Esztergom és Vidéke, 1898

1898-12-18 / 101.szám

AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET

44 HIVATALOS LAPJA. M^áj elemik Vasárnap cs csütörtökön. jpLŐFIZETÉSI ÁRAK I / Egész évre — — — — 6 itt — kr. Fél évre — — — — — ?, frt — kr. Negyed évre — — — 1 írt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések 'küldendők Széchenyi-tér, 330. száro. Kéziratot nem adunk vlsaza. Városunk kereskedelméről Esztergom, december 17. Városunkban az utóbbi évekber feltűnően sok kereskedő-üzlet nyilt egyremásra alakítják át a buda-utca: lakásokat boltokká s amint halljuk a lőrinczutcai bérpalota valamennyi üzlethelyiségének van már bérlője E körülményből tulajdonképe r városunk kereskedelmének nagy mérvű felvirágozására kellene követ keztetni, ami másutt a lakosság vagyoni gyarapodásának volna jele fájdalom, azonban nem igy áll £ dolog. Hisz locus communissá vált mái e mondás nálunk: * kereskedőink helyzete napról-napra rosszabbodik.* Sajnos igaz ! Nagyon generális okai vannak e szomorú jelenségnek és szerfölött nehéz is ezt orvosolni. De legszomorúbb állapotról nyer tudomást a vizsgálódó, ki a kereskedőknek egy szűkebb körét, a fűszer- és a divatárukereskedőkét teszi kutatása tárgyává. Városunkban e cikkekben óriási verseny fejlődött ki. Körülbelül 2$—jo lehet 18000 lakossal biró városunkban az előbb emiitett kereskedők száma. Figyelembe véve, hogy jobbról egy metropolis szomszédunk van, e szám óriási és már magában hordja a bajok csiráját. Mert hiszen nem mondok vele újságot, hogy nagyon sajnos, nagyon sokan fel is használják a szomszédságot és szükségleteiket Bpesten, de sőt Bécsben fedezik. Bizony ezen szomszédság török átok! Már most ezen körülmény hozza magával azt is, hogy a vásárló publikum créme-e kénytelenkelletlen a főváros piacára szorul, ha meg is volna azon szándéka, hogy itt vásároljon. Mert a kereskedő nem tarthatja azon cikkeket, vagy legalább is nem tartja olyan választékban, hogy a vásárló közönség ezen részének igényeit kieíégithetné. Igaz ugyan, hogy van 2—3 előkelő forgalmú üzlet Esztergomban, melyet a környékbeli előkelőbb vásárló közönség tart fönn, de mig 15— 20 egyszakmabeli üzletet túlsóknak, addig 3 jó forgalmút nagyon csekélynek tartok ezen városban. | Hiszen épen az a baj, hogy csak • |2—3 üzlet virágzik! A többi?! | Ha valaki a bécsi Creditoren! Vérein fizetésképtelenségi esetekről jvaló tudósításait szemmel tartotta, \, Esztergom városával gyakran találL

,kozott a lisztákban ! Az elmúlt 1—2 ! esztendő fizetésképtelenségi, vagy csődeseteit két kategóriába osztom! Az esztergomi piac kínálati ré1 j szét ugy szólván ellepték a fiatal, j törekvő, vagy nem törekvő keresjkedők. Az ausztriai gyárosok és ' j nagykereskedők kapva-kaptak rajtuk, í az utazók raja lepte el üzletüket és • csakhamar garmadában fekszik az áru a fiatal, legtöbbször a tapasz• tálatok minimumával sem rendelkező, túlnyomóan minden alaptőke — vagy számbavehető készpénz nélkül álló kereskedő üzletében. Bámulom a gyárosok és nagykereskedők könnyelműségét, melylyel áruikat odadobják. Jói megérdemelt büntetésük, ha végül se pénz, se posztó. De mit bánom én az osztrák gyárost. Más a baj ! Mert a fiatal kereskedő, kinek keble dagad az önérzettől, hogy öles cimtábla hirdeti önállóságát, csakhamar érzékenyen veszi tudomásul, hogy bizony a vevőközönség nem csődül boltjába, mert «sok az eszkimó és kevés a fóka!> Az ultimók is vészteljesen közelednek ; pénz kell, elő tehát a < leszállított arákkal !> Most fellendül jaz üzlet, de csak egy kissé, mert jezt a példét követi a többi; hiszen az ultimó másnak is csak ultimó. Az árak tehát még lej eb b men! nek ; kifejlődik a versenynek azon • neme, mely hasonlít a háborúhoz : i aki birja, marja ! De soká egyik : sem birja • előbb az egyik, azután ; a többi be adja a derekát, insolvens j lesz és végre csődöt mond. Ez az ő baja ! De megérdemelt baja. Miért ] nem okul mások példáján. Hanem magával ránt jó hirnevü cégeket is, kik a nemtelen verseny terén nem követik, mert nincsenek berendezve ad insolventiam. Mindez igen elszomorító látvány! Tán egyik ok még a hitel túltengése. Kereskedőink könyvében sok a ; künnlevőség, ebben sok a dubioz. ; Cilii-ben, Stiriában a kereskedők íegyike sem ad hitelben árukat. Virágzik ís az ottani piac! De hát a kereskedői egyöntetűség dolgában Esztergom annyira mögötte van Ciliinek, mint Makó Jeruzsálemnek. Pedig csak összetartás, szervezkedés utján lehet az esztergomi piac jó nevét megőrizni. Nem mondom, hogy a budapesti kávésok példája után indulva a clausus numerus kívánságával törjék össze a szabad kereskedelem elvét, de ne engedjék, hogy a nemtelen verseny okozza családos kereskedők tönkrejutását, követeljék az üzletnyitáshoz a becsületesség és tán az alaptőke egy bizonyos minimumát! Mindenekelőtt pedig legyenek óvatosak a nagykereskedői hitelnyújtás túlságos igénybevételével, számoljanak az esztergomi publikum igényeivel, de ezen tul ne menjenek. És a mit tesznek, azt lehetőleg közös elhatározással tegyék. Concordia parva crescunt, discordia magna dilabuntur. G. K. Hegyközség Fámádon.*) Farnád, december 16. Tekintetes Szerkesztő ur! Örülök, hogy ez alkalommal örvendetes s eredményesnek ígérkező mozgalomról adhatok hirt, mely községünkben a szőlők megújítására fog vezetni. Népünk nagyon jól tudja, hogy anyagi jólétének egy főtámasza a szőlő s csak egy kis lökés kellett, hogy abból a kábultságból, melybe a szőlők kipusztulása íolytán esett, kizökkentessék. Ez Farnadon megtörtént s hála Isten, népünk egész hittel és erővel kezd neki szőlei beültetéséhez. Három évvel ezelőtt Feichtinger Sándor uradalmi intéző kezdeményezésére, Meszes Ferene községi jegyző támogatása mellett egy szőlőoltási iskola lett /elállítva, hol a beiratkozottak alapos s gyakorlati oktatást kaptak az amerikai szőlőoltásban s ültetésben. Néhányan ültettek is ily oltvány szőlőt, de az ültetés általánossá nem lett, mert népünk idegenkedett a sok vesződséget igénylő oltvány szőlőktől. *) Örült a lelkünk, mikor e sorokat vettük s még nagyobb örömmel bocsátjuk közzé, hogy tanulságos, követelő például szolgáljon a többi községeknek és egy kissé — becses városunknak ís. Ekesszőló bizonyítéka annak, hogy a nép jó vezetés, szorgalmas utánjárás, kellő felvilágosítások mellett, ha fáradsággal és kitartással is, de megnyerhető a hasznos és életrevaló eszméknek. Szerk . Az idén Meszes Ferenc községi jegyző újból kezébe vette az ügyet s legelőször is, ami a hatóságnak háromszori kísérlet után sem sikerült — a hegyközséget megalakította, támogatva a lakosság bizalmától. Azután Összehívta a szőlőkbirtokosságot és alapos oktatást adott az európai fajú szőlő ültetéséről, kezeléséről, a peronospora ellen való védekezésről és a szénkénegezesről, mindjárt gyakorlatilag is szemléltetve mutatván be a permetezővel és szénkénegezővel való elbánást. A nép között erre vonatkozó könyveket, füzeteket osztatott ki, mindenütt buzdítva a lakosságot s bátorítva a szőlőültetésre, amelyben maga jár elöl jó példával, a mennyiben nagy darab terület beültetéséhez fogott. Ezt látva s hallva a nép, abbanhagyta eddigi tétlegségét s egész erővel kezdett a földforgatáshoz, hegyünk mint hangyaboly nyüzsög a munkásoktól, nagy előnyére lévén a kedvező idő is a rigolirozásnak. Ma a farnadi hegy legszebb jövőnek néz elé. De meg tovább ment a község derék, ügybuzgó jegyzője. Hogy szerzett s a népnek előadott tapasztalatai mindig kéznél legyenek: egy népies nyelven tar* tott füzetet bocsát sajtó alá, mely alapos felvilágosítást nyújt az olvasónak a szőlők megújítása s fentartásánál követendő eljárásról a legkezdetlegesebb dolgoktól kezdve, különös tekintettel az európai vesszők ültetése és szénkénegezésére. Ezt szintén kiosztani készül alakosság között. Ez az üdvös mozgalom remélni engedi, hogy szőlőhegyünk pár év alatt a szüretelők vidám dalától lesz hangos. Kiváló tisztelettel maradtam Tudósitó. Haraszti Hermin vendégszereplése. Esztergom, december 17. Két aranyjuezi napja volt újra a színházlátogató közönségnek, szerdán és csütörtökön, — mikor Haraszti Herminnek, a Vígszínház egyik starjának művészetében gyönyörködhettünk. Az első nap Harry Paulton & Comp. bohózatában: a >Niobe*-ban mutatkozott be, mely Szomaházy István kitűnő fordításában színházainknak állandó reportoire — darabja. A darabnak, mint minden bohózatnak, tulajdonképen tárgya nincs is s igy a lelket, a szivet nem érinti s nem hat az ember érzelemvilágára; addig tetszik, ameddig szemléljük, s benne inkább a külsőségek, a testi báj, a beszéd zenéje, az arcon, a mozdulatokon a gondolat hű kifejezése, szóval az esztethika érvényesül. És ebben Haraszti Hermin asszony művészete a tökéletesség, a hűség maximumát éri el ; annyi tény, hogy ilyen