Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-19 / 6.szám

Megkísérjük, már csak a közérdeklődés felkeltése szempontjából is választ adni e kérdésre következő cikkeinkben. Aucun. Gazdasági ismétlő iskolák. Esztergom, január 18. Vargyas Endre kir. tanácsos úrnak, vármegyénk tanfelügyelőjének soha el nem évülhető érdeme marad, hogy egy régebbi törvény imperativ rendelkezésének érvényt szerzett s a gazdasági ismétlő iskolák felállítását úgy a város, mint a vármegye területén kiszorgalmazta. Hogy a józan gondolkozású földműves lakosságának van érzéke ez iskola hasznossága iránt, legékesszólóbban illusztrálja az a körülmény, hogy a helybeli uj ily ismétlő iskolába oly tömegesen küldte gyermekeit, hogy parallel osztályokat kellett felállítani s 17—18 éves fiatalok is törik magukat, hogy az előadásokon részt vehessenek. De a megyebeli községekhez intézett tanfelügyelői felszólításnak is meglepő sikere volt, amenyiben ma már több, mint harminc község szerezte meg tanítója részére a miniszteri tanítási engedélyt s így ezekben, az ismétlő iskola gazdasági irányban való vezethetésére, immár akadály nincsen. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén hozott határozatra pedig egyremásra érkeznek a községek jelentései, hogy a képviselőtestület az iskola szervezését megkezdette. A községi elöljáróságok s az iskolaszéki elnökségek nyilatkozatai alapján, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a kir. tanfelügyelő ajánlatára, a következő tanítóknak adta már meg két évre a gazgasági ismétlőiskolai tanítási jogosítványt : Bajna : Spiel János r. k., Bart: Simon István r. k., Bátorkeszi: Bittér Tódor r. k., Bény: Neubeller Ernő r. k., Búcs: Zsemlye Péter ev. ref., Csolnok : Zerna Mihály r. k., Dágh: Petricsek József r. k., Dorogh: Tölgyesy Ferenc r. k., Dömös : Simsák János r. k., Ebed í Pilisy Pál r. k., Epöl: Apa Lajos r. k., Karva: Balázs János r. k., Kéménd : Bugyács Ferenc r. k., Kéty : Kottra József r. k. és Szabó Gergely ev. ref., Kisujfalu: Mokos Kálmán ev. ref., Köbökút: Stampay János r. k., Kőhidgyarmath: Juhász Béla r. k., Kural: Borz János, r. k., Lábatlan : Rényi Miklós r. k., Leányvár: Koller Lőrincz r. k., Libád : Klepats István r. k., Pilis-Maróth : Ballabás Bálint ev. ref. és Fekete János r. k., Dúna-Mocs : Fekecs László r. k., Mogyorós: Walser Gyögy r. k., Muzsla : Endrődy Gyula r k., NagyÖlved: Stoklász Vilmos r. k.. Nána : Fekete István r. k., Nyerges-Újfalu: Heinczelmann Antal r. k., Párkány: Szilaveczky István r. k., Sárisáp: Kalina Károly r. k., Sárkány : Dogossy Árpád, Csébits Károly Károly, Scherer Ferenc r. k., tanítók részére. A szervezés munkája még 12 községben szintén folyamatban van. Piszkén és Süttőn az ismétlőkötelesek általán iparos tanoncok s minthogy ezek részére iparos tanonciskola áll rendelkezésre, — ezekben a községekben gazd. ism. iskola szüksége nem forog fenn. Igy biztosra vehető, hogy az egész vármegye uj generációja immár élvezni fogja ez iskola nem közönséges előnyeit, melyeket ismételten kifejtettünk. A most kiadott tanfelügyelői utasításból a következő főbb pontokat közöljük : A gazdasági ismétlőiskola helyi felügyeletét a községi elöljáróság az illető iskolaszékkel együttesen gyakorolja s e célból megalakul. A gazdasági ismétloiskolára vonatkozó ügyek azonban a hitfelekezeti iskolaszék helyi hatósága alá tartozó többi ügykörtől egészen elkülönítve tárgyalandók és kezelendők, úgy a mint azt az 1896. évi 60.764 sz. a, kelt ministeri szervezeti szabályok előirI ják. j Az ismétlőiskola, a tanítási jogosit| ványnyal felruházott tanitó vezetése mel| lett, legkésőbb í. évi február hó i-én j gazdasági irányban szervezendő. A gazdasági ismétlőiskolai szorgalmiidő a népoktatási törvény 54. §-a szerint 8 hónapon át tart. Ez alatt az elméleti tanítás télen legalább heti 5 órában, nyáron legalább heti 2 órában, a gyakorlati tanítás arra alkalmas heti órákban pontosan megtartandó. nek ellátása nem is lehet állami feladat, Azzal a kifogással nem bújhatunk ki e feladat teljesítése elől, hogy segítsen helyzetén — a kisiparos maga. Igaz, hogy itt is áll annak a közmondásnak igazsága : > Segíts magadon, az Isten is megsegít!« A változott ipari viszonyok súlyos következményeinek elhárítására, vagy legalább enyhítésére — igaz — meg kell magának a kisiparos osztálynak is fogni a dolog végét. jEs pedig első sorban. Ámde e terhes, nehéz munkában magára hagynunk nem szabad. Intelligenciánk és befolyásunk egész súlyával kell gyámolitásukra sietnünk jó tanácscsal, útbaigazítással, feleilágositásokkal, sőt áldozattal és komoly tettekkel is. A közérdek parancsa, hogy segélyükre menjünk még akkor is, ha nem kérik. Igaz, hogy talán helyesebb lenne ha tőlük eredne a kezdeményezés ; de bizonyosak vagyunk afelől, hogy a bár kéretlenül jövő, de jóakaratú beavatkozást nemcsak vissza nem utasítják, de szívesen és hálával veszik. Kivált, ha azt siker és eredmény kisérné. Pedig mindenesetre kisérné. Épen azért bár nem könnyű, de hálás feladatot vállalnánk magunkra, melynek teljesítését hogy megkezdhessük : mindenekelőtt tisztába kell jönnünk a kisiparos osztály mai nehéz helyzetének okaival, vizsgálnunk kell főleg, hogy különösen itt nálunk milyen helyi körülmények és intézkedések voltak kihatással annak előidézésében ? Ezen vizsgálódás eredményéhez kell azután mérnünk acíiónk tartalmát és irányát. nagy, becsületes, megvetni, viharos erővel tört elő ismét benne. Fölemelte fejét és belekiáltott a gunynyasztó tömegbe. — Ti ezt megérdemeltétek. Vas Barnabás nem mondta, hogy mit, mégis fölmorajlott a sok ember. — Mit mondtatok nékem? az Istenre hivatkoztatok a múltkor ?! Nesztek, bízzatok benne, ha magatokba nem tudtok bízni. A kesergő tömeg megrendült lelke nem tudott már botránkozni és a lázongó ember szava viszhangja volt sok titkolt gondolatnak. —' Elrabolta tőletek, a mi nektek a legkedvesebb, széjjelzúzta sziveteket, megölte az ártatlan lelkeket és ti hinni, bizni tudtok benne. Bolond, esztelen volt ez a sok izgága szó, oh ! de elétudta hivni a nyugtalankodó tömegben a lázadás hangos szavát. Anyák vérző sebei, melyek nem hegedtek be, még tátongobbakká váltak; apák a nyers emberek, Vas Barnabásé voltak egészen. — Ő benne hittetek, hiszen ha soha, hát most láttattátok, hogy ő nincs, ti esztelen bolondok ! Minek éltek tovább, hisz nincs már miért élnetek. Ezek a szavak aztán belevágtak a szív legmélyére, az ülő alakok hevesen ugráltak fel, talán, hogy agyonüssék ezt az embert, a ki gyilkoló igazságokat röpit feléjük, de megrettenve hallgatták. Vas Barnabás égető szavakat érzett az ajkain, hadd égessen az másokat is. — Én nem hiszek benne, tik hisztek benne, hát kibe higyjünk ? ! Ne hígyjétek, hogy nektek szegény embereknek, a ki nagyobb ur nálatok: jóakarótok. A csecsemő, a gyermek meghalt, ti is elfogtok veszni, utána menni, tán jobb is lesz nektek, éhen fogtok veszni, igen ! nem lesz betevő falatotok, tudjátok-e mért ? A hallgató emberek rövid esze nem tudta követni ezeket a zabolátlan szólásokat, tagjaikban remegve lestek a szavakat. A beszélő ember szavai félig suttogássá váltak, forró suttogás volt az, vallott nekik. — Ti odaültetek a gyermek mellé, lelketeket akartátok belé lehelni, hogy a gyermek éljen, virrasztottatok fölötte és a gyárba nem mentetek, igazatok volt, hanem számotokra visszamaradt még a bosszú; tudjátok-e benneteket ezért elcsaptak a gyárból, uj munkásokat hoznak; ti elfogtok veszni éhen. Milyen fura komédia ez! Most már lobogtak a szenvedélyek; ha csak egynek visszamaradt volna még egy atom csak abból a régi, sok józan észből, talán nem hisznek, űzik, kihajszolják azt a bolonditót a faluból, de ki voltak forgatva, a brutális állat legyűrte az embert és kéjes képekkel, jelent meg előttük e szó: bosszú. Hullámzott az embersokaság, dühös j szavakat mondtak egymásnak, kavarogtak, egyik a másikhoz forgott, összevissza, borzasztó sokat akartak egymásnak mondani és csak sereg ököl sújtott, hadonászott, a hold rájuk világító fénye nem tudta sápadt fényével beborítani a lángoló arcokat. Másnap korán reggel egy szál idegen munkás se dolgozott a gyárban; de a falu népe sem, hanem az intézetnek el kellett Bolyayhoz küldeni a sürgönyét. III. A vonat száguldott, Bolyay gondolatai szárnyaltak. Behúzódott a magányos fülke egyik sarkába, hagyta képzeletét rajzolni. Egy darab piszkos ég és tömött, uszó levegő, a mit innen látni tudott volna, ha arra ráért volna, Hangolt volt, különös állapot ez, mikor az agy gondolatai kalandra indulnak, mikor az indulatok fölveszik az érzelmek világát és soha nem érzett, soha nem látott uj és uj képek vonulnak el a megbűvölt ember előtt. Elrajongott ábrándjain, belefeküdt egész lelkével a színek világába, káprázatos fényességű lett az attól. Igy képzeletben már ott járt a völgy népei között, az ő népe között, a jó, a gyöngéd lelkű emberek között. Amennyiben a községben iparos tanonciskola nincs, a tanköteles korban levő iparos tanoncok is a gazdasági ismétlőiskolába való járásra kötelezendők. A gazdasági ismétlőiskola részére a megfelelő tanszereket az állam ingyenesen adományozza, amely taneszközök az elemi iskola céljaira is hasznaihatók. Azon gazdasági ismétlőiskoláknál, melyeket a községek saját erejökből nem képesek fenntartani, az ismétlőiskolát vezető tanitó tiszteletdijára — 50 forintig terjedhető államsegélyre számithat a község. Az államsegély iránt a kultuszminiszterhez a kir. tanfelügyelő utján kell folyamodni. A TÁRSASÁGBÓL. Farsangi naptár. Január 21. A Katolikus Kör táncestélye. Január 22. Műkedvelő előadás Szentgyörgymezei Olvasókörben. Január 29. Iparos-bál. Február 1. A »Kaszinó« műkedvelő előadása. * A mi primadonnánkról: Petényi Margit kisasszonyról a »Kolozsvári E. Lapok «-ban a következő elismerő sorokat olvassuk: Az énekes személyzetről szólva, első sorban Perényi Margitot emiitjük fel, kinek szerződtetése határozott nyereségnek tekinthető színházunkra nézve. A mint májusban a m-váradi közönséget egy csapásra meghódította, ugyanezt érte el csakhamar Kolozsvár műpártoló publikumával is. Csakhamar színházunknak csillaga, mágnese lett, a ki már is a közönség féltett kedvencének érezheti magát. Föllépései többnyire telt ház előtt folynak le s felvonások után rendszerint sokszor hivják lámpák elé a bájos szubrettet. Pajzánsága, üde játéka, pezsgő életkedve s az az utolérheletlenségig keresetlen természetesség, melylyel szerepeit kreálja, járulnak főleg ahhoz, hogy fellépései bizonyos varázserővel birnak s a közönségnek oly osztatlan tetszésével találkoznak. S amit talán először kellett volna említenünk, üde, meglehetősen öblös, tiszta csengésű hangja, énekeinek magas iskolázottsága szintén azon tulajdonságai közé tartoznak, melyek szerepléseinek hatását csak nagy fokban növelhetik. Talentum temperamentummal, szép hanggal és természetes játékkal párosulva alkotják azon tényezőket, melyek fellépéseire nézve jellemzők. * A Kaszinó februárus i-i műkedvelő előadásának próbái már javában folynak. Különös érdekességet fog ez estének Hát föl szakadt a zsilip, a melytől rejtett, csak érzett vágyai most már elárasztották egész valóját. Nem is tudott tán helyesen, okosan egyet is megragadni a teméntelen sok érzés közül, csak játszott vele, csak zöngött benseje a gyönyörtől: tenni, tenni, sokat tenni. A botorkálva tapogatódzó vágyaknak az a kis sürgöny, mint széles világosságra gyulladó reflektor, világította be az utat, merre haladjanak. A kínzó, sürgető terv ettől jegecesedni kezdett. Ha látta újra a sötét tájakat, ha újra elibe állottak a rongyos, haragos képű emberek, most már nem nyomasztó fájdalmat érzett, most már nem vágott jajgatón szivébe ezeknek a szomorú sorsa, hanem mitől, hogyan ? észre venni tudta, hogy ott áll a komor vidéken, a rongyolt alakok között, szédítően magasra nőtt, őt beragyogja valami fény és attól a fénytől a tájról eloszlik a ború, körülötte hemzsegő emberek szépek, boldogok lesznek. Ilyen kép sok jelent meg előtte, pedig ezekkel sokat igen nem is törődött, hanem ugy hívatlanul jött kisérve a biztosan induló gondolatot, mely egyszerre csak beleolvadt elmállva, elmosódva szivárványos lelkébe ; nagy vándorlást vittek véghez bensejében az ilyes és igen hasonló gondolatokból formálódott képek. (Vége köv.)