Esztergom és Vidéke, 1898
1898-02-27 / 17.szám
a magyar nemzet szivéből kitörülje, azt bizonyára méltán illethetné a nemzet gyűlöletével és megvetésével. Ám ellentétes véleményeket és ellenségeskedést szítani a közvéleményben csak azért, mert vannak hazafiak, akik a március eszméknek nem születésnapját, hanem diadalát vagy mindakettőt akarják, — a hazafias kegyeletnek megsértése volna. Tudom, hogy vannak többen, kik tiltakoznak egy olyan hazafias kegyelet megnyilatkozása ellen, mely ünneppé akarja avatni azt a napot, amelynek történed jelentősége kétségtelenül felette áll minden eredménynek, mely megelőzte és minden eseménynek, mely követte \ meggondolatlanság redukálni április 11 -ik napjának korszakot teremtő fontosságát, s akik ezt teszik, nem ismerik e nap történetét és sejtelmük sincs arról a hangulatról, mely ötven évvel ezelőtt e napon a magyar nemzet lelkében élt. Kossuth Lajos bölcs mérséklete és fennebb idézett beszéde tegyen e nagy nap hangulatáról tanúbizonyságot azok előtt, akik-e nagy nap jelentőségét — tán tudatlanságból — kétségbevonni mernék. »Hadd győződjék meg a korona fölkent viselője személyesen, hogy hűségünk nem puszta szó, hanem a magyar férfiasan, szilárd és őszinte tud lenni nemcsak szabadságának kivívásában, hanem fejedelme iránt való hűségében is.« Ha a szavaknak értelme a szivekig hatolt 1848. április n-én, vájjon 1898. évi április 11-én ki kellene az törülni az emlékezetből ? Vájjon ma nem mondhatná-e el Kossuth Lajos ugyanazon joggal és ugyonazon lelkesítő erővel, mint 1848, április 11-én elmondotta ? Veterán. Tárgy ilag véve teljesen igazat adunk a t. cikkírónak. De viszont mi is ugy érezzük, hogy fenn kell tartanunk eredeti programmunkat a maga egészében. Mert március 15-ikének végre is ötven éves élete és múltja van. Virágos fa az, mely ötven tavaszt látott s gyökerei ötven évrétegnyire benyúlnak a nemzet szivébe. Akármily más időben hazafias örömmel vitatjuk mi is ápril 11 ének kétségbe nem vont nagy jelentőségét, de akkor, mikor aranyjubileumra készül a nemzet, e jubileum ünnepi egyetértését nem találjuk helyesnek megbontani egy különálló nap jogosultságának vitatása által. Abban kiegyezünk, hogy ápril 11 -én is ünnepeljünk, de abban nem, hogy március 15-ét elejtsük. Külömben is ápril 11-én a törvényhatóság ünnepel s igy ünnepelünk mi is. A szerkesztő. Villamos világítás. Esztergom, február 26. I. A legközelebbi közgyűlés fog foglalkozni a villamos világítás behozatalára vonatkozó szerződés tervezetével is. Az érdekelt közönség tájékoztatása végett közöljük a tervnek a közvilágításra és a magánosoknak szolgáltatott villamos világítás árára vonatkozó rész ét. A közvilágítás egyelőre 300 drb egyenként 16 gyertyaíényu izzólámpával és 15 drb egyenkét 10 ampéres — vagyis 1000 gyertyafényü ivlámpával fog eszközöltetni. E célra tartoznak vállalkozók részint uj oszlopokon a szerződés §§-ai értelmében, esetleg a jelenlegi lámpaoszlopok, vagy lámpatartók felhasználásával, részint a házak falain lámpákat és az utcai világitásnak minden egyéb eszközét és anyagát a saját költségükön beszerezni s illetőleg felállítani, — a szerződés egész tartama alatt a saját költségökün folytonosan jó karban tartani. Az összes lámpák felállítási pontjait a város részéről e végett kiküldendő bizottság az engedélyesek megbízottjának közbejöttével határozza meg és ezen eljárásról jegyzőkönyv vétetik fel és térkép készíttetik, a melyhez engedélyesek alkalmazkodni kötelesek. A felállítás folyama alatt a lámpák felállítási pontjain netán szükségesnek mutatkozó változásokat engedélyesek csak az imént mondott bizottság beleegyezésével eszközölhetik. Ha a lámpák elhelyezésére nézve akár a felállítás folyama alatt, akár annak megtörténte után a város változtatásokat határozna, engedélyesek ezen határozatnak kötelesek eleget tenni, az áthelyezés és esetleges átalakítás által okozott költségeket azonban a város az engedélyeseknek megtéríteni tartozik. A fennebbiek szerint eszközlendő utczai világításért a város utólagos havi részletekben évi 4000 forintnyi átalányösszeget tartozik fizetni vállalkozóknak, amely összegért tartoznak vállalkozók az izzólámpák mindegyikét a megállapított naptár szerint évenként 1722 órán át 15 drb 10 ampéres ivlámpával pedig évi 1500 órán át világítani, amenynyiben a város ennél nagyobb teljesítményt kívánna, az 1722 órát meghaladó időre 16 gyertya-lámpa óránként 1 krajcárt tartozik a város vállalkozóknak megfizetni. Valamennyi 15 ívlámpa világítása és fentartása az általányöszegben foglaltatik. A város minden évben megállapítja és legkésőbb december 15-ig kézb esiti engedélyesnek a következő évre szóló az utcai világításra vonatkozó világítási naptárt, a melyben az év minden napjára a világítás megkezdésének és megszűnésének óráját és perczét meghatározza és azt, hogy mely lámpák hány órakor és hány perczkor gyujtandók fel és oltandók el, pontosan megjelöli. Az akképpen megállapított világítási naptár a vállalkozókra nézve mindaddig kötelező, mig nekik a város részéről ujabb világítási naptár nem kézbesittetik. A városnak jogában áll a megállapított világítási naptárban megszabott órákon tul is akármely okból, akár csak egyes utcáknak, utaknak, vagy tereknek rendkívüli kivilágítását az utcai világításra használt világítási készletek alkalmazásával követelni amenyiben a vállalkozók mások irányában fennáló szerződési kötelezettségeiknek sérelme nélkül a villamvilágitási telepnek mindenkor megfelelő felszerelésével lehetséges. Az ily rendkívüli világítás a város részéről engedélyeseknél 6 órával előre megrendelendő s annak ára 16 normál gyertyafényü izzólámpa és óránként 8 (nyolc) krral lesz az illető hónap leteltével megfizetendő. A városnak jogában van az utca világitásnak a fentebb megjelölt menyiségü izzó és ivlámpán tul engedélyesek költségén való kiterjesztését követelni, mihelyt és valahányszor 100 méter hoszu vezetéken 2 utcai izzólámpa egyenként 1722 átlagos égési órával biztosi tátik. Az utcai világitásnak ezen töbletért ugyancsak 16 gyertáslámpa óránként 1 (egy) krt tartozik a város az engedélyeseknek fizetni. Megye és város. O Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület általunk már előre jelzett közgyűlését, hétfőn, folyó hó 28-án hétfőn, d. u, 3 órakor tartja meg a következő tárgysorozattal: 1. Tanácsi javaslat a népszabadságot tárgyaló 1848-iki törvények hozatalának 50 éves évfordulója alkalmával rendezendő ünnep ügyében. 2. Tanácsi javaslat a kórház céljaira id. Lucenbacher Pál kir. tanácsos főrendiházi tag adományából a Simor-utcai Hency és Páva féle házak tárgyában az 1886 évj 22. t. c. 110. §-a értelmében hozandó határozat végett közgyűlési határnap kitűzése. 3. Pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat a főgimnázium újraépítése ügyében és szakértők vizsgálatával felmerült költségek utalványozása. O A közigazgatási bizottság jövő kedden, március 8-án a vármegyeháza tanácstermében ülést tart. O Evi jelentés. A közigazgatási bizottság évi jelentését előkészítő albizottság a főjegyzői hivatalban f. hó 28-án ülést tart. O A házipénztár számadása. Aminek Esztergom annaleseiben még nincs nyoma, az idén megtörtént az a szenzációs eset, hogy a házipénztár számadását, a törvényes határidőn belül, már ma benyújtotta. Hogy ez megtörtént, majdnem kizárólag Huray Ferenc számtisztnek, ennek az igazán fáradthatlan mintaszorgalmu és arra termett tisztviselőnek az érdeme, akinek pedig a régi slendrianitások és hibák ugyancsak megnehezítik munkáját és még az sem csökkenti muukakedvét, hogy közei háromnegyed év óta ő végzi a sokkal magosabb fizetésű ellenőr* felelősségteljes munkáját. O A Kolos-hid átvétele. A Kolos-hid átvételére alakult bizottság csütörtökön végezte a hidfelülvizsgálat munkáját és pénteken készült el jegyzőkönyvével. Az átvétel előtt a vállalkozónak még több pótmunkát kell végezni, amelyek közül fontosabbak: a partvédelmi munkák újból átrakandók, valamint a kövezet a primási palota oldalán s a hid festése is újból eszközlendő. O Drágasági pótlék. A vármegye tisztikarának hamvazó szerda kellemes napja volt. Ekkor érkezett meg ugyanis a belügyminiszter rendelete, amelylyel a tisztviselők drágasági pótlékát engélyezte. O Nánaí jegyzővé a község Lévai Sándor libádi jegyzőt, lapunk régi ékestollu munkatársát választotta meg. O Sorozás. A sorozás a párkányi járásban március 1—4 napjain tartatik meg. Esztergom, február 26. m. kir. Operában, azt sem lett volna szabad megtagadnia ! Egy almát ne lehessen attól kapnunk, aki nyakra-főre esküdözik, hogy szeret! No hiszen meglátszik, hogy sohasem szolgált a huszároknál. Ádám megsemmisülve próbált mentegetőzni : — De hiszen nagysád, az életem függ attól, amit kíván. — Csak ? És ön még késelkedik ? Némi habozás után adta meg a választ a sarokba szorított férfiú: — Jól van, legyen tehát. Ha megesküszik velem, megkapja tőlem nászajándékul. — Nem bánom. — Eszerint tehát megengedi, hogy mint menyasszonymat kihirdethessem? — Igen. Ádám boldogan csókolt kezet Évának, aztán fölkuszott a vízesés legmagasabb sziklacsucsára, tölcsért formát a két tenyeréből és messzehangzó erős hangján belekiáltotta a végtelenségbe : — Szeretek ! Szeretek ! A visszhang, ez a paradicsomi fecsegő elferdítve adta tovább a nagy újságot: — ... retek! . . retek ! . . . retek! Ezalatt Éva elnyújtózott a lágy mohán és szomjú vágyakozással nézett föl a tilalom almájára, a mely egyik ágon ott ringatózott fölötte. Liptay Károly, — Névnap. Tegnap volt H'ulényi Győzőnek, a dorogi kerület országyülési képviselőjének névünnepe, amelyen hivatalos kötelességei a fővárosban tartották, miért is akik nem akarták elszalasztani tiszteletük, barátságuk dokumentálását, egy-egy táviratot menesztettek cimére a Sándor utcába. — Rózsaszínű rovat. Amstatter Imre, kereskedővilágunk egyike rokonszenves fiatal tagja eljegyezte Brutsy Nelli kisasszonyt, Brutsy János szeszgyáros és városi képviselő leányát. A fiatalok Léván alapítanak otthont maguknak.! — Estély. Fényes és előkelő társaság gyűlt Össze ma este Revicky Győző fŐszolgbairó vendégszerető házában s az estét a házaik páratlan szeretetreméltósága a megjelentekre igen kellemes emlékűvé tette. Reviczky ur vendégeit hétfőre eső névnapja alkalmából hivta össze, s igy természetesen szívélyes gratulációkban nem volt hiány. — Circiter-bál. A Circiter-asztaltársaság kis köztársasága, mint már emiitettük, a bojt folyamán megtartja szokásos évi mulatságát. Ennek dátumát most közös megegyezéssel március 12-ikében állapították meg. — Diszelnök. A nyergesujfalusi Olvasókör Reviczky Győző főszolgabírót a község iránt mindenkor tanúsított jóindulatéért és érdeklődéseért f. hó 22-én tartott közgyűlésén diszelnökévé választotta. — Katonai szemle. Pittner brigadiros szerdán este egész váratlanul városunkba érkezett s a >Fürdő* vendéglőben szállott meg, ahol még vacsoráját is szobájába vitette. Másnap azonban már korán reggel a kaszárnyában volt és bár megjelenése a legnagyob meglepetésszámba ment, mindent teljes rendben talált.. Három napi időzés után ma távozott városunkból, — Egy járásbíróság megszüntetése. Schável Károly muzslai járásbiró nyugdíjaztatása óta általánosan kolportálják azt a hírt, hogy a muzslai járásbirós ágot beolvasztják az esztergomiba. Hogy e hír bir-e pozitív alappal, még meg nem állapitható. — Heringschmausz, A farsangkeddi tegnaposok, akik hamvazó szerdának estéjén betévedtek a »Magyar Király t-ba, — ilyenek pedig nagy számban valának — hálásan látták az asztalokon a szardinás dobozokat, kaviár gyűrűket, olasz salátát, amelylyel a figyelmes vendéglős kedveskedett rendes vendégeinek, A keleti tenger heringjei ijesztő módon pusztulának s legfeljebb abban találhattak vigasztalást, hogy sós tengervíz helyett pompás árpalében fürödhettek, Aheringestély addig tartott, ameddig a magyar nevű mulatságok szoktak. — A megváltozott Széchenyi-tér. Két nap alatt kellemes változáson ment át a mi kis belső sártengerünk: a Széchenyitér. Mint valami tündérmesében, néhány óra alatt kinőttek a gyalogjárók szélén és a tér közepén a régóta várt gömbakácok, máris egész más színezetet adva a tér egyhangú megszakítatlanságának. Akik megérik a#ok lombosodását, minj"* "™ jj^ j \3 ^^'XmT^^ I ^ ^WII''
