Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-08 / 3.szám

Tizenkilenc közgyűlésen : Bayer Ágos­ton vál., Horváth Mihály vál., Kitzinger József vál., Schwarcz Adolf vir. Tizennyolc közgyűlésen: ifjabb Cserép János vál., Gerendás János (189) vál. Tizenhét közgyűlésen : Hajabács Albert vál., Kis István vál., Lajszky János vál., Stróbl Mihály vál., Schuller Pál vál., Szenttamási Béla vir. Tizenhat közgyűlésen : id. Brenner Jó­zsef vál., Gere Antal vál., iíj. Hegedűs József vir. Tizenöt közgyűlésen : Bádi András vál., Brutsy János vál., Dudás János vál., Fekete Pál vál., Haller Ferencz vál., Me­szes Ferencz öreg vál., Vojnits Döme vál., Zsiga Zsigmond vir. Tizennégy közgzűlésen: Brutsy Gyula vál., Globutsnig József vál., Hittner András vál. (kimaradt), Marosi József vir., Pach Antal vál., dr. Prokopp Gyula vir., Schiller Mihály vál. Tizenhárom közgyűlésen: Farkas Gyula vál., Frey Ferenc vir., Walch Mátyás vál., Wanitsek Rezső vál. Tizenkét közgyűlése?i : Stámusz János vál., Tölgyessy Ferenc vál. Tizenegy közgyűlésen : Brutsy Márton vál. (kimaradt). Gerendás János (747) vál. (kimaradt), Meszéna Ferenc vir. Nieder­mann Pál vir., Perger Lajos vál., Szá­mord Ignác vál. Tiz közgyűlésen : Draxler Alajos vir., Havas Vince vál., Iványi Géza vál., Stern Márk vir., Török József vál., Wald­fogel József vál. Kilenc közgyűlésen : Dóczy Ferenc vál., dr. Helcz Antal vál., Hamar Árpád vál., (kimaradt), Kecskeméthy János vál., (ki­maradt), Lengyel Flávián vir., Niedermann János vir., Rudolf Mihály vir., id. Sinka Ferenc vál, Schedl Arnulf vál., Szabó Szilveszter vál., Trexler Antal vál., dr., Weisz Sándor vir. Nyolc közgyűlésen: Farkas Tivadar vál., Magos Sándor vál., Mattyasóvszky Lajos vir., Wimmer Ferenc vir., dr. Wipplinger Ödön vál. Hét közgyűlésen: Etter Gyula vál. (el­költözött), Kaán János vir., Kapus János vál., Magyary László vál., Mattya­sóvszky Kálmán vir., Major János vál., Paulovics Géza vál. (kimaradt), Pándy Ferenc (évközben behivatott), Schönbeck Imre vir. Hat közgyűlésen : Brakner Albert vir., Büttner Róbert vál., id. Eggenhoífer vir., Fekete Géza f vál., dr. Horn Károly vir. Kis Mihály vál., (időközben behivatott), Leitgeb János vir., Oltóssy Ferenc vál., Szecskay Kornél vir., dr. Weisz Izsák vál., Weisz Mihály vál. Öt közgyűlésen : Bleszl Ferenc vál., Csupics Emil vir., (kimaradt), Grósz Ferenc vir., Helcz József vál., Kohn Gábor vir., Obermayer György vir , Pongrácz Zzig­mond vál., Reviczky Gábor vir., Stern­feld Rezső vir. Négy közgyűlésen : Gerenday József vir., Heischmann Ferenc vir., Kovács Albert vir., Mitter Antal vál. (kimaradt), Lőwy Lajos vir., Pfalcz József vir,, Nagy Pál vál., Reusz Tózsef vir., Szóda Mihály vál. (kimarldt). Három közgyűlésen: Adorján János vál. (uj), Balog László vir., Bartha Ti­vadar vir., dr. Burián János vir., dr. Csernoch János vir., Erős József közép, vál. (uj), Kerschbaummayer Károly vir., Magurányi József vir., Mészáros József vál. (új), Neihübel Gusztáv vál. (uj), Né­methy Lajos vál., Pisuth István vir., Popellár József vál. (uj), dr. Rosszivál István vál., Tirner János vál. (uj), Tóth András vál. (uj). Két közgyűlésen: Berán Antal vir., Bódi Bódog vir., Diamant Bernát vir., Eckstein Mór vir., dr. Feichtinger Sán dor vir., Grósz Antal vir. f, dr. Gönczy Béla vál. (uj), Hagen Ambrus vál. (uj), Hanny Béla vir., Helcz Kálmán vir,, Lindtner János vir., dr. Okányik Lajos vál. (uj), dr. Perényi Árpád vál. (uj), Re­viczky Győző vál., Schalkász Ignác vir., Schleiffer Lajos vir., Till Mihály vir., Véghelyi Ödön vál., dr. Walter Gyula vir., Zviliinger Hermann vir. Egy közgyűlésen : Barta Ármin vir., f, Bellovics Ferencz vál. (kimaradt), Fried Arnold vir., Héya Tivadar vir., Jedlicska Rezső vir., Eggenhoífer Albert vir., dr. Mally János vir., dr. Mátray Ferencz vir., Mezey Dénes vál., (kimaradt) Steinbach János vir., Schönbeck Mihály vir., Platz János vir. (kimaradt). Egy közgyűlésen se vettek részt: dr. Blümelhuber Ferencz vir., Boltizár József vir., Graefl János vir., dr. Hutt Árpád vir., dr. Okolicsányi Zoltán., vir., dr. Palásthy Pál vir., dr.Rajner Lajos vir.*) a menyecskék, a másik felén a hajado­nok, hátul férfiak ülnek; a legénynép az elállhat a tiszteletes ur prédikáló széke alatt. Az egyedüli disz a templom ormán van, hanem ebből aztán kitűnik, hogy őszintén sokra becsülik az Ur szolgáját és azt a helyet, a honnan az igéit hirdeti. Szépen kigyódzó, simára gyalult tölgyfa­lépcső bejuttat a prédikáló székbe, arra siettek rárakni aranyozást, faragványo­kat, amennyi tőlük csak tellett, vettek a támaszkodóra — hova a tiszteletes ur az imakönyvét és imára kulcsolt ke­zeit tenni szokta — szelid simogatásu piros bársonytakarót és tisztult lélekkel tekintettek erre a székre mindig. ­De mégis ! volt valami más nem egy­szerű is a templom ábrázatán. Nem hiú­ság volt az a cifraság, mert a reformá­tus hivő szerény lelke, azt meg nem tűri, hanem azért diszes, mégsem egy­szerű volt az: a >mátkafogadalomc. Fehérség a hivők szivében, fehérség a templom menyezetén, a falakon, fehér­ség az istápolt fapadlózaton — de erre költemény van írva : leányszivek imád­sága az Úrhoz. Eladó lányok fogadalma : vasárnaptól vasárnapra a »soros c hajadonok gondja az Isten háza. (Folyt, köv.) „Egy önzetlen városi képviselő. Esztergom, január 7. Lapunk ez évi január i-én meg­jelent számában e cimen hozott közleményükre Brutsy János úrtól hosszabb választ vettünk, mely­nek változatlanul adtunk helyet. Észrevételeinket jövő számunk­ban tesszük meg, nehogy úgy tűn­jék fel Brutsy úr előtt, mintha vé­dekezését paralizálni akartuk volna. A választ a következő sorok kí­séretében vettük : Tekintetes Szerkesztő Ur ! Szíveskedjék alábbi közleményemnek, mely egyszersmind válasz a b. lapjának f. hó 1. számában megjelent személyemet érdeklő cikkére, helyt adni és vagyok azon reményben, hogy ezen tárgyilagos válaszomat betű szerint lesz szives kö­zölni. Maradtam mély tisztelettel Esztergom, 1899. január 4-én. Brutsy János. íme a válasz betű szerint: A közelmúltban kétszer is részesültem abban a szerencsében, hogy b. lapja igénytelen személyemmel foglalkozott. *) Vál.-lal jeleztük a vállasztott, vir.-rel a virilis 1 képviselőket. ' sajátságos és feltűnő az, hogy mindanyi­szor városi képviselői minőségben gán­csolnak ; szerintem igaztalanul. Minthogy hirlapi polémiákkal drága időmet elfecsérelni nem szándékozom; csak röviden óhajtok reflektálni a f. hó i-én b. lapjuk i-ső számába uj évi üdvöz­letként megjelent >Egy önzetlen városi képviselő* cimü közleményre ; — az állíttatik ugyanis tévesen rólam, mintha én a várostól ingyen kértem volna föl­det a célból, hogy szőlőmet feltöltethes­sem, jó tanácsokkal láttam el a várost; a föld 50 frtot ér, és nekem csak 25 frtért számítják talajjavitási czélra, hama­rább kezdettem meg a hordást, mint a végzés kezemben volt; minden szentnek maga íelé áll a keze, magam zsebére dolgozom stb. Hát bizony egyben és másban igaza van cikkiró úrnak; pl. hogy minden szentnek maga íelé áll a keze és mindenki a maga zsebére dolgozik, mert úgy tu­dom, hogy a cikkiró úr kezei sincsenek kifelé fordulva és azt is tudom, hogy ő szinte nem a komaaszonya zsebére dol­gozik, hanem a magáéra. — Hanem még is csak az a látszat, hogy a t. cikkiró úr összekapdosta érveit egyoldalú állí­tásokra, bemondásokra és feltevésekre alapította egész közleményét és azért jutott azután hamis következtetésre. Ha cikkiró úr meggyőződést szerzett volna magának a helyszínén arról, hogy mit és milyen czélra kértem, bizonyos vagyok benne, hogy a tendenciózus cik­ket soha meg nem írja, sőt bizonyos va­gyok abban is, hogy mint városi képvi­selő és a gazd. bizottságnak tagja, szí­vesen és készséggel hozzájárult volna kérvényem kedvező elintézéséhez. Ha ismerné a talajviszonyokat, azokat a nyaktörő veszedelmes gödröket és buckákat, melyeket én eltüntettem, egye­nesre szabályozni és fűmaggal bevetni akartam, annak ellenébe, hogy a város a fölös földet szőlőm feltöltésére áten­gedje, melyet a talaj és árviz ellen kell megvédenem, bizonyára más konklúzióra jutott volna, mint a melyet cikkében nekem tulajdonítani akar, hiszen mikor felvilágosítottak arról a kiküldött bizott­ság tagjai, hogy felmerült az a nézet, hogy pénz nélkül még sem adják a földet, mert veszedelmes precedenst ké­pezhetne a jövőben, ha hasonló kérel­met terjesztetnének elé, erre én is rög­tön kijelentettem, hogy igazuk van és ezek után a földet el sem fogadom más­kép, mint készfizettség ellenében, (bár az általam teljesíteni szándékolt ellen­szolgáltatás szinte pénzembe került volna) és a bizottság néhány tagja abban a véleményben volt, hogy 10 frt. fizetésébe egyezzek belé, mire én ki is jelentettem hozzájárulásomat. Hogy azonban a gazd. bizottság bölcsessége 25 frt határozott javaslatba hozni a T. Tanácsnak, hát ez sem nagy szerencsétlenség, — hanem, hogy ezért a néhány köbméter földért ennyi herce-hurcát kelljen kiállani, és még újság és majdnem vezércikkek keletkez­zenek : ez már csakugyan nevetséges. >Jellemzi a kort melyben élünk.« Hanem, hogy miköze mindehhez a vá­rosi képviselői minőségemnek ? azt csak­ugyan nem értem. — Én mint Brutsy János, polgára és nagy adófizetője ennek a városnak, kértem a közlegelőből föl­det és nem homokot a már emiitett célra; adóalapot teremteni és megvédel­mezni volt az czél — nem luxusra kér­tem. — Megrovandó dolog tehát kérni ? Ingyen sohasem kértem ; ezt tagadom ; vagy ellenszolgáltatás vagy pénz, — ez volt mindig a jelszó, tehát nem ingyen. Felhasználtam én képviselői állásomat arra, hogy a gazd. bizottság tagjait be­folyásoljam ügyem kedvező elintézésében? Tudtommal a cikkiró úr is tagja a bizott­ságnak, mondhatja rólam, hogy csak in­formáltam is e ? Bizonyára nem mond­hatja, ha tehát, mint képviselő miben sem járultam kérvényem elintézéséhez, honnan veszi magának a bátorságot a t. cikkiró úr, hogy önzetlenségemet gú­nyosan kritizálja ? mért nem emlékezett rólam meg, mint szőlőbirtokosról ? No de hatásosabb kivánt lenni a cikk, úgy a hogy íródott. Felteszem, hogy félreérté­sen alapul a dolog és ez szülte a rá­galmazó cikket. Hozzászoktatott már engem a helyi sajtó az efféle támadásokhoz, egygyel több, vagy kevesebb, az már egyre megy, fel is vagy eléggé vértezve, hogy efféle támadásokat elhárítsuk magamról, hisz megtanított már élet arra, hogy a ki tevékenységet fejt ki a közügyek terén, nem mindig szólhat, vagy tehet mindenki szájaize szerint és szerez magának az ember barátokat és ellenségeket egyaránt, talán utóbbiból kelleténél is többet, de mindez nem fog visszatartani attól, hogy jövőben is teljesítsem legjobb hitem és meggyőződésem szerint polgári köteles­ségemet, akár mint képviselő a város­házán, akár mint megyebizottsági tag a megyeházán, akár mint magánember az életben. Hát egy nagy bűnöm mégis csak van, hogy hamarább kezdettem hordatni a földet, mig nem a végzés birtokába jutot­tam. Hát ez igaz ; de viszont az is igaz, hogy ez csak formaság, mert a lényeg is más, én pedig gyűlöltem mindig a formaságot és csak a lényeget tekintet­tem fődolognak. Ugyanis ez esetből fo­lyólag senkire kár nem háramlott; a forma be nem tartása azonban rám nézve egy évi haladást jelent, hogy a munká­latot végrehajtottam — mert ha arra vártam volna, mig az a formavégzés kezeimbe jön, akkor csak 1900-ban let­tem volna abban a helyzetben, hogy sző­lőmet ármentesitsem. A dolog practi­cuma pedig az, hogy emberi számítás szerint december és január hónapban nagy fagyokat várhattunk, amely körülmény földmunkálatokra nem alkalmas ; hogy az időjárás véletlenül enyhe lett, arra senki nem számithatott, de ha ezt tu­dom, szívesen vártam volna annak meg­kezdésével. De van e hátrány ebből ? az a kér­dés. A felelet rá, hogy nincs, mert végre is biztos voltam abban, hogy a földet meg nem tagadhatja a t. Tanács, ha egy parányi érzéke van a közgazdasági dolgok iránt; csak arról lehet szó, hogy 5—10, vagy 20 frtra taksálja a t. Tanács a föld értékét ? ez pedig rám nézve tel­jesen közömbös dolog ; — tehát nem kel­lett ehhez > nagyhatalmú állás szülte remény«, hanem egy kis gyakorlati és nem fiscális észjárás. Képzelje, hogy bir­tokon kivüli fellebbezés alatt áll az ügy. Legyen nyugodt a cikkiró úr, a város kasszáját nem fogja károsodás érni, bár a reklamált 4 frt még mai napig sincs befizetve, (ezért a nagy éberségért azon­ban fogadja köszönetemet) és ez a lé­nyeg. — De legyen arra nézve is nyu­godt cikkiró úr, hqgy a városi javaknak vagyok olyan gondos őre, legalább mint Ön, és azt még a legádázabb ellensé­gem sem állithatja, hogy 22 éves képvi­selői működésem alatt csak egyszer is akár közvetve, akár közvetlen hozzájá­rultam volna a városi vagyon megrövi­dítéséhez, vagy hogy valaha annak ér­dekei ellen tettem volna, — ennyit talán még a t. cikkiró úr is el fog ismerni, — Hála Istennek, ez a legerősebb -oldalom, itt sikerrel támadni nem lehet! Mivel önzetlenségemet volt szives han­goztatni és azt állítani, mintha én azzal kérkedném, legyen szabad egy kijelen­tést tennem és ez az, soha senki szám­ból ily nyilatkozatot nem hallott, de nincs

Next

/
Thumbnails
Contents