Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-15 / 5.szám

vennénk tudomást e hirről, mert a kö­zönség túlnyomó, legalább is a közügyek iránt komolyan és hivatottsággal érdek­lődő része nagyon jól ismeri a városházi viszonyokat, azt a nagyon is sok tevést s a legnagyobb jóakaratú buzgalmat, de hogy mégis reflektálunk a közleményre, egyedüli oka, hogy az »Esztergomi Köz­löny* homlokán ezt a sokat jelentő és súlyt kölcsönző címet viseli: »Esztergom­vármegye hivatalos lapja.* Mindenekelőtt konstatáljuk, hogy Esz­tergomvármegye hivatalos l*.pja az érin­tett megyei ügyről téves, vagy legalább is felületes értesülést szerzett. Ez év első napjaiban, ha jól emlékezünk, f. hó 5-én vettük ugyanis az 15174/898 számú alis­páni végzést, amely azt mondja, hogy mivel az emiitett cikkben felhozottak legnagyobbrészt általános természetűek s már csak azért sem alkalmasak a to­vábbi hivatalos eljárásra, mivel a szerzők megnevezve nincsenek, mégis a város közönségének érdekében az alispán úr a legmesszebbmenőleg óhajtván eljárni, fel­hatalmazza a szerkesztőséget a szerzők megnevezésére, hogy azokkal — esetle­ges ellenészrevételeik jegyzőkönyvbe vé­telére — a polgármester igazoló jelenté­sét közölhesse. Egyszersmind a cikkben felhozott egyik vádat oly természetűnek találván, mely a fegyelmi törvények súlya alá esik, felhívja a polgármestert, hogy a vádlottat az ügy érdemére vonat­kozólag jegyzőkönyvileg körülményesen hallgassa ki s a jegyzőkönyvet hozzá 8 nap alatt terjeszsze be. Mivel pedig mi az alispáni felhívásnak eleget teszünk, s mivel a polgármester a bekivánt jegyzőkönyvet még nem ter­jesztette be, az ügy befejezve egyáltalán nincs s igy a cikk vádjait alaptalanok­nak mondani kissé korai, úgy szintén az alispán úr >meggyőződéséről* szóllani. Lehetséges, sőt elismerjük, hogy a vnyilt kérelem*-ben felhozottak oly álta­lános természetűek, (meg is mondtuk a | kérelem előterjesztőinek) miszerint további hivatalos eljárásra nem alkalmasak, tud­juk, hogy e tekintetben precziz parag­rafusok intézkednek, — de hogy alap­talanok lennének, határozottan tagadjuk, mert ez esetben, a mi nyomdafesté­künk nem fogyott volna reájuk. lalt meg egy öregebb paraszt — de hát lásd, a dolgos kezünk megadja nekünk, hogy megelégedettek vagyunk, kincsek után nem áhítozunk, az anya, az apa megszerzi a gyárban, hogy telik az enni­valóra, a ruhadarabra, ha nem is módo­san, de mi azt nem is kívánjuk és nagy lelki gyönyörűségünkre szolgál, ha cse­lédeink egészségesek és szeretjük itt mi egymást, istápoljuk azt akinek szüksége van reá, hát nem Isten ellen való bűn lenne többet kívánni, mint a megelége­dést . . . Vas Barnabásnak nem akadt munkája. Lemondással látta, hogy ezen falu népe nem érett még meg a »nagy eszme* megértésére. És ez az ember, a ki megszokta a forró szenvedélyek folytonos körülhullám­zását, kinek lelki szükségévé vált a gyű­lölő izgalom, az elkeseredés szitása, az indulatok felkorbácsolása, itt ebbe a hall­gató faluba csak emészthette magát e gyötrő érzésektől. A tépelődés vett erőt rajta. A meg­rontott vér nem hagyott nyugeot neki, elvadult gondolatai bennrekedtek agyá­ban, lelkülete folytonos remegésben volt a kielégítést nem talált haragtól. Vas Barnabás mindenáron megakarta találni a pillanatot, a mikor megnyugtathatja, kitombolhatja magát. (Folyt, köv.) Azt hisszük: három éves működésünk alatt azt az egyet legalább beigazoltuk, hogy a vádaskodás nemcsak nem kenye­rünk, de hosszú, talán túlságosan is hosszú és türelmes várakozás után léptünk csak fel erősebben a városházi gazdálkodók és adminisztrálok ellen s akkor ís min­den esetben pozitív, biztos, aktákból vett adatok alapján. Ott vagyunk min­den közgyűlésen, megbízható információt szerzünk minden bizottság minden ülésé­ről s amit irunk, csak hiteles akták betekintése után irjuk. így öndicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy a városházi ügymenet minden részéről teljesen tájé­kozottak vagyunk, tájékozottabbak, mint­sem sokan óhajtják, Es ez az első kellék egy hírlapnál, egy szerkesztőségnél, amelynek minden sora a nyilványosság elé kerül s amelynek igy minden szaváról számolni, minden állításáért helytállni kell. Lám, az »Esztergomi Közlöny* igen tisztelt szerkesztője is, amig hivatala Bottyán János palotájában tartotta, amig principálisa a jelenlegi polgármester volt, amig ott az adminisztrációt, munkássá­got, ügymenetet állandóan és közelről látta, homlokegyenest ellenkező véle­ményben volt, mint ma. Ez irányban ismételten megnyilatkozott előttünk is, de legékesszólóbb bizonyság állításunkra maga az > Esztergomi Közlöny*, amely ben a jelenlegi városházi régimé s annak feje ellen ismételten sokkal erősebb, in­tenzivebb, személyesebb támadások jelen­tek meg, mint akár a >nyilt levél*-ben, akár lapunk bármely más cikkében. Mi, kik ma is közvetlen közelről, a legéberebb figyelemmel, de a köteles tárgyilagossággal szemléljük a város­házi eseményeket, nem vesszük észre, hogy az áldatlan viszonyok örven­detesen megváltoztak volna, mindazáltal szívesen kijelentjük, hogy ha az »Esz­tergomi Közlöny« pozitív adatokkal, té­nyekkel bebizonyítja előttünk, hogy a távoli szemlélő jobban meglátta az igaz­ságot, készséggel vele énekeljük a pol­gármesterről elhangzott himnuszát. Megjegyezzük még, hogy ha a város­házán oly nagy tevékenység és buzgalom lakozik, aligha hangzik el a főispán és az alispán úr újévi beszéde, aligha adó­dik alig pár hóval ezelőtt a szigorú al­ispáni ukáz az x-szer való eredmény­telen sürgetések miatt, aligha terjesztő­dik fel a tavalyi közgyűlésről az a ke­mény, komoly, a városházi viszonyokat legfeketébb színben ecsetelő határozat a belügyminiszterhez, aligha szerepel ma is a fegyelmi ügyek negyedévi kimuta­tásában a város a legtöbb tétel­lel s aligha kell magának a városi fő­ügyésznek — hivatalos kötelességéből kifolyólag — kollégái ellen folytonosan állást foglalni. (Ha jól emlékezünk, az E. K. is foglakozott ez ügyekkel). S hogy egyebet ne említsünk, az oly nagy buz­galom mellett a város jövő évi költség­vetése tárgyalható lett volna a decem­beri megyei közgyűlésen. Ami a függő kölcsönök kérdését illeti, szabadjon az »Esztergomi Közlöny* vé­leménynyilvánítását legalább is korainak tartani. A legutóbbi városi közgyűlésen kílencvenegyen voltak jelen, közöttük igen szép számmal komoly, képzett, könnyű felfogású és higgadt' Ítélőképes­ségű férfiaks ezek mondották ki, hogy az odiózus ügy ma oly zavaros, hiányosan elő­készített, — a legfontosabb számadások és okmányok hiányoznak, — hogy tiszta képet róla egyáltalán nem lehet alkotni. Ezért adtak az ügy előkészítésére hat­van napi haladékot s ez előkészítés azóta vajmi kis mértékben haladt előre. Pedig kilencvenégy pár szem még is világo­san láthat. De ez ügy felemlitését és abban véle­ménynyilvánítását a vármegye hivatalos lapjában tapintatlanságnak is tartjuk most, amidőn köztudomású, hogy a főispán úr — a belügyminiszter felhívására — ugyanez ügyben a legszigorúbb vizsgá­latot rendelte el, amely még csak kez­detén van. A lap időelőtti állásfoglalá­sát tájékozatlanok félremagyarázhatják, a roszakarat kihasználhatja s akik javára szól, azok hanyagságuk, mulasztásaik, eddigi slendrianitásuk approbációjának tarthatják. Erre pedig bizony, bizony semmi szükség sem volt. Aucun. «_yi iiiilMiiJii V l IJI OMR DÉD HMMNMM W CVEBHaoej gaKIBfeMn — Személyi hirek. Dr. Walter Gyula apát-kanonok, primási irodaigazgató szer­dán Budapestre utazott, hogy a szabad­ságidőre távozott Kohl Medárd titkárt helyettesítse. — Leosini, a h. é. vasút r. t. igazgatója f. hó 12-én városunkban tartózkodott. — Sub auspici is regis. Zubriczky Aladár ürményi adminisztrátort, volt vízi­városi segédlelkészt legközelebb sub aus­piciis regis avatják a theologlai fakultás tudorává. — Esküvő. Tegnap volt az osztrák császárvárosban esküvője kedves kolle­gánknak: Brenner Ferencnek szép meny­asszonyával : waldthurmi Lang Ilonkával. A fiatal pár az esti gyorsvonattal haza­érkezett. — Kinevezés. A belügyminiszter Mar­ton Vilmos segéd-jegyzőt Nyergesujfalun j helyettes anyakönyvvezetővé nevezte ki.! — Rózsaszinű rovat. Kecskeméthi Pethes Béla jegyet váltott özv. Faragó Alajosné, jakabfalvi Kaszab Franciska úrhölgygyei. j — Ötven ÓV. Holnap lesz ötvenéves | Szabó József házipénztaros. A várpsi tisztviselőkar felhasználja ez alkalmat arra, hogy kollegiális szeretetéről bizto­sítsa a jubilánst,** — A Kaszinóból. A Kaszinó műked­velő gárdája a farsangban első előadá­sát február hó i-én tartja. Ez alkalom- j mai a »Három kalap* kerül szinre. i — Erzsébet liget. Bonifert Alajos pi-! lismaróthi lakos megfellebbezte a községi! képviselőtestület ama határozatát, hogy! az elhunyt királyné emiékére a vallás-1 alapítványi major megett létesítsenek fás ligetet azzal az indoklással, hogy az a 1 hely szemétdomb. A fellebbezésben az alispán fog dönteni. — A Kath. Körből. A »Katholikusí Kör« a farsaug folyamán két estélyt ren­dez, egyet január 21-én a »Fürdó« ven­déglőben, amely a katonai zenekar hang­versenyével fog kezdődni, s egyet febr. 13-án, amelynek programmja egészen hu­moros lesz. — Az új kórházgondnok. A kórház­bizottság csütörtöki ülésén tette meg javaslatát a közkórházgondnoki állásra. Első helyen kandidálta Mattyasovszky Gyulát, másodikon Gottmann Istvánt, har­madiknak Kottra Károlyt. A tanács mai ülésén négy szavazattal három ellen Mattyasovszky Gyula, nyug. állami tisztviselőt választotta meg. A titkos szavazás eredménye nagyon meglep ben­nünket, Mikor fiatal, tetterős, e hivatalra ambicionáló embert kaphattak volna, — eltekintve egyéniségtől— a közérdek szem­pontjából bizony vétkeztek a szavazók, amikor családi, személyes okok alap­ján adták le szavazatukat. — A mezőgazdasági bizottság a vár­megyeházán ma tartotta idei alakuló közgyűlését, amelyen elnökké újra Heya Tivadart, alelnökké Usztanek Antalt vá­lasztották. — Az ipariskolai felügyelő-bizottság, amelyet különben már ujjá kellett volna alakítani, holnap d. e. a városház tanács­termében 10 órakor ülé t tart, |hogy a gazdasági ismétlő iskola tanári állásáról nagy elfoglaltsága miatt lemondott Sz'ól­gyémy Gyula és Neumayer Károly helyett { másokat válaszszon. — Otthon — villa. A Niedermann János úr által épített új villa a Kovács-patak­ban befejezéséhez közeleg. A liget leg­szebb helyen épül s találó elnevezése az: » Otthon-villa, mert az a hat csa­lád, amelynek a nyári hónapokban lakni fogja, igazán otthon fogja érezni magát. — Gyász. Németh József helybeli állomásfőnök neje, szül. Csonth Paula hosszú, kínos szenvedés után 47 éves korában ma reggel öt órakor elhunyt. A megboldogult uriasszonyt nagy rokon­ság gyászolja, közöttük veje : Rothnagel Ferenc városi főjegyző. A gyászesetről a következő jelentést vettük : » Alulírottak úgy a saját, mint az összes rokonság nevé­ben fájdalomtól megtört szívvel jelentik, a forrón szeretett hitvestársnak és leány­nak, a legáldottabb lelkű anyának, test­vérnek, nagyanyának és rokonnak Németh Józsefné szül. Csonth Pauünnak folyó évi jan. hó 4-én reggel 3 órakor, életének 47-ik s boldog házasságának 29-ik évében hoszas szenvedés után és az utolsó szentségek áj­tatos felvétele után történt gyászos elhuny­tát. A megboldogultnak földi maradványai folyó évi január hó 15-ik napján délután 3 órakor fognak a hallottas házban (vas­úti állomási épület) beszenteltetni, s a szab. kir. városi sírkertben örök nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat az elhunyt lelki üdveért ja­nuár hó 16-ik napján d. e. 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban az Ur­nák bemutattatni. Esztergom, 1899. január hó 14. Áldás és béke lengjen drága po­rai fölött!* — Halálozás. Lapunk volt szerkesztő­jét és ma is buzgó munkatársát: dr. Nóg­rádi Jenő urat, a győri Kereskedelmi Akadémia tanárát mély gyász érte. Apósa férfikora delén, rövid szenvedés után elhunyt. Haláláról a következő gyász­jelentést vettük: Alulírottak a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen férj, illetőleg apa, testvér, ipa- és sógornak dr. jenovai Jenvay Géza köz- és váltó ügyvednek folyó évi január hó n-én reggel 8 órakor életének 44 ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 13 án d. e. 10 órakor fognak a sümegi rom. kath. temetőbe nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szentmise áldo­zat folyó hó 13 án d. e. 9 órakor fog a sümegi rom. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Sümeg, 1899 január 11. Áldás és béke hamvaivá! özv. dr. Jenvay Gézáne szül. Menich Vilma neje, Jenvay Valéria, férj dr. Nógrádi Jenőné, Jenvay Géza, Aurél és László gyermekei. Dr. Nógrádi Jenő veje. — A »Kereskedő Ifjúság* önképzőköre január hó 8-án tartott estélyen felülfizet­tek : Maiina Lajos 4.20 kr. Schönbeck és Nagy Pál 3 frt., Boldizsár József 2.20 kr., ifj. Brenner Tózsef 2.20 kr., özv. Schalkász Fefencné, dr. Csernoch János, Király Sugella 2—2 frt., Fülöpp Manó 1.50 kr., Brutsy János 1.50 kr., Philipp Konrád, Báró Gudenus, Keményfi Kálmán Dániel, Berán Károly 1.20—1.20 kr., Páli Lajos ev. ref. lelkész 50 kr., Groszner József, Braunsteiner Mihály fia, Palásti Pál, Greffel János, Csupics Emil, Pfalcz József, Kurmer Antal, Meisler Já­nos, Falk Bernáth Dömös, özv. Mach Jánosné 1—1 frt. Dr. Fehér Gyula 70 kr, Sternfeld Rezső, Porgesz Béla, Roth Adolf, Békásy Rezső, Waldfogel József, özv. Kubiczáné, Jankovics Károly, Szal­kay József, Perlgrund Lipót, Balog Amb­rus, Szekeres Gábor, Bartal Samu, Schwarcz Adolf. Király Mór 50—50 kr, N. N. 40 kr., Iványi Géza 30 kr, Hirschhorn Nándor 30 kr, Fleischmann Mór, N. N., Kemény Mór, Szenovitz Gusztáv, Háhn Izidor, Szatzlauer Gyula, Rosenber Miksa, Kohn József, Falk Zsigmond, Kosik Ferenc, N! N„ Laiszky János, Fischer Lajos, Spicfc Ferenc, Wagner Géza, Kijánczy N, Werbisd Berthold, Nagy Endre, Marosy Ferenc 20—20 kr. Frey Ferenc 5 frt. fő összeg 53 frt. 40 kr. Fogadják a nemes szivü adakozók ez uton a rendezőség nevében hálás köszönetemet. Krausz Samu pénz­tárnok. — A sztgyörgymegei polgári olvasó­kör f, hé 8-án d. u 4 órakor tartotta rendes évi közgyűlését dr. Okányik La­jos elnöklete alatt, aki. lelkesítő beszéd kíséretében nyitotta meg a gyűlést. A tiszti jelentésekből kitűnt, hogy a kör a szabadságharc mult évi 50 éves évfor­dulójának megünneplésében tevékeny részt vett, többek közt előadván dr. Oká­nyikL. elnök által irt »Ui és jobbágy* c. eredeti színmüvet is. A tagoknak je-

Next

/
Thumbnails
Contents