt 79 kr függő kölcsön visszatéritésének mód­ját adja elő — nagyon ingatag alapon áll és mi abban a meggyő­ződésben vagyunk, hogy ezen az uton a felszedegetett összeg soha visszatérítve nem lesz. A függő kölcsönök visszatérité­sének kérdése adja meg az egész költségvetésnek úgyszólván karakté 1 rét, ez benne a közönségre nézve is a legfontosabb kérdés, miért is jónak látjuk előbb behatóbban ezzel a kérdéssel foglalkozni. A pénzügyi bizottság a függő kölcsönök Összegét 60,785 frt 79 kr­ban állapítja meg s egyben azt ja­vasolja, hogy abból levonásba ho­zassék a pénztár által a mult év ve­gén visszafizetett 4000 frt, ugyancsak levonandónak véleményezi a Bissutti telek megszerzésére fordított 5107. frt 50 krt-, az ezen kettős összeg levonása után fenmaradó 51,678 frt 29 kr függő kölcsön visszatérítésére nézve azt javasolja, hogy annak törlesztésére elsősorban azon 5000 frtnyi összeg használtassák fel, mely mint a fogyasztási bérletből , szár­mazó jövedelem,, a letétpénztárba kezeltetik. Ezen 5000 frtnak felhasz­nálását a bizottság azon elv alapján tartja indokoltnak, mely szerint folyó kiadások fedezésére nem állandó jellegű kölcsönöknek, hanem a folyó bevételeknek kell szolgálni, és a mely szerint minden évnek viselnie kel', a mennyiben lehet, a maga ter­hét. Ez az 5000 frt folyó bevétel volt és pedig az 1895-ik év folyó bevétele, azért kell annak ugyan­azon év folyó kiadásaira felhasznál­tatni. Az ezen összegnek felhaszná­lása után még fenmaradó és kerek­számban 46,000 frtra tehető függő kölcsön további törlesztésére azon összeget javasolja egészben felhasz­náltatni, mely az 1898. évi mezei külkiadásokra előirányzott és a folyó 1899. évben kivetés alá kerülő 10,000 frtoyi pótadóból befolyik és e vég­ből utasíttatni kéri a pénztárt, hogy mert hiszen fürödhetett tejben, vajban s még a délibáb sem volt akkor oly csalfa, mint mostanság. Hisszük is, nem is az öregeknek a beszédét. Hiszen a vén cigány minden­nap felejt egy nótát! De ami irva van, az egészen más ! Az egykori irott be­tűkkel ismerkedve, egyszerre lepottya­nunk a képzelet tündérvilágából, hogy megüssük lábunkat minden mihaszna kis rögben. Aztán becsapva a porlepett kádenciás könyveket s felejtve a multat, a jelenbe tekintve, bizony azt tapasztaljuk, hogy régente is rossz volt a sor, de most már — roszabbul is van. Azokhoz a rigmusokhoz csak néhány erősebb csöppe,cskét kéne még adni s oda irhatnók a dátum 1802., helyett a dátum 1899-er. De a módi manapság olyanban is fattyuhajtásokat növel, a mi a tiszte­lendőséged idejében még nem volna napirenden. Ugyan mit szólna akkor, ha a csillag­lángos világba véletlenül föltévedne tisz­telendőségedhez a mai módi követelmé­nyei szerint szerkesztett zöld-, sárga-, vagy rózsaszin boritéku divatlapok bár­melyike, amelyben süldő leánykák követ­kező enyelgéseit lehet olvasni: > Kedves előfizető társnőimnek mi a véleményük egy olyan fiatal ember felől, ki leánynak második találkozásra azt ezen bevételt elkülönítve kezelje és a befolyt összegről annak a függő kölcsön törlesztésére való kiutalása végett a folyó év végén tegyen a közgyűléshez előterjesztést. Csak ha ezen összeg is felhasználtatott a függő kölcsön törlesztésére, lesz módjában a város közönségének a kölcsön fenmaradó állagát számszerint meg­állapítani s annak miként leendő rendszeres törlesztése iránt az évi költségvetés keretében intézkedni. Lássuk már most, hogy az ilykép megalkotott pénzügyi művelet mi­ként és mikor fogja a várost a lüggő kölcsönöktől megszabadítani. Azt, hogy a 60,785 frt 79 krból a mult év végével 4000 frt törlesz­tetett, csak Örvendetesen vesszük tudomásul, az ellen sem lehet \ sen­kinek kifogása, hogyha a »Bisutti«­féle telekre fordított 5107 frt 50 kr. vételösszeg egyszerűen törlésbe ho­zatik, mert hiszen az ilykép fogana­tosított müveiét nem egyébb, mint az ingó vagyonnak ingatlan va­gyonná való átalakítása, más kér­dés azonban az, hogy az 1895-ik évben megtakarított 5000 frt bér­összeg a függőkölcsön törlesztésére forditható-e. Helyesen mondja a bizottság, n ogy a folyó kiadások födözésére a folyó bevételeknek kell fedezetül szolgálni, ámde mi kételkedünk abban, hogy a fogyasztási bérletből fenmaradó 5000 frt oly folyó bevé­tel volt, mely az 1895 évi folyó kiadások fedezetéül szolgált volna. Hogy nem volt az, ennek ekletáns bizonysága, hogy ez az 5000 frt még most is meg van. Ha ez az 5000 frt oly természetű lett volná, hogy az á folyó kiadások fedezé­sére lett volna fordítható, úgy azt már 1895-ik évben el is költötték volna, mért bizony a város pénz­ügyi állapota ez időben sem volt valami rózsás állapotban, rá fért volna már az az 1895-ik évi folyó kiadásokra. Letették ezt az össze­get a letétpénztárba azzal az elha­tározással hogy azt a tisztviselők nyugdíjalapjához csatolják, és csakis Maiina Lajos fejében fogamzott meg a pénzügyi bizottság által is javasolt eme pénzügyi müvelet ak­kor, mikor a felszedegetett össze­gek árja a feje felett összecsapott. Igenis, folyó bevétel természetű­nek lehetne mondani és folyó kia­dásokra lehetne fordítani az eset­ben, ha ezen 5000 frt az 1895-ik évi költségvetés alapján kivetett, s ugy emezen évnek pénztári marad­ványa lett volna s ha mint ilyen, a házi pénztárból kiutalva lett volna a letétbe helyezve, ámde ez, mint a bizottság is mondja, a házi pénz­tárnak sohasem volt jövedelem fö­löslege. De nem volt folyó kiadás azon összeg sem, a melynek kielégíté­sére fordítani javasolja a pénzügyi bizottság ezen 5000 frtot. A »Vallat-féle kőcsatornák árá­nak kielégítésére szolgáló 1577 frt 67 krt kölcsönvették a homoktőké­ből, a fertőtlenítő gép árát ugyan­csak a homoktőkéből fedezték, tehát egyik sem folyó kiadás, hanem köl­csönvett összeg. A tanács és pénzügyi bizottság indokolásával tehát absolute nem érthetünk egyet és ebből kifolyó­lag ily értelmezéssel az 5000 frtnak a függő kölcsön törlesztésére való fordítása is ki van zárva. De legíhgatarjb alapon áll az a ja­vaslat, hogy az 1898-ik évi mezei külkiadásokra előirányzott és a folyó évben még csak kivetendő 10,000 frtnyi pótadóból az év végéig be­folyó összeg fordittasék a függő kölcsön törlesztésére. Legközelebb elmondjuk : miért. , ( ;,, v Senex. mondja, hogy szeretem és a kezét meg­simítja ?c »Jogosan neheztel-e reám vőlegényem, amiért eljegyzésünk napján, búcsúzáskor megakart csókolni, de én nem engedtem meg. Azért kérem minél több társnőm tanácsát, hogy ha eljön, engedjem-e ma­gam megcsókolni ?« > Véghetetlenül leköteleznének előfizető­társnőim, ha megírnák, hogy minek tart­ják a szerelmet ? Mi szükséges a szere­lemhez ? — tudomány, gyakorlat, vagy egyszerűen sziv és ifjú vér?< Bizonyosan megcsóválná a fejét tiszte­lendőséged, haragos lenne s Gomoihát és Sodomát említve, végül azt mon­daná: Ma a fehérnépnek nagyon Dinnye tulajdona vagyon . . . Es most bocsásson meg tisztelendősé­ged ama megbocsáthatatlan hibámért hogy olimpi nyugalmában háborítani merészkedtem a megátalkodott asszonyi módi megfékezésére irt kérve s a mel­lett tudósítást is arról, hogy melyik év­század, vagy ezred szerencsés halandója ad majd választ e kérdésekre: Boldog Egek! hol a virtusnak szépsége, Amely a hazának volna dicsőssége ? Hol az erkölcsöknek köllemetessége ! Es a szegény férjnek fele-segitsége ? A csillagok járásából ódafönnt talán kilehetne magyarázni ezt ? Tóth Dezső. Kilencszázados jubileum. Esztergom, szeptember 9. A helybeli tanítói kár egyik vezető tagjáról vettük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztő úr ? A mult napokban ülésezett kath. taní­tók százas bizottsága kimondotta ugyan a százados emlékünnepélynek mentől fényesebb megtartását, de az esz­tergomi ünnepélyt nem vette felprogramm­jába, ami reánk, Esztergomban levő tan­erőkre legkevesebb nyomást sem gya­korolhat. Miért is részemről a keresztény kultú­rának ezen ős tradicionális városában semmit sem tartanék kívánatosabbnak, minthogy a helyi tanítói kar is elérke­zettnek tartaná az időt, midőn egy oly helyi ünnep rendezéséről gondoskodnék, mely keretébe vonhatná a budapestit, amit annál indokoltabbá tesz az a körülmény, hogy a városi bizottság elvben elfogadta dr. Waiter Gyula kanonok, főegyház­megyei főtanfelügyelő ur ?zon indítvá­nyát, amely szerint az ünnepély folyamán egy internacionális kath. tanügyi kong­reszus is tartassék. Erősen hiszem, hogy az utóbbi meg is lesz tartva s méltó helyet fog elfoglalni az ünnepségek ke­retében. Már hogy azután az esztergom városi és megyei tantestületnek csak dicsére­tére válnék, ha e kiváló tényezőket a magyar Sión ölére ünnepélyesen és tes­tületileg meghívná, az kétséget sem szenved. De hát amint látszik, az Ura­ságod becses lapjában valamint az > Esz­tergomiban megjelent közlemények sem ébresztették fel a jó ügy iránti lelkese­dést, mely élete mindennek. S őszintén megvallom az igazat,, fáj . tapasztalnom azt, hogy mig más városokban a helyi tanerők minden alkalmat megragadnak a megnyilatkozásra, addig itt, amint lá­tom, semmi sem történhetik meg; adja az Isten azonban, hogy csalódjam. Igen is kérem a Tekintetes Szerkesztő ur jóindulatát arra nézve, hogy mint orgánuma a városnak, ne felejtkezzék el különösen hangoztatni azt, hogy itt a nyugofi kultúra eme költő-fészkében nagyon, de nagyon óhajlandó volna végre valahára valamit tenni olyast, ami a város nagy múltjához nemcsak méltó, hanem illő is volna részünkről. Mert ahol a lelkesedés tüze nem lo­bog az ősök iránt tartozó kegyelekben, ott a reálizmus kiölte az idealizmust s azért a jelenben nem lehet szebb felada­tunk, mint az utóbbit életre kelteni. Kiváló tisztelettel stb. Egy tanitó. § Tüdőbetegek az iskolában. A főegy­házmegye felügyelői hivatala, a tüdő­vész meggátlása érdekében, az egyház­megye Összes iskolái vezetőségéhez, a kö­vetkező nagyfontosságú rendeletet intézte, amelyet minden tanügybarát figyelmébe ajánlhatunk: Az iskolaépületekben megkívántad rend és tisztaság szemponjából különösen a következő iritázkedések pontos végrehaj­tására kell szigorúan ügyelni. 1. A tantermeket naponként ki kell söpörni és havonként legalább egyszer felmosni.. A padlózat tisztasága tekinte­téből rendkívül előnyös az olajos festék­kel történő beeresztés. Amennyire tehát a körülmények megengedik, oda kel tö­rekedni, hogy a padlózat befestessék. 2. A tisztaság fentartására múlhatat­lanul szükséges, hogy a tantermek bejá­ratai előtt lábtörlők legyenek. Legcél­szerűbbek a vasból készült lábtörlők, amelyek, ma már nem is nagyon költsé­gesek. Köpőládáknak egy tanteremből sem lenne szabad hiányozniuk. 3„ A tantermek falainak-tisztasága cél­jából gyakran kell azokat Ieporoltatni. Hasonlóképpen gondosan tisztitandók az ablakok,és a tanterem bútordarabjai is. 4. Az iskolai udvarok minél gyakrab­ban söpörtessenek. Az illemhelyek a le­hető legtisztább állapotban tartassanak és szorgosan fertőtlenittessenek. 5. Nagy gondot igényel a tantermek szellőztetése. Különösen kívánatosak e tekintetből a szellőztető készülékek. Pó­tolhatókazonbarPazáltál, ha a levegő az egyes tanórák kőzött felújittatik és az, előadások után a tant&rmek minél hosz­szabb ideig szellőztetnek. 6. A tantermek levegőjének tisztasá­gát nagy mértékben előmozdítja a ; gyer­mekek felső ruháinak a tantermeken ki­vül való elhelyezése. Legcélszerűbb e szempontból külön ruhatárakról gondos­kodni, vagy legalább az iránt intézkedni,, hogy a felső ruhák a folyosókon helyez­tessenek el. Ez esetben azonban meg­kívántatik, hogy a folyosó levegője fű­tés által mérsékeltessék. Téli időben hi­deg helyen tartani a gyermekek ruháit — igen veszélyes. 7. Ügyelni kell a gyermekek tisztasá­gára is. Jóakaratú, szelid figyelmeztetés­igen sokat tehetni e tekintetben. 8. Gond fordítandó arra is, hogy a tantermek — főleg a sötétebb téli napo­kon reggel és délután — mngvilágittas­sanak. 9. A tantermek légmérsékletét sem szabad figyelmen kivül hagyni. Ugy a túlságos meleg, mint a hideg levegő egyáltalán ártalmas. Azért gondoskodni kell minden tanterem számára hőmérő­ről és oda törekedni, hogy a kellő hő­mérséklet (14—15 0 R.'meleg) lehetőleg állandóan meg legyen az iskolában. 10. Éberen kell őrködni afelett, vájjon nem mutatkoznak-e rosszullét jelei a

Next

/
Thumbnails
Contents