Esztergom és Vidéke, 1899
1899-01-12 / 4.szám
gyekkel, illetve sörzárjegyekkel lesznek ellátva. Az 1899. évi január hónap i-én készletben levő égetett szeszes foly dékok, cukor, cukoráruk és sör után a birtokos az előbb kitüntetett adóknak megfelelő pótadót tartozik fizetni s az által az illető cikkek után esetleg előzőleg lefizetett szeszitalmérési, illetve cukorfogyasztási, vagy söritaladó részére az adószedésre jogosított által vissza fog téríttetni. A pótadó aláeső készletek 1899. évi január 3-ig írásban két példányban bejelentendők voltak az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál. Nem kellett bejelenteni azokat a készleteket, melyek Budapest és Pozsony adóvonallal zárt területén találtatnak s melyek után a szeszitalmérési, cukorfogyasztási és söritaladót már lefizették, a házi használatra való adómentes pálinkát, a szeszfogyasztási adóval terhelt égetett szeszes folyadékot, a czukoradóval terhelt cukrot, az oly cikkeket, amelyek az egyes magánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt, 10 kilogram cukrot, vagy cukorárut, vagy 5 liter sört, az illető cikkekkel kereskedést, vagy ipart űző feleknél pedig 10 liter alkoholt, 50 liter likőrt, 20 kilogramm cukrot, vagy cukorárut és 25 liter sört meg nem haladnak. Azok, a kiknek Budapest székesfőváros, vagy Pozsony szab. kir. város adóvonallal körülzárt területén az imént említett mennyiségeket meghaladó cukor-, vagy sörkészletük van s e készleteket bejelenteni nem kötelesek, tartoznak gondoskodni arról, hogy e készletek tartályai a cukorfogyasztási adózárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel elláttassanak. * Ezek főbb vonalokban az uj törvény rendelkezései. A törvény következménye városunkban mindenesetre a fogyasztási adóhivatal jövedelmének nagymérvű csökkenése lesz, aminek ellensúlyozására a képviselőtestületünk már kérte a kormányt bizonyos — e célra már több helyütt engedélyezett—pótadó kivethetésére. A pótadónk tehát ezzel újra növekedni fog. Spectator. Egy önzetlen városi képviselő. Esztergom, január II. Lapunk január i-én megjelent számában e cimen, Brucsy János városi képviselő ellen egy közlemény jelent meg, amelyre Brucsy úr lapunk utóbbi számában válaszolt. Az, mit Brucsy úrról irtunk, hiteles, és hivatalos adatokon, tényeken nyugszik, abból elvenni mit sem lehet, legfeljebb még hozzátenni. Ezen meggyőződésben voltunk a cikk megírásakor, és akkor, midőn Brucsy ur válaszát lapunkban közzétettük; mert mindenkor kerülni szoktuk az alaptalan támadást, de viszont kötelességünknek tartjuk az érdem szerinti ostorozást, főleg ott, hol a város érdekeinek megvédéséről van szó. Hogy enn r k dacára válaszát közzétettük, elvi álláspontunkhoz voltunk következetesek ; audiatur altéra pars. Brucsy úr válaszában nem cáfol, hanem tagadással védekezik, majd enyhítő körülményeket igyekszik javára kovácsolni, de egy betűvel sem dönti meg azokat a tényeket, melyeket ellene felhoztunk, s amelyeket az utolsó betűig fenntartunk. Brucsy úr feltűnő és sajátságosnak mondja, hogy már másodízben foglalkozunk vele, gáncsoljuk, városi képviselői minőségben. Ezen pedig ne csodálkozzék, mert erre okot ő ad. Mint magán embernek viselt dolgaihoz, nincs semmi közünk, 'egalább bizonyos határig, mint oly képviselővel foglalkozni, ki visszaél választói bizalmával és képviselői kötelességével ; kötelességünk. S ha e közben, kezdve a festői irálytól, az irálynak egész azon fajáig mentünk, mely Brucsy úrra kevésbbé kellemes és hízelgő, úgy csak érdem szerint bántunk el vele. S ha ezt, és a tények registrálását Brutsy úr gáncsnak minősiti, úgy gáncsoltuk. Hogy igaztalanul tettük-e ezt: íme Brutsy úr kérvénye, és a gazdasági bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvi kivonat : 8257-/898. szám, Bead. 1898. dec. 14. Tekintetes városi Tanács ! Tisztelettel alulírott, a csapáts szőllőm legelő felüli részét mintegy 100 öl hosszúságban részint az ár, részint a talajvíz elleni biztosítás szempontjából feltölteni lévén kénytelen, aziránt folyamodom a tek. városi tanácshoz, méltóztassék nekem kegyesen megengedni^ hogy a szőllő végében elterülő legelőből, a szélhordta dombokat és buckákat szőllőm feltöltésére behordathassam, — ezáltal szőllőm termőképessége biztosíttatnék, másrészt azonban a t. város közönségére, illetve köztulajdonára pedig mi kár sem hárul, mert amúgy is hasznavehetetlen dombok és buckák lesznek eltávolítva és ez által egyenletesebb terület képződik, mely a legelőre csak előnyösen hathat. Midőn még kijelenteni bátorkodom, hogy mindebből folyó netáni kárért anyagi felelősséget is vállalok, sőt jótállok arról is, hogy azon a környéken a legelő még rendezettebb lesz, végül pedig kötelezem magamat arra, hogy a pnsztaterületet fűmagkeverékkel vettetem be saját költségemen. Mindezek alapján, minthogy adóalap teremtéséről is van szó, tisztelettel kérem a tek. v. tanácsot, méltóztassék kérelemnek helyt adni, és engem erről rövid uton értesíteni, a T. Tanács alázatos szolgája : Brutsy János s. k. Esztergom, 1898. dec. 19. 8470/898. szám. Jegyzőkönyv. Felvétetett Esztergomban, 1898. év dec. hó i8-án tartott g. bizottság üléséről. Jelenvoltak: stb. 25/898. sz. Olvastatott Brutsy János esztergomi lakosnak a tanács által ide utalt abbéli kérvénye, hogy a város tulajdonát képező legelőből szőllőjének feltöltéséhez dombok és buckákból nyert földet a meghatározott dij fize* tése nélkül, annak ellenében, hogy ő kötelezi magát, a munkálat befejezése után a legelő területet kiegyengetni és kevert fűmaggal bevetni, hordathassa stb. Kmf. Kollár Károly s. k. tanácsnok, bizottsági elnök, Kottra Kálmán s. k. jk.-vezctő Mely két okmányt Brutsy úr nagyobb dicsőségére még azzal toldjuk meg, hogy Gerendás Ferencz mezőőrnek, 1898. évi december 26-ról kelt és Írásban beadott 5I899. mezőrendőri szám alatt telt feljelentése folytán, — mely szerint Brutsy 4. nap négy szekérrel, és két nap három szekérrel hordatta engedelem nélkül és jogosulatlanul a homokot, — Brutsy úr ellen mezórendőri kihágás miatt az eljárás folyamatba van téve. S mit szól mindezekhez Brutsy úr ? Meri még azt állítani, hogy közleményünket egyoldalú állitások, bemondások és feltevésekre alapítottuk ? tévesen irtunk róla ? Ta'.án inkább kíméletesen ! S meri azt állítani, hogy ő nem ingyen kért homokot ? Brutsy úr kérvényében egy betűvel sem tesz említést vételről, arról, hogy a homokot megvenni akarja, de még csak arról sem, hogy mérsékelt áron akar venni, de ha pénzért akarta volna venni a homokot, nem is kellett volna ahhoz kérvény, mert hisz pénzért kérvény nélkül is kap bárki homokot. De, aki Brutsy urat ismeri, kérdjük : elhiszi azt neki, hogy ha pénzért akart volna venni homokot, hogy akkor, szerinte »drága idejét* egy írásbeli kérvény írására fecsérelte volna akkor, midőn pénzért mindenki kap, Írásbeli kérvény nélkül homokot? s elhiszi azt neki, hogy ha pénzért akart volna venni, hogy akkor azt kérte volna, hogy azt neki a város »kegyesen megengedje« ? Ezt még Brutsy úr sem hiszi el magáról, annál kevésbbé mi, s hihetőleg senki. De, hogy ingyen kért, ezt Brutsy úr maga is elismerte egyik szerkesztőségi tagunk előtt, ki a gazdasági b. ülése után nyomban tudomására hozta neki, hogy csak pénzért kaphat homokot. Mire Brutsy úr sietett kijelenteni, hogy akkor nem kell. A közölt kérvény igazolja tehát, hogy Brutsy úr ingyen kért homokot, s hogy ellenértékül mindenféle jó tanácsokkal szolgált. És ezen tényekkel szemben mégis azt állítja egész merészen, hogy ingyen soha sem kért, mert jelszava : vagy pénz, vagy ellenszolgáltatás. Pénzt nem ajánlott föl kérvényében, tehát mi az az ellenszolgáltatás? A fűmag ?S mit gondol Brutsy úr gyakorlati észjárásával, annak a homok mennyiségnek nem is rendes, vagyis 50 frt áráért, hanem mérsékelt 25 frt áráért mily nagy területet lehetne fűmaggal bevetni ? S viszont mennyi fűmag kellene a bevetendő területhez ? Egy — vagy két kiló ? Ennél egyébb ellenszolgáltatást felajánlva, kérvényében mi nem találunk. Brucsy úr azt mondja kérvényében, hogy szőlőjét feltölteni kénytelen, mert szőlője termőképességét biztosítja ezáltal s mindennek dacára a töltő anyagot ingyen és kegyesen kéri. Ez, mindenesetre Brucsy úr praktikus észjárásra vall, de hisz abban nem is kételkedtünk, mert ismerjük, tudjuk praktikus észjárását a városi zab szállításnál is, s tudjuk azt is, hogy praktikus észjárása hébe-korba, a fiskális észjárás igénybevételére utalja. Brutsy úr praktikus észjárásával még utóbb elhitetné, hogy ha a város őneki uj adóalap, teremtésére (a kis hamis) ingyen adná azt a homokot, amelynek köbméterjét mindenki másnak 10 krajcárért adja, csak nyerne vele. Hogy helytelenül és törvényellenesen járt el azzal, hogy kérvényének elintézése nélkül a homok hordást megkezdette, vagyis közleményünk főinditó okát beismeri Brutsy közleményében, de hát úgymond, a formáért nem akarta a lényeget — áldozni. (Ismerjük ezt!) Az időre, egy évi veszteségre, fagyra stb.-re való hivatkozás, Brutsy úr praktikus észjárásának egy igen naiv eszmeszüleménye. Hisz tudtunkkal már 7 év óta birja szőllöjét, Sorai befejezéséül azt irja Brutsy úr,, hogy : ha még valaha róla irni fogunk, legyünk előadásuukban hűek és tárgyilagosak, s akkor még mint ellenfél tiszteletét is kifogjuk vívni az ő tiszteletét. Mi ugyan nem tulajdonítunk valami nagy fontosságot Brutsy úr tiszteletének, mindamellett azonban, hogy még az ő tiszteletét is kivívjuk részünkre, s biztosítsuk, jelen sorainkkal tőlünk telhetőleg rajta voltunk. —.a. Közigazgatási bizottság. — Január 10. — A vármegyei közigazgatásai bizottság keddi ülésén, amelyen Kruplanicz Kálmán főispán elnökölt, a tagok szép számban jelentek meg. Elmaradásukat kimentették : dr. Hulényi Győző, Niedermann Pál, betegek: Szabó Iván, dr. Lipthay János. (Választások.) Mindenekelőtt az albizottságokat alakították újra a következőképpen ; a fegyelmi választmány tagjai lettek: államiak Vargyas Endre, Bárczy László, póttag Vajda Géza, választottak : Heya Tivadar, Mattyasovszky Kálmán, póttag Luczenbacher István. Az évi és évközi jelentéseket összeállító bizottságé: dr. Hulényi Győző és Luczenbacher István. A földmivelési minisztériumot érdeklő ügyekben szakelőadó : Luczcmbacher István. A börtönvizsgáló bizottság elnöke: Heya Tivadar, tagjai: dr. Lipthay János, Kossár Dezső, Vajda Géza. A pótadó kivetésekre beadott felszólalásokat felülbíráló bizottság tagja : Wimmer Imre, Niedermann Pál, dr. Komlóssy Ferenc, és Bárczy László. A kir. tanfelügyelő indítványára az országos tanítói nyugdíjintézet megyei bizottságába a főorvoson és a tanfelügyelőn kívül beválasztották: Mattyasovszky Viimost és Wimmer Imrét. Az egészségügyi bizottságba : Vajda Gézát, Feigler Gusztávot és Rogrűn Edét. Örvendetes tudomással vették a pénzügyigazgató jelentését, hogy az adókból az elmúlt évben 603,686 frt folyt be, körülbelül 34,000 frttal több, mint az elmúlt évben s a hátralék összege 52,000 frttal csökkent. A város kérvényét hogy a toloncok napi élelmezési költségére a vállalkozónak [az eddigi 15 kr. helyett 20 engedélyeztessék, pártolólag terjesztik fel a belügyminiszterhez. — A Doroghon emelendő uj népiskola terve beérkezvén, a helyszíni szemlével a tanfelügyelő, a főorvos és a kir. mérnök bízattak meg. Örvendetes tudomásul vették Metternich Sándor Paulina hercegnőnek abbeli igéretét, hogy a bajnai ifjúság erkölcsi művelődésének előmozdítására nagyobbjzabásu tervei vannak, amelyeket legközelebb részletesen fog előterjeszteni. (A tanfelügyelő jelentése.) Vargyas Endre kir. tanácsos tanfelügyelő jelentéséből kiemeljük a következőket : A lefolyt december hó folytán meglátogatott összesen 9 iskolát, illetőleg 22 tantermet. Ezen iskolákban az 1276 tanköteles közül látogatásakor jelenvolt 1130 tanköteles, vagyis a tankötelesek 88*56 0 /o-a Az oktatást rendes l 4 menetében találta mindenütt. Túltömött iskolát talált Nánán, ahol 134 növendék volt egy tanteremben. A kőhidgyarmathi
