Esztergom és Vidéke, 1899

1899-08-27 / 69.szám

mint bolygónkat az a szelíd hold, amely örökös társává szegődött. Nagy nemzeti hagyomány gyanánt fog századokról századokra átszármazni drága neve, amelyet gyöngéd kegyelettel hangoztat ma Árpád honának minden gyermeke. Hő szeretete és őszinte kegyelete, amelylyel dicső alakját övezzük, mulaszthatlan kötelességünkké teszi, hogy fájdalmas elköltözésének emléknapján buzgó fohászokban rójuk le azt a soha el nem évülhető hálát, amelylyel édes anyai erényeinek tartozunk. Azért is elrendelem ezennel, hogy f. é. szeptember n-én nemes lelke Üdvéért főegyházmegyém minden nyilvános templomában ünnepélyes gyász-istenitiszteletek tartassanak. A gyászmisére idejekorán meghívandók az összes helyi hatóságok, tanintézetek és kath. testületek, hogy ekként imáinkban egyesülve, külsőleg is tanúsítsuk kegyelelünk, szeretetünk és hálánk osztatlan egységét. Elrendelem, hogy a fenhatóságom alá tartozó összes tanítézetekben a gyászistentiszteletek után a körülményekhez mért gyászünnepéJyek is rendeztessenek, hogy a serdülő ifjúság lelkében gondosan ápoltassék ekként az a hazafiúi kegyelet, amelynek sohasem lesz szabad lankadnia. Felhasználom azonban ez alkalmat arra is, hogy fájdalomtört szivem egész bensőségével ajánljam szeretett híveim figyelmébe azon nemes törekvés támogatását, amely a székes főváros buzgó köreinek elhatározásából feladatává tette, hogy a megdicsőült Királyné emiekére egy nagyszerű templomot állítson. Áldozzuk készséggel filléreinket e magasztos cél megvalósítására. Méltóbb emléket nem állithatna kegyeletünk a hőn szeretett Királyné nagy nevének, mint ha oly szent helyet létesít, amelyben az elköltözött nemes lelkeért állandóan fohászokat röpíthetünk az egek Urához és szünet nélkül könyöröghetünk hatalmas védelmeés áldásaiért, amelyekre földi zarándokiásunk viszontagságos utain olyannyira szükségünk van! Megengedem ennélfogva, hogy akár a gyász-istentiszteletek alkalmával, akár az azokat megelőző, vagy követő vasárnapon az „ Örökimádás templomának" költségeire gyűjtések rendeztessenek. A gyűjtések eredményei egyházmegyei hivatalomhoz lesznek küldendők, ahonnan azok a gyűjtő bizottsághoz fognak áttétetni. Vajha viszhangoztathatnák minél előbb a szentelt boltivek bánatos sziveink azt a jámbor fohászát: „Nyújtsad Urunk hívednek az üdülés helyét, a nyugalom boldogságát és világosságodnak fényességét. " Kelt Esztergomban, 1899.augusztus hó 21-én KOLOS, bibornok, hercegprímás. Füstbe ment szőlő hegyközség. Esztergom, augusztus 26. Bleszl Ferenc helybeli szőlőbirtokos a következő sorok közlésére kérte fel szerkesztőségünket: Kiszámíthatatlan azon veszteség, melyet városunk határában a phyloxera okozott, ennek dacára eddig alig történt valami a baj orvoslására. Egyesek ugyan megkisérlették a szénkéneggel, vagy ojtványokkal való védekezést, de sajnos, igen sokszor, a kellő szakértelem hiányában nem kielégítő eredménynyel és igy maguknak is, de főleg a közügynek végtelen sokat ártottak, mert elriasztották a legtöbb szőlőtulajdonost hegyi szőieik rokonstruá1 ásató j. Pedig nemcsak Franciaországban, hanem hazánkban is, Tokaj és Arad hegyalján, Érmeiléken, Balaton, Eger és Pécs vidékén s másutt is már teljes sikerrel felvették a harcot a phyloxeraval. Persze, itt már mindenütt bírják a kellő szakértelmet, mig mi még mindég a teljes bizonytalanságban élünk. Nem tudjuk, hol védekezzünk szénkéneggel, hol ojtványokkal ? Melyik metszési módot alkalmazzuk, mikép, mikor és mivel trágyázzunk ? Ha amerikai alanyú ojtványokkal védekezünk, nem ismerjük a talajunknak megfelelő alanyt, nem tudjuk melyik ojtási módot alkalmazzuk, hogyan kezeljük az ojtványainkat az iskolában és az állandó helyén ? stb. Gyönyörű szőlőhegyeink újbóli betelepítését tehát csakis a szakértelem hiánya hátráltatja. Szakismeretre és tapasztalatokra kell tehát mielőbb szert tennünk ; ezt pedig — vincellériskola hiányában — legkönnyebb módon egy állami szőlőtelep utján érhetnénk el. Egy ily husz holdas minta telepre volt is kilátásunk két év előtt, de azidőben az akkori szőlöszeti felügyelő határozót tan oda nyilatkozott, hogy csak oly községben lesz a telep felállítva, melyben a hegyközség már megalakult. Városunk polgármestere e célból két izben is összehívta a szőlőbirtokosokat, de sajnos eredménytelenül. E balsiker után alulírott kísérletté meg a Szent-János kút körül 232 hold összefüggő területtel egy kisebb hegyközség alakítását. Ismerve földmívelő polgártársaink ellenszenvét minden újítással szemben, működésemhez az intelligensebb osztály támogatását kértem ki és nyertem is meg akként, hogy 66 birtokos — társam szabályszerű meghatalmazásban megbízott engem, miszerint az alakuló közgyűlésen — meg nem jelenésük esetén — a hegyközséget nevükben is megszavazzam. A fenti területen levő 404 törvényes szavazatból a törvényszabta x

/

3 résznél több, vagyis 151 szavazat, lévén ekként kezemben öszpontositva, a hegyközség megalakítása biztosítva volt ! De mert nem volt szándékom sem azokat, kik engem bizalmukkal megtiszteltek, sem pedig azon szőlőtulajdonosokat, kik a nagy megterheltetéstől félve, a hegyközségbe akaratuk ellenére vonatnak be, — indokolatlan kiadásokba sodorni, két év előtt 4424/897. iktató szám alatt a városnál a közgyűléshez címezve, egy kérvényt adtam be, melyben tekintettel arra : hogy a hegyközség önkormányzati alapon áll és igy a városi pótadó fizetése alól magát felmentheti, hogy a megfelelő dűlőkre 1897. évben is 938 frt községi adó esett, hogy e kis hegyközségnek direkt adó kivetésével foglalkozni alig érdemes, mindenezek és más indokok alapján a községi pótadót továbbra is a városi pénztárba óhajtottam volna befizettetni, de kértem és hiszem, méltányosan, hogy e pótadónak megfelelő, illetőleg ennéí kisebb összeg pásztorfizetésre, utak javítására, kezelési költség és egyéb kiadások fedezetére a városi pénztár által a hegyközségnek részint készpénzben, részintszolgálmányokban téríttessék vissza. Es ezen kérelemre hozandó kedvező határozattól tettem függővé az esztergomi sz. János-kúti hegyközség megalakítását. Ezen előterjesztésemet iSgy. július ji-én adtam be a városi iktatóba. Azonban sajnos arra — dacára annak, hogy időközben több, mint két év telt el — máig sem kaptam választ, ezért, de továbbá az okból is, mert jelenleg az új szőlöszeti felügyelőnk útján az ál lami szőlőtelepet hegyközség nélkül is megkapjuk, én a szőlő-hegyközség alakításáról ezennel lemondok és ezt azért tartom szükségesnek a nyilvánosság elé hozni, mert megbízóim közül igen sokan nem annyira az ügy iránti lelkesedésből, mint inkább csekélységem iránti szívességből és bizalomból állították ki a hegyközség megalakítására vonatkozó meghatalmazást, minélfogva kötelességem ezen urak meghatalmazásait megsemmisíttetnek nyilvánítani és nekik csekélységem iránti megtisztelő bizalmukért őszinte köszönetet mondani. Esztergom, 1899. augusztus 24-én. Bleszl Ferenc. • Esztergom, augusztus 26. Az Amatőr-kiállításból. Az »Amatőr-kiállítás* rendező bizottsága, amely már permanenciába lépett, f. hó 22-én délután ülést tartott, melyen a következő határozatokat hozta : A kiállítást a volt kaszinói helyiségekben (Széchenyi-t.) tartják meg, a mennyiben az Esztergomi Takarékpénztár a helyiség két termét díjtalanul átengedte a kiállítás céljaira. A jelenlegi kaszinói dísztermet nem tartotta a bizottság alkalmasnak, miután a költségek aránytalanul nagyok volnának. A megnyitás napjául szeptember 8-ikát tűzték ki, mely nap ünnepre esik. A kiállítás 10 napig, tehát szeptember 18-áig fog tartani. A tárgyak azonnal szállíthatók, bezárólag azonban szeptember 5-éig az Esztergomi Kaszinó helyiségébe Istvánfy Elemér titkár címére. A szállítás és viszszaszállitás a kiállító kockázatára és veszélyére történik, tehát a tárgyak gondos becsomagolására ügyeljenek a kiállítók. A rendezőség fenntartja magának a jogot a kiállítandó tárgyaknak szabad tetszése és belátása szerint való elhelyezésére. Azon kiállítók, akik tárgyaik részére valamely állványt, vagy talpazatot előnyösnek vélnek, annak beszerzése iránt gondoskodjanak, mert a rendezőség nem kötelezi magát ilyenek beszerzésére, azonban szivesen helyt ad hasonló kívánalmaknak, ha az állvány, vagy talpazat rendelkezésére bocsáttatik. A kiállítók felkéretnek, hogy a képe keretén, az alsó rész közepén egy felírást alkalmazzanak, melyen a következők volnának kitüntetendők : 1. A festő neve, 2. a kép címe, 3. eredeti-e, vagy másolat, 4. ha eladó, azon megjegyzés, hogy » eladó.* Az eladási ár a kiállítás titkárjával írásban közlendő, miután az eladás közvetítését is magára vállalja a kiállítás rendezősége olykép, hogy ha a limitált áron felül adja el, ugy a befolyó hasznot saját céljaira használja fel. Mint értesülünk, már javában érkeznek a kiállítandó tárgyak és az eddigiekből is bátran következtethetünk a kiállítás sikerére. A legutóbbi rendezőbizottsági ülés határozataival kapcsolatosan, vettük a következő felhívást: Az » Amatőr-kiállítás* rendező bizottsága felhívja mindazon 1. amatőröket, kik részvétükkel a«kiállitás sikerét előmozdítani óhajtják, szíveskedjenek kiállítandó tárgyaikat a feltételek értelmében legkésőbb e hó 5 ig az Esztergomi Kaszinóba alulirt titkár címére beküldeni. Szivesen fogadja a kiállítás rendezősége azoknak a müveit is, kik bármi okból felhívást nem kaptak, vagy kik ez ideig nem jelentkeztek. Mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál alulirt titkár. Esztergom, 1899. aug. 23. Istvánfy Elemér titkár. — A hercegprímás itthon. Mint igaz örömmel értesülünk, a bíboros egyházfő egy hónapot szándékozik városunkban tölteni. Ez idő alatt csak egyszer távozik, szeptember 11-én, amikor a budavári hivatalos gyászistentiszteleten fog pontifiká'ni. — Az elmúlt napokban is egymást érték a tisztelgések a vízivárosi palotában. Ütt voltak : a főkáptalan, Rupprecht Henrik ezredparancsnok, a gremiális papság, Niedermann József rendőrkapitány stb. Tegnap Bajóth község képviseletében tisztelgett Lencz Simon plébános és Bajcs György jegyző, uj iskolaépület emelését kérve, amit a főpap kilátásba is helyezett. — Itt emiitjük meg, hogy nem felel meg a valóságnak a fővárosi lapok ama híre, hogy a főpap a tisztelgő papság előtt a katolikus egyetemnek legközelebb városunkban való felállítását kilátásba helyezte s a felállítás részleteiről is beszélt volna. A főpap mindenesetre óhajtja, hogy az majdan székvárosában létesüljön, de az e célra eddig tett s imár tekintélyes alapítványok oly természetűek és oly kikötésekkel birnak, hogy az egyetem felállításának megvalósításáról a közel jövőben szó sem lehet. — Frigyes főherceg vármegyénkben. Frigyes főherceg, az 5-ik hadtest parancs noka, miként a szerdai, a mai napot is vármegyénk területén töltötte. Ez alkalommal is a hajnali személyvonattal érkezett Köbölkutra, ott a vendéglőben megreggelizett, azután kilovagolt a tüzérségi gyakorlótérre. A délutáni gyorsvonattal visszautazott székhelyére. — Rózsaszínű rovat. Ott függ még a platinotipia a bájos, ifjú leányarccal. Pajkos mosolygás az arcán, hófehér galamb a vállán. Mintha egy remek metszetet vágtak volna ki valami angol illusztrált lapból. Ott a galamb, ott a szép lányka, aki csak imént vetette le a gyermekruhát s kezdett bébé helyett galambocskákkal játszani. A kép marad, de az eredetije — elrepül. Es csodála-