Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-22 / 7.szám

ván a moslékot, a Buda- és Simorstb. utcákat az ocsmány folyadékkal fölöntözik. Vagy a közegészségügyre menyiben volt előnyös, hogy kánikulában is nyitott kocsin szállították a vágott húst a székekbe ? A közönséget menyire infesztálta, hogy a keskeny járdákon nem lehetett mozogni a sok kirakott árúcikk között s hogy a bolti kiálló cégérek, a napellenző ponyvák a magasabb termetűek kalapjait tönkre silányitották ? A házak előtti járdák és folyók tisztogatása miatt is napirenden volt a perpatvar lakó- és háztulajdonos között s amig vitatkoztak, természetesen maradt a járda poros, vagy h avas. Efféle rendetlenségek megszüntetésére jó volna ez a szabályrendelet, csak a végrehajtása legyen szigorú, mert legjobb törvények is értéktelenek, ha azoknak a végrehajtó közegek érvényt nem tudnak szerezni. Amenyire ismerjük rendőrkapitányunk ügybuzgalmát és erélyességét, merünk bizni benne, hogy most — a mód kezébe adatván — legalább amaz anomáliákat és rendetlenségeket kiirtja, amelyek kiirtására e nem egészen tökéletes szabályrendelet neki módot ad. Egyébként itt adjuk aszóban forgó szabályrendeletet főbb, a közönséget legjobban érdeklő pontjaiban. A háztulajdonosok és lakók kötelessége. A házak mindenkori tulajdonosa, ennek ottan nem lakása esetén tényleges birtokosa köteles : aj az udvart, kapualját, folyosókat, lépcsőket, ugy a ház előtt elvonuló gyalogjárót és folyókát naponkint legalább egy izben tisztára sepertetni és az összegyűlt szemetet, sarat és havat eltávolítani, azonkívül az utcai gyalogjárót nyáron naponkint legalább egy izben tiszta vízzel felöntöztetni, télen pedig síkos időjárás esetén hamuval, fürészvagy kőporral behinteni és ezt nyáron reggel y óra, télen pedig reggeli 8 óra előtt pontosan teljesíteni; 6) a házi szemét és trágya befogadására elégséges és alkalmas vízhatlan gödröt, esetleg fedett ládát létesíteni és az összegyűlt szemetet és trágyát legalább hetenkint, ha pedig mezőgazdasággal is foglalkozik, havonként eltávolítani ; cj az árnyékszék ürülékének befogadására alkalmas vízhatlan és légmentesen elzárt pöcegödröt, de a szomszédos telektől legalább egy méter távolságra emelni és azt állandóan tisztán tartani; d) a csatorna-, szemét- trágya- és pöczegödröt, az egészségügyi hatóság rendeletéhez képest és módon fertőtleníteni. Árnyékszék pöcegödre és trágyagödör sem a közcsatornába, sem magáncsatorna utján a kis Dunába be nem vezethető. Az egyes bérbe adott lakások állandó és minden tekintetben való tisztántartása és az összegyűlt házi szemét és konyhahulladéknak e célra a tulajdonos által létesítendő tartányb n naponként legalább egy izben való elhelyezése az illető lakó kötelessége. Házi szemét, trágya, törmelék, föld, sár, hó és jég csupán a r.-kapitány által kijelölt lerakodó helyre hordható ki. A mezőgazdasággal foglalkozók azonban a szemetet müvelés alatt álló földjeiken, vagy szőlőikben is felhasználják, vagy másoknak e célra átengedhetik. A háztulajdonosok a házi szemét kihordása céljából a városi fogatokat is igénybe vehetik, ez esetben kötelesek a r.-kapitánynál személyesen, vagy megbízott által jelentkezni és évenként a tanács által megállapított dijat a város házi pénztárába mindenkor január havában beűzetni. — A fizetés elmulasztása esetén ezen dijak közadók módjára hajtandók be. A r.-kapitány köteles a jelentkezők házából a szemetet előre meghatározott — és a tulajdonossal közölt — napokon hetenként kihordatni. Az árnyékszékek, pöcegödrök és csatornák tisztítását a r.-kapitány által meghatározott időben — szerződésileg megállapított dijért — kizárólag csak a városi hatóság által felfogadott gyepmester eszközölheti. Szemetet, söpredéket, ipari és gazdasági hulladékot, havat, jeget, épület-törmeléket, földet az utcára lerakni, a Dunapartra kiszórni, ugy köz-, mint magáncsatornába behányni, szenyvizet, vagy bármily folyadékot az utcára kiönteni, házi takarítás alkalmával a port az utcára szórni, vagy a portörlőt az utcára kirázni, gabonanemüeket az utcán rostálni tilos. A háztetőkről a hó, vagy jég csak reggeli 8 óráig hányható le az utcára, ez esetben is azonban a működés jelzése, vagy őr kiállítása által a járó-kelők biztonsága megóvandó. Az igy leszórt hó és jég az utcáról legkésőbb délelőtt io óráig eltávolítandó. A járdák elfoglalása. Üzletek előtt a járdára, az utca területére az árucikkeket, ládákat, vagy egyéb holmikat kirakni tilos. Ha az árucikkek, vagy termények le- és felrakásánál valamely utcának, vagy köztérnek bemocskolása nem mellőzhető, tartozik az illető fél a bemocskolt térséget azonnal megtisztíttatni és a szemetet és piszkot saját költségén az arra kijelölt helyre eltávolítani. A szén lerakása csak puttonyban, vagy kosarakban engedtetik meg. A bolti ernyők a járda tói legalább i m. 22 cm. magas ságban alkalmazandók ; ezen er nyőket a járdához lekötni tilos. Az üzleti helyiségeknél kinyúló cégtáblákat, hirdető jelvényeket alkalmazni tilos. Építkezéseknél a törmeléknek, kiásott földnek s egyéb anyagoknak ideiglenes elhelyezésére szolgáló utcai hely az építkezési engedélyben jelöltetik meg. Házlebontásoknál és fedéljavitásoknál omladékos anyagrészeket a falról, vagy tetőről ledobni tilos ; ha esetleg az mégis el nem kerülhető, a ház előtti járdán intőjelek alkalmazandók. Favágás az utcán csak oly házaknál engedélyeztetik, mely házak e célra elégséges udvarral nem bírnak, a favágásra használt utcai terület az illető fél által még aznap megtisztítandó. Az utcák tisztántartása. Trágya és szemét csak járműveken szállítható, melyek tartama az utcára ki nem hullhat. Lovakat és igásmarhákat — heti vásárok kivételével — az utcán etetni, vagy azokat felügyelet nélkül hagyni tilos. Úgyszintén tiltva van a városon belül a baromfinak és sertéseknek az udvarból az utcára, vagy köztérre való kibocsátása is. A sertéshizlalás iparszerü üzése csakis a város külső határában, a rendőrség meghallgatása mellett a tanács, mint iparhatóság által engedélyezett helyen gyakorolható. Mocsárokat és fürdőpocsolyákat sertések részére készíteni, vagy tartani a város egész területén tilos. Szarvasmarhát éjjeli időben, vagy vágóhídon kívül) udvarokon, utcán, köztéren levágni tilos. Levágott marhát, valamint eladásra szánt bármiféle hust és egyéb állat részeket a városban csak fedett kocsikon, hordóban vagy külön tartályokban szabad szállítani. Csontoknak szállítása csakis fedett edényekben, vagy zsákokban engedtetik meg. Nyers és áztatott állatbőröknek a városon belül szárítás végett való iparszerü kiakasztása tilos. Csontok, rongyok és nyers bőrök raktárai csak a városon kivül, a népközlekedéstől félre eső helyen állíthatók fel. Ha az árucikkek, vagy termények szállításánál az utcák bepiszkittattak, kötelesek azokat a fuvarosok és szállitmányosok megtisztíttatni. A mennyiben az utóbbiak által az utcák meg nem tisztíttatnának, a bemocskolt utcák azok költségén fognak felsepertetni, akik részére a szállítás történt. Dinnyehéjat és gyümölcshulladékot az utcára hányni tilos. A felelősség kérdése. Jelen szabályrendeletnek a köztisztaság érdekében a házak és háztelkekre vonatkozólag tett intézkei dései első sorban a háztulajdonosvagy a ház törvényszerű kezelőjét kötelezik, kivéve azon esetet, ha a ház, lak, vagy telek bérlője Írásbeli szerződéssel jelen szabályrendet alapján a háztulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítését egészben, vagy részben magára vállalta. A köztisztasági szabályrendeletnek áthágásáért — oly esetekben, a midőn az nem a gazda, hanem annak rendelkezése ellenére cselédje, megbízottja, vagy nála szolgálatba levő egyéb személyek által követtetik el, nem a gazda, hanem az utóbbiak büntetendők. A büntetések — a kihágási törvény értelmében— 1 -tői 20 frtig terjednek. E büntetés — behajthatlanság esetén — elzárásra lesz változtatva. Nemo. kell vetni az eredményt nemcsak a jövedelmezőség, de a mennyiség tekintetében az ő kezelése előtt való időkével s kénytelenek leszünk a legnagyobb elismeréssel lenni arról a nagy és eredményes tevékenységről, amely az ő három évtizedes működéséhez fűződik. Az 1898-ik pénztári évben termett pl. 4676 drb. szilfa = 297.31 köbméter, 2939 ürméter hasáb, 1821 ürm. dorong, 54 ürm. gyérités, 1680 fasina (ehhez veendő az előző évi 2380 ürm. maradvány), 8686 süge és 295 gyéritési ágfa. Kiadatott (házak és szabad váltság utján, árverésen, deputátumban, városi szükségletre a majorban, szőlőutakra): 4673 drb. szálfa = 294^67 köbméter, 2641 ürméter hasáb, 1651 m. dorong, 1992 m. fasina, 6646 m. süge és 295 m. gyéritési fa. A sz. kir. város erdejeben 1889. évtől kezdődőleg 1898. évig bezárólag, tehát az i-ső fordaszak alatt a nyert termékek összes főértéke 7/7,072 frt 42 kr volt. Ez a szám eleget beszél. Részletes megjegyzéseinket ez adatokhoz — a szükséges részletezéssel és összehasonlításokkal együtt — egy szakember tollából legközelebb közöljük. R. Egy kis kimutatás erdészetünkről. Esztergom, január 21. Hogy a városnak az erdősége mily kiváló jövedelmi forrása s hogy — a sok uj faraktár létesülése dacára — a fája a lakosság körében még mindég mennyire keresett: nagyon ékesszólóan illusztrálja az a kimutatás, amelyet Nozdroviczky Miklós erdőmester a m. év végével az 1898-ik pénztári (1897. üzemtervi) évben termelt és kiadott fakészletről készített. Különösen érdekes e kimutatása most, amikor a városi erdőség államosítása (nem levén több 3000 holdnál) még ez év folyamán bekövetkezik. Csak össze f I 1 r

^

r- 1 ' Esztergom, január 21. Farsangi naptár. Január 22. Műkedvelő előadás a Szentgyörgymezei Olvasókörben. Január 29. Iparos-bál. Február 1. A »Kaszinő« műkedvelő előadása. Február 5. A mészáros és hentes iparosok táncvigalma. A templomfosztogató. Azok a szentségtelen kezek, amelyek nem átallották az Isten házának oltárait ékességeitől megfosztani, hogy tulajdonosuk könyelmü, dologtalan életét folytathassa, immár bilincsekbe szoritvák. Soha méltóbb helyre nem fonódtak. A templomfosztogatót tegnap délelőtt elfogták. Már megelőző este beszélték a városban, hogy a tettes kézrekerült; ez a híresztelés azonban korai volt. Onnan eredt, hogy Groszmann Adolf kereskedő neje a rendőrséghez üzent. Cselédje ugyanis egy állítólag előtte ismeretlen aszszonytól 50 krért egy remek hímzésű teritőt vásárolt, amelyben asszonya oltárteritőre vélt ismerhetni. A rendőrség kihallgatta a cselédet, ez azonban bebizonyította állítása valódiságát, úgyhogy szabadon kellett bocsátani ; a pompás aranygirlandos, nagy Mária — monogrammos, apró vadrózsaágakkal behimzett selyemteritő azonban a rendőrségnél maradt. Tegnap délelőtt a Simor-János utcában lakó Fin ke József Dudás Örzse nevű cselédje a szobaablakokat tisztogatta, amikor egy ismeretlen nő az utcáról megszólította s fehér, finom szövetű női alsószoknyának látszó ruhadarabot kinált megvételre, még pedig negyven krajcárért. A cseléd természetesen megörült a ritka alkalomnak s nyomban beszaladt asszonyához, hogy a szükséges összeget attól kölcsön kérje. Az asszony azonban előbb maga is látni kívánta a ruhadarabot, vájjon nem csalják-e meg vele a cselédjét. Alig pillantotta meg az állítólagos szoknyát, annak szövetéből, csipkéjéből s abból a körülményből, hogy az felül csak primitíven összeráncolva volt, tisztában volt azzal, hogy az egy oltárteritő, amelyből levágva semmi sincs. A cselédet betanította, hogy mondja a kínálgató asszonynak, hogy nénjéhez megy pénz kérni s miután ez eltávozott,