Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-01 / 1.szám

gyárak s a halászati jog bérbeadására beadott jelentéseire vonatkozólag úgy határoztak, hogy az új téglagyár 190 frt. bérét — bár kisebb az eddiginél, de tekintettel a dunamenti modern gyárak nagy konkurrenciájára s az épitkezések megkevesbedésére, acceptálják, ellenben nem fogadták el Schwarcz Adolfnak IOO frt ajánlatát az öreg téglagyárra. (Az eddigi bér 310 frt. volt) már csak azért sem, mert Eggenhoffer Ernő utó­lagosan 120 frtot ajánlott meg. Új árlej­tést hirdetnek s egyszersmind megbizzák a gazdasági tanácsost, hogy a gyárépü­letnek nyári major céljára való átalakí­tása előnyeiről a gazd. bizottsággal tárgyaljon s együtttes jelentést te­gyen, vájjon a gyár Örök áron való el­adása nem volna-e a legelőnyösebb. Niedermann József felszólalására figyel­meztették a gazd. tanácsost, hogy ily árlejtéseket ne az utolsó hónapban, de legalább fél évvel előbb tartsa meg. A halászati jognak 70 frtért Borz Ferenc­nek való bérbeadását jóváhagyták, több földrész bérbeadásával egyetemben. A kaszárnya kivüli utcák Sinka Fe­renc által történt csatornázása és köve­zése rég függő ügyében úgy határoztak, hogy még egyszer megkisérlendő Sinka vállalkozóval a leszámolás, amely ha nem sikerülne, a mérnök készitsen költség­vetést a követelt pótlásokról, hogy azok összege a vállalkozónak még járó ösz­szegből levonassék. Az abszolút többséget kivánó ügyek az ülés végére tétettek át s akkora si­került is a szükséges többséget összeto­borozni. A főkáptalan tulajdonát képező szent­tamási helypénzszedési jog megvételét íO,ooo frtért 91 szavazattal kimondották, úgy hogy a vételár 1900-tól kezdve 20 J év alatt amortizáltassák s a piac a jövő évre bérfizetés, vagy a megfelelő kama­tok fejében vétessék át. A zöldtó lecsapolásához szükséges kenderföldek megvételét ugyancsak 91 szavazattal határozták el. Végül kicsavarták a Grünwald-céggel való leszámolás kígyójának régóta szi­szegő fejét. Még pedig a jogügyi bizott­ság igazán nagy szaktudással, lelkiisme­retséggel és megfontolással szerkesztett terjedelmes javaslata alapján. Eszerint — tekintetbe véve a mult számunkban már felsorolt okokat — a cég óvadékából az igazolható hibákra és hiányokra 1500, a már eddig, a vállalkozók helyett és ér­dekében teljesitett kiadások fejében pe­dig 400 frtot levonnak, a többit kiadják. A képviselőtestület végül — miután ezt az elnök megtenni elfeledte — az el­nöknek kivánt boldog újévet. A kívánság nem volt szatirikus. Praesens. A Kaszinó közgyűlése. Esztergom, december 29. Hagyományos szokás szerint karácsony második ünnepén tartotta a cKaszinó* ezúttal már Ötvenharmadik évi közgyű­lését, oly érdeklődés mellett, amilyent már évek óta nem láttunk. Egyáltalán örömmel tapasztaljuk, hogy a művelt s hangadó közönsége ez előkelő egyesü­let iránt, amely ugy tónusánál, törekvé­sénél és közönségénél fogva félszázad óta a vezető szerepet játssza társadalmi életünkben, ujabban a régi, megérdemlett meleg érdeklődéssel kezd viseltetni, amelyet igy csak egyelőre sikerült kicsi­nyes intrikákkal megzavarni. Az egyesület életének ujabb fellendü lését, igazi reneszánszát reményeljük attól a változástól is, hogy a tavaszszal a Kaszinó a lőrinc-utcai bérházban oly megfelelő, pompás helyiséget talál, amely egy fővárosi előkelő ily egyesület leg­kényesebb igényeit is kielégítené. A közgyűlést illető fokozottabb ér­deklődést az a körülmény is okozhatta, hogy az érvénybe lépett uj alapszabá­lyok értelmében ezúttal tizzel több vá­lasztmányi tag volt választandó, valamint üresedésbe jött a titkári állás is, ameny­nyiben eddigi buzgó és szakavatott betöl­tője : Rudolf István egyéb elfoglaltsága miatt annak további ellátására semmi­esetre sem volt hajlandó. (Elnöki megnyitó.) Az elnök gyengélkedése miatt meg nem jelenhetvén, a közgyűlést dr. Föld­váry István igazgató nyitotta meg igen sikerült, tartalmas s mindenkire különös közvetlenséggel ható megnyitó beszédben, amelynek rövidségét azzal indokolta meg, hogy a megnyitó beszédek a gyű­lésekben olyanok, mint a könyvekben az előszó ; régi szokásból ott kell len­viök, de a közönség csak átlapoz raj­tuk. A beszéde után felhangzó hosszas, lelkes éljenzés azonban meggyőzhette arról, hogy csak az előszótól függ, váj­jon az olvasó unalmasnak és felesleges­nek találja-e, vagy sem. A megnyitóban bizonyos melankoliá­val emiitette meg, hogy társadalmi éle­tünk fejlődésében nincsenek markáns jelek. Nagyon normális, egyenletes az, sőt talán jobban mondva : az e téren megkezdődött dekadencia folytatása. E dekadenciát természetesen az egyesület is megérzi, de annak — mint mindenütt — külső okai vannak. S ha ezt tekin­tetbe vesszük, ha az egyesület sikereit mér­legeljük, aránylag meg lehetünk elégedve; nincsen okunk panaszra. Az egyesület megtartotta eddig szerepét, megmaradt, ami mindég volt, a társas élet mérv­adó faktorának. Minél sivárabb odakünn a politikai élet, annál jobban domborodik ki, kerül érvényre a közművelődési, társadalmi egyesületek szükségessége és nagy hi­vatása. Ezek a nemzeti művelődés és a finomult társadalmi fejlettség góc­pontjai, amelyekben a társadalmi élet lüktető tényezői összefutnak. A mi kaszinónk félszázadon túl ápolja immár a hazafiság" Veszta-tüzét s cz két- j szeres kötelessége a mai áldatlan viszo­nyok között. Hogy ezt felemlíti, ez nem politika, inkább elaggódás, elgondolko­zás ; ez több, mint politika, ez hazafiság. Ebben az árnyékban most van kivált szükség enyhe, barátságos otthonra, bi­zalmas összejöveteli helyre, amely a vi­harokkal szemben a hazafiasság védbás­tyája legyen. Ilyen volt és maradjon is a Kaszinó és midőn az ülést megnyitja, csak arra kéri a tagokat: támogassák, ápolják, fejleszszék az egyesületet, mert ez a mi társas életünk centruma. (Titkári jelentés.) Következett Rudolf István titkár nagy gonddal és érzékkel szerkesztett évi je­lentése, amelynek bevezető részében lelkes és hazafias szavakkal emlékezett meg a szabadságharc aranyjubileumáról és mély megilletődéssel s fájdalommal a genfi tragédiáról, indítványozván, hogy a Kaszinó az Erzsébet-szobor felállítá­sának költségeire saját kebelében gyűj­tést rendezzen, ekkép is dokumentálván, hogy minden hazafias mozgalomból részt kér magának, Jelentése további folyamán felemlítette, hogy az elmúlt év egyesületi élete még mindég csendesebb volt, mint szerettük volna. Mivel azonban az egyesület tag­jainak létszáma — daczára, hogy váro­sunkból 15-en eltávozván, az egyesület­ből kiléptek — csupán 2 taggal fogyott, ami a nagy közönség szinpatiájának min­denesetre fényes bizonyítéka, az élette­lenséget részben annak tulajdoníthatjuk, hogy a tagok sorában még mindég hiá­nyoznak többen, akik mint számottevő férfiak, az egész társadalom vezetésére kötelezve lennének. Az ellettél enség azonban főleg ama hangulatnak követ­kezménye, amely már néhány év óta az egész város lakosságát fogva tartja. Hiányzik általánosan a jó kedv, stagnál a meleg érdeklődés a közérdekű esemé­nyek iránt, nincs meg az az intim, szinte családi érdeklődés, amely azelőtt a pol­gárokat összefűzte. Ez állapot megvál­toztatásán közreműködni volna a Kaszi­nónak, mit elsőrangú kultúrintézménynek feladata. Az egyesületi élet pangásának részben a jelenlegi clubhelyiség alkalmatlan volta is okozója volt. E miatt — a titkár in­dítványára — már a mult évi közgyűlés felhatalmazta a választmányt egy jobb, kényelmesebb és modernebb helyiség bérbevételére, ami sikerült is a takarék­pénztári uj bérházak egyikében. A helyi­ség bére évi 1200 frtra rúgna s a föld­szinti kávéház és vendéglő bérlője, a kaszinói vendéglősi jog és játékpénz szedése ellenében, a helyiségek tisztán rendbentartására, fűtésére és világítására is vállalkozik. Az uj egyesületi helyiség a bérházcso­port 5-ik házának első emeletét teljesen elfoglalja. Ablakai részben a Lőrinc-utcára részben a kis-Dunára nyílnak. A rendes főbejárat a folyosón át az előszobába, ebből — mindenütt szárnyas ajtók — nyílnak az olvasó-, billiárd-, szalon- és kártyaszobába, ebből az étkezőbe. Va­lamenyi mérete sokkal elŐnyösebb™ az eddiginél, igy pl. az erkélyes, négy ab­lakos szalon területe 90 • m. (eddig 63), hossza 18-60 (n), szélessége 6*8o (5*80). Az étkező és kártyaszoba rendes jnapi használat alkalmával diszes, fából készült fallal lesz elválasztva a szalontól, ez mulatságok alkalmával eltávolítva a szalonnal egybeolvadna. A színpad 8 méter mély s 2 öltözője van. Igy a club­nak Összesen 15 helyisége lesz. A jelentés ezátán nagy elismeréssel em­lékezett meg a műkedvelő gárda előadá­sairól, a két társas vacsora is igen láto­gatott volt. Végül a titkár — állásától való megvá­lásának okait előterjeszcvén — azon óhajának adott kifejezést, hogy őrizze meg az egyesület továbbra is nemes hagyományait, komolyságát s akkor bi­zonyára sikerülni fog, mint a múltban, úgy a jelenben is megmaradni a magas nívón s távoltartani falai közül minden társas egyesület, minden társas élet biz­ton megölöjét: a politikai és felekezeti viszálykodást. A hosszas, lelkes éljenzés elhangoztá­val, a közgyűlés — az igazgató indít­ványára — a jelentés propozicióit egy­hangúlag elfogadta s a titkárnak — aki­nek különös az új clubhelyiség meg­szerzése kívül igen nagy érdemei vannak, valamint a műkedvelőknek, háznagynak stb. jkvi köszönetet szavazott. (A választás.) A számvizsgálók jelentése tudomásul vétetvén s a jövő évi költségvetés meg­áll apittatván, következett Obermayer György korelnök vezetése alatt a vá­lasztás, amelyben 60 tag vett részt. Megválaszttattak elnöknek : Kruplanicz Kálmán. Igazgatónak : dr. Fóldváry Ist­ván. Titkárnak: Istvánffy Elemér. Ügyésznek: dr. Burián János. Háznagy­nak: Nagy Pál. Pénztárosnak: Zsiga Zsigmond. Könyvtárosnak: Klementis Zsigmond. Az új választmány tagjai: dr. Aldori Mór, dr. Berényi Gyula, Büttner Róbert, Bleszl Ferenc/, id. Brenner József, Csu­por István, Frey Ferencz, Hartmann Gusztáv, dr. Helcz Antal, dr. Hulényi Győző, Hübschl Alajos, Ivanovics Béla, Kollár Mihály, Kollár Péter, Maiina La­jos, Mattyasovszky Vilmos, Meszén a Kál­mán, Munkácsy Kálmán, Niedermann József, Niedermann Pál, Obermayer György, dr. Prókopp Gyula, Reviczky Győző, Reusz József, Rudolf István, Ru­dolf Mihály, B. Szabó Mihály, Schön­beck Mihály, Véghelyi Ödön és Vojnits Döme. A választás megtörténtével Oberma­yer György, az egyesület e veterán, erős oszlopa üdvözölte a megválasztot­takat és különösen szivükre kötötte a a tagoknak az egyesület pártolását most, midőn kényelmükre mindent megtettek. Végül elárverezték a hírlapokat; a he­lyieket a jövőben nem adják el, hanem az év végén beköttetik. Riporter. Az uj fogyasztási adórendszerhez. — Az érdekeltek figyelmébe. — Esztergom, december 31. Váczy Gyula helybeli pénzügyőri biztos, lapunk utján a következő figyelmeztetést intézi az érdekelt közönséghez: Az 1898 évi XV- és XVII. t. cz. s az ezek végrehajtására vonatkozó utasítá­sok értelmében a szeszitalmérési, czukor­fogyasztási és söritaladó fizetésének azon módja, hogy az az adószedésre jogosí­tottnál (város, község) fizettetik, — 1898, év deczember hó 31-ével megszűnik, s 1898 év január hó i-tŐl fogva mindazok kik 5000 hectoliter foknál (50—60 hec­toliter) kevesebb szeszt (pálinkát), 50 mé­termázsánál kevesebh czükrot, „vagy 50 hectoliternél kevesebb sört szereznek be, az ezek után esedékes adókat nem fizetik a városnál, vagy községnél, mint eddig, hanem ezen adók az eladók által fizet­tetnek meg, kik is az általuk már lefize­tett adót vevőnek a vételárba felszá­mítják. Mindazon kereskedők, szatócsok, korcs­márosok, stb., kiknek 1899. év január hó i-én 10 liter alkoholnál (szesz, pálinka stb.) 25 liter sörnél, 50 liter likőrnél, 20 klgr. czukornál, s mindazon magánosok kiknek 5 liter alkoholnál (szesz, pálinka stb), 25 liter likőrnél, 5 liter sörnél, és 10 klgr. czukornál több van készletben, mivel a fen'ieknél több mennyiség pót­adó alá esik, tartoznak a készletben levő mennyiséget 1899 év január hó i-től 3-ig az illetékes pénzügyőri szakasznál (Esz­tergomban, Kis-Piacz-tér. Heischmann-féle ház, Bátorkeszin a pénzügyőri laktanya) az ugyancsak megveendő 2 drb. bejelen­tési nyomtatványon bejelenteni. A beje­lentés elmulasztása az adó és annak négyszeresétől nyolczszorosáig terjedhető birsággal büntettetik. Az esetleges felvi­lágosításokat ugyanott a pénzügyőrség adja meg, A szeszfőzők az általuk fő­zendő pálinka után a szeszforgalmi adót a szesztermelési adó lefizetésekor — te­hát előre is fizethetik, a mi csak elő­nyükre szolgál, mert ez esetben nem lesznek kénytelenek a termelt szesz után járó forgalmi adó megfizetésé végett az illető kir, adóhivatalnál még egyszer meg­jelenni. Adótételek: Szeszforgalmi adó : 100 hectoliter alko­hol 15 frt. — kr. (likőrnél 2 frttal több) Söradó: hektoliterenkint 5 » — * Czukoradó métermázsánként 6 » — « Czukorkaadó » 5 * — * Kandirozott gyümölcsadó métermázsánként: 4 » — » Csokoládéadó mmként: 3 » 5° » Esztergomban, 1898. decz. 21-én. Váczy Gyula p. biztos, Esztergom, december 31. AZ „^SZTERGOM ÉS ^IDEKE 1 ' SZERKESZTŐSÉGE.

Next

/
Thumbnails
Contents