Esztergom és Vidéke, 1898

1898-01-06 / 2.szám

Az L, II. és VII. osztályban végeztük a vizsgálatot december hó 2i-én. — Legyen szabad ennek eredményéről rövidesen a következőkben beszámolni: Az I. osztály köbtartalma 200, a Il-iké 140, a Vll-iké 120 köbméter, — jár pedig az I-be 76, a Il-ikba 62, — a VH-ikbe 58 tanuló. — Ebből kiviláglik, hogy alig jut 1—íj tanulóra 2 és fél köbméter levegő, vagyis alig az 1

/

3 része annak, amit a legkitűnőbb szellőztető szer- 1 kezettel ellátott tantermektől meg- 1 kívánunk. — Ha pedig abból a ] praxisból akarok venni példát,! > amelyre rendszerint hivatkoznak az ] intéző körök, akkor azt kell mon- • dánom, hogy az emiitett tantermek- j < ben még anynyi levegő sem esik' a városatyák 1 — 1 gyermekére, mint j a mennyit otthon szoktak a sertés-I óiakban 1—1 mangolicára számitani, 1 mikor azt akarják, hogy vastag le- • gyen a szalonnája, — és ikrás a j 3 hája. |, Hogy ezekben a tantermeknek j csúfolt helyiségekben azután olyan gázkeverék áll elő egy órán belül, amelyet mindennek lehet nevezni, csak egészséges levegőnek nem, — az természetes. A gyanitást beigazolta a vizsgálat is, mert az j /. osztály levegőjében 4'32, a II-ikéban j''80, a Vll-ikében j46 pro mille szénsavat találtunk. Tekintetbe \ véve már most azon szokszoros ta-1 pasztalatból eredő törvényt, hogyj jó azon szoba levegője, amelyben| 07 ; tűrhető, amelyben 1 *o; — , ^rossz, amelyben 1 -5, igen rossz, j amelyben 2*0; végre az egészségre'' egyenesen ártalmas azon szoba leve- \ gője, amelyben j'o pro millénél több \ azon szénsav, amelyet emberi tüdő lehelt ki, — akkor mondhatjuk, hogy a tantermek levegője nem | csak nem felel meg az egészségtani kívánalmainak, hanem az egyenesen az egészségre ártalmasnak minősítendő. Pedig ami a jelen áldatlan viszonyok között lehetséges a levegője megjavítására, az megtörténik még a tanítás rovására is, mert a tanulókat minden óra végén 10 percre kiküldik a folyosóra, s addig az jfcösszes ablakok nyitva tartatnak. ^ Ebből kifolyólag kívánatosnak látszott előttem megtudni azt, vájjon a tantermek a falak likacsain, (pórusain) és az ablakok, ajtók hasadékain át birnak-e szellőzéssel, s ha igen, mily mértékben. E célból az első után egy óra múlva ujabb szénsav elemzést végeztem, amelyből kitűnik, hogy a tantermeknek alig volt valami csekély szellőzésük, mert az I. osztályba csupán annyi levegő jött be, mint amennyi 5, — a II-ikba annyi, amennyi 3, — a VH-ikbe pedig annyi, amennyi 1 tanulónak lett volna egy órára elegendő, ha tűrhető, vagyis 1 pro mille szénsavat tartalmazó levegővel megelégednénk. A nyert adatok alapján kiszámítottam, hogy mennyi friss levegőnek kellett a termekbe bejönni, ha a tanulók számához mérten tűrhető levegőt akarnánk bennük előállítani-, kitűnt, hogy az L-ben 1260, a II.ban 1134; a VIL-ben végül 1641 köbmére levegőre lenne szükség 1 óra alatt. Kérdés volt azonban, hogy ezen tantermekben lehetséges-e egyáltalában előidézni azon kívánatos szellőzést, mert inmeretes, hogy bármely szobát csakis köbtartalmának 3 szorosát kitevő levegő menynyiséggel szellőztethetjük ugy, hogy légvonat érezhető ne legyen. — A tantermek fönnebb ismertetett kicsi volta tehát már előre is kizárja azt, hogy ezekben megfelelő szellőztetés legyen berendezhető. — Ezzel azonban nem akarom kizártnak tekintetni azt, hogy némi javulás nem volna elérhető. A javítás munkájában persze tekintetbe veendő az, hogy a szellőztető szerkezet mentől olcsóbban és mentől gyorsabban legyen berendezhető. Ily viszonyok között a mesterséges szellőztetésnek sok módja közül közül csupán csak egy jöhet szóba, tudniillik az, amelyiknél az ablak alatt kiütött fal nyilasába beleillő, térdalakú bádogcsövön át a szoba menynyezete felé vezetjük a friss levegőt — s a kürtőbe vágott nyilason, illetve az ebbe illesztett és a kürtőben végig vezetett bádogcsövön át pedig elvezetjük a megromlottat. Az utóbbit nyáron pet-j róleum lámpával melegithetővé készítjük, hogy benne a levegő élénken mozoghasson. Meg vagyok győződve, hogy ezen csak pár forintba kerülő javítással csak egy teremben végzett kisérj let oly jól fog sikerülni, hogy a többi terembe is csakhamar utat I nyit magának s elviselhetővé teszi | a mai ártalmas és csúfos viszonyojnyokat addig, mig az uj épület fel! épül. Csakhogy felépül-e hát ? Bizony azt kell nekem is mondanom, mikor e kérdést magamban felvetem, mint amit egy igen befolyásos és éppen ezen ügyben döntő miniszteri tanácsos nekem mondott, t. i. azt, hogy; »Sajnos, előbb-utóbb arra jutok, hogy csak akkor hiszem el azt, hogy Esztergomban uj gymnásium lesz, mikor a tanításokat már benne meg is kezdik*- — Találó és mindenek felett hízelgő nyilatkozat ! Csak pár szót végezetül! — Hiszi-e főgymnásiumunk energikus igazgatója, Vojnics Döme ur, — hogy az ő lankadadatlan fáradozása, és a mi munkánk használ-e valamit belátható időben az ügynek ? Hiszi-e. hogy megéri azt, hogy tanártársai és növendékeivel bevonulhat aggkora előtt az uj épületbe ? — Mert én ugyan nagyon merek kételkedni benne. Sőt tovább is me . gyek. — Hajlandó vagyok hinni, hogy hamarosan megjön egy fel sőbb rendelet, amely becsukatja 3 mai helyiséget; — mikor majd a.2 a bizonyos egészségügyi bizottság, amely papíron alighanem meg van valamelyik fiókban, de a mely eddig hagyta jutni a dolgot, ahol most áll — fölébred álmaiból — s csudálkozva veszi észre, hogy az ő munkáját immár megint csak elvégezte valaki. De tudom, hogy nem jön egy pillanatra sem zavarba, sőt boldogan konstatálja majd, hogy: »Hála Istennek, most már se jó, se rossz gymnnásiumunk. így hát nyugodtan tovább alhatunk !« Dr. Rigler. Esztergommegye közgazdasági viszonyai. Esztergom, január 5. Az év utolsó napján pontosan megérkezett a győri Kereskedelmi és Ipakamara jelentése kerületének 1896. évi közgazdasági viszonyairól. Végiglapozgattuk a testes kötet lapjait s mint már évek óta, ezúttal is szomorúan konstatálhattunk anynyit, hogy kereskedelmi és ipari viszonyaink Győr, Komárom, Pápa, Veszprém városoké mellett stagnálnak s csak abban járnak elül, hogy kereskedőink és iparosaink fizetik a legtöbb adót az egész kerületben. A jelentés konstatálja, hogy a mezőgazdasági termények állása az aratás idejéig kielégítő volt, de az ekkor beállott gyakori esőzések úgy a takarmánykészlet, mint a gabona értékét jelentékenyen megcsökkentették. Nagyobb elemi csapás nem volt, de néhány községben a jégverés okozott kisebb-nagyobb kárt és a tavaszi fagy a szőlőben. A gabonaárak alacsonyak voltak. Gabona érkezett városunkba a Duna-gőzhajózási Társulat hajóin 2056, feladatott 32,394 métermázsa s igy a forgalom 1896-ban 1895-hez képest növekedett 9995 métermázsával. A bortermelés városunkban emelkedőben volt s forgalom tekintetében ötödik helyet foglaljuk el a kerületben, amenyiben feladatott nálunk 414, leadatott 3006 mm, amig csemegeszőlő feladatott (csak vonaton) 688 mm, leadatott 101 mm. A jelentés szerint a vármegye területén a hasznos házi állatok egészségi állapota kielégítő volt, bár állattenyésztési felügyelők tevékenysége a vármegye területén nem tapasztalható. Az állatvásárainkra felhajtott állatok száma 1892-ben 665, amig 1896-ban már 3750 volt. A munkásviszonyokkal a jelentés vármegyénk területén meg van elégedve. A gyártelepek jól fizetik munkásaikat, s azok helyzetének javítása céljából a vidékieket lakással is ellátják s baleset és rokkantság ellen a legtöbb helyen biztosítják. Sztrájkrnozgalom csak a párkányi Frankl-íé\e gyárban mutatkozott, de a gyártulajdonos kiegyezése folytán megszűnt. Ipari munkásokban nincs hiány, ellenkezőleg az iparos segédmunkások panaszkodhatnak munkahiányról. Az esztergomi járásban a szobrászok és kőfaragók között voltak olaszok, egyéb iparágnál ellenkezőleg a belföldi iparossegédek sem találnak elegendő munkát. 1896-ban a mezei munkások napszáma téli és kora tavaszi munkáknál 40—50 kr volt, nyáron és őszszel 1 frtért sem kapható elég munkás Esztergom városban, tavaszszal 50—70 kr, nyáron 1 frt—1 frt 30, őszszel 60—70 kr a napszám. Iparvállalat volt 1896-ban a városban tiz, a vármegyében huszonhat. Iparengedély adatott a vármegye területén, összesen 151-nek, ezekhez járul 13 engedélyhez kötött iparüző engedélye. Kereskedő folyamodott 59, közöttük JJ szatócs. Iparbeszüntetés 30 iparosnál és 14 kereskedőnél történt. Bányatermelés. Az 1896. év folyamán megyénkben 14.826,607 ]~\ méter bányaterület (mindmegannyi kőszénbányának) adományoztatott. E területek bányaadózása 2808 frt 98 1

/

2 krt tett ki. A vármegye széntermelése métermázsábaff 1.810,184-re, pénzértékben 523,189 frt 55 krra rúgott. Az évi jelentés különösen felhívja a kormány figyelmét az esztergommegyei márvány- és kőszénbányatulajdonosok jogos panaszaira, amenynyiben ezek termékeinek legnagyobb ellensége a karszti márvány és kő a Déli Vasút kedvező távolsági díjtételei mellett s mert puha anyaga folytán könyebben és olcsóbban megmunkálható, a fővárosban olcsóbb a miénknél. A középületeknél nincsenek kellő ügyelemmel arra, hogy a kitűnőbb és megbízhatóbb anyagú magyar minőség használtassék, hanem lényegtelen megtakarítás érdekében a karszti anyagot írják elő. E sérelmek szanálására a javaslat részletes tervezetet is ad. Az építkezés városunkban kis arányú volt. Engedélyt nyert 14 földszintes lakóház, 31 átalakítás és 26 toldalékes építkezés. Póstaforgalmunk volt a megye 32 postahivatalában : érkezett bérmentes és bérmentetlen levél 757,330, levelezőlap 386,048, nyomtatvány és minta 384,524, portomentes és egyszerű ajánlott levél 240,682, ajánlott és díjköteles levél érkezett 50,362 feladatott 63,700, — csomag érkezett: 63,570, — felad: 29718, — pénzes levél érk : 7306, felad: 9932, — utánvétel érk: 19708, felad. 2808, — utalvány érk. 53,763, felad: 92990. Távirat felad: 19874, érk: 20263, közvetittetett 9422. Póstatatakarékpénztári chequeforgalom: befizetés 2.909,905 frt. kifizetés 352,161 frt. Végül megemlékezik a jelentés a k'özutakról is. Az állami közutak állapotát kielégítőnek mondja, amig a törvényhatósági közutakét nem, minek okát abban véli, hogy ez utakra kevés fedőanyag jön és ez anyag is silány minőségű, másrészt az utak legnagyobb része kőalap nélküli. Éppen ezért kívánatosnak tartja, hogy a közúti alap mostohasága mellett, amidőn az évi 50,000 frt bevételből a vicinális vasutakra megszavazott 100,000 frtos segély törlesztésére s az állami nagy Duna híddal kapcsolatos törvényhatósági építkezések költségeinek törlesztésére 50, illetve 30 éven át mintegy 21.000 frt elvonatlk, a csekélyebb forgalmú törvényhatósági közutak hálózatából kivétetnének és a községi (vicinális) közutak közé soroztatnának. Ilyen lehetne a köhidgyarmathköbölkuti és a süttőtardosi. Végül a közúti alap tehermentesítése végett a nagyforgalmu, hadászati fontosságú doroghnagykálnai törvényhatósági ut megyebeli szakasza állami* kezelésbe veendő volna.