Esztergom és Vidéke, 1899

1899-04-13 / 30.szám

lapunk hasábjain nem csak hogy készséggel nyitunk tért az ügynek mikénti megvalósítása iránti nézetek kifejtésére, hanem egyúttal felkérjük az érdeklődőket hogy e kérdés minél behatóbb tárgyalásához nézeteik közzétételével hozzájárulni szíveskedjenek. Sz. Pénzügyigazgatóság Esztergomban. Esztergom, április 12. Reprodukáltuk lapunkban nemrégen az értesüléseiben mindég autentikus és megbízható »Pester Lloyd* ama hirét, hogy a kormány még nyolc vármegyében fog pénzügyigazgatóságot felállítani, közöttük Esztergommegyében is. Az elsőt már az idén fellálitja Hontmegyében, a többi sorra következik. E kis közleményünkre vonatkozólag Budapestről, igen kompetens I *és előkelő forrásból a következő sorokat vettük : Becses lapjának f. hó 6-diki számában „Pénzügyigazgatóság Esztergomban

a czimü közleményre legyen szabad pár sorban reflektálni. A pénzügyi közigazgatás szervezeté- i nek váltózásásól szólló 1889. évi XXVIII. | t. cz. 3 §. szerint ^lehetőleg minden vár- j megyei törvényhatóság részére külön p. i ü. igazgatóság állítandó fel.

u A törvény végrehajtása alkalmával j 49 vármegyében állíttatott fel p. ü. | igazgatóság, 14 vármegye pedig a szomszédos megyék valamelyikéhez csatoltatott. A törvény életbelépte óta öt p. ü. igazgatóság állíttatott fel s ha a felállítás továbbra is ebben a lépésben halad, ugy Esztergomra talán tíz év múlva kerül a sor, pedig Esztergommegye adózás tekintetében a még p, ü. igazgatósággal nem biró 8 megye közt az elsők közül való s a Bpest-vidéki p. ü. igazgatóság már magában is túl nagy, a mi a különválást kívánatossá teszi. Esztergomra nézve nagy előny az is, hogy a p. ü. igazgatósággal nem biró nyolcz megye székhelyei annyira igénytelen városok, hogy az uj hivatalhoz tartozó 15—20 intelligens család befogadására — sok helyt a lakhatási viszonyok folytán — képtelenek. Mindezen okoknál fogva erős a meggyőződésem, hogy kevés utánjárással Esztergommegye első sorban kapna p. ü. igazgatóságot. Tisztelettel Bpest. 1899. hó 7-én G. L. Nagyon megszívlelésre érdemes sorok s bizonyára komoly megfontolást érdemlők. Az előadott okok kétségtelenné teszik, hogy a pénzügyigazgotóságot elébb-utóbb meg kell kapnunk, de meg van reá a legnagyobb lehetőség, hogy alkalmas és komoly utánjárással a hivatal megnyerésének időpontját hatalmassan előbbretolhatjuk, mig ha more solito : várjuk a sült galambot, dacára, hogy a legtöbb körülmény mellettünk szól, — amint már akárhányszor megtörtént — megelőzhet a leginkább outsider-vetélytárs is. A viszonyok kedvezően változtak; fátyol vetődött a multakra, a mienkre is. Az időpont ma egészen kedvező arra, hogy ugyszóllván jogos s mindenesetre méltányos óhajtásunk teljesítését megkísérelhessük. S éppen ezért bizonyosra vesszük, hogy ha a város és a vármegye közönsége — három szabadelvű képviselőjével — ez irányban a lépéseket megteszi, a mozgalom nem marad eredménytelen. De üssük a vasat! A Párkányi Takarékpénztár közgyűlése. — Ápril 8. — A Párkányi Takarékpénztár í

t hó 8-án tartotta rendes évi közgyűlését, melyen a részvényesek szép számban voltak képviselve. A közgyűlésen az intézet elnöke: Kruptanicz Kálmán kir. tanácsos, főispán elnökölt. Megnyitójában Örömének adott kifejezést, hogy egészségi állapota megengedte, hogy ő vezethesse a közgyűlést. Főbb vonalakban vázolván az intézet üzletviszonyait, áttért azon körülményekre, melyekben az osztalék leszállításának okait keresni kell, utalt az igazgatósági jelentésre, mint olyanra, mely hivatva van a megnyitó beszédban foglaltak körülményes okadatolására. Az elnököt a jelenvolt részvényesek beszéde végeztével lelkesen megéljenezték. Hamar Árpád intézeti titkár felolvasta az igazgatósági jelentést, melyből kitűnik, hogy az összes pénztári forgalom 4.562,247 frt 13 krt tett ki. Ezután az igazgatósági jelentés az egyes üzletágakkal foglalkozik. Igy a betétek üzletében az év végén kimutatott állomány 187000 frttal kevesebb, mint az előző évben. A jelentés ezen apadást egy, nagyobb, — az év folyamán eszközölt — betétvisszafizetéssel indokolja. A takarékpénztár ugyanis három részletben 252000 frtot fizetett ki és ezen negyedmilliónyi összeget minden késedelem és akadály nélkül volt képes folyóvá tenni. Ezen viszszafizetésből az uj betétek által 65000 frt megtérült, úgy hogy az apadás csak 187000 frt tesz ki, ami kétségbevonhatatlan jele a betevő közönség bizalmának. A váltótárca mintegy 14,000 forinttal apadt, mely körülmény az igazgatósági jelentés szerint, a váltó kölcsönök megbirálásánái tanúsított szigorú eljárás következménye, mely az igazgatóság körültekintő és lelkiismeretes volta mellett tesz bizonyságot. A jelzálogos kölcsönök üzletében mintegy 20,000 frt az emelkedés, az előlegüzletben pedig mintegy 10500 frt csökkenés mutatkozik. Később az értékpapírüzletnél megemlíti a jelentés, hogy a papírok teljesen az előző évhez hasonlóan, jóval a december 31-ki kurzus alatt vannak "felvéve. Majd részletesen foglalkozik a jelentés azon okokkal, melyek az igazgatóságot az osztalék ez idei leszállításának javaslatára kényszeritették. Ez főleg a kifizetett betéti összeg által okozott forgó tőke kevesbblettel indokoltatik. Az intézet ugyanis kénytelen volt a hiányzó forgő tőkét lombardhitel utján beszerezni, s miután a lefolyt év második felében a kamatláb kartellszerüleg általánosan felemeltetett, — ez csak tetemesen magasabb kamatláb mellett volt eszközölhető, ami leginkább hozzájárult az év tisztajövedelmének csökkenéséhez. Végül a 13000 frt 58 kruyi tiszta nyereség, majd a jótékony célra szánt öszszeg hovaforditása, illetve felosztása iránt hoz javaslatot a jelentés. Felolvastatván a felügyelő bizottsági jelentés is, miután egyébre sem tétetett megjegyzés, a felmentvény megadatott ugy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság részére is. Más tárgy nem lévén, a közgyűlés az elnök éltetésével befejeződött. A magunk részéről örömmel vettünk arról tudomást, hogy a takarékpénztár igazgatósága elhatározta, hogy uj intézeti helyiséget épit, miután a jelenlegi már végkép kiesett a forgalmi vonalból. Az igazgatóság ezen üdvös és már igen szükségessé vált határozata élénk helyesléssel találkozott a részvényesek körében és igen óhajtandó volna, ha a jövő tavasszal az intézet már az uj székházba költözködhetnék át. —r. Színészet. Esztergom, április 12. »Jó bornak nem kell cégér«, tartja a közmondás, amit egész helyesen igy alakithatunk át helyi vonatkozásúvá: »Jó színésznek nem kell reklám.« Nehezen indult meg a közönség és nagyon fukar volt a dicséretben, de most már — amint az utóbbi 4 előadás is meggyőzött bennünket róla — méltányolni kezdi az igyekezetet és a tehetséget. De nem is lehet csodálni ezt az ébredő rokonszenvet. Mezei Béla társulata oly erőkkel rendelkezik, akiknek a szépérzék mellett legerősebb fegyverük a rátermettség. Kalmár, a társulat kis Mihályfija, Radványi, Agothay a humor nagy mestere, Szigethy és Catry mindannyian temperamentumos, ügyes színészek, kik minden, még a kisebb szerepben is tudják érvényesíteni tehetségüket. Honti Elma, Makó Aida, Bogyó Ilonka és Völgyi Ilonka mind oly erők, kiknek egyéniségében már benne rejlik a biztosíték arra nézve, hogy külön-külön i képesek a közönség tetszését a maguk számára megnyerni és az előadás jó sikerét biztosítani. Életet visznek ők a színpadra, pezsgő, mozgalmas életet és a hallgatóságot odavonják magukhoz, abba a körbe, amely kiemeli őket a közönséges élet egyhangúságából és magával ragadja abba a szférába, amelyben csak dicsőség, csak babér terem. A műpártoló közönség rokonszenvének élesztősében nagy része van az ügyesen egybeállított repertoirenak is. Itt azonban van kifogásolni valónk. Akinek művészetében leginkább szeretnénk gyönyörködni, akinek megjelenését a nagyközönség oly kíváncsian és türelmetlenül várja: Makó Aida még most sem ragyogtatta tehetségét, amelynek hire pedig őt jóval megelőzte. Mi ennek az oka ? Azt, hogy hozzá méltó partnert az igazgató úr nem talál a társulat tagjai között, egyenesen nem hiszszük. A »Katonák« előadásakor meggyőződtünk arról, hogy Kalmár Gyulában oly tehetséget bir az igazgató, aki született a drámai hős szerepkörére. Imponáló, szép alakja és a lelkiküzdelmek kifejezésére alkalmas hangja őt egyenesen erre a térre utalják. Ne hevertessen az igazgató ur két ily erőt parlagon! Az előkészítések helyett tűzzön is ki már csakugyan egyszer egy drámát előadásra! A legutóbbi négy előadásról a következőkben számolunk be: (Talmi hercegnő.) A » Talmi hercegnőt, Kövessi és Makai édes zenéjü operettje, került szinre szombaton telt ház előtt. Legtöbb elismerés Radványi Dezső legzavartalanabb alakítását illeti, aki tapintatos játékával igen ügyesen tudta mérsékelni szerepének bohócszerűségeit anélkül, hogy alakját elhalványitotta volna. Ugyanezt lehet mondani Agothay ró], akit művészi tapintata mindenkor megment attól, hogy túlzásba essék. Kupiéit zajosan megtapsolták. Honthy Elmáról, a társulat édesszavú csalogányjáról csak annyit mondhatunk, hogy kedves volt, mint mindig. Az ő édessége és melegsége ép oly hasonlithatlan, mint a csöngetyű ezüstje, majd méla lágysággú, mint a fuvola. Ne maradjanak még dicséret nélkül Harkányi Gizella, Catry Ferenc és C. Vertán Anna, akik nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Tapsban és kihívásban természetesen nem volt hiány. (A gyermekasszony.) Vasárnap a »Gyermekasszony'* népszínmű ment összevágó, jó előadásban. A címszerepet Völgyi Ilonka játszotta, de kissé erőtlenül. Honthy illett volna ebbe a szerepbe az ő mosolygó arcával. Igen kedves volt Bogyó Ilonka és kis szerepében is zajosan megtapsolták. Radványi Hamvas Istvánja teljes dicséretet érdemlő alakítás volt. Pezsgett a humortól Agothay Ugrom Samuja, aki a darab e legjobb alakját derekas tehetségével teljesen érvényre juttatta. Nem szabad megfeledkezni Kalmár-ról (Selyem Ferkó) és Sághy Zsigmondról (Csendes Vince,) akik mulatságos genrealakokat mutattak be. . (Kék asszony) Ugyancsak telt ház előtt ment hétfőn, már másodízben, félhelyárakkal a >Kék asszonyt operetté. Ez alkalommal ismét Honthy Elmának volt jó napja, akit gyakran kihívtak és aki máris a közönség kedvence lett. Teréz szerepében nyújtott igen jó alakítást, hangja pedig, ez a szépen csengő, behízelgő csilingelés, ez este ismét megszerezte a legtöbb tapsot. Radványi-néX nem tudjuk, hogy játékát, avagy baritonját dicsérjük-e inkább. Különösen nagy hatást ért el a harmadik felvonásban a >Bretagnei dalf-Ial, melyet meg is ismételtettek. Harkányi Joland-ja egy kissé színtelen volt, hiányzott belőle a hév, a hangja is mintha fátyolozott lett volna. Ügyesen alakítottak Catry De la Hoquette szerepében, C. Vertán Anna, mint Pigeonne, Szigethy és Völgyi Ilonka. (Hálókocsik ellenőre.) Kissé lanyhább érdeklődés mellett folyt le a keddi előadás, amikor is a > Hálókocsik ellenőrét c. vígjáték került szinre. A kacagtatás nagy mesterének, Agothay-x\2Ü&, alakítása a czimszerepben feltétlen dicséretet érdemel. Annál inkább méltánylandó az ő fáradhatlan komikuma, mert nincs egy előadás, amelyből részét alaposan ki ne venné és mindenütt jól megállja helyét. Ugyanezt mondhatjuk el Catry-ról is, aki eleganciájával és természetességével mindenkor tetszik. Ügyes és rokonszenves szalon-szinésznek bizonyult. Lucienne szerepében Makó Aida igyekezett elismerésre méltó buzgósággal szint adni színtelen szerepének és különösen azzal az ügyességgel imponált, melylyel szerepének árnyalatait kidolgozta. Bogyó Ilonka csak néhány perczig volt a színpadon, de ez is elég volt az ő művészetének arra, hogy a jelenlevők osztatlan figyelmnt a maga számára lekösse. Valóban bájos vol t C. Vertán Annáról és Sághy Zsigmondról kell még megemlékeznünk, de a többi szereplők is osztozhatnak az elismerésben. (Heti műsor.) Ma este a >Czigánybáróc ment, csütörtökön a > Mozgó fényképek* a Magyar-szinház hires kaszszadarabja, pénteken a >Talmiherczegnő«, félhely árakkal, szombaton pedig a \Gyurkovits leány ok t kerülnek szinre, melyre, valamint a csütörtöki előadásra is, különösen felhívjuk a közönség figyelmét. Viki. — Április li. A nagy nemzeti ünnepre szokatlanul gazdag lobogódiszbe öltözött városunk. Nemcsak a középületeken — kettesével — hármasával, de sok magánházon itt ott lengett a címeres nemzetiszínű lobogó. A vármegyei törvényhatóság hivatalos istentisztelete reggel 9 órakor volt a kir. városi plébánia templomban s segédlettel dr. Fehér Gyula udvari káplán mondotta. A megyei tisztikar, élén Andrássy János kir. tanácsos alispánnal s a törvényhatósági bizottság számos tagjával a megyeházáról testületileg vonult át a hálaadó istentiszteletre. Az első padokban a díszmagyar ruhás urak foglaltak helyet, közöttük Reviczky Győző főszolgabíró a vármegye zászlajával, amelynek diszőrségét dr. Perényi Kálmán főszolgabíró és Ivanovics Béla levéltárnok képezték. Az első padok mellett díszruhás megyei és városi hajdúk állottak sorfalat. Megjelent az istentiszteleten, amelyet a kar szép szereplése nagyban