Esztergom és Vidéke, 1899

1899-04-20 / 32.szám

kéletesebben feltüntetü táblákat minden iskolában. Ez nagyon kitűnő gondolat. Igy alkalma van a nép gyermekeinek megismerni a szörnyet s később legalább lassankint oda fog fejlődni a népünk, hogy a ragályos veszedelmeket fölis­mervén, gyógyításukról is gondoskod­hatik. Hanem a tanitó ne vizsgálgassa gyer­mekei torkát, szemét stb. Es pedig azért ne, mert ha téved — hiszen még •orvos is tévedhet! — a felelősség ráhá­xamlik. Hisz tudjuk, milyen szívesen sóz nak minden felelősséget, minden ódiu­mot a tanitó nyakába! Ne sokasítsuk ezeket az alkalmakat, mikor ezzel pél­dául ugy sem tehetünk semmit a nép egészsége javára. Sőt, ha tényleg valami ragályban szenved a gyermek, ki bizto­sítja a tanítót, hogy tökéletesen fertőt­leníti kezeit ? S ki biztosítja, hogy egy betegség felismerésének nem 4—5 meg­betegedés lesz az ára ? Ha a gyermek beteg, meglátszik az rajta. A népnek annyi szive mégis van, hogy beteg gyer­mekét nem küldi sehová. Nagyon ritkán történik e tekintetben kivétel. Ne vizsgálgassa a tanitó a gyermek szemét, torkát, mert csak bajt csinál vele. Ne szüntessék be a ragályos gyer­mekbetegségek járványos föllépése ide­jén az iskolákat, mert ezzel a bajt nem hogy meg szüntetik, hanem fokozzák. Hanem terjeszszék a ragályos bajokat feltüntető képeket az iskolában, ez elő­nyére válik a nép egészségügyének. Ezek az én nézeteim ez ügyben. Ha valaki meg tudja cáfolni, cáfolja meg ; ha tud helyette jobbat, mondja el. Nem vagyunk csalhatatlanok, tennünk azon­ban kötelesség. Dreisziger Ferenc. Színészet. Esztergom, április 19, Nem fog bizonnyára megharagudni az a szép asszony, kinek az esztergomi kö­zönség oly szívesen hódol, ha a kritiká­mat a legutóbbi 3 előadásról édes ajkai­ról ellesett bírálattal kezdem meg. Az a szép asszony, ugyanis Mezei társulatáról igy nyilatkozott: » Végig néztem Pesten »A Gyurkovics leányok* bemutatóját, de elfogulatlanság nélkül nem merem állí­tani, hogy mig a mai összjáték nem sok­kal volt gyengébb az ottani premiere-nél. Katinka {Makó Aida) és Mici {Bogyó Ilonka) határozottan jobbak voltak.« Oly bírálat ez, amelyre méltán lehet büszke a társulat s a kitüntetett két művésznő. Makó Aida és Bogyó Ilonka érdeme első sorban, hogy ők vésték be ennek a kedves darabnak meséjét, az abban megtestesített képeket az emléke­zet márványlapjára és pedig úgy, hogy az onnan letörülhető hamar nem lesz. Makó Aidának bája, amely szép ar­cát körülövezi, imponáló szép alakja, melyhez tehetsége és készültsége járul, kiemelik őt környezetéről; Bogyó Ilonka pedig az ő utánozhatlan, természetes kedvességével, üdeségével, csapongó jókedvével és szépségével érdemelte ki a közönség nagy rokonszenvét. »Himfy dalai«, »Tosca« csak növelték e két művésznő hírnevét, kik felrázták a közönséget közömbösségéből és megta­nították élvezni a szépet és megbecsülni a művészetet. De ne legyünk igazságtalanok ! Kell, hogy a legőszintébb elismerés hangján emlékezzünk meg a férfiszereplők leg­jobbjairól is, akiknek hasonlóképen nem kis érdemük van abban, hogy Mezey Béláról és társulatáról csak hízelgő, dicsérő kritika hangzik el. Kalmár, Catry, Agothay és Szigethy azok az erők, kiket kiválasztott a múzsa és beléjük lehelte a tehetséget arra, hogy képesek legyenek az emberek egész tömegével elfeledtetni az élet küzdelmeiben reájuk váró gondo­kat és bajokat. Ezek előrebocsátása után a legutóbbi előadásokról a következőkben számolunk be: (Gyurkovics leányok) Alig tudta befogadni Thália ideig­lenes temploma a hivők nagy számát a a szombati előadásra, amikor is Herceg Ferenc nagyhatású szini újdonsága »A Gyurkovics leányok c c. életkép került szinre. A négy szakaszból álló pompás színmüvet oly kiváló előadá ban és szo­katlan hatás mellett mutatták be, ami­lyenre még azok a legidősebb szini-ha­bitűék sem igen emlékeznek. Makó Aida Katinka szerepében, Bogyó Ilonka mint Mici, Önmagukat multák fe­lül és az egész est folyamán nem volt más hangja a közönségnek, mint a feltétlen elismerésé. És mig az előbbinek komoly méltósága, szép készültsége és routinja, hódolattal vegyes dicséretet kelt a né­zőben, addig ez utóbbinak vidámsága hódító, akár Boúval-e, a nagy francia színésznőé, kinek ellenállhatlan nevetésé­ről legendát őriz a francia színészet ha­gyománya. Kalmár Gyula (Radványi báró) Agothay (Gida) és Horkay szere­pében Catry és Szigethy minden szónál fényesebben, tettel bizonyították be' azt, hogy a dicséretet igazán megérdemlik. Elismerést érdemelnek a többi sze­replők is, különösen C. Vertán Anna, Gyurkovicsné, aki igen ügyesen adta a » figyelmes « anyát, továbbá Harkányi és Völgyi Ilonka. Az összjáték a tanult­ság és buzgalom kifogástalan volt, méltó az est sikeréhez. (Az asszony verve jó.) Szépszámú közönség előtt ment vasár­nap este »Az asszony verve jó« c. nép­színmű. Az est hőse Honty Elma volt, aki méltó pályatársnője Makón?k és Bo­gyónak. Zsófit, a mulatni*vágyó, kacér menyecskét alakította oly hatással, amely nála nem szokatlan. Nem is volt hálátlan a közönség, amely rajong érte, és szívesen rótta le adóját a legkedve­sebb primadonnának. Hangja, amelylyel kénye-kedve szerint tud lesújtani és fel­emelni, odaférkőzik a szívhez és együtt érezteti a hallgatót az ő majd bánatos, majd örömében túlcsapongó lelkületé­vel. Gyakori kihívás és szűnni nem akaró taps volt jutalma. Örömmel üdvözölték a színpadon a Mezei házaspárt, akik mindketten bebi­zonyították, hogy nem esak derék ve­zetők, de kifogástalan ügyes színészek is. Dicsérettel kell megemlékeznünk Bogyó Ilonka, Catry, Radványi, Agothay és Szigethy alakításairól, akik nagyban elő­segítették a jó előadást. Itt emiitjük meg, hogy a délutáni elő­adást a fiatalabb generáció nagy serege nézte végig és nehezen vett búcsút a » Fekete rigót-tói, Harkányi G. és Ago­tay-tól, akit Czincér Henci szerepében sokáig nem fog elfeledni az a könnyen hevülő és igazán örülni tudó gyerek sziv. (Himfy dalai.) A szombatinál valamival csekélyebb érdeklődés mellett, de kifogástalan jó előadásban adták eló hetíőn este > Himfy dalai«-t, Bérezik Árpád nagyhírű vígjá­tékát. Mondanunk sem kell, hogy Makó Aida és Bogyó Ilonka nem kevesebb si­kert arattak ezzel az előadással sem, mint »A Gyurkovics leányok«-kal. Az első sorokat teljesen betöltő intelligens közönség nagy élvezettel nézte végig a két művésznő rutinos játékát, kik korhű jelmezeikben elragadóan, kedvesen néztek ki. Nem mondhatunk ujat alakításaikról, az ő nevük említésével elmondjuk játé­kukról a legszebb kritikát. Kalmár Gyula Kisfaludy Sándora meg­érdemelte azt az osztatlan elismerést, amelyei a szépért, jóért lelkesedő kö­zönség szívesen halmozta el a rokon­szenves, daliás alakot. Igen ügyes alakí­tást mutatott be. Agothay (Rosty Antal), aki nagy természetességgel elevenítette fel a hazája előhaladását szivén viselő hazafi akaratlan naivitását. Mezeiné Biró Józsefné. Catry Bezerédy Kálmán, Völgyi Ilonka Bay Annuska és Radványi Sza­loky Péter szerepében jeleskedtek. Szi­gethy Andorról sem szabad megfeled­keznünk, aki mint Kisfaludy Károly igen élvezetes alakitást mutatott be. Az öl­tözékek csinossága, a kifogástalan ren­dezés nem kis mérvben járultak az elő­adás jó sikeréhez. A felvonásközökben a társulat zene­kara élvezetes zeneszámokkal mulattatta a közönséget. (Tosca.) Telt házat érdemelt volna »Tosca* tegnapelőtti előadása. De a kis számú közönség is szívesen adózott tapsaival Makó Aidának, az est csillagának. Oly alakitást láttunk a közönség kedvelt mű­vésznőjétől, amely méltó volt hírnevé­hez, méltó volt szép tehetségéhez. Kal­már Gyula (Mario Covaradossi) Agothay (Attavanti marquis) Szigethy (Caesaro Angelotti) és Fehér Gyula (Scarpia) ér­vényesítették képességüket a tőlük meg­szokott jó előadásban. A kis számú kö­zönség lelkesen megtapsolta a szereplő­ket, de különösen kitüntette Makót és Kalmárt. Meg kell mégis jegyeznünk hogy e Sarah Benard egyéniségére irott darab, amelytől félnek a legnagyobb vi­lágszinházak is, túlmerész vállalkozás. (Műsor.) Ma este »A Gyurkovics leányok* megy közkívánatra másodszor. Holnap, csütör­tökön a »KÍs molnárné«, pénteken >Ro­cambole* (Mezei úrtól csodálják e darab szinrehozatalát) és szombaton a >Diplo­más kisasszonyok* cimü újdonság kerül szinre. Ezúttal már előre is szívesen hívjuk fel a közönség figyelmét a jövő hét keddjén tartandó jutalomjátékra, amikor Honty Elma, a társulat csalogánya lesz a jutalmazandó. Ez alkalommal a >Liba­pásztor* cz. szép zenéjű operettben fog fellépni. Előreláthatólag hatalmas közönség fogja végigélvezni az előadást, amelyet az annyira megkedvelt prima­donna jutalomjátékául választott. Viki. — Személyi hirek. — Bogisich Mihály püspök Nagy-Sallóra utazott, hogy az ott történt nagy csata félszázados évfordulója alkalmával tartottnagyszabásu emlékünnep istentiszteletén pontifikáljon. — Andrássy József egyéves önkéntes, alispánunk fia, háziezredünktől a 76-ik gyalogezredhez helyeztetett át. rr Gróf Széchenyi Miklós kanokok, jaáki apát, a Pazmáneum rektora pár napot városunkban töltött, résztvéve a káptalan konzistoriumán is. — Kollányi Ferenc főegyh. megyei áldozár, muze­zeumi segédőr a napokban szintén vá­rosunkban időzött. — Pálffy Miklós herceg a népoktatás­nak. A köbölkuti iskolának Pálffy her­ceg értékes telket adományozott. Ezért Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő köszönőiratot in­tézte a nagylelkű herceg ő főméltósá­gához: Esztergomvármegye kir. tanfelügye­lőjének f. évi március hó 31-én 498. sz. a. kelt jelentéséből örömmel érte­sültem, hogy Hercegséged a köbölkuti róm. kath. elemi iskolának, építési célra 358 • öl területet, 800 frt ér­tékben méltóztatott adományozni. Ked­ves kötelességet teljesítek, midőn Her­cegségednek a népoktatás érdekében tanúsított ezen nagylelkű hazafias ál­dozatkészségeért őszinte elösmerése­met és köszönetemet nyilvánítom. Budapest, 1899. április hó 12-én. Wlassics Gyula. — Harmincz esztendő. Lapunk más helyén szomorúan emlékezünk meg — a városházával kapcsolatban — csekélyke három esztendőről ; annál jobban esik, hogy e helyütt örömmel és büszkeség­gel szólhatunk tízszer 3 esztendőről. Ezt a szép időt Nozdroviczky Miklós erdőmester töltötte a város szolgálatában, amelybe 1869. ápril hó 23-án lépett. Hogy a három évtized alatt a város erdekében, hasznára mennyit tett, cse­lekedett, a város fő jövedelemforrásának: az erdőnek hasznosítását nagy buzgalmá­val, szakértelmével és energiájával meny­nyire előmozdította, igazán felesleges ecsetelni. Egészen természetes, hogy a vasárnapi jubiláris nap a szívből fakadt, hálás ovációk dátuma lesz. — Dr. Walter Gyula primási iroda­igazgató két heti szabadsága letelte után vasárnap érkezett vissza városunkba és május első napjáig marad itt, amikor újból elutazik, részben bérmálási körútra, részben a tanítóképzők, polgári iskolák és tanítóképzők képesítő-vizsgálataihoz. A főpap szombaton jelen volt a Szt. István társulat gyűlésén is. — Névmagyarosítás. Eisler Bernát helybeli dorogi-uti jónevű kereskedő, va­lamint kiskorú Bianka, Vilma, Vilmos. és Dezső gyermekei nevét belügyminisz­teri engedélylyel Erősre változtatta. — Látogatás. Egy kereskedelemügyi miniszteri kiküldött tett a napokban lá­togatást a kerületi betegsegélyző pénz­tárnál, ahol Erős Soma titkártól in­formációkat kért a helyi balesetbiztosí­tás adatszolgáltatása tárgyában. A láto­gatás nevezett titkárnak egy beadvá­nyából kifolyólag történt. — Közgyűlés. A Szent Ignácról cím­zett helybeli temetkezési egylet, amely­nek elnöke gróf Csáky Károly püspök és igazgatója Neumayer Károly, rendes évi közgyűlését f. hó 23-án délelőtt 10 órakor tartja a városházi tanácsteremben­A közgyűlés bizonynyal örömmel fogja tudomásul venni az egyesület jó anyagi állapotát. Ez teheti lehetségessé, hogy a közgyűlésnek proponálni fogják, misze­rint a temetési járulékot 50 frtra emelje. Az egyesület vagyona már nagyon meg­közelíti a tízezer forintot. — Bokrétaünnepély. Verebéiyen pén­teken volt bokrétaünnepe az uj temp­lomnak, amelyet Sinka Ferenc, a mt kiváló építészünk épit. Az ünnep sok megérdemlett elismerést szerzett ízlésé­nek és szakértelmének. — Házi ezredünkből. Az osztrák fővá­rosban tartott tavaszi csapatszemle alka­mával háziezredünk a legfőbb hadúr ré­széről ritka, magas elismerésben része­sült. A király az egész felvonulás fölött teljes elismerésének adott kifejezést, egyes ezredeket pedig külön is megdi­csért. Ezek közül való a mi háziezredünk, amelynek korrekt felvonulása és szép tartása kölönösen megnyerte az uralkodó tetszését, amelyet Üxküll Gyllenband had­testparancsnok előtt örömmel fejezett ki s az ezred elvonulása közben több íz­ben mondotta magyarul: »Igen jó ! Igen szép !« Igaz örömünkre szolgál e kedves hirt reprodukálhatni. — A közkórházra. A jótékony höl­gyek gyűjtése még javában tart s gyö­nyörűen telnek az ivek. S a nemes cél iránt felébredt általános érdeklődésnek örvendetes jele, hogy egyes családok, akiknél a szamaritánus hölgyek még nem kopogtattak be, sz ; nte apprehendálnak e miatt. A legújabb nagy adomány dr. Walter Gyula apátkanonok, primási iro­daigazgatóé, aki a kórház-ügyének kez­dettői lógva legbuzgóbb apostola volt s jelenleg is annak érdekében, mint az in­téző bizottság elnöke fáradhatlanul mű­ködik. A jótékony főpap ugyanis tegnap ezer forintot irt alá. Rimely Károly besztercebányai püspök 100 frt küldött, ugyanannyit adott dr. Komlóssy Ferenc kanonok s a hercegprimási aula, amelyek tagjai külön is adakoztak, Hanny Béla hercegprimási jószágigazgató 35 frtot irt alá. Ezek a jólelkű adakozók sok ember­társukat mentik az életnek. — Tavaszi közgyűlés. A vármegye tavaszi közgyűlésének tárgysorozata, amely eddig 87 pontra terjed, már ki­függesztetett. Magában foglalja az uj mi­niszterelnök és ker. miniszter bemutatkozá­| sát, a volt belügyminiszter búcsúját. Benne van a belügyminiszteri leirat a városi amerikai szőllőtelep ügyében s a földmivelésügyi miniszteri, a városunkban létesítendő jár. erdőgondnokság tárgyá­ban. E gyűlésen lesz betöltve az árva­széki elnöki állás s történik döntés dr. Lipthay János tiszti főorvos nyugdijkér­vénye tárgyában. Különféle bizottságok­nak kiegészítése is ez alkalommal fog megtörténni. — Gazdasági bizottság. A városi gaz­dasági bizottság vasárnapi ülésén kez­dette meg a Nozdroviczky—Osváth-féle, a városi gazdálkodás reformjára vonat­kozó terjedelmes tervezet tárgya­lását. Egyelőre a városi földek bérbe­adásának kérdésével foglalkoztak s Wim­mer Ferenc bizottsági tag indítványára több újítás proponálását határozták eh Igy mindenekelőtt, hogy a bérletek le­jártával az oly haszonbérlőket, akik megérdemlik, elsőbbségben részesítsék. Továbbá, hogy az eddigi 3—6 éves turnus helyett a jövőben tizenkét évre szólljon a bérlet. Végül, hogy az új bérbeadásoknál köttessék ki, miszerint a bérlő félévi bérletet előre befizetni tartó • zik s ez összeg a bérlet utolsó félévére fog beszámíttatni. A tárgyalást vasárnap folytatják. — A Történelmi Társulat ma délután választmányi ülést tart, amelyen a folyó év munkaprogrammját állapítja meg. T- Közgyámválasztás a Piszke kő­ben megüresedett közgyámi állást mj

Next

/
Thumbnails
Contents