Esztergom és Vidéke, 1899

1899-06-01 / 44.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (44. szám.) 1899. június 1. meggátlására szabályrendeletet alkossak, van. szerencsém tisztelettel a következőt jelenteni: A nagyméltóságú m. kir. Belügyminister úr 49851/97. sz. a. kelt rendeletében már kiemeli, hogy >nem várhatom az elrendelt intézkedésektől azt, hogy azok, ha még oly szigorúan és mindenütt egyformán végrehajthatók volnának is, rövid idő alatt jelentékeny javulást eredményezhetnének, de igenis remélhetőnek tartom, hogy az intézkedések céltudatos alkalmazása és hol szükséges kibővitése és fejlesztése által idő multán számokban kimutatható eredmény lesz elérhető.* Ezeket szem előtt tartva, szigorú kötelessége minden hatóságnak a kitelhető legszigorúbb intézkedéseket elrendelni és azok pontos keresztülviteléről gondoskodni, hogy társadalmunkat a legveszélyesebb és legöldöklőbb betegségtől megmentsük. A tödővész városunkban egyedül több áldozatot kivan, mint u többi fertőző betegségek együttvéve. Összes halottjaink 2o°/

0 biztosan tüdővészben halt el. Szomojú statisztikai eredmény, de elé intő példa arrra, hogy kövessünk el minden lehetőt, hogy népünket e bajtól megmentsük. Sok és nehéz akadályok gördülnek elénk, mert mindenütt el van ismerve, hogy gümőkór két annyiszor fordul elő szegénysorsúak között, mint társadalmunk egyéb osztályai között együttvéve. A tüdővészes haláleset rossz levegőben lakó munkások között található, kik többnyire kicsiny zsúfolt lakásokban laknak. Ezek után amilyen könnyű kitalálni a tüdővész terjedésének okát, ép oly nehéz erélyes intézkedéseket egyszerre megtenni, mert alig van város az országban, melynek oly financiális viszonyai volnának, hogy csak megközelítőleg is eredményes intézkedéseket elérhetne. Az emberek gümőkórja elleni védekezés szoros összefüggésben van a gümőkóros állatokéval. Az emberek és szarvasmarhák gümőkórja azonos betegség lévén, a betegség emberről szarvasmarhákra és viszont közvetlen, vagy közvetett érintkezés utján átragadhat. A gümókóros tőgy a gümőkór élő bacillusait tartalmazza és ezért a gümókóros állatok nyers teje mindig fertőző, miért is a gümókóros és főleg a tőgy gümőkórjában szenvedő tehenek a tejtermelés céljaira fel nem használhatók. Általában ki kellen® oktatni a nagyközönséget arra, hogy nyers tejet soh' sem igyon, mert ha a tehén teljesen egészségesnek látszó is, mégis fertőzött virágos ágat s szivén lőtte magát, a leány ablaka alatt. Hiába tettek aztán sírjára már egész halom ákácvirágot! S ezóta az akácz a meghallgatott szerelem virága . . . Számlálhatlan percek óta elsuhant mesés szép kor : romanticizmus kora! Elszálltai, letűntél régesiég, mint ahogy minden, minden eltűnik s semmivé változik az idők forgatagában s a mulandóság törvényének semmi, de semmi és senki sem tud ellentállni. Mert a szerelem virága is elvirágzik egyszer; lehull, szertefoszlik. Eljő a nap, mikor az illatodba szerelmes ember, ki tegnap még mennyaszaszonyi pompával, illatban ragyogva látott, óh akáczfa: révedezve, szorongva fog keresni a mezőn, erdőn s csak egy kopasz ég felé meredő — még zöld levelét is rég elhullatott — vázat talál. — Az a szellő, mely május havában maga is szerelmes szavakat suttogott virágodnak: rég déli tájakon jár, aranysugaras datolya és narancsligetekben pajzánkodva. Helyette száraz, csípős szél rázogatja kiméletlenül csupasz ágaidat. * Vége! Vége a pünkösdi királyságnak. Vége a szerelemnek. Elsuhant már a szerelem hava is s a szerelem madara sem búg fájóan, édesbúsan. Ringó-rengő ákácbága is olyan hamar elvirágzott s a hófehér szűztiszta virágocskák lehullanak egyenkint, nesztelenül, bánatosan a sárba, minden szépnek, jónak, nemesnek örök végzetébe : a megsemmisülésbe. Bársony Gyula. lehet s igy az ember a nyers tej élvezete folytán mindig ki van téve a fertőzésnek. Mindennek dacára a nagyméltóságú Belügyministeri rendelet szerint igyekezzünk azt megtenni, amit szerény anyagi viszonyaink között megtenni kötelességünk. 1. Mindenek előtt a közönség balhite szétoszlatandó, hogy a tüdővész gyógyithatlan betegség volna, e végből az ismert füzeteket a nép között folyton terjeszteni kell. 2. A tüdővészt a rossz lakások legjobban terjesztik, miért is a lakviszonyok rendezése a hatóság különös gondját képezze. 3. Nagy gond fordittassék a műhelyekre, azok tisztaságára és szellőzésére. A hatósági orvoson kivül az iparhatósági megbízottak ellenőrzési szemléjük alkalmával ez irányban sokat tehetnek. 4. Kötelessége az orvosnak a tüdővészes beteg hozzátartozóit a baj ragályos voltára figyelmeztetni és szűk lakviszonyoknál a betegnek kórházba való szállítását javasolni. 5. Az uj kórház létesítésénél erre már most nagy gond fordítandó, hogy a közönség kórházi ellenszenve megszűnjék, oda kell hatnunk emberbaráti ténykedésünkkel, hogy a kórházat valóságos menhelynek tekintsék. Égy szanatórium felállítását tüdővészesek számára állami, vagy Vöröskereszt egylet segélyével közönségünk, de különösen a tanács állandóan szükséges követelménynek tekintse, mig célját elérte. 6. Előrehaladt tüdővészes gyermeknek iskolába járni nem szabad. 7. Előrehaladt tüdővészes tanítók azonnal nyugdijazandók, illetve azonnal elbocsájtandók. 8. A fertőzés lehető meggátiása végett különösen iskolákban a szellőzés és fűtésre nagy gond fordittassék. Rendeleti uton az igazgató tanítónak kötelessége lenne erre felügyelni. 9. A tüdőbeteg beszáradt köpete a tüdővész legnagyobb terjesztője lévén, iskolák és egyéb nyilvános helyeken a földre köpés hatóságilag betiltandó és egyúttal a szokásos kőporos köpőládák helyett a ministeri rendeletben előirt víz, vagy mészviz folyadékot tartalmazó köpőedények állíttassanak fel. 10. Közélelmezés szempontjából az istállókra külön szabályrendelet alkotandó, mert ezeknek ürtartama, tisztasága és a bennlevő állatok mennyisége a gümőkór terjedésére nagy befolyással vannak. Mint a bevezetésben már kiemeltem, anyagi viszonyaink nem engedik oly intézkedések megtételét, melyek által hathatósan védekezhetnénk a tüdővész ellen, de a felsorolt intézkedések mégis olyanok, amelyek szerény anyagi viszonyainkhoz képest is kivihetők és a védekezésre alkalmasak. Tisztelettel kérem a tek. Polgármester urat, ha javaslatomat elfogadni és annak megfelelŐleg a kellő intézkedéseket megtenni szíveskednék. Esztergom, 1899. május 27-én. Dr. Áldori Mór. tanácsorvos. felejtették el; — nem tudja, hogy édes nevét féltve őrzi az is, akinek boldogságot hozott, az is, akit gyászba temetett. Virágos szemfödele meglibben az enyhe, illatos éjben; itt-ott hallatszik, amint egy elkésett madár gyászéneket csipog s messziről látszik, hogy vakitó fáklyákként világítanak a szent János bogarak. És csuklik a viszhang, visszaveri az ifjú lánykák hangos zokogását: — Május, május! Ah, május nem jő. Ott fekszik holtan, haloványan, hulló vérrel, nyiló virágon. Az erdő pedig csak sírva zúg tovább : — Május, május ! Esztergom, május 30. Május f A bűbájos hónap, a sugarakat hintő, virágokat osztó Május immár megfonta magának a szemfödőt. Nyilván virágokból lesz az is! A pipitérek összefonódnak a csipkerózsával s az árvácskák, harangvirágok ékes díszítésül szegődnek hozzájuk. Fel-feltünik itt-ott a szemfödőn egy-egy tüzszinü liliom, mely büszkén vált tekintetet a virágok királynőjével: a rózsával. És jő a kikelet bús fuvalma. Mikor szilaj csoportban ifjú lánykák, dús fürtjeikét szétzilálják. Lengő, csipkefátyluk úszik utánuk a légben s az erdő viszhangozza hívogató, búgó szavukat: — Május, május! Kiáltásukra csak a viszhang felel. Maga a csodaszép május már mit sem tud erről. Nem tudja, hogy a leánykák kiknek szerelmet nevetgélt a szivükbe, még nem — Úrnap. Az úrnapi istentisztelet holnap a várban igen fényesnek Ígérkezik, bár természetesen a bibor pirossága erősen hiányzik nekünk. A nagy misét Boltizár József püspök, érseki helynök pontifikálja s megjelennek ott az összes hatóságok, a katonaság. A 76. gyalogezred zenekarával megerősített kórus gondos műsora a következő lesz. Mitterer: »Jézus Szive« miséje. Betétek 1. Graduale Bogisich Mihály püspök átiratában. 2. Offertorium Kersch Ferenctől. 3. Perosi: Te Deum. 4. Kersch: Tantum ergo. A mise 8 órakor kezdődik. — A belvárosi plébániatemplomban az ünnepi istentisztelet vasárnap lesz megtartva. Ez alkalommal a mise alatt és a négy oltárnál a »Katolikus Legényegylet* 32 tagból álló dalárdája fog egyházi énekeket előadni. — Személyi hir. Maiina Lajos polgármester bejelentette a tanácsnak, hogy betegsége (sárgaság) tartja távol hivatalától. Amint halljuk, mihelyt kissé jobban lesz, rendezi a legfontosabb ügyeket s azután hosszabb szabadságra megy. — Kinevezések. A király Vajda Gézát, államépitészeti hivatalunk buzgó, fáradhatlan vezetőjét kir. főmérnökké nevezte ki. A nagyon megérdemlett előléptetéshez örömmel gratulálunk. — Thurnovszky József irnok a helybeli járásbíróságtól a gödöllŐihez helyeztetett át. Helyét Tamás Sándor foglalja el Orosházáról. — Kruplanicz Kálmán főispán Markó Gyulát a muzslai szolgabírósághoz írnokká nevezte ki. — Esküvők. Városunk egyik legszebb leánya lépett ma örök frigyre szive választottjával. Ma volt ugyanis esküvője Vaszary Antal hercegprimási nyergesujfalust főerdésznek, megyebizottsági tagnak szépséges arájával: Szlávy Arankával, Szlávy István hitelbanki pénztáros leányával. Az ifjú párt d. e. 10 órakor budavári kápolnájában a hercegprímás, a vőlegény nagybátyja adta össze. Nászasszonyok voltak : Tóth Lászlóné (Pécs) és Vaszary Lászlóné. Násznagyok : Tóth László h. pénzügyigazgató és Vaszary László gazdasági tanácsos. Koszorusleá nyok: Tóth Ida, Szlávy Madiid, Vaszary Ilonka és Nellike. Vőfélyek: Fasching László, Szlávy Elemér és István. Vaszary Nándor. A násznépben ott voltak az ÖrÖmszülékön kivül: Grimm György és neje, Vaszary Mihály és neje.(Süttő.) Azesketési szertartást a primási palotában dejeuner követte. A polgári esketés a helybeli anyakönyvi hivatalban tegnap délelőtt történt meg. — Holnap vezeti oltárhoz Hajóson Legény Iván pusztakaposi gazdatiszt szép mennyasszonyát: Erhard Lau rát. Legyenek a fiatalok mindig oly bol dogak, amilyenek most. — Névnap. Hétfőn volt névünnepe Mattyasóvszky Vilmos vármegyei tiszti főügyésznek, közéletünk e kedvelt alakjának. Az általános szimpátia a gratu lánsok hosszú zarándoklásában is erősen megnyilatkozott. — Rózsaszínű rovat. Glatz Viktor honvédfőhadnagy, Glatz Ödön nyug. őrnagy, városunk ez előkelő polgárának fia jegyet váltott csögei Bologh Margit tal, Balogh János csépi, komárommegyei földbirtokos, Darányi Ignácz földmüve lésügyi miniszter sógorának szép leányával. A szép családi ünnepen városunk ból Glatz Ödön és családja s Ivanovics Béla és neje vettek részt. — Harminc óv. Megírtuk, hogy jun. 6-án városunkban találkozni fognak azok a férfiak, akik a helybeli főgimnázium30 évvel ezelőtt tették le az érettségi vizsgát s akiknek egyik tanáruk Vaszary Kolos hercegprímás volt. A találkozást reudező bizottság megbízásából tegnap tisztelegtek Budapesten a főpapnál Magos Sándor, Magurányi Sándor, Niedermann József s előadták kérelmüket, hogy összejövetelüket legmagasabb megjelenésével szerencséltesse. A főpap biztató választ adott. — Díszebéd. Közel hatvan tagból álló, előkelő társaság találkozott vasárnap délben Hamar Árpád árpád árvaszéki elnök vendégszerető házában. Ott volt Kruplanicz Kálmán főispán és Andrássy János alispánnal az élén, a vármegye egész tisztviselői kara s a törvényhatósági bizottság számos tagja. A pazar menü, a jófajta italok, a háziak legfigyelmesebb és legszeretetreméltóbb gondoskodása mellett természetesen a pohárbeszédek sem maradhattak el. Szép, átgondolt szavakkal éltették a háziakat: Kruplanicz Kálmán, Reviczky Győző, Vojnics Döme, amig a háziúr, a vendégeire emelte poharát. A nagy társaság az esti óráig maradt együtt. — Pénzügyigazgatóság. Lapunk zártakor vesszük azt az örvendetes és kompetens helyről származó hirt, hogy városunk a pénzügyigazgatóságot már a jövő év folyamán megkapja. E hirt azonban éppen nem azért közöljük, hogy most kereszbefont karokkal vesztegeljünk. — Betegágyon. Aggasztó hirek terjedtek el városunkban a mai nap folyamán háziezredünk egyik kiváló tagjának: Stanic Őrnagynak egészségi állapotáról. E hírek, mint igaz részvéttel halljuk, nem túlzottak. — Elseje. Ezt a szót alig van valaki, aki felettébb ne kedvelné. Csak a városházi tisztviselők félnek tőle néhány hó óta. És nem ok nélkül. A kassza krónikus ürességben szenved és sehogy sem telik ki a gázsi belőle. A pénztáros máris bejelentette, hogy összes pénzkészlete ezer forint, holott holott holnap 5000 forintra volna szüksége. Kíváncsiak vagyunk, meddig fog tartani ez a szégyeneim való állapot. — Temetés. Nagy részvét mellett kisérték vasárnap, örökös nyugovása helyére Szabó Albin székesfővárosi tanítót. A végtisztesség megadására megjöttek fővárosi kollégái, élükön Schmidt Albert igazgatóval. Hatalmas, szép koszorút tettek le a sirra, amelynél egyikük megható búcsúbeszédet mondott. A temetésen részt vett az esztergomi tanitói kar is. -— Pénzügyi bizottság. F. hó 29-én mutatta be dr. Fehér Gyula, Brutsy János és Marosi József képviselőkből álló bizottság azon jelentést, melyet az immár rövidesen függő kölcsön ügy néven ismert, szabálytalanságok tárgyában megejtett beható vizsgálatról szerkesztett. A nagy fontosságú és óriási munkát igényelt nagy jelentés szálanként szerte bontja, amit a polgármester és számvevő 2—J éven át ugy látszik, teljes könnyelműséggel és a hivatali szabályok teljes semmibe vevésével összebogoztak. Bámulatos, hogy mily merészséggel intézkedett az elnök s azt kell hinnünk, hogy állásának kötelmeiről és felelősségéről halvány fogalma sem volt, mert különben ilyeneket tenni nem lehet, — a számvevő pedig, aki a pénzügyi rendnek fő őre, ezt csak nézte, sőt segítette. Korai volna a 12 ívnyi jelentés részleteiről szólni, amelyben a tanács is erős mosdatót kap, a p. ü. bizottság tárgyalásai után ki lesz nyomtatva s akkor lehet majd hozzászólni. Azt elvitázhatlan adatokkal konstatálja, hogy oly tételekre, melyek költségvetésben előirányozva voltak, tehát a folyó kiadásokra 1897-ben 22000 frt, 1898-ban circa 25000 frt lett túlnyomó részben a különböző alapokból kiutalva, szóval a készet éltük s ha ez igy halad, mondja a jelentés, a pénzügyi tönk elkerülhetetlen. A tisztviselők részéről már is észrevételek tétettek a jelentés adataira, különösen azok részéről, akik előtt ezeket a dolgokat rejtegették s a bizottság ezúttal érdemi tárgyalásba nem bocsátkozhatott — maga a felolvasás teljes 3 órát vett igénybe — s csak azt határozta, hogy a fogalmazványban levő jelentést leíratja, a tisztviselők észrevételeit bevárja s azokkal együtt veszi tárgyalás alá. Ha a végleges szöveget megállapította, fogja azt a közgyűléshez beterjeszteni. Dr. Fehér Gyulának a nagy munkáért és annak nyilt, világos szerkezetéért a bizottság minden tagja köszönetet mondott.