Esztergom és Vidéke, 1899

1899-07-13 / 56.szám

— írja le, barátom, újra, mert z igy, hogy : Méltóságodnak alázatos szolgája cm felel meg a hivatalos illendőégnek. A Méltóságod és az alázaos szolgája között kétszer annyi res helynek kell maradni. Igy : Méltó ságo dnak alázatos szolgája. Azt hiszem, hogy ez az üres hely áig iszonyúan megnőtt, a hivataszubordináció fölöttes hatóság s alárendelt közeg közt ma még agyobb távolságot jelent, mint akkor. Az alantas hatóságok nyelezete ugy meg van spékelve udvarias, édeskés szókkal és frázisokméltósága bölcs belátásával, továbbá na bizonyos kegyesen elrendelni méltóztatnék-kaX, valamint a mély tisztelettel van cserencsénk jelentenivel, hogy az az aggodalmas figyelem és irásmunka, amit az ilyen fogalmazványra fordítanak, felével megszaporítja a munkát, melybe különben belékerülne az a bizonyos akta. Ausztriában épp most vette ezt észre a kormány, mint a fővárosi lapokban olvashatták, s az összes tartományi hatóságok hozzájárulásával már el is rendelte, hogy a közhivatalok a fölterjesztésekben és átiratokban minden alázatos cikornyától és titulázástól tartózkodjanak. A minta szerint ezentúl igy kell nekik fogalmazni : . . . szám. A cs. k. igazságügyminisztériumnak Bécsben. A számú rendeletre jelentem, hogy Fekete Péter nevü hivatalszolgánk nincsen. Znaim, 1899, . . . A cs. k. kerületi törvényszék elnöke: Fuchs. Nálunk is hasonló intézkedést óhajtana az ember, mert a kuriális stílusnak ezt a hibáját valóban sokkal könnyebben ki lehet küszöbölni, mint azt a másikat, a nehézkes mondatszerkezetet. Annak pedig, aki kíváncsi a cikkem elején emiitett három helybeli — a znaimitól kissé külömböző — hivatalos irományra, szívesen rendelkezésre bocsátom azokat. Jut is, marad is elég belőlük. Természetes, hogy a mai hivatalos stílusért nem a helyi közhivatalokat okoljuk j e tekintetben változtatást csak a felsőbb helyekről reményeihetünk. Iskolai értesok. — Második közlemény. — II. A reáliskola. Ez intézet értesitóje 44 oldalas füzet; közli az igazgatóság. Hogy a statisztikai adatokat végignézzük : nem találjuk igazoltnak amaz általánosan elterjedt vádat, hogy az intézet taneredménye rendesen nem kielégitő, mert csupán létszámra dolgozik s helyet ad a szélrózsa minden irányából jelentkező szekundásoknak is. Igaz, hogy az első osztályban hatvanöt növendéket találunk, de e számot még csak magasnak sem mondhatjuk, ha tekintetbe vesszük, hogy öt-hat szomszédos megyéből küldik ide a szülők reáliskolai művelődésre szánt gyermekeiket. De látjuk a statisztikából azt is, hogy a szükséges rostáló gép kellőképen működik, a II. o. már csak 47, a Illik 40, a lV-ik 26 növendéket mutatván fel. Az osztályzásból pedig azt látjuk, hogy a vizsgálatot tett 170 tanulóból elbukott 45, vagyis több mint 26 °/o> ami mm

' denesetre elég magas százalék, amikor tudjuk, hogy a bukottak legnagyobb percentje a 33, lévén egy bizalmas miniszteri rendelet, amely ennél magasabb arányszám esetén már igazolásra szólitja fel az iztézetet és a fekete könyvbe jegyzi be azt. Hogy a reáliskolában kevés a jó tanuló, kétségbe nem vonható, de annak okát ama közismeretű tényben kereshetjük, hogy mihely egy reálista az I., vagy II. osztályt jó eredménynyel végezte, megy helyben, vagy egyebütt a gimnáziumba, amelynek elvégzésétől több eredményt vár, amig akik a gimnáziumban nem tudnak boldogulni, mielőtt hátat fordítanának a Iateiner-pályának, — megpróbálkoznak még a reáliskolával. Az esztergomi reáliskola kétségkívül neves férfiakat nevelt; említsük csak fel kisfaludi Lipthay Sándort, itt kezdte tanulmányait városunk országgyűlési képviselője : Frey Ferenc is. A régi kipró bált tanári kar még részben helyt áll, de már nem egészében, és éppen az a sajnos, hogy az alacsony javadalmazás következtében megfelelő, tehetséges, uj érőket eddig ugyszóllván alig volt lehetséges szerezni. Francsics Norbertnek, a jelenlegi főigazgatónak az intézet és általában városunk iránt táplált ritka jóindulata e kerékkötő körülményen már részben segített, 2000 frttal emeltetvén, közbenjárására az állami segély és a felvirágzás kora is bizonyára be fog következni ha a teljes államosítás megtörténik, ami — amint tudjuk — nincs immár messze. Ha még a jelenlegi helyiségeket is tekintetbe vesszük, a tanári kar buzgó, lelkiismeretes működéséről nem, mint divatos, kicsinyléssel, de csak elismeréssel szólhatunk. Az elmúlt tanév szeptember 4-én kezdődött a Veni Sancte-val. Az ifjúság szeptember 17-én részt vett az Erzsébet királyné emlékére a főszékesegyházban tartott gyászistentiszteleten. Az ezt követő gyászünnepségen Váralljai Sándor tanár méltatta a nagy nemnezeti csapást. Ünnepi istentisztelet volt október 4-én, a király nevenapján, március 15-én és ápril 11-én. Teljes elismeréssel említhetjük fel, hogy az intézet a tornázásra nagy gondot fordit. Igy ez évben is ; dacára, hogy a kedvezőtlen viszonyok e tekintetben nem változtak; maradt a téli és a nyári tornahely, ha ugyan ennek nevezhető, az eddigi, sőt a tanszerek sem lettek kiujitva, .inkább a megfogyatkozott és rozzant szereket kellett használatba venni, mi miatt a tornázás fokozását kívánni sem lehetett. Mindezek dacára az ifjúság egészséges erőkifejtése és temparamentumös mozgása a csukló- és tagszabadgyakorlatok révén mégis előtérbe nyomult. A közoktatási magas kormány intenciójához képest nem hiányoztak egyes játéknemek sem, melyekből az oroszlánrész a labdajátéknak jutott, mint pl. a kifutós, körbenforgós és stuck néven jelzett labdajátékok. Ebben az ifjúság kiváló kedvet és hajlamot árult el, a mennyiben az arra szolgáló terület azt nem korlátozta. Az erő és önbizalom ébresztésére különböző versenygyakorlatok lettek elővéve, igy : versenyfutás, mászás, verseny magas- és távolságra-ugrás, E versenygyakorlatoknál elért sikerekről a következő kimutatás emlékszik meg: Versenyfutásban győztesek voltak a II. osztályból: Fischer Miklós, Lacza Ferenc, Martin Ferenc, Stern Rezső, — a III. oszt.-ból Brutsy Jenő, Diamant Sándor, Matáncsevics Gyula, Oswald Lajos. Versenymászásban győztessé váltak : Dejcző József, Hahn József, Haszpra Ferenc, Merva Béla az I. oszt.-ból; — továbbá: Aranyossy Ferenc, Lövinger Sándor, Strobentz Béla és Wanek Henrik a IV. oszt.-ból. Verseny magos-ugrásban kitűntek: Merva Béla, Vörös János az I. oszt.-ból; Estélyi István, Lacza Ferenc, Leitner János, Stern Rezső a II. oszt.-ból; Diamant Sándor, Gogola Ferenc, Héber Bálint a III. oszt.ból ; Grebner László, Strobentz Béla a IV. oszt.-ból. Emez utóbbi ugrásmagassága 131 cmt. volt. Verseny távol-ugrásban győztesek lettek ; Leithner János, Ölveczky Mihály és Stern Rezső a II. oszt.-ból; Gogola Ferenc, Héber Bálint és Matáncsevics Gyula a III. oszt.-ból; Aranyossy Ferenc, Czibulka Vilmos, Grebner László, Lövinger Sándor és Strobenz Béla a IV. oszt.-ból, a kik mind 4 méteren felül, de 5 méteren alul, több kevesebb centiméternyi eltéréssel ugrottak. Az intézet segitő egyesülete, amely fennállásának ötödik évét töltötte be, ez évben tetemesebb összeggel gyarapodott. Néhai Koller József vagyonának felét: 2294 frt, amely időközben 2300 frt-ra növekedett, beszállították az egyesületi pénztárba. Segélyeztek 16 tanulót ruhaneművel, 55-öt pedig tankönyvekkel. Sajnos, az egyesület tagjai ez évben sem szaporodtak. Az áldásos intézménynek mindössze 46 rendes és 2 pártoló tagja van. A taneredményről már megemlékeztünk, még csak hozzátesszük, hogy mindenből jeles osztályzatot nyertek : az I. osztályban Hahn József, Lévárdi Ferenc és Selymessy Kornél, a III. osztályban: Zoller Endre. Hogy az értesítő, amennyiben a szorosan vett és előirt statisztikai részen kivül semmi egyebet nem tartalmaz s igy, miként boritólapja : kissé szürke, — már emiitettük. Censor. öntudatlan vonzódás, nem sejtett szerelem ; ezek nyomában mennyi csalódás, kin és gyötrelem ; mindez megaranyozva a gondtalan iíjuság költői és naiv hajlamaitól. E bájos kép az, a mely azon kor emlékének megfelel. Az érettségi után, e zárókőnél, ott kezdődik az életiskola, a tapasztalás; ott kezdődik a szabadabb mozgás, az öntudatos cselekvés; ott kezdődik a küzdelem a kitűzött célokért, a küzdelem a létért. Addig nagyjában mindnyájan egyenlőek vagyunk, de azon túl már az egyéni tulajdonságok, vagy a szerencsés helyzet és véletlen folytán nagy különbségek állhatnak elő. Az érettséginél kezdődik sokaknak boldogulása, némelyeknek sajnálatos elzüllése. Örömmel látom, hogy ez utóbbi eset közöttünk elő nem fordult. És ha az ember elgondolja, hogy mily sok, addig nem is sejtett veszedelem környékezi az életben, csak akkor látja, hogy mily nagy köszönettel tartozik azoknak, akik jellemét edzeni, kötelességtudását fejleszteni annak idején a kellő szigorúsággal törekedtek. Volt tanáraink azok a férfiak, akik hálánkat a legnagyobb mértékben megérdemlik. Azéi t, azt hiszem mindnyájunk gondolata és érzelme jut kifejezésre, midőn a mai alkalommal hálás szívvel emlékezem meg volt tanárainkról és közöttük volt igazgatónkról, Fehér Ipoly ő méltóságáról, a ki mint panonhalmi íőapát a magyar egyházjog szerint közjogunkban ez idő szerint oly kiváló állást foglal el és fényesen tölt be. De ma az együtt átélt bájos ifjúkorban keletkezett barátságot is ünnepeljük. Mi a barátság ? Ha igaz az, hogy a szerelem a sziv virága, akkor a barátság e virág himpora. Az emberi sziv e két nemes érzelme természetes, igaz és örök. Ezek védik a gyöngét, felemelik az elbukottat, sokszor még a bűnt is menthetővé teszik ; ezek sarkalják hatalmas tettekre az erősét. Különösen a barátság az, mely a bámulatos és nagyszerű önfeláldozásnak annyi megható példáját mutatja; ez buzdítja a tiszta célok elérésében együttműködésre az embereket és viszont a magasztos eszmények tiszteletéből a rokonérzésű keblekben észrevétlenül keletkezik. A barátság az a tisztító tűz, melyben a lélek megszabadulva az önérdekhez tapadó salaktól, előáll a jellem egyik legszebb vonása: az önzetlenség. A barátság megszentelt fogalomnak látszik csupán és mégis csodálatos valósággal egyesíti magában az emberi sziv legtisztább érzelmeit, a lélek kiemelkedő vonásait és a legnemesebb tetteknek az inditó oka. Továbbra is ily tiszta és hű barátság fűzzön Össze minket, hogy midőn a haza és a társadalom iránti kötelességek hivséges teljesítésével közülünk bármelyik is sikert ér el, az mindnyájunknak igaz és őszinte örömet szerezzen. Ily értelemben ürítem poharamat mindnyájunk boldogulására és soha meg nem szűnő barátságára. A húszéves találkozóhoz. Esztergom, julias 12. Legutóbbi számunkban, helyszűke miatt, nem közölhettük azt a szép, tartalmas beszédet, amelyet* dr. Lázár Lajos képviselőházi elnöki fogalmazó a husz évvel ezelőtt főgimnáziumunkban maturáltak bankettjén mondott. A szép nap emlékéül ime itt közöljük azt: Kedves Barátaim ! Engedjétek meg, hogy a mai nap jelentőségét néhány szóval méltassam. A mai nap ránk nézve az emlékezésnek és a barátságnak ünnepe. E két eszme, vagy talán érzelem az, a mi minket arra késztetett, hogy ma ide jöjjünk. Egyrészt, mint mondám, az emlékezésnek kell, hogy szenteljük a mai napot, mert ma üljük 20-ik évfordulóját azon eseménynek, mely mindenki életében nevezetes fordulópontot képez. Hiszen az érettségi vizsga, hogy úgy mondjam, záróköve a gondtalan ifjúságnak; a mi az előtt van, annak kezdete az idyllikus és boldog gyermekkorba vész; az érettségi előtti korban történik az indulatoknak első szárnypróbálgatása. Mennyi érzelem, rajongás, lelkesedés, mennyi — Frigyes főherceg Esztergomban. Frigyes főherceg, az 5-ik hadtest parancsnoka ma reggel Pozsonyból városunkba érkezett, hogy szokásos évi szemléjét megtartsa. A szemle hosszas volt s utána a fenség teljes megelégedésének adott kifejezést. Délben a tiszti étkezőben ebédelt, mialatt az ezredzenekar játszott. A délutáni gyorsvonattal utazott el. — Küldöttségünk Budapesten. Lukács László pénzügyminiszter tegnap délelőtt II órakor a képviselőház miniszteri szobájában fogadta vármegyénk küldöttségét, amely a pénzügyigazgatóságnak városunkban mielőbb való felállítását kérelmezte. A küldöttség Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt: Andrássy János alispánból, Frey Ferenc, dr. Hulényi Győző, Kobek István, dr. Komlóssy Ferenc országgyűlési képviselőkből, Kollár Károly polgármesterhelyettesből és dr. Fóldváry Istvén városi főügyészből állott. A főispán hosszabb beszédben, az ő ismert nagy ékesszóllásával világította meg a kérelmet, ismertetve amaz okokat is, amelyek mellette harcolnak, amig az alispán írásban ís átnyújtotta a vármegye kérelmét. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a pénzügyigazgatóságok felállítása törvényben van szabályozva s igy me.