Esztergom és Vidéke, 1898
1898-03-06 / 19.szám
dett ember bűnös manipulációja mindjárt hivatalba lépésével kezdődött. Megválasztása előtt a Porgesz-féle vendéglőben kortesvacsorát adott, ami 102 írtjába került. E tartozást nem egyenlítette ki, hanem elkérte a vendéglős adókönyvét azzal, hogy az összeget, mint a hitelezője adóját, arra befizeti, amit persze máig sem cselekedett meg. Pénz felvételre egyáltalán jogosítva nem levén, sikkasztásait ugy követte el, hogy izraelita hittársait — mert csakis ezeket károsította meg — rábeszélte, hogy adják át nekik az adót, minek fáradnának ők vele, a befizetést majd ő végezi el. Adott is rögtön az átvett összegről rendes nyomtatott hivatalos nyugtát, amelyek blankettáihoz igaz uton szintén nem juthatott. Az igy megkaparitott pénzt azután saját céljaira forditatta s ugy manipulált, hogy azoknak, akiktől a pénzt már felvette, intőcédulát többé nem küldött. A károsultak még egyre jelentkeznek, az elsikasztott összeg máris többre rug kétezer forintnál. A vizsgálatnak ki kell deríteni azt is, hogy a sikkasztó annyi idő óta, hogyan dolgozhatott igy észrevétlenül, annál is inkább, mert általánosan ismerték, hogy rendetlen életet él. Éjszakákat tölt hazárd játékkal, (amit egy p. ü. bizottsági tag a bizottság egyik decemberi ülésén nyíltan elmondott), pezsgőzik és egyéb költséges passziói vannak. Az elfogatását megelőző éjjelt is tivornyában töltötte. A szenzációs eset még ma is élénken foglalkoztatja az egész várost. — Az uj munkástörvény, A polgármester az uj munkástörvény népszerű magyarázatát, amely Osváth Andor tollából lapunk legutóbbi számának mellékletén jelent meg, külön lenyomatban ezer példányban kiosztatja a helybeli munkások között, ezenkívül felkérte a polgári olvasókörök elnökségét, hogy helységeikben az uj törvényről alkalmas felolvasásokat tartsanak. A városi hatóság a munkásigazolványok készletének megérkezéséről annak idején hirdetményben fogja értesíteni a mezőgazdasági munkásokat és napszámosokat. — Ipartestületi közgyűlés. A helybeli Ipartestület rendes évi közgyűlését f. hó 6 án d. e tíz órakor tartja a városháza tanácstermében. Tárgyak: i, az 1897. évre szóló titkári jelentés, 2. az 1897. évi pénztári jelentés, 3. az 1898. évi költségvetés, 4. az elöljáróság kiegészítése, 5. a Betegsegélyző Pénztár közgyűlésére kiküldöttek megválasztása és 6. esetleges indítványok, amelyek legalább 24 órával a közgyűlés előtt bejelentendők és legalább 20 egyesületi tag által aláírandók. — Felruházás. A helybeli főgimnázium igazán áldásosán működő segítő egyesülete tegnapelőtt tartotta tavaszi felruházását, amely alkalommal negyvenkét tanuló élvezte a nemes intézmény áldássosságát. -— Iparosok nyugdíjpénztára. Dóczy Ferenc ipartestületi elnök, Frey Ferenc országgyűlési képviselő és Rothnágel Ferenc ipartestületi titkár ma vitték fel a kereskedelmi miniszterhez a helybeli ipartestületnek kötelező ipartestületi nyugdíjpénztár érdekében szerkesztett kérvényét, amelyet lapunkban már egész terjedelmében közöltünk s amely eddig csak általános tetszéssel és helyesléssel találkozott. — A rendőrtisztvíselők egyenruhája már elkészült s azonnal felöltik, mihelyt letűnik a rendőrbiztosok uniformisáról a hivalkodó aranyzsinór. — Dinamitlopás. Bravetz (rekte Kondek) József már több, mint egy évtizede volt alkalmazásban a Reviczky-féle emenkesi kőbányában s urai megbízható munkásnak ismerték. M. hó 28-án átment Bikolra s ott felkereste a nyolc nap óta betegen fekvő Reviczky Károlyt. Tizennégy forint előleget kért, amit meg is kapott, bár már tartozásban volt, azután a raktárostól kicsalt tíz kilo dinamitot, 25 lőkupakot és három gyujtózsinórt. Ezeket azonban nem használta fel a bányában, hanem a bányabirtokosok tulajdonát képező s neki használatra kiadott szerszámokkal együtt összepakolta s a bányatelepről eltűnt. Sürgős nyomozása annál is inkább elrendeltetett, mert a tolvajt szocialista gondolkozásunak ismerték. — iól megőrizett község. Piszke községe mindenesetre ilyennek mondható, hogy ha ott az éjjeli őrök minden éjjel agy tesznek eleget kötelességüknek. ahogy m, hó 28-ának éjjelén tettek. Ugy látszik, fáztak odakün, mert behúzódtak Béling József korcsmájába s ott éjjeli két óráig dorbézoltak. Akkor is jól Összeszidták a korcsmárost, amiért tovább nem tűrte duhajkodásukat. Hogy persze ez idő alatt a faluban különböző kihágások történtek, arról halvány fogalmunk sem volt. Most a szolgabírói hivatal kissé ki fogja oktatni a derék bakterokat a kötelességtudásra. — Egy járásbiró búcsúja. Megható jelenet színhelye volt f. hó 2-án a muzslai kir. járásbíróság hivatalos helyisége, a midőn Schável Károly nyugalmazott kir. járásbiró a biróság vezetését átadta Nemesszeghy Dezső kir. aljárásbirónak. Az eltávozott járásbiró könnytelt szemekkel, érzékeny szavakban vett bucsut a biróság tisztviselőitől, mire a tisztviselői kar egyenként háláját és köszönetét fejezte ki a búcsúzónak velük szemben mindenkor tanúsított előzékeny bánásmódjáért. Annak elismerése mellett, hogy az igazságszolgáltatás egy kiváló tapasztalt és igazságszerető bírót vesztett el benne, az igazságszolgáltatás terén töltött hosszú és lankadatlan munkálkodásáért köszönetünket fejezzük ki mi is a közvélemény nevében. — Tapintatlanság. Egy hazafias szent ünnep rendezőinek külünös gondot kell fordítania arra, hogy az ünnepség előkészületeit semmi disszonancia, semmi tapintatlanság ne előzze, ne rontsa meg. A város március 15-iki ünnepének rendező bizottsága — fájdalom — már elkövetett egy vaskos tapintatlanságot. — Legutóbbi ülésén kimondotta, hogy a törvényhatóság résztvesz az ünnepi menetben, sőt a helyét is kijelelte, mielőtt — a legprimitívebb illendőség! szabály betartásával — ez iránt az érdekelteket ! megkérdezte, erre felkérte volna. S ha ' már elmulasztotta, e felkérésnek legalább a határozattal egyidejűleg kellett volna megtörténnie, mindeddig azonban meg nem történt. A megyei urak pedig végre sem bakák, akiket egyszerűen kirendelni iehet. Ily tapintatlanságok 1 bizony soha sem szolgálnak egy ünnep ! sikerének, öszhangjának előmozdítására. I — Megunta az életét. F. hó 2-án 1 Kély községben egy ismeretlen vándorló j felakasztotta magát. Hogy miért vette i igénybe a kenderkötél szolgálatát, annak oka valószínűleg életuntságában kereshető. — Lopás. Mult hó 16-án éjjel Sajkovics István tokod ebszőnyi munkás konyhájának ablakát ismereslen tettesek feltörték a konyhában levő ládát felfeszítették, s abból egy aranygyűrűt, egy ezüst órát és egy ezüstláncot 23 frt értékben elemeltek. Eddig még nem akadtak a tolvajok nyomára. — Öngyilkossági kísérlet. Mestán J. börtönőr feiesége tegnap öngyilkossági szándékból a kis Dunába vetette magát, egy arra járó tisztiszolga azonban Molnár Anna és Sándor Ferencné mosónők segélyével még idején kimentette a habokból. Az életunt asszony végzetes cselekedetének okául férjének elhidegülését mondotta. Most súlyos betegen ápolják a lakásán. — Rövid hírek. Horváth Károly paprikaárus igen paprikás természetű. Ily hangulatában alaposan eldöngette azt a nőt, aki háztartását vezeti. A rendőrség vette gondjaiba. — Süttó'n f. hó 3-án erdőégés volt. A telkes gazdák erdejéből, vagy jobban minden cserjéséből égett le egy rész. A kár jelenték telén. — Porgesz Béla pompás uj helyiségében holnap, vasárnap a katonai zenekar a következő műsorral hangversenyez : 1. Katonaüdvözlet induló, Seidltől. 2. Nyitány Ilka operából. 3. Colletta keringő, Suppeetől. 4. Részlet Cavalleria Rusticánából, Mascagnitól. 5. Sikkessen polka francé, Grandtól. 6. Bécsi séták egyveleg, Komraktól. 7. Sub Rosa polka mazur, Scharftól. 8. Magyar dalok, Bánffy bárótól. 9. Keleti álomképek keringő, Ivanovicitól. 10. A mi népénekeseink egyveleg Klimochtől. n. Milleniumi négyes. Franektől. 12. Gyorspolka Peheltől. ~ Suchard csokoládé és Cacaó. Előjött félreértések elkerülése végett felhivatik a n. é. közönség figyelme azon körülményre, hogy a Ph. Suckard-iéle gyár az úgynevezett csokoládé törmeléket sem nem gyártja, sem pedig a kereskedelembe nem hozza. A Ph. Suchard-féle csokoládé jótállás mellett tisztán szállitta tik s mint tudva van, csak is staniol csomagolásban a gyárjegygyei és alá Írással ellátva. Barissoif-küplék. /. Melódia: »Du, du lass mich in Ruh.c A Kaukázusban láttam én egy pompás kis [falul, Olt volt, ahol megbámulják az uj kaput; Hol a hegyekből, mint a viz, /oly a petróleum S a pótadó fölött, ha nagy, van gaudium! Ott a copf nem látszik, mert belül hordják, S ha beszélnek, hát ugy mondják, Mak, mak, mak, mak, mak, mak! Egymás között mind sógorok, mind komák: De azért, ka tehetyik: A hasznot meg nem vetyik, Elvállalják ! A sztár oszt a az még csak a derék férfiú, Oly kövér — szegény — hogy néha majd [megfü S mivel kapcája néha szük, tipeg, topog, [nagyon, Mint gesztenyés, ha ju a szél a piharcon. Sokat beszél naphosszat ő, csak az a txj. Mondjam, vagy ne mondjam, oh jaj Maj! maj! maj ! maj ! maj l maj ! Pedig olyan puha szegény, mint az irósvaj Még se köll ő senkinek, Testinek, se lelkinek, És ez a baj. Nagy szemüveggel jár ott a lámpagyujto[gató S nagy léptekkel, akár csak a pótadó A kövezettől, hogy ha sántul, csinadaratta [bumm, Gazolintól vakuljon a publikum ! Gymnasium, kórház ügye, vágóhíd, Ha kérded, hát sifli az mind Mind, mind, mind, mind, mind, mind, Százperczentes pótadó, ha fejbe is kollint Kinek mi gondja rája, Rendben van a szénája Alkalmasint. A rőndér keztyűbe jár, mert hát az igy [dukál; Van kardja is, s ha jón az úr, hát szalutál. Arany zsinóros biztos ur zavarba hoz [bakát, De senki mást, ha tolvaj is *a réz an[gyalát t* Ha muszáj, hát, hagy lögyék ez a nagy [rönd; Rönd, rönd, rönd, rönd, rönd, rönd. Veszszen bár a kaputrok, az óra és bőrönd, Untjormis, ez a jő Ez, mondják, előkelő; Éljen a rönd. II. Melódia, »In China« . . . Hogyha nálunk ég a tető Olyan a zaj, hogy rettentő. Mind aki birja, kiabál, Kézzel lábbal gesztikulál. S mint az uj veretii tallér Csillog a két aranygallér. Városi az, emez megyei, Egy sem akar engedni . . . Minálunk, minálunk, Minálunk ez már csak igy szokás, Minálunk, minálunk Pórölnek és leég a ház. Szegény kis város Esztergom, Meg van lőve, de vastagon Annyi beune az egyesület, Hogy a tehertől majd lesülyed; Óvó, szépítő, katholikus, Tűzoltó, segélyző, hisztorikns Torna, kaszinó, és kofa céh S a fránya tudja még hány izé ! Minálunk, minálunk Minálunk ez már csak igy szohás Minálunk, minálunk Muszájból van a társulás. IRODALOMt Egy csinos kiállítású könyv jelent meg nemrégiben a »Franklin társulat* könyvnyomdájában. Erdélyi Zoltán >Vesztett boldogság* cimű verses regénye ez, melyet nemcsak az akadémia jutalmazott a Nádasdy féle 100 aranyas díjjal, de jutalmazza és jutalmazni fogja mindig olvasóinak elismerése és magasztalása, melylyel e mű megteremtője uton útfélen találkozni fog. Bírálatot nem akarunk Írni, hiszen erre nincsen szükség, csak azt mondhatjuk e tnüröl hogy megragajda olvasóját; fenkölt, magasztos gondolkodással, a legköltoibb hasonlatokkal gazdag irályban tárja elénk az élet hű képét. Melegen ajánlhatjuk e szép művet azon meggyőződéssel, hogy vele olvasójának magas élvezetet nyújt. íme néhány sora mily igazságot rejt, s hogy magához vonzza az olvasót: ... A boldogság szelid madárka, Kezünkre száll egy szép napon, Dalol nekünk s csodás dalára Virágban áll a — völgy, halom. De jaj, ha akkor meg nem fogjuk, Ha tőrünk akkor rá nem dobjuk, Örökre elszáll, elrepül . . . S hiába hivás, köny s a bánat, A vad madár csak messzebb szálhat, Uj tőrt örökre elkerül! f Vértükör. Az antísemítízmus és szocializmus terjedése és annak meggátlása. Röpirat. Félárboccal. Vegyes művek. A nagy, vaskos könyv, mely 10,000 példányban jelenik meg, az uj röpiraton kivül szerzőnek a 16 év óta^ kiadott öszszes munkáit tartalmazza. Ara 1 frt. Kapható Kecskeméten. A könyv tartalma : 1. Bankó háború. A nagy hatással szinre került >Hamis bankó. < 2. Kis pillangók. Égen-Földön. Villám liget. Szélsőségek. Olvadó «ziv. Forrongó szív. Három kötet. 3. Párját Nagy-Kőrös! Kacagtató viccek és illusztrációk. Második, bővített kiadás. 4. Földet a szocialistáknak! Kontra jelleggel Szerzőtől első értekezés a szozializmusról. 5. Az agglegény leánya. Vígjáték 1 felvonásban. 6. Harangszónál, Falusi életkép 1 felvonásban. 7. Elbeszélések. Tréfás históriák. Tarkaságok. 8. Ezer aranyeforradalma. Verses-regény. 9. Kartács-tüzek. A mai társadalmi szokásokat szatíráló cikkek. 10. Vertükön Röpirat. f Petőfi-Album. A nemzetek legdrágább kincse: nagyjainak emléke. Minden levele a babérkoszorúnak,a melyet nagyjaink homlokára teszünk, örök jele a nemzet hálájának, tanuja és hirdetője a a hazafias lelkesedésnek. Egy ily levelét a hervadhatatlan babérkoszorúnak alkotja az a remekmű, a melylyel a Petőfitársasag áldoz Petőfi Sándor emlékének. PetŐfi-élete, alkotásai, hűséges képben tárul elénk a Petőfi-Album lapjairól. Oly szerkesztők mellett mint Jókai Mór, Bartók Lajos, Szana Tamás és Endrődy Sándor, akik a Petőfi társaság vezetői és diszei, lehetetlen, hogy az album önmagának utat ne törjön, minden magyar házba. A magyar művészgárda legjelesebbjei vetélkednek velük, hogy illusztrációkkal emeljék annak művészi becsétA Petőfi-Album most van sajtó alatt. Az Atheneum r. t., mely annyi irodalmi kincsei gyarapította a magyar könyvesházat, ezúttal is legnagyobb büszkeségének tartja, hogy tartalmához méltó keretben bocsássa világgá a Petőfi-Albumot. Március elején nagyja el a sajtót ez a remek irodalmi munka, 30 negyedrétü iv terjedelelmben, gyönyörű diszkötésben s oly tipográfiai kiállításban, amely a magyar nyomdaiparnak díszére válik. Az ország csaknem összes könyvtárai, egyletek, kaszinók, iskolák, azonkívül temérdek magánkönyvtár számára már előre megérendelték a Petőfi Albumot, a kedvezményes előfizetési árban, mely a fűzött kötetért 5 frt, diszkötésüért 6 frt. Minthogy a mű bolti ára magasabb lesz, ajánlatos, hogy az albumot előfizetés utján rendelje meg mindenki, aki a kegyelet óráiban áldozni akar Petőfi emlékének s könyvtárát egy remekművel kívánja gyarapítani.