Esztergom és Vidéke, 1898

1898-11-27 / 95.szám

évi tanítói nyugdíj törvénynyel, melyet az 1876. évi 28. t. c. követett, a hol a nép­iskolai hatóságokról szóló megállapodá­sok foglaltatnak. Majd életbelépett az 1879. évi törvény- a magyarnyelvi okta­tás kötelező voltáról. 1884-ben az iparostanoncok kötelező oktatásáról szóló törvény látott napvilá­got, melyhez az 1891. évben alkotott törvény járult a tanítói Özvegyek és árvák ellátását illetőleg, valamint a kisdedóvói törvény. Végül a jelzett törvények betetőzé­séül szolgált az 1893. évi 25 t. c. a tanítói állások rendszeresítéséről, — a segédtanítói minőség eltörléséről s a mi fő, a tanítói fizetésnek állami uton való kiegészítéséről 400 frt erejéig. Ennek felsorolása után elnök indítványozza, hogy az ezen harmincz évi eseménydús tanügyi időszaknak tüzetes ismertetését valamelyik közgyűlési tag magára vál­lalhatná s e tanulmány a jövő közgyű­lésen lenne felolvasva. A közgyűlés az indítvány érdemében akként határozott, hogy a felolvasásra vállalkozó a választmánynál jelentse be e szándékát. Ezután az elnök rátért Ö Eminen­ciája, a hercegprímás által kiadott fő­pásztori rendeletekre, melyek a tanító­ság ügykörére vonatkoztak. Ilyenek voltak, hogy az országos kath. tanítói segélyalapból tíz özvegy részesült se­gélyben és több tanuló pedig tanul­mányi segély dijat nyert a nevezett alapból. Egyúttal felemiitette, hogy a segéd­tanítói állások, mint ilyenek, főpásztori meghagyásból be lettek szüntetve s helyükbe lépett az önálló tanítói alkal­mazás. Ismertette továbbá az azon fő­pásztori meghagyásokat, melyek a taní­tói egyletek és körök munkásságát sza­bályozzák. Végül Ferenc József király uralkodásának 50 éves jubileumáról szól­lott mely folyó év december 2-án lesz ün­nepelve. Az elnöki jelentéseket a hercegprímás lelkes éltetésével tudomásul vette a közgyűlés. Majd a jegyzőkönyvek felolvasására került a sor, a mit Fekete György és Sz'ölgyémy Gyula jegyzők végeztek. A közgyűlés Felcser Lipó dorogi pléb. esperes helyesbítő észrevétele után hite­lesítés alapjául elfogadja a felolvasott jegyzőkönyveket. Az elnök bejelentette, hogy a her­cegprímás a kath. tanítói árvaház alapja javára 25000 koronát ajánlott fel azzal az óhajtással, hogy az árvaház váro­sunkban épüljön fel. Az éljenzéssel fo­gadott bejelentésre Félezer Lipót hoz­zájárultak dr. Walter Gyula abbeli indít­ványához, hogy az árvaház eszméjének nagyobb propagandát csináljanak s e célból felhívják az ország kath. egy­leteit és köreit, hogy az árvaház alapra gyűjtsenek. Szőllősy János indítványát, hogy e tekintetben az egyesület jó példát ad­jon, elfogadták s e célra 200 koronát szavaztak meg s a hercegprímásnak ne­mes gondoskodásáért jegyzőkönyvi kö­szönetet szavaztak, mellőzvén Bertalan Vincének indítványát, hogy az ügyet a kath. tanítók 100-as bizottságának, ha­táskörébe utalják, mivel e bizottság ügyköre még a püspöki kar által nincs jóvá hagyva. A pénztárvizsgáló bizottság jelentése után, amelyet Szblgyémi Gyula olvasott fel, jkvi köszönetet mondottak a hajlott kora miatt pénztárosi tisztéről lemondott Klinda Rezsőnek s helyére Miklóssy Józsefet választották. Mivel Hübschl Sándor mintaelőadása az érdemes férfiú betegsége miatt el­maradt, felolvasták a járásbeli egye­sületek egyesítésére kiküldött bizottság jelentését. Az új egylet címe lesz: Esz­tergomjárási Kath. Népnevelők Egylete." Elfogadták Bertalan Vincének indít­ványát, hogy a közgyűlésből mozgalom induljon az iránt, hogy az egyházme­gyei kath. tanítói segélyalapba bizo­nyos évi illeték fizetése a tanítókra kötelezővé tétessék. A tisztujjitás alkalmával az egyesület dr. Walther Gyula főtanfelügyelőt egy­hangúlag örökös diszelnökké választotta. Egyházi elnök lett Pelczer Lipót, alelnök Major János, jegyzők: Koller Lörincz leányvári és Hollóssy Károly eszter­gomi tanítók. Könyvtáros: Halmai Já­nos. A választmány megalakítását, az ídő előrehaladottsága miatt az elnökségre bízták. A közgyűlés déli 1 j i 1 órakor, az el­nök lelkes éljenzése között, ért véget. Tudósító.*) Színészet. — Heti tudósítás. — Esztergom, november 24. ! Éppen legutóbbi számunkban hangoz­tottuk, hogy a városunkba tévedő szin­• társulatokkal szemben mindig mérsékelt igényeket kell táplálni, de e mérsékelt j igényeknek is meg vannak a maga ha­I tárai. E határokat pedig messze túllépte a szereplő színtársulat a „Rezervisták" előadásában. A közönség általános meg­botránkozásáról meggyőződvén, a társu­lat okulására kiadjuk közéletünk egy kiváló férfiának következő 1 eveiét: Tekintetetes Szerkesztő Ur! Kedves Barátom ! Régen, igen régen volt, midőn szín­házi kritikával foglalkoztam —, ezúttal sem tenném azt, ha színészeink erre érdemet nem tettek volna. Jól tudjuk, hogy mit várhatunk egy kis városi színtársulattól s azért a kri­tikus is igen sok, majdnem minden esetben enyhén szokta dolgát végezni. De lehetetlen, hogy a közönség meg ne botránkozzék, ha látja azt, hogy az igazgató, a rendező s maguk a színész urak is, mitsem törődnek a darabbal, az alakítással, de legkevesebb figyelmet fordítanak a színpadra s öltözetükre. A színpad hátsófala pl. a Rezervistákban ugyanaz voltBpesten, Váczon és Viseg­rádon. Sajdtszerü benyomást tett a katonai dolgokban a közönség körül a kevesebbet értőre is, hogy egy huszár káplár drabant karddal a gyalogosok­kal együtt gyakorolt azon szakaszban, a melyet egy gyalog szabados, tehát kissebb sarzsi vezérelt. A huszárőrmes­ter gyalogsági blúzban, kék sapkával, rozsdás gyalogsági kardjával a legrosz­szabb benyomást tette. A honvédszáza­dos egyébként jól festett, de rozsdás kardja nem illett oldalára, a vasúti portás inkább egy hordárt mutatott be. A szerepét a játszók közül csak Eufruzina—Havyné, Jolán — Püspöki Róza, Latrangi—Heltay s Örzsi—Hel­tayné tudták. A többi nemcsak, hogy szerepét nem tudta — de fogalma sem volt arról, — mert ha a szerepéhez egy kicsit konyított volna, az alakítás és mozdulatai nem hasonlítottak volna a zulakafferek vad ugrándozásához. Már micsoda fölfogás volt cl 55} cl mivel Báró Czinege alakítva lett ? Az előadott darab czime bár bohózat, de azért abból nem következik, hogy a darab­*) -A- gyűlésről kapott kimerítő tudósítást, hely­szűke miatt, legnagyobb sajnálatunkra csak kivona­tosan hozhattuk. A snerk. hói egy Paprika Jancsi-féle vásári elő­adást kell rendezni. Micsoda fogalomra és jó ízlésre vall a rezervistáknak olykénti bemutatása mint a keddi! Talán c ak nem gondolja az igazgató ur, hogy Esztergom szín­ház látogató közönségét mindenféle si­lány előadással kielégíteni lehet ? Lehet egy társulat gyenge, talán gyöngébb ruhatárral ellátott, ez iránt a közönség elnéző akkor, ha látja a színészek iparkodását, igyekezetét, jó alakítását, de ennek legelső fő kelléke, hogy a színész legalább a szerepét tudja. A színházlátogató közönségnek egye­düli élvezete az előadásokon a felvoná­sok között játszó katonai zenekar kifo­gástalan művészi játéka. Ismételve ajánlom az igazgató urnák fordítson több figyelmet színészeire s ha kellékese valamely darabhoz szük­séges ruhákat s egyébb kellékeket be­szerezni nem tud, hagyja abba a dara­bot s adjon helyette valamely szalónda­rabot jó betanulással. Gy. A heti előadások között megemlítést csak Bera Róz a, a kedvelt primadonna jutalomjátéka a „Szép Heléná"-ban érdemel említést. Az előadás Összevágó jó volt, a világfelforgató szép asszonyt Bera R. sok kedvességgel, ügyességgel és temperamentummal adta. Kívüle je­leskedtek : Havy, Heltay és bősz Achil­les : Bácskai. Ma este a „Vasgyáros"-t adják. Mint vendégek lépnek fel benne: Almássy Lola, a Vígszínház iskolájának végzett növendéke és Morvái Antal, a Kis­faludy-színház hősszerelmese. Vasárnap délután 4 órakor fél hely­árakkal megy a „Gyimesi vadvirág", este rendes helyárakkal: „Felhő Klári". A jövő hét három utolsó napján nagy műélvezetben lesz része a közönségnek. A „Nemzeti színház" kitűnő művész­nője : K. Hegyessy Mari fog vendég szerepelni a következő darabokban: „Kaméliás hölgy", „Fedórna" és „A lovoodi árva." K. wmm maam masm —ywawn^ JHOaanaqMBIH* mim mim mim mim VHMJJM!^. Esztergom, november 26. — Híreink egy része térszűke miatt kimaradt. — Erzsébet királyné szobra. A m. kir. miniszterelnök, mint a dicsőült Erzsé­bet királyné emlékének megörökítése érdekében alakított országos bizottság elnöke, ezen bizottságnak f. évi novem­ber h 2-án tartott ülésén hozott hatá­rozatához képest felkéri mindazokat a hatóságokat, egyesületeket, hírlapokat, magánosokat stb., a kik a dicsőült ki­rályné emlékszobrára adományokat gyűjtöttek, hogy a már befolyt de vala­mely pénzintézetnél gyümölcsözőieg el nem helyezett adományokat mielőbb, az aláirt, vagy megszavazott, de még be nem folyt adományokat pedig azok befizetése után szállítsák be a leg: közelebbi kir. adóhivatalba, illetőleg Budapesten a központi állampénztárba, vagy a IX. ker. állampénztárba, a hol azok, mint az emlék szoborra befolyt adományok külön fognak könyvelte tni és a központi állampénztárba beszolgál­tatni. Felkéri továbbá mindazon ható­ságokat, egyesületeket, hírlapokat, ma­gánosokat stb : kik az általuk gyűjtött pénzt valamely pénzintézetnél gyümöl­csöztetőleg elhelyezték, hogy az ezen betét feletti rendelkezésre jogosító ok­mányokat, takarékpénztári könyvecské­be stb. szintén a kir. adóhivataloknak, illetőleg Budapesten a központi állam­pénztárnak, vagy a IX. ker. állampénz­tárnak szolgáltassák be, megjegyez­vén, hogy ezek a betétek, az országos bizottság további rendelkezéséig, a gyümölcsöztető intézetnél hagyatnak meg. ( — ünnep a zárdában. A vízivárosi országosan jóhirü nönevelő intézet nö­vendékei csütörtökön este ünnepelték meg — terjes zárt körben — fönöknŐ­jüknek királyi kitüntetését. Az elő­adásra a tanári karon kivül csak a volt növendékek voltak hivatalosak, akik igazi élvezetben töltöttek egy órát. Az 5 számos műsorból különösen tet­szett Rosty Kálmán jézustársasági atyának, e kiváló poétának, aki váro­sunkban is gyakrabban megfordult, a kitüntetetett dicsérő, költői szárnyalású alkalmi költeménye: Arany pályadíj. Igen hatásos volt a tableau is, amely­ben a növendékek a szeretett főnöknő megkoszorúzott arcképe előtt hódolatu­kat mutatták be. Kedves és mulatságos volt a müsorzáró gyermek-operetté, Vadrózsa (mi csak Csipkerózsának is­merjük), amely igazán poétikus han­gulatba ringatta a hallgatóságot. A Trio-ban a nagyok: Jung Helén k. a. soror Philotea és Borovicska Adolf ur (aki igazán nem hiányzik nagy áldo­zatkészségével semmi ilyen alkalommal) jeleskedtek. — A műsor befejeztével dr. Walther Gyula főegyházmegyei fő­tanfelügyelő igazán szép beszédben is­mertette az ünnepelt érdemeit s külö­nös elismeréssel emlékezett meg annak volt növendékeiről, akik nem feledik ul, megint hálával tartoznak az érde­mes tanerőnek. — Az alispán kitüntetése. A párkányi járási jegyzői kar ma tisztelgett And­rássy János alispánnál dr. Perényi Kál­mán főszolgabíró vezetése alatt. Az Ün­nepi szónoklatot Berényi József jegyző, egyleti elnök tartotta. — Holnap 11 órakor tiszteleg az „Orvos és Gyógy­szerész Egyesület. — Az „Erzsébet nöegyesület" har­minckilenc tag jelenlétében, fáradhat­lan és buzgó elnökének: gróf Csáky Ká­roly püspöknek vezetése alatt rendes évi közgyűlést csütörtökön délutáu tar­totta meg a „Fürdő" vendéglő nagy termében. Mivel a közgyűlés jegyző­könyve, amelyet Hamar Árpád, az egyesület szerencsés órában megválasz­tott titkára szerkesztett nyomtatvány­ban is me r fog jelenni, csak röviden közöljük, hogy az év folyamán jóté­kony adományokból 1843 frt 67 kr folyt be (ebben benne van a hangver­seny 400 frt 14 kr jövedelme s a szent­Antal kenyeréből befolyt 311 frt és az újévi megváltások 542 frt eredménye). Elhatározták, hogy a szegények között 1000 frtot osztanak ki, a kir.városi, szent­tamási és szentgyörgymezei óvodának 25—25 frtot adnak. Az év folyamán 31 uj tag lépett be, elhaltak: Farkas Gyuláné, Lukács László és Wimmer Imréné. A közgyűlés jegyzőkönyvi elis­merést szavazott működéséért az elnök­nek, valamint a hangverseny sikere minden faktorának és az egész tiszti­tikarnak. Helyeslőleg vették tudomá­sul, hogy a szegények törzskönyve (amely persze folyton változni fog) el­készült, megéljenezték a nagy gonddal ff szerkesztett titkári jelentést, a tiszti-% kart újból megválasztotcák és a választ­mányt kiegészítették. — Amerikai levél. Lapunkhoz New­yorkból levél érkezett, melyben annak írója a következő felhívás közzétételére kér fel bénünket: Én, Thausz Ödön, esztergomi születésű 46 éves, néhai Thausz József Károly esztergomi kereskedelmi elnök fia, 1878­ik évben Amerikába utaztam, és mivel húsz év óta a még akkor élő három fi test véremről; Kálmán, — József — és Elekről, úgyszintén Thausz Xavér só­gornőmről semmit sem hallottam, felké­rem b. lapja utján a nevezetteket, hogy engem lakásukról értesíteni szívesked­jenek. Úgyszintén kérem a Tillmann és Rencz családok tisztelt tagj ait, továbbá ifjúkori barátaimat. Frey Ferencz, Lieh Béla, Gábris Mihály és Szerencsés MI hály urakat, hogy, a menynyiben test­véreim lakóhelyéről tudomásuk volna, azt velem tudatni szíveskedjenek. Czimem : Edmund .Thausz, Manhattan State, Hospitál, Blackwells Island, New-york. Szívesen közöljük Thausz Ödön úr levelét, tudomásunk lévén, hogy bár az említettek közül néhányan nem élnek igen sokan vannak még Esztergomban, a kik a Thausz családot kÖzelebbr !,t ismerték, s a család tagjairól talán néni felvilágosítást adhatnak, melyeket szer kesztőségünk is szivesen továbbit. — A képviselőválasztásokhoz. Az I. választókerület polgársága holnap, va­sárnap d. u. 3. órakor a városháza

Next

/
Thumbnails
Contents