Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-07 / 72.szám

közönségünket ismerjük, -az alkalmas médiumok, a nyers ember-anyag nem hiányzik hozzá. Csak be kellett a >tauglich«-okat asszentálni. Es ha ott színes, beszélő objektumokban fogják látni, hogy az emiitett ' időtöltéseknek mily kedves, maradandó emlékei lehetnek (és nem fűszeres számlák az uzsonnákért s sörkontók az elfogyasztott kriglikért), akinek lelkében megvan a kis szikra, megnyjjllad az s vesznek palettát, gipszet, filoflossz-selymet, ki-ki lelkében rejtőző tehetsége szerint. Mindezekért, a megnyitás küszöbén, üdvözöljük a kiállítás megteremtőit, akik eredményükkel megmutatták, hogy pl. a »Történelmi kiállítás <-nák is biztos sikere lészen. Első sorban minden kulturális, nemes mozgalmak legbuzgóbb támaszát : . Kruplanicz Kálmán kir. tanácsost, szeretett főispánunkat, azután a rendező bizottság igazán sokoldalú, minden művészi ágban otthonos, poétikus lelkű elnökét: B. Szabó Mihályt, aki újból megmutatta, hogy amire egyszer vállalkozik, annak csak sikere lehet és különösen a mai aranyifjúság tagjait, akik a kiállítást kezdeményezték, megvalósításán sokat fáradtak s akiknek van érzékük állandóan ily tervekben keresi a »múlatás «-t. Közülök mindenekelőtt az eszme felvetőjét s a rendezőség fáradhatlan titkárát: Istvánfi Elemért. A közönség tömeges látogatásával mindenesetre meghálálja a rendezőség sok fáradozását s megtéríti nem kis költségeit úgy, hogy még a jótékonycélra is marad. Memor. Városi közgyűlés. — Szeptember 4. — A hétfői városi közgyűlés sokkal hamarabb mult el,'mint előresejtettük. Nem terjedt napokra, sőt órákra is alig. E változást az a körülmény okozta, hogy a jövő évi költségvetés-tervezet tehnikai okokból napirendre tűzhető nem volt. A litográfus ugyanis képtelen volt elkészülni a tervezet sok ezer ives. litográfiájával. Igy a fontos tárgy csütörtökön, vagy kedden kerül a tanácsterem zöld asztalára. Kollár Károly polgármesterhelyettes az ülést megnyitván, bejelentette, hogy az első tárgy a másod végrehajlói állás betöltése. Az alispán felkérésére Niedermann József rendőrkapitány vezetése alatt Brutsy János és Rudolf Mihály v. képviselőket küldötte ki. Az alispánt hatalmas éljenzés fogadta. Az elnöki székét elfoglalván, előadta, hogy a kandidáló bizottság első helyen Finta Árpádot, a másodikon Várnai Adolfot jelölte. A nevek után felhangzó éljenekből biztos eredmény konstatálható nem levén, elrendelte a szavazást. A szavazó bizottság elnökévé dr. Földváry Istvánt, tagokká Dóczy Antalt és Szenttamási Bélát jelölte ki, mint bizalmi férfiak működtek : id. Brenner József, Brutsy János, dr. Fehér Gyula és Rudolf Mihály. A teljes csendben és nyugalomban lefolyt szavazás eredménye lett, hogy 6p szavazattal 12 ellenében második végrehajtóvá Várnai Adolfot választották, aki e minőségben ideiglenesen már eddig is teljes buzgósággal működött. Várnai nyomban letette az esküt, amely után volt ellenfele is gavallérosan meggratulálta. Az alispán távoztával megkezdődött a rendes közgyűlés. Volt egy napirend előtti felszólalás is : dr. Helcz Antalé. Bár a hatóság fejei már megtették, lehetetlennek tartja, hogy a képviselőtestület is ne adjon főpásztorának közöttük való tartózkodása fölött érzett igaz örömének Kifejezést. Indítványozza, hogy az elnök a testület érzelmeit kisebb küldöttséggel tolmácsolja a biboros egyháznagy előtt. Inditványát egyhangúlag, nagy lelkesedéssel fogadták el. Még Brutsy János interpellált a napirend előtt. Határozott mulasztást lát abban, hogy bár a tanév már megkezdődik, s a reáliskolához megválasztott egyik uj tanár még júliusban lemondott, helyének betöltéséről még ma sincs gondoskodva, ami a tanmenetnek mindenesetre hátrányára fog szolgálni. Kéri az elnököt, indokolja mulasztását. Kollár elnök a késedelmet a pénzügyi bizottságban folytatott hosszú, fontos tanácskozásokkal magyarázza. A jelenlegi tanerők vállalkoztak a helyettesítésre a kérdés megoldásáig, ami legfeljebb 2 hét alatt megtörténik ; ennyi ideig pedig akárhányszor' tanév alatt is helyettesitik a tanárok egyik-másik beteg kollégájukat. De meg az ügyet nem tartotta annyira sürgősnek, hogy miatta a pihenő főügyészt, bár ez előre jelentette, hogy szivesen megteszi, zavarja. A választ a közgyűlés azzal veszi tudomásul, hogy a kérdés két héten belül mindenesetre megoldandó, amire' határozott szükség is van. A Bizutti-teleknek a kórház céljára való átengedését — lévén ez már harmadszor napirendre tűzve s igy a jelenlevők határoztak — egyhangúlag megszavazták. Ama felvetett tervet, hogy az átengedés csak arra az időre szóljon, amig a telken kórház áll, dr. Földváry indítványára elvetették, belátván, hogy az általánosan megnyilatkozott bőkezűséggel szemben a város ez eljárása szűkkeblű lenne. Tudomásul vették, hogy a közig, bizottság jóváhagyta a közgyűlés határozatát, amelylyel Schwarcz Albertet a virilisek közé való felvételi kérelmével elutasította. A kormány azt ajánlotta a városnak, hogy miként Komáromban, itt is a Mária Valéria-hidon az állami közegek szedjék a városi utvámot. A képviselőtestület az ajánlatba nem ment be, tekintve, hogy Komárom is csak egy évig tartotta a közösséget, de meg igy a város közegei ki volnának zárva a közvetlen ellenőrzésből. A helybeli vasúti állomást tavaly kibővítették s ehhez háromszáz négyszögméter városi területre volt szükség. E területet a régi 50 kros egységáron kérik. Ingatlan eladásáról lévén szó, az október 5-iki közgyűlés fog határozni, vájjon a megajánlott árat acceptálják-e. Végül a főügyész indítványára két behajthatlan követelést a nyilvántartásból törültek. Riporter. Esztergom, szeptember 6, piyárTI Gyönyörű nyár, Isten veled: Fáj veszni látnom minden leveled, Fáj hűlni látnom ragyogó napod, Tündöklő fénye rám is áradott. S most vége minden, minden napsugárnak, A szép idők már csak biícsuzni járnak. Tőlem búcsúznak ők és tőlük én ... . Együtt vész el mindég az árny s a fény. Lelkem minden rab gondját messze d ,bva, A napsugárban kószáltam dalolva. Honnan ? Hová ? Nem kérdeztem soha ; A merre szivem, szárnyam vitt, oda. Ki a homályból tündöklő sugárba, Megittasult a lelkem a napon, Fék nem volt rajtam, éltem szabadon. O tündöklő nyár izzó lángja, fénye, Mért hagysz magamra, mért taszitsz sötétbe? Tiéd a fény s ha van szivemben álom. Hol ért színessé ? Künn a napvilágon. Belőled szívtam minden büszke vágyam, Ébresztőm voltál ; zöld meződ az ágyam. Már vége, vége ! Ülök a szobámba, Világom sápadt, gyönge fényű lámpa S az álmok, vágyak szárnyukat bevonva, Csüggedten várnak tündöklő napokra S mig künn a szél üz szirmot, levelet, Mélázva súgom : Nyár, Isten veled ! Pásztor Árpád. get, köszönettel vette a kiállításra való meghívást s megígérte, hogy ha még itt lesz, megtekinti azt. Itt említjük meg, hogy a főpap m. hó 31 én érseki konzisztóriumot tartott, amelyen az Adalbertinum két megüresedett helyét Vlassek Jánosnak és Söitér Ferencnek adományozta. Dr. Mátray Ferenc t. főorvos kérelmére elhatározták, hogy a Vörös Kereszt kórházban ideiglenesen felállítják a tüdőbetegosztályt, szanatórium alakjában. Egyelőre próbaképen három hóra s ha beválik, állandósítják. Majd megválasztották a könyvbiráló egyházmegyei bizottságot, csupa erre hivatott férfiból. A párisi kiállítás magyar osztályának igazgatósága kérte, hogy a Bazilika műkincseit engedjék át a kiállítás történelmi csarnokának. A konzisztórium — tekintettel a zavaros francia politikai viszonyokra — a kérelmet nem vélte teljesíthetőnek, de műtárgyak fényképekben való bemutatását készséggel megengedi. A főpap itt időzése alatt palotájából egyáltalán nem távozik, csak f. hó 2-án tisztelte meg hosszabb látogatással igazán sok ézdemű gazd. tanácsosát : Vaszary Lászlót. Jour-vívóverseny. A hercegprímás itthon. Szomorúan számlálgatjuk, hányszor huszonnégyóra múlik még el, amig biboros főpásztorunk székvárosában időzik. Es minél tovább számlálgatjuk, annál kisebb ez a szám. Az eddigi dispoziciók szerint ugyanis a hercegprímás legkésőbb szombaton viszszautazik a fővárosba. Vigasztalásunkra szolgál azonban az a hir, hogy reményünk lehet, hogy még e hó vége felé újból felgyúl a kettős lámpa a vízivárosi palota előtt. És felgyúl három-négy hétre. . Az utolsó napokban a tisztelgők száma még csak növekedett. Vasárnap délelőtt tisztelgett a főpapnál a Régészeti és Történelmi Társulat nevében annak elnöke: Kruplanicz Kálmán főispán és Rózsa Vitái főtitkár, hogy átnyújtsák dr. Feichtinger Sándornak a társaság kiadásában megjelent nagyszabású munkáját vármegyénk flórájáról. A főpap a diszkötéses művet nagy köszönettel fogadta, élénkeri. érdeklődött és kérdezősködött a társulat viszonyai, munkássága felől, majd kifejezte óhajtását, hogy a monográfia, amelynek védnökségét elvállalta, mielőbb létesüljön. Végül az egyesület céljaira kegyesen száz forintot adományozott. A képviselőtestület határozata szerint tegnap délelőtt tisztelgett ennek küldöttsége, amely Kollár Károly polgármester-helyettes elnöklete alatt Hojfmann Ferencz p. ü. tanácsosból, Rudolf Mihályból, a Kereskedelmi Társulat elnökéből, Dóczy Ferencz ipartestületi elnökből és Kiss Istvánból, a földművesosztály képviselőjéből állott. Kollár tolmácsolta megbízói érzelmeit, mire a főpap szeretetteljesen beszélgetett a küldöttség tagjaival s különösen hangsú ' lyozta, hogy ha az Isten még néhány évet enged neki, módjában lesz székvárosa érdekeit anyagilag is sokkal hathatósabban elősegíteni, mint eddig. Azután főleg szőlőhegyeink jelenlegi állapota után tudakozódott. Ugyancsak kedden délelőtt tisztelgett a Szer.t-Háromság-szobor építésére kiküldött bizottság, amelyet Boltizár József püspök vezetett. Tagjai voltak : dr. Fehér Gyula, dr. Helcz Antal és Marosi József A főpap a legaprólékosabb részletekig érdeklődött a szoborterv iránt, amelyet fényképben is bemutattak. E terv ugyan a pécsi hasonló szoboré, de ugyancsak Kiss Györgytől való s némileg szerényebb méretekben, a miénknek is teljesen megfelelő. Dr. Fehér Gyula, az ügy fáradhatlan előharcosa, elmondotta, hogy 15,500 forinba kerü'ne s az összegre — a város által adni ígért 2500 forinttal — eddig körülbelül 7000 frt van együtt, csupa spontán adomány. Kifejezte reményét, hogy ha a gyűjtést megkezdik, még ez évben megköthetik a művészszel a szerződést. A főpap ismételten említette, mennyire szeretné, ha jövő év Szent-István napjára, a kilencszázados évfordulóra, a monumentális emlékmű — lehetőleg ércben — elkészülne s hogy ez megtörténhessék, minden lehető anyagi támogatást kilátásba helyezett. A keddi tisztelgők között volt az amatőr-kiállítás rendező bizottsága is, amelyet B. Szabó Mihály elnök vezetett, Tagjai voltak: Felsenburg Gyula, Istvánffy Elemér (titkár), Schönbeck Mihály és Spanraft József. A főpap a legnagyobb szívességgel fogadta a küldöttséAz egyetemi fiatalság valamennyi jour-járól csak a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg mindannyiszor városunk szépei és az az előkelő közönség, mely e fiatalságot megjelenésével oly szivesen tüntette ki. A szombati jour azonban felülmulta az eddigi mulatságokat, nemcsak azért, mivel vívóakadémiával volt egybekötve, de mert városunk elegáns társadalma oly impozánsan szép számban jelent meg, amely egy elite-bálnak is díszére vált volna. Esti 6 óra felé, — a propeller harmadik menete után, — úgy a táncterem, mint a terjedelmes terrasz minden asztala el volt foglalva. A bajnokok is előjöttek ízléses dresszeikben, ami észrevehető izgatottságot idézett elő és a hölgyközönség rövid idő alatt a terem falai mellett elhelyezett széksorokon foglalt helyet. Hét óra tájban a közönség éljenzése közepett állottak ki a porondra Lovas Gyula vívómester elegáns fekete vívó-öltözékben és az elsőnek bejelentett iskolavívó, Schleiffer Mátyás orvosjelölt fekete-fehér dresszben. Áz iskolavívás kifogástalan praecizitással lett bemutatva, s nemcsak a rendkívül ügyes tanítványnak, de a vívómesternek is méltán vá t díszére. Renner Géza és Haár Mór párkányi fiatalemberek állottak ki ezután a »maestró«-val és mindkettő igen ügyes iskola-vívónak bizonyult. A fényes aczéIok gyors villanásait alig lehetett a szemmel követni. A történeti hűség kedveért azonban meg kell jegyeznünk, hogy mindhárom iskola-vívó közül biztos, határozott fellépésével és a vágások szabályosságával legjobban Schleiffer Mátyás tünt ki, bár a másik kettő is rászolgált a dicséretre. Az egész testre való vívást, párosviaskodást, mutatták be ezután a tanítványok. Elsőnek Schleiffer Mátyás és Kabina Sándor állottak ki. Szép küzdelemben gyönyörködött a közönség, mert mindkettő méltó ellenfélnek bizonyult. Három erős összecsapás után sem tudta az egyik a másiktól a teljes dicsőséget elragadni, mert az előbbinek a hidegvérűség, ez utóbbinak pedig a vakmerőség a legerősebb fegyvere. Istvánffy Elemér és Hegedűs Béla állottak ezután szembe. Leghelyesebb bírálatot mondunk, ha kijelentjük, hogy veszedelmesen jó vívónak bizonyult mindkettő. Istvánffynál nem lehet tudni, hogy mk csodáljon az ember inkább : hidegvérüséggel párosult vakmerőségét-e, avagy fürgeségét és könnyedségét. Renner Géza és Schrank Mór párdiadala után, melyben mindkettő egyformán gyakorlottnak és ügyesnek bizonyult, Etter. Ödönnek, a legjobb vívók egyikének és a maestró-nak párosviaskodása kötötte le hosszú ideig a nézők osztatlan figyelmét és a mesternek ugyancsak vigyáznia kellett, hogy a villámgyorsan érkező csapások ellen, eredményesen védekezhessék, bár néhány tuss igy is kijutott neki. A tanítványok két legügyesebbje : Etter Ödön és Istvánffy Elemér szálltak azután sikra. Föntebb emiitettük már, hogy mindkettő igen gyakorlott vívó és igy