Esztergom és Vidéke, 1898

1898-03-03 / 18.szám

adó kezeibe lett letéve. Ez nem egyszer zavarra, perre panaszokra adott alkalmat, mert nem egy munkaadó élt vissza a beléje helyezett bizodalommal s nem egy károsította meg a munkást. A törvény erre nézve - is intézkedett. A biztosíték ezentúl mindig az arra kijelelt községi elöljáróságnak kezeibe lesz leteendő* s igy minden visszaélés megszüntettetik. Ahol a munkások a szerződésbeli feltételek teljesítésének biztosítására ingatlan vagyonukat kötik le, tehát a biztosítéki összeg betáblázását szerződésileg megállapítják, intézkedett a törvényhozás arról is, hogy a munkásember keresménye ne apasztassék pl. a telekkönyvi betáblázás költségeivel is, amennyiben ily esetben az összes kérvények bélyegmentesek. A törvény 16. §-a szintén kiváló érdeket vesz védelmébe akkor, midőn kimondja, hogy olyan szerződést, amely a törvény- és szabályrendeletbe ütközik, a hatóság nemcsak jóvá nem hagyhat, de egyenesen tilos annak szerkesztésébe befolynia. Nagyon természetes, hogy ugyanitt a törvény arról is gondoskodik, hogy azon munkástól, aki már valakivel szerződéses viszonyban van, nems igazolja, hogy ezen viszonya megszűnt, a hatóság a szerződéskötésnél való közbenjárást megtagadni köteles. Igazolványnyal nem rendelkező munkás a hatóság előtt szerződést nem köthet ; — habár a törvény 17. §-a felhatalmazza a m. kir. foldmivelésügyi minister urat, hogy kivételt érdemlő eseteknél az illetékes hatóságok indokolt előterjesztésére ez utóbbi kötelezettséget feloldhassa. A szerződés felbontásáról. 22. §. A munkaadó a szerződést a következő esetekben bonthatja fel: a) ha a munkás a szerződés megkötése utáni időben a munkaadót, családtagját, megbízottját tettleg bántalmazza, vagy testi épsége, élete és vagyona ellen büntetendő cselekményt követ el, vagy ilyet megkísérel ; b) ha a munkaadónak, családtagjának, megbízottjának tulajdonában szántszándékkal kárt okozott; c) ha bűntett, vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt elitéltetett, tehát abba bizalom nem helyezhető; d) ha a munkás az érvényben levő szerződés ellenére a munkaadó ellen állást foglalt, vagyis a többieket arra izgatta, hogy a munkát azon okból, hogy a munkaadó nagyobb bért adjon, beszüntessék, vagy a többiek között ily czélból bujtogatott, szóval odatörekedett, hogy a józan munkásnép között elé' gületlenséget szítson s ezért mint az e végből alakult szövetkezet tagja már büntetés alatt állott; e) ha a munka teljesítésére a munkás képtelenné válik. A munkás a szerződést a következő esetekben bonthatja fel: 25 §. a) ha a munkaadó, ennek családtagja, vagy megbízottja a munkást erkölcstelen dologra kényszeríti, vagy tettleg, esetleg életveszélyesen bántalmazza, illetve ebbeli szándékát megkísérelte ; b) ha a szerződés kötése előtti időben, a munkás mint cseléd, vagy napszámos a munkaadó szolgálatában állt s az bérét, vagy járandóságát jogtalanul visszatartotta; c) ha a munkás a munka teljesítésére szerződés kötése után betegség miatt képtelenné válik; d) ha abban az időben hívják be katonai szolgálatra (hadgyakorlatra, kiképzésre stb), a mikor a szerződött munka teljesítése elkövetkezik. Szerződés felbonthatásnál szabály még az, hogy a munkaadó csak azon esetre bonthatja fel a szerződést, ha ebbeli elhatározását az illető munkással — a felbontási ok tudomására jutása után 24 órával akár szóval^ akár ajánlott levélben közli, ha ezt elmulasztja, a szerződés érvényes marad s fel nem bontható. Ugyané feltétel a felmondani szándékozó munkásra is fenáll A törvény tehát amint látjuk egyenlő mértékkel mér úgy a munkaadónak, mint a munkásnak, s őt a 27 §-szerint abban az esetben, ha 25 §-a.) pontjában felhozott felbontási ok van jelen, a felmondott munkásnak a munkaadó a szerződésben kikötött egész járandóságát tartozik kiadni. A fentebb idézett § b) c) és d) pontjai szerint meghatározott felmondás eseteiben pedig biztosítja a munkást arról, hogy a felmondás napjáig tényleg megszolgált munkabérét és járandóságát megkaphassa. A 28 §-szerint a munkaadó, ha a szerződést 0 bontotta fel, vagy ha azt a munkással közösen megegyezve bontották fel s az esetre, ha a munkás ebbe belenyugszik és a hatóságnál panaszt nem emel, köteles a szerződés felbontását a munkás igazolványába bejegyezni, de arra, hogy a felbontó okot bejegyezze, nem jogosult s ezt tennie tilos. A 29 §-szerint a felbontás jogtalan voltára irányuló panasz a felbontás közlése után 48 óra alatt a hatósághoz bejelentendő, különben érvénytelen. A 30 §• szerint a munkások az esetre, ha egy vagy több társuk felmondott a munka folytatására kötelesek ; jogukban áll azonban a kilépett munkások helyett saját belátásuk szerint a munkaadónak új munkásokat ajánlani. A munkaadó, ha az ajánlott munkás a 22 §-óa7i elsorolt felbontási okok fenn nem forognak, azt elfogadni köteles. Ugyanígy köteles kiadni a munkások szerződésileg megállapított munkabérét és járandóságát is azon esetre, ha a kilépett munkás helyébe helyettest nem állit. A törvény 31. §a a munkaadó részére előírja, hogy a szerződést miképen tartozik betartani. Itt különösen fontos azon körülmény, hogy — ha a szersődésbeu kiköttetett, hogy a munkásokat élelemmel is tartozik kilátni, az élelem egészséges jó minőségíí legyen. Ugyanitt kimondatik, hogy a szerződésszegő munkaadó a munkásoknak okozott kárért teljes felelősséggel tartozik s azonkívül 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ha pedig a munkaadó megbizottja szegné meg a szerződést, ugy a 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel ez sújtandó. Mivel pedig a megbízottak kevés kivétellel vagyonosak olyannyira, hogy a szerződés megszegése által okozott kárt a munkásoknak megfizethetnék, a törvény gondoskodik róla, hogy a munkások teljes kára (mely alatt a szerződésben kikötött készpénz és járandóságok összege értetik, a munkaadó által téríttessék meg. Ha pedig a munkaadó egészségtelen élelmezést ad, vagy az élelmet hiányosan szolgáltatja ki s ha e miatt munkások a hatóságnál panaszt emelnek, a hatóság kötelezheti a munkaadót, hogy az élelem helyett készpénzt fizessen a panaszosoknak. A 32. §. tiltja a munkaadónak, hogy a munkás bérét, vagy élelmét szeszes italokkal, vagy árucikkekkel megválthassa, vagy utalvány nyal fizethesse, nemkülönben tilos a munkaadónak a munkást arra kötelezni, hogy élelmét, ruháját, szerszámját nála, vagy az erre kijelölt egyénnél vásárolja ; tilos a munkásnak adott előleg után kamatot szedni, vagy erről váltót venni, a termés biztosításának diját a munkások béréből levonni. A 33. § szerint a munkaadó a megbetegedett munkást saját költségén 8 napig gyógykezeltetni, betegségében élelmezni és lakással, ápolással ellátni tartozik. A 45. §-szerint az esetre, ha a munkaadó vagyonbukottá válik, a munkások bére és egyéb járandósága a csődtömegből kiszolgáltatandó. A hatóságok, hova a munkások fordulhatnak. 1. a munkásigazolványt községekben az elöljáróság, városokban a városi tanácsnak erre kijelelt tagja adja ki. 2. az igazolvány az azt kérő munkásnak ingyen és azonnal kiszolgáltatandó. Panaszaikkal a munkások: a) vármegyékben a járások főszolgabiráihoz ; b) városokban a polgármesterhez fordulhatnak; felebbezéseiket II. fokban a közigazgatási bizottságokhoz, Ill-ad fokban pedig foldmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz terjeszthetik fel. Röviden az elmondottakban óhajtottam megismertetni a mezőgazdasági munkások részére alkotott törvényt, mely egy óriási szükséget pótol. A munkás ezentúl tudni fogja, hogy mik a kölelességei, tudni fogja, hogy mihez van elvitathatlan joga, hogy mit nem szabad cselekednie a törvény és a jogrend ellen. Viszont a munkaadók is kénytelenek a törvény szabályaihoz alkalmazkodni, a szegény munkást embernek tekinteni. Embernek, akinek épp oly joga van élni, épp oly joga van az emberi társadalomban részt venni, mint a vagyonos mnnkaadóknak. Sok, nagyon sok visszaélés követtetett el a munkásosztálylyal, de viszont a munkások is nem egy esetben követtek el visszaélést. A raunkásembert legtöbb esetben az elkeseredés vezette a munkaadó elleni gyűlöletre, ámde számtalanszor nem az elkeseredés volt az oka annak, hogy a munkásemberek a munkaadók ellen fordultak, hanem a lelkiismeretlen izgatás. Olyan emberek furakodtak be a munkások nagy egyetemébe, akik magukat munkásoknak hazudtak. Tényleg munkára nevelte ezeket a társadalom, de herék váltak belőlük. Olyanok, akik kerülik a munkát s hogy nyomorult életüket tengethessék, nem riadnak vissza a csalástól, a képmutatástól. Ezek izgatnak a jogrend a töke, a munkaadó s a társadalom ellen. Ha végigtekintünk soraikon, ha isimerjük életük folyását, utálattal kell elfordulnunk tőlük, mert ezek már nem fogadhatók fel tisztességes műhelyekbe, mivel ott nem dolgozni, hanem az elégületlenséget szítani igyekeznek. Hol a hazájuk ? — Sehol. Hazát nem ismernek, hitet nem vallanak. — S hihetünk-e az ilyen embereknek, akik istentŐl-embertől elszakítva magukat, nem ismerve hazát, nekünk tanácsot akarnak adni ? Nem soha! És a mi józan magyar munkás népünk ezeknek a hálójába került volna ? Nem, nem hihető ez! Az alföldi munkászavargások okai mindenesetre a lelkiismeretlen izgatók voltak. Ezekkel majd elbánik a törvény szigora s a józan munkásosztályt védelmébe veszi a törvény jóakarata. Es ha a magyar munkás látni fogja, hogy megszűntek a sérelmek s a törvény orvosolta a bajokat, előre látható, hogy saját maga ragadja nyakon a béke és jogrend piócáit: a lelkiismeretlen izgatókat, hogy kiszolgáltassa a törvény szigorának. S hiszem, hogy a magyar munkás lesz annyira önálló, hogy bízik a védelmére alkotott törvény jóságában s nem lesz saját ügy ének^biráj a. Adjon az Isten a hazának jövőre is olyan törvényhozást, mint a mai, amelyet a legigazabb legszentebb, cél vezet: az állam polgárainak, mindenkorra való boldogítása támogatása és védelmezése ! Isten áldása legyen a magyar munkás munkáján! Esztergom szab. kir. város allevéltárnoka.