Esztergom és Vidéke, 1899

1899-06-01 / 44.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (44. szám.) 1899. június 1. meggátlására szabályrendeletet alkossak, van. szerencsém tisztelettel a következőt jelenteni: A nagyméltóságú m. kir. Belügymi­nister úr 49851/97. sz. a. kelt rendeleté­ben már kiemeli, hogy >nem várhatom az elrendelt intézkedésektől azt, hogy azok, ha még oly szigorúan és mindenütt egyformán végrehajthatók volnának is, rövid idő alatt jelentékeny javulást ered­ményezhetnének, de igenis remélhetőnek tartom, hogy az intézkedések céltudatos alkalmazása és hol szükséges kibővitése és fejlesztése által idő multán számokban kimutatható eredmény lesz elérhető.* Ezeket szem előtt tartva, szigorú köte­lessége minden hatóságnak a kitelhető legszigorúbb intézkedéseket elrendelni és azok pontos keresztülviteléről gondos­kodni, hogy társadalmunkat a legveszé­lyesebb és legöldöklőbb betegségtől megmentsük. A tödővész városunkban egyedül több áldozatot kivan, mint u többi fertőző betegségek együttvéve. Összes halottjaink 2o°/ 0 biztosan tüdő­vészben halt el. Szomojú statisztikai eredmény, de elé intő példa arrra, hogy kövessünk el minden lehetőt, hogy né­pünket e bajtól megmentsük. Sok és nehéz akadályok gördülnek elénk, mert mindenütt el van ismerve, hogy gümőkór két annyiszor fordul elő szegénysorsúak között, mint társadal­munk egyéb osztályai között együttvéve. A tüdővészes haláleset rossz levegőben lakó munkások között található, kik többnyire kicsiny zsúfolt lakásokban lak­nak. Ezek után amilyen könnyű kitalálni a tüdővész terjedésének okát, ép oly nehéz erélyes intézkedéseket egyszerre megtenni, mert alig van város az or­szágban, melynek oly financiális viszo­nyai volnának, hogy csak megközelítőleg is eredményes intézkedéseket elérhetne. Az emberek gümőkórja elleni védeke­zés szoros összefüggésben van a gümő­kóros állatokéval. Az emberek és szarvas­marhák gümőkórja azonos betegség lévén, a betegség emberről szarvasmar­hákra és viszont közvetlen, vagy közve­tett érintkezés utján átragadhat. A gümókóros tőgy a gümőkór élő ba­cillusait tartalmazza és ezért a gümókóros állatok nyers teje mindig fertőző, miért is a gümókóros és főleg a tőgy gümő­kórjában szenvedő tehenek a tejtermelés céljaira fel nem használhatók. Általában ki kellen® oktatni a nagy­közönséget arra, hogy nyers tejet soh' sem igyon, mert ha a tehén teljesen egészségesnek látszó is, mégis fertőzött virágos ágat s szivén lőtte magát, a leány ablaka alatt. Hiába tettek aztán sírjára már egész halom ákácvirágot! S ezóta az akácz a meghallgatott sze­relem virága . . . Számlálhatlan percek óta elsuhant mesés szép kor : romanti­cizmus kora! Elszálltai, letűntél régesiég, mint ahogy minden, minden eltűnik s semmivé változik az idők forgatagában s a mulandóság törvényének semmi, de semmi és senki sem tud ellentállni. Mert a szerelem virága is elvirágzik egyszer; lehull, szertefoszlik. Eljő a nap, mikor az illatodba szerel­mes ember, ki tegnap még mennyasz­aszonyi pompával, illatban ragyogva lá­tott, óh akáczfa: révedezve, szorongva fog keresni a mezőn, erdőn s csak egy kopasz ég felé meredő — még zöld le­velét is rég elhullatott — vázat talál. — Az a szellő, mely május havában maga is szerelmes szavakat suttogott virágodnak: rég déli tájakon jár, arany­sugaras datolya és narancsligetekben pajzánkodva. Helyette száraz, csípős szél rázogatja kiméletlenül csupasz ágaidat. * Vége! Vége a pünkösdi királyságnak. Vége a szerelemnek. Elsuhant már a szerelem hava is s a szerelem madara sem búg fájóan, édesbúsan. Ringó-rengő ákácbága is olyan hamar elvirágzott s a hófehér szűztiszta virá­gocskák lehullanak egyenkint, nesztele­nül, bánatosan a sárba, minden szépnek, jónak, nemesnek örök végzetébe : a meg­semmisülésbe. Bársony Gyula. lehet s igy az ember a nyers tej élve­zete folytán mindig ki van téve a fertő­zésnek. Mindennek dacára a nagyméltóságú Belügyministeri rendelet szerint igyekez­zünk azt megtenni, amit szerény anyagi viszonyaink között megtenni kötelessé­günk. 1. Mindenek előtt a közönség balhite szétoszlatandó, hogy a tüdővész gyó­gyithatlan betegség volna, e végből az ismert füzeteket a nép között folyton terjeszteni kell. 2. A tüdővészt a rossz lakások leg­jobban terjesztik, miért is a lakviszo­nyok rendezése a hatóság különös gond­ját képezze. 3. Nagy gond fordittassék a műhe­lyekre, azok tisztaságára és szellőzésére. A hatósági orvoson kivül az iparhatósági megbízottak ellenőrzési szemléjük al­kalmával ez irányban sokat tehetnek. 4. Kötelessége az orvosnak a tüdő­vészes beteg hozzátartozóit a baj ragá­lyos voltára figyelmeztetni és szűk lak­viszonyoknál a betegnek kórházba való szállítását javasolni. 5. Az uj kórház létesítésénél erre már most nagy gond fordítandó, hogy a kö­zönség kórházi ellenszenve megszűnjék, oda kell hatnunk emberbaráti ténykedé­sünkkel, hogy a kórházat valóságos men­helynek tekintsék. Égy szanatórium felállítását tüdővésze­sek számára állami, vagy Vöröskereszt egylet segélyével közönségünk, de kü­lönösen a tanács állandóan szükséges követelménynek tekintse, mig célját elérte. 6. Előrehaladt tüdővészes gyermeknek iskolába járni nem szabad. 7. Előrehaladt tüdővészes tanítók azon­nal nyugdijazandók, illetve azonnal elbo­csájtandók. 8. A fertőzés lehető meggátiása vé­gett különösen iskolákban a szellőzés és fűtésre nagy gond fordittassék. Rendeleti uton az igazgató tanítónak kötelessége lenne erre felügyelni. 9. A tüdőbeteg beszáradt köpete a tüdővész legnagyobb terjesztője lévén, iskolák és egyéb nyilvános helyeken a földre köpés hatóságilag betiltandó és egyúttal a szokásos kőporos köpőládák helyett a ministeri rendeletben előirt víz, vagy mészviz folyadékot tartalmazó köpőedények állíttassanak fel. 10. Közélelmezés szempontjából az is­tállókra külön szabályrendelet alkotandó, mert ezeknek ürtartama, tisztasága és a bennlevő állatok mennyisége a gümő­kór terjedésére nagy befolyással van­nak. Mint a bevezetésben már kiemeltem, anyagi viszonyaink nem engedik oly intézkedések megtételét, melyek által hathatósan védekezhetnénk a tüdővész ellen, de a felsorolt intézkedések mégis olyanok, amelyek szerény anyagi viszo­nyainkhoz képest is kivihetők és a vé­dekezésre alkalmasak. Tisztelettel kérem a tek. Polgármester urat, ha javaslatomat elfogadni és annak megfelelŐleg a kellő intézkedéseket meg­tenni szíveskednék. Esztergom, 1899. május 27-én. Dr. Áldori Mór. tanácsorvos. felejtették el; — nem tudja, hogy édes nevét féltve őrzi az is, akinek boldog­ságot hozott, az is, akit gyászba teme­tett. Virágos szemfödele meglibben az enyhe, illatos éjben; itt-ott hallatszik, amint egy elkésett madár gyászéneket csipog s messziről látszik, hogy vakitó fáklyák­ként világítanak a szent János bogarak. És csuklik a viszhang, visszaveri az ifjú lánykák hangos zokogását: — Május, május! Ah, május nem jő. Ott fekszik hol­tan, haloványan, hulló vérrel, nyiló virá­gon. Az erdő pedig csak sírva zúg tovább : — Május, május ! Esztergom, május 30. Május f A bűbájos hónap, a sugarakat hintő, virágokat osztó Május immár megfonta magának a szemfödőt. Nyilván virágok­ból lesz az is! A pipitérek összefonód­nak a csipkerózsával s az árvácskák, harangvirágok ékes díszítésül szegődnek hozzájuk. Fel-feltünik itt-ott a szemfödőn egy-egy tüzszinü liliom, mely büszkén vált tekintetet a virágok királynőjével: a rózsával. És jő a kikelet bús fuvalma. Mikor szilaj csoportban ifjú lánykák, dús fürtjeikét szétzilálják. Lengő, csipkefáty­luk úszik utánuk a légben s az erdő viszhangozza hívogató, búgó szavukat: — Május, május! Kiáltásukra csak a viszhang felel. Maga a csodaszép május már mit sem tud erről. Nem tudja, hogy a leánykák kiknek szerelmet nevetgélt a szivükbe, még nem — Úrnap. Az úrnapi istentisztelet hol­nap a várban igen fényesnek Ígérkezik, bár természetesen a bibor pirossága erő­sen hiányzik nekünk. A nagy misét Boltizár József püspök, érseki helynök pontifikálja s megjelennek ott az összes hatóságok, a katonaság. A 76. gyalog­ezred zenekarával megerősített kórus gondos műsora a következő lesz. Mitte­rer: »Jézus Szive« miséje. Betétek 1. Graduale Bogisich Mihály püspök átira­tában. 2. Offertorium Kersch Ferenctől. 3. Perosi: Te Deum. 4. Kersch: Tantum ergo. A mise 8 órakor kezdődik. — A belvárosi plébániatemplomban az ünnepi istentisztelet vasárnap lesz megtartva. Ez alkalommal a mise alatt és a négy oltárnál a »Katolikus Legényegylet* 32 tagból álló dalárdája fog egyházi éneke­ket előadni. — Személyi hir. Maiina Lajos polgár­mester bejelentette a tanácsnak, hogy betegsége (sárgaság) tartja távol hivata­lától. Amint halljuk, mihelyt kissé job­ban lesz, rendezi a legfontosabb ügye­ket s azután hosszabb szabadságra megy. — Kinevezések. A király Vajda Gé­zát, államépitészeti hivatalunk buzgó, fáradhatlan vezetőjét kir. főmérnökké nevezte ki. A nagyon megérdemlett elő­léptetéshez örömmel gratulálunk. — Thurnovszky József irnok a helybeli já­rásbíróságtól a gödöllŐihez helyeztetett át. Helyét Tamás Sándor foglalja el Orosházáról. — Kruplanicz Kálmán fő­ispán Markó Gyulát a muzslai szolgabí­rósághoz írnokká nevezte ki. — Esküvők. Városunk egyik legszebb leánya lépett ma örök frigyre szive vá­lasztottjával. Ma volt ugyanis esküvője Vaszary Antal hercegprimási nyerges­ujfalust főerdésznek, megyebizottsági tag­nak szépséges arájával: Szlávy Aranká­val, Szlávy István hitelbanki pénztáros leányával. Az ifjú párt d. e. 10 órakor budavári kápolnájában a hercegprímás, a vőlegény nagybátyja adta össze. Nász­asszonyok voltak : Tóth Lászlóné (Pécs) és Vaszary Lászlóné. Násznagyok : Tóth László h. pénzügyigazgató és Vaszary László gazdasági tanácsos. Koszorusleá nyok: Tóth Ida, Szlávy Madiid, Vaszary Ilonka és Nellike. Vőfélyek: Fasching László, Szlávy Elemér és István. Vaszary Nándor. A násznépben ott voltak az ÖrÖm­szülékön kivül: Grimm György és neje, Vaszary Mihály és neje.(Süttő.) Azesketési szertartást a primási palotában dejeuner követte. A polgári esketés a helybeli anyakönyvi hivatalban tegnap délelőtt történt meg. — Holnap vezeti oltárhoz Hajóson Legény Iván pusztakaposi gazda­tiszt szép mennyasszonyát: Erhard Lau rát. Legyenek a fiatalok mindig oly bol dogak, amilyenek most. — Névnap. Hétfőn volt névünnepe Mattyasóvszky Vilmos vármegyei tiszti főügyésznek, közéletünk e kedvelt alak­jának. Az általános szimpátia a gratu lánsok hosszú zarándoklásában is erősen megnyilatkozott. — Rózsaszínű rovat. Glatz Viktor honvédfőhadnagy, Glatz Ödön nyug. őrnagy, városunk ez előkelő polgárának fia jegyet váltott csögei Bologh Margit tal, Balogh János csépi, komárommegyei földbirtokos, Darányi Ignácz földmüve lésügyi miniszter sógorának szép leányá­val. A szép családi ünnepen városunk ból Glatz Ödön és családja s Ivanovics Béla és neje vettek részt. — Harminc óv. Megírtuk, hogy jun. 6-án városunkban találkozni fognak azok a férfiak, akik a helybeli főgimnázium­30 évvel ezelőtt tették le az érettségi vizsgát s akiknek egyik tanáruk Vaszary Kolos hercegprímás volt. A találkozást reudező bizottság megbízásából tegnap tisztelegtek Budapesten a főpapnál Ma­gos Sándor, Magurányi Sándor, Nieder­mann József s előadták kérelmüket, hogy összejövetelüket legmagasabb megjelené­sével szerencséltesse. A főpap biztató választ adott. — Díszebéd. Közel hatvan tagból álló, előkelő társaság találkozott vasárnap délben Hamar Árpád árpád árvaszéki elnök vendégszerető házában. Ott volt Kruplanicz Kálmán főispán és Andrássy János alispánnal az élén, a vármegye egész tisztviselői kara s a törvényható­sági bizottság számos tagja. A pazar menü, a jófajta italok, a háziak legfi­gyelmesebb és legszeretetreméltóbb gon­doskodása mellett természetesen a po­hárbeszédek sem maradhattak el. Szép, átgondolt szavakkal éltették a háziakat: Kruplanicz Kálmán, Reviczky Győző, Vojnics Döme, amig a háziúr, a vendé­geire emelte poharát. A nagy társaság az esti óráig maradt együtt. — Pénzügyigazgatóság. Lapunk zártakor vesszük azt az örvendetes és kompetens helyről származó hirt, hogy városunk a pénzügyigazgató­ságot már a jövő év folyamán meg­kapja. E hirt azonban éppen nem azért közöljük, hogy most kereszbe­font karokkal vesztegeljünk. — Betegágyon. Aggasztó hirek terjed­tek el városunkban a mai nap folyamán háziezredünk egyik kiváló tagjának: Stanic Őrnagynak egészségi állapotáról. E hírek, mint igaz részvéttel halljuk, nem túlzottak. — Elseje. Ezt a szót alig van valaki, aki felettébb ne kedvelné. Csak a város­házi tisztviselők félnek tőle néhány hó óta. És nem ok nélkül. A kassza kró­nikus ürességben szenved és sehogy sem telik ki a gázsi belőle. A pénztáros máris bejelentette, hogy összes pénz­készlete ezer forint, holott holott holnap 5000 forintra volna szüksége. Kíváncsiak vagyunk, meddig fog tartani ez a szé­gyeneim való állapot. — Temetés. Nagy részvét mellett ki­sérték vasárnap, örökös nyugovása helyére Szabó Albin székesfővárosi taní­tót. A végtisztesség megadására meg­jöttek fővárosi kollégái, élükön Schmidt Albert igazgatóval. Hatalmas, szép ko­szorút tettek le a sirra, amelynél egyi­kük megható búcsúbeszédet mondott. A temetésen részt vett az esztergomi tanitói kar is. -— Pénzügyi bizottság. F. hó 29-én mu­tatta be dr. Fehér Gyula, Brutsy János és Marosi József képviselőkből álló bi­zottság azon jelentést, melyet az immár rövidesen függő kölcsön ügy néven ismert, szabálytalanságok tárgyában megejtett beható vizsgálatról szerkesztett. A nagy fontosságú és óriási munkát igényelt nagy jelentés szálanként szerte bontja, amit a polgármester és számvevő 2—J éven át ugy látszik, teljes könnyelműség­gel és a hivatali szabályok teljes semmibe vevésével összebogoztak. Bámulatos, hogy mily merészséggel intézkedett az elnök s azt kell hinnünk, hogy állásának kö­telmeiről és felelősségéről halvány fo­galma sem volt, mert különben ilyene­ket tenni nem lehet, — a számvevő pedig, aki a pénzügyi rendnek fő őre, ezt csak nézte, sőt segítette. Korai volna a 12 ívnyi jelentés részleteiről szólni, amely­ben a tanács is erős mosdatót kap, a p. ü. bizottság tárgyalásai után ki lesz nyomtatva s akkor lehet majd hozzá­szólni. Azt elvitázhatlan adatokkal konsta­tálja, hogy oly tételekre, melyek költség­vetésben előirányozva voltak, tehát a folyó kiadásokra 1897-ben 22000 frt, 1898-ban circa 25000 frt lett túlnyomó részben a különböző alapokból kiutalva, szóval a készet éltük s ha ez igy halad, mondja a jelentés, a pénzügyi tönk elke­rülhetetlen. A tisztviselők részéről már is észrevé­telek tétettek a jelentés adataira, külö­nösen azok részéről, akik előtt ezeket a dolgokat rejtegették s a bizottság ezút­tal érdemi tárgyalásba nem bocsátkoz­hatott — maga a felolvasás teljes 3 órát vett igénybe — s csak azt határozta, hogy a fogalmazványban levő jelentést leíratja, a tisztviselők észrevételeit be­várja s azokkal együtt veszi tárgyalás alá. Ha a végleges szöveget megállapí­totta, fogja azt a közgyűléshez beter­jeszteni. Dr. Fehér Gyulának a nagy munkáért és annak nyilt, világos szerkezetéért a bizottság minden tagja köszönetet mon­dott.

Next

/
Thumbnails
Contents