Esztergom és Vidéke, 1899

1899-06-04 / 45.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. J£LŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre — — — — Fél évre— — — — Negyei évre — 12 kor. — fii. — 6 kor. — fii. 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN. Laptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők( Szécljenyi-tér, 330. szán). -jH Kéziratot nem adunk vissza. HÉA pénzügyigazgatóság Ugye. Esztergom, június 3. Legutóbbi számunk zártakor vettük s olvasóinkkal is közöltük azt az örvendetes hírt, hogy a kormány már a jövő évben felállítja városunkban a pénzügyigazgatóságot. Azóta időnk és alkalmunk nyilt e reánk nézve oly fontos ügyben bővebb információkat szerezni, amelyek arról győztek meg, hogy a hirnek mindenesetre van pozitív alapja, mégis abban a formában: hogy az intéző közök most foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a jövő évi budgetbe beállítandó két uj pénzügyigazgatóságot mely megyéknek adják s e tárgyalás közben komoly szóba került a mi vármegyénk is. E hir alkalmas arra, hogy mindenekelőtt a hivatal felállításának abszolút biztosságába vetett vérmes reménységünket kissé lelohaszsza. Hisz — egy s más fontos hivatal, új intézmény létesülésekor — de sokszor voltunk mi már szóban, anélkül hogy az emlegetésnél tovább jutottunk volna. Szererencsétlen politikai konstellációnknak, a leszereAz .Esztergom és Vidéke" tárcája. Kevesebb a kaszárnyába. Valahonnan Levél ment a kaszárnyába ; Aki irta, Könnyet is hullajtott rája; Akinek szólt, Azt olvasta ki belőle: *Édes fiam, ma volt nálunk Egy lánynak az esküvője.« Valahova Levél ment a kaszárnyából, Akinek szólt, Azt olvasta az Írásból: »Édesanyám, Nyugodjék meg, nincs más hátra, Mindössze is egy legénynyel Kevesebb a kaszárnyába.*. Tóth Dezső. pelt nagyságokról való elfeledkezés hagyományos szokásának, főleg azonban ama körülménynek tulajdoníthattuk ezt, hogy igazán ennivaló indolenciával mindég ezüst tálcán élénkbe kínálva vártunk oly előnyöket, amelyekért más városok szívósan, kitartóan s minden erejükből, minden eszközt megmozgatva küzdöttek. Éppen ezért a vett információk másrészt alkalmasak arra is, hogy hagyományos közönyösségünkből most még kihasználható időben, ha mindjárt a tizenegyedik órában is, felrázzanak s okulva a multakon, okulva más értelmesebb, agilisabb és önérdeküket jobban szivükön hordó szomszédaink eléggé ékesszóló példáján : azonnal teljes erővel komoly akcióba lépjünk. Azonnal, mondjuk, mert — beavatott forrásunk szerint — a székhelyek kérdésében való döntés, még a budget összeállítása előtt meg fog történni. Teljes erővel, mondjuk, mert eredményre, sikerre egy ily nagyobbszabásu állami hivatal elnyerésénél még alig volt oly kedvező kilátásunk, amilyen most van. A pénzügyi közigazgatás szerveim egy inra fiúról. — Az >Esztergom és Vidéke< eredeti tárcája. — Elsetétült körülötte minden. Tántorgó lépésekkel ment a város felé a temetőből, ahova most vitték ki anyját. Szemei megtelnek könnyel és sir. Siratja az anyját, a napszámos asszonyt, aki eddig neki kenyeret adott és néha-néha kéthárom fillért, hogy rajta uj pitykéket vásároljon. — > Legyen neked is karácsonyod, eredj pitykéznüc — szokta volt mondani ilyenkor az asszony, rendesen, ha a szokásosnál többet ivott Schwarcz Jakabnál. Eszébe jut a gyermeknek, hogy tegnap óta nem evett; — érzi, hogy nagyon éhes. Azért siratja azt az asszonyt is, mert neki enni, inni adott és ugy gondolja, hogy nem hamar akad más, aki gcndoskodjék róla. Ha tudná, hogy talál olyan embert, aki ezután is ellátja kenyérrel, szalonnával, vasárnaponkint még főzött étellel is, bizony nem keseregne. De már ő ismeri az embereket, tudja, hogy közöttük a jószivü ritka, mint a fehér holló. Egyszer, mikor az anyja beteg lett és elfogyott az eleség a háztól, koldulni próbált. Bekopogtatott három helyen is. Két helyről elkergették, harmadikon a kutyát is reáuszitották. Most is, hogy cél nélkül bolyong az utcán és sírdogál, most sem kérdi meg tőle senki: >Szőlj fíam: mi bántja lelked ? Ki rontá meg kedvedet ? . . .< Odatámaszkodik egy sarokház falához, a honnan nagyon jól láthatja, hogy az zetének változásáról szóló 1889 évi XXVIII. t. cz. 3. §-a elrendeli ugyanis, hogy >lehetőleg minden vármegye törvényhatóság részére külön p. ü. igazgatóság állítandó fel.* Mikor e törvényt végrehajtották, negyvenkilenc vármegye kapott pénzügyigazgatóságot, amig tizennégy a szomszédos megyék valamelyikéhez csatoltatott, igy kebeleztettünk be mi is a budapestvidéki p. ü. igazgatóságba. A törvény életbelépése óta öt új pénzügyigazgatóság állíttatott fel, nyolc vármegyének pedig még mindig nincs pénzügyigazgatósága. A kormány azonban elhatározta, hogy successive e megyéknek is megadja a külön, önálló hivatalt. Már most, ha a nyolc vármegye viszonyait vizsgáljuk, minden objektív kritikus elfogja ismerni, hogy a körülményeket összevetve, vármegyénk az elsők közül való, amelye hivatal felállítását igényelheti. Szinte elegendő ok volna erre már magában az is, hogy a budapestvidéki pénzügyigazgatóság túlnagy, szétlapult, igy működése nehézkes s a felekre is időrabló s a különválás valóban kívánatos. De átellenes házban, az ablak mellett, mennyire dédelgetnek egy ölebet. Ott mosdatják, fésülik. Végig néz magán és megborzong, annyira undorodik szennyes mivoltától. Hirtelen erőt vesz rajta a tisztaság utáni vágy. Ugy szeretne ő is tiszta lenni, megmosdani, fésülködni. Mióta az anyja beteg lett, nem mosdott, az inge is olyan szennyes. Mennyivel szebb az a fehérszőrű tiszta állat, mint ő, a teremtés koronájának egyik csemetéje. — Bár csak én is kutya lennék — mormogta fogai között és elfordul, tovább megy, mert azt már olyan üres gyomorral, mint az övé, — hogy szemei kiugranak az éhség kinjátói — nem tudja végignézni: miként étetnek egy irigylésre méltó ebet. * Megszólalnak a harangok. A nagy komolyan mondja : Baj—van—baj ! A fertályos is jelzi, hogy mi baj van : Tűz— van—tüz! Mire a kis harang is sikit egyet: Viz—kell—viz ! Az emberek ezekből a jelzésekből megtudják, hogy baj van, mi baj van és hogy mi kell. Kocsikra kapaszkodnak tehát, a szegényebb fajta természetesen a kocsik hátuljára (ilyenkor kivételesen nem csapkod hátra a kocsis), a negy többség az apostolok lovára kap fel és együttesen meg, beszerzett adataink szerint, a p. ü. igazgatósággal nem biró megyék székhelyei annyira igénytelenek, hogy az uj hivatalhoz tartozó tizenöt-húsz intelligens család befogadására — a lakásviszonyok folytán — egyelőre képtelenek. Mig nálunk az uj építkezések folytán inkább lakásbőség állott elő. Mindezokoknál fogva erős a meggyőződésünk, hogy mielőbb meglehet kapnunk a nagyszabású hivatalt, ahogy Hontmegye már júliusban megkapja. De bár ennyi körülmény szól mellettük, azért, sőt épen azért nem szabad feleslegesnek tartanunk az utánjárást, mert ha magunk, ily anyagi és kényelmi szempontból fontos előny elnyerésére kellő érdeklődést nem tanúsítunk, hogy várhatjuk, hogy felülről érdeklődjennk irántunk. Ott azt az ajtót nyitják ki, amelyen kopogtatnak. A mielőbbi akcióban részt kell vennie úgy a törvényhatóságnak, mint a városnak. Fel kell kérni javukat mindég szivén hordó főispánunkat, hogy hatásos szavát ez ügyben a kormánynál felemelje, nyilatkozni, kérni kell a törvényhatósági bizottságnak épugy, mint a rohannak arra arra felé, a merre a vizespuskások és vízmentes hordósok száguldanak és miután egy, két, tizenhárom embernek kificamodik a keze, lába, nyaka, — odaérkeznek ahol legnagyobb a néptömeg, ahol asszonyok, leányok tördelik a kezüket; tépik a hajukat és jajgatnak, — hol a házfedelén lángok buvócskáznak, játszanak >kinn a bárány benn farkas <-t miközben pajkosan öltögetik egymásra piros nyelvüket. Most az egyik láng elbuvik a házfedél alá, mire a másik a háztetőn felül magasra nyújtja nyakát és kíváncsian nézi, vájjon hol üti fel újra a fejét, az elébb elbújt kis hamis. Várja, várja, de nem jön. — Hohó ! engem ugyan nem csapsz be; — gondolja, azzal — hopp ! — ő is a tető alá búvik. Most egy nagy recscsenés hallatszik. Bizonnyára meg fogta a kis huncutot, de a markában maradt az uszálya . . * Ujabb három cserép pattan fel és utána a lángok, duruzsolva, cicázva újra felugrálnak a tető alul. Azt a kereskedősegédet is ez a nem mindennapi látványosság és idegizgató zűrzavar vonzotta a tüz mellé, ez okozta azt, hogy a Füzy és Társa íüszeres és csemege üzletének kirakatát, amelyben épen rendezgetett, nem zárta be jól, hanem csak felületesen.