Esztergom és Vidéke, 1898

1898-11-27 / 95.szám

volt s azért mellőzni kéri Schwarcz indít­vány át, amelyet a beadó erre visszavon. (Gazdasági kiadások.) A VI. cimnél {Gazdasági kiadások) a gazdasági bizottság véleménye alapján a fuvarozás bérletbe adását elejtik, mivel konstatálva lett, hogy a házi lótartás nemcsak nem káros, de hasznot hajtó s ezentúl a fogathasználatokról a már megkezdett naplózás állandóan vezetve lesz. A zabot is az állandó módszer sze­rint szerzik be, mert a majorban mag­tár nincsen. A kért faragó bérest nem alkalmazzák, tekintettel arra, hogy a kö­zeli városban megfelelő iparost mindig könnyen'találnak. Végül kimondották, hogy Kapa Mátyás gazdának, tekintet­tel beállott munkaképtelenségére, nyug­díjaztatása folyamatba teendő. Némi vita után két pár ló beszerzését, mivel a jelenlegiekből kettő kehes, kettő igen öreg, engedélyeztek. Az erdészet tételét a legelői kiadások­kal együtt változattal fogadták el, csu­pán Táius János felszólalására a legelőn levő bokrok irtására a beállított 50 frt helyett 100 frtot vettek fel s Perger Lajos indítványára kimondották, hogy az ezutáni költségvetésekben prezize kitün­tetendő, hogy a felvett Összeg mily terüle­tek kaszálására és összesen >mennyi* métermázsa széna beszállítására szüksé­ges. (VII — XVII cím.) A VII. cimnél [Várost középületekre) főleg a nyilványos kutakra felvett 300 frt tételnél szólottak fel többen. Prog­rammot kérvén e tekintetben a gazda­sági tanácsostól, az előadta, hogy ez Ösz­szegből évenkint egy nyilványos kutat befednek és szivornyássá alakítanak át. Berényi kéri, hogy ezúttal Szentgyörgy­mezőn tegyék ezt. Brutsy János köz­egészségügyi szempontból hajlandó e te­kintetben nagyobb áldozatra is, pl. hogy évenkint két kutat alakítsanak át. A képviselőtestület a f 100 frt különböze­tet megszavazza. Dr. Berényi Gyula meginterpellálja a polgármestert, hogy miképen áll az ar­tézi kút ügye, amelyet éppen három esz­tendővel ezelőtt szavazott meg a képviselő­testület. A polgármester három év előtt történtekre nem igen emlékezvén vissza, (ami természetes, mikor a három hét előtt történteket is könnyen feledi) kér­dőleg néz a főjegyzőre, aki szájába rágja, hogy a miniszterhez intéztek annak idején kérdést, amelyre oly választ nyer­tek, hogy szakembert ingyen bocsátanak a város rendelkezésére, de a próbafúrás költségei a várost terhelik. Erre az el­nök nagy megnyugvással konstatálja, hogy ilyesmire ma a városnak pénze nincs. Az előadó pénzügyi tanácsos, aki ki­váló és nem várt ügyességet fejtett ki a tovább olvasásban, azonnal, gyorsan át akar siklani a következő címre, ámde feláll Schvarcz Adolf s ámbár előadó » szépen kéri*, menjünk tovább, nem haj­landó hallgatni. A kéményseprők 800 frtos díjazásához van szava. Eddig a képviselőtestület csak emelte a kiadási tételeket; nézzük azt is, nem lehetne-e apasztani. Ahogy tudja, a kéményseprő ipar nagyon jövedelmező; eddig vala­mennyi mester nagyobb vagyont szer­zett belőle. Vélemény szerint ez az ipar ép oly regale jog, mint a patika. S most van egy üresedés. Kezdje meg a város azt a kísérletet, vájjon az új mester nem vállalná-e el a városi épületek ingyen kezelését szép jövedelmei ellené­ben. Az elnök ideges lesz s azt hangoz­tatja, hogy ezt az ideát szóló csak úgy elleste, a tanács is tárgyalta, *még a kávéházakban is beszéltek róla*.. E felől dönteni azonban a tanácsnak, mint ipar­hatóságnak jogkörébe tartozik. A szentgyörgymezei városi házak fön­tartására felvett összeget Heeedűs ke­vésnek találta. Tiefenthal mérnök pedig előadta, hogy igaz, azok rendkívül roz­zantak, de többet költeni reájok, mint jö­vedelmeznek, nem szabad. Vojnits Döme felszólalására kimondot­ták, hogy a bencés székháznak a város tulajdonát képező része évi javítására 50 frtot illesztenek a költségvetésbe. Sajnos, még e szerény kérelemnek is akadtak nem analfabéta ellenzői. A VIII címnél {utcák kövezése stb.) ki­mondották, hogy törlik a Magyar- és An­gyal utcák kövezésére felvett 200 frtot, a Szélutca és a Kórházköz tulajdonosait kötelezik járdaépítésre, a budautcai jár­dák három szelvényének kockaköves borítására (Münzberger-, Pach-, Schul­teisz-átjáró) 350 és a Varju-utca rende­zésére 100 frtot felvesznek. Még több képviselőnek (Stámusz, Tátus) volt ha­sonló kívánsága és ezek után valószínűleg még egész légió követelmény követke­zett volna, de felállott Brenner József s kifejezte csodálkozását, hogy a közgyű­lés ily elő nem készített, csak ötletsze­rűen felvetett tételeket megszavaz, jól­lehet ezek előkészítésére a gazd. taná­csosnak, a mérnöknek lett volna elég ideje. O is tudna ugyan sok hasonló szük­séges dolgot, de nyomasztó viszonyaink, a rengeteg pótadó mellett azokkal várni kell. Erre megállt a megindult lavina, csupán Kapus elvhű polgártárs szóllott, aki igen alázatosan és csiszoltán, per * kézit csó­kolom t beszélt a 3 képviselőtestület­hez. Szentgyörgymező csak sódert kért utcára s azt meg is kapta. Következett a IX. cim: az utcák vilá­gítása, amely célra 3600 frt átalány­Összeg van proponálva. Dr. Prokopp Gyula sajnálattal nélkülözi a tétel rész­letezését. Mikor a mult évben a házi kezelés kimondatott, a főszámvevő 2.200 frtra mondotta a költségeket, de mégis 2500 forintot vettek fel, hogy új lámpák legyenek felállíthatok. S most az emel­kedést azzal indokolják, hogy uj lámpák kellenek. Felvilágosítást kér. Dóczy Antal előadja, hogy az indoko­lás tévesen van szövegezve. Átvett ta­valy 228 lámpát a számukat 42-vel sza­porította. Ezekhez jön a káptalan által többé nem világított kanonokházakon és váruton levő 12 lámpa. Vagyis a lám­pák száma V^részszel szaporodott, ugyan­ennyivel több petróleum és gazolin kell. A petróleum pedig ma 19 frt, amig ta­valy 14 frt volt. Dr. Földváry elismeri, hogy a házi kezelés óta a közvilágítás nagyban javult s ezért elfogadja a beállított Összeget, mégis azzal a kikötéssel, hogy a jövő évtől kezdve a költségvetéshez mindég mellékelendő legyen a mérleg a tételes, részletes elszámolás. A képviselőtestület a tételt a főügyész módositványával elfogadja a következő öt címmel együtt és hazamegy ebé­delni. Délután. Délre kiderült, délután ismét be­borult, de főleg a városházán. Ami odabenn történt, rútabb volt a külső képnél. Ezúttal az intelligencia be­szélt, a földmű vesosztály— még Hegedűs is — hallgatott. És amit beszéltek, nagyon komoly, sötét dolgok valának; ily nyíltan, hatá­rozottan és súlylyal még nem adták tudomásul a polgármesternek, hogy működése csapás, vezetésre képtelen, bizalmat nem szavazhatnak neki. O azomban ült helyén nyugodtan s a legsúlyosabb sértésekre sem reagált, ahogy tisztviselői sértegeté­sét sem tudta megakadályozni. Szá­nalmas figura volt. A tárgyalásnak nagy jelentősége van, mert a bizal­matlansági szavazatok nem kávéházi politikusoktól, vagy hazabeszélőhatás­vadászoktól, de ezeken kivül ko­moly férfiaktól származtak. Voltak érthetlen, méltatlan, vad támadások két kifogástalan előkelő tisztviselő, a tisztikar erősségei ellen, miért; csak a támadók tudnák megmon­dani, akik a kontrásokat szidták, amiért a prímás minden nótát tönkre tesz. E támadásokat azom­ban nem vehetjük komoly számba. Brutsy és Dóczy urak panaszaira pedig nem jegyezhettünk meg egye­bet, minthogy az a tanácstag, aki­től «sok kiszivárgott nagyon* rosszul, nagyon tendenciózusan infor­málta őket. sát s tűzzék kí a függő kölcsönök tár* gyalására a dec. 28-iki közgyűlést. Szenttamásig nem bízik ily ígéretek­ben. Tudja előre, hogy fog lefolyni a dec. közgyűlés. A kamatok miatt akkor is pótköltségvetést kellene készíteni s csak elnyújtanák az ügyet, vagy az 1900 évi pótadót horribilissá tennék. Nincs bizalma a polgármesterben. Dr. Földváry nem tartja szükségesnek a tárgyalás elhalasztását, mert lehet se­gíteni a sajnos mulasztáson. Elitéli azt a titkos manövrirozást, amit a költségve­tési tárgyalással parallel titokban végeztek. Ilyen hamiskodás, kapkodás jellemzi a város ügyeinek egész vezetését, nincs rend, nincs közigazgatás. Hangok : Maiina mondjon le f Földváry : Indítványozza, hogy az ese­dékes adósságok egy évi kamatát már ebbe a költségvetésbe állítsák be. Dr. Fehér Gyula ugy találja, hogy örülnünk kellene annak, hogy a költség­vetést végre idején tárgyalhatjuk, nem még halasztásról beszélni. Csupics Emil 4—5 tagu kiküldött bi­zottsággal óhajtaná rendeztetni az ügye­ket, mert a tanács erre képcelen. Bizony rossz uton vagyunk! Horváth Mihály : Kesztölci ut! Dóczy Antal kulisszatitkokat leplez le, amelylyel fergeteggé változtatja a vihart. Elmondja, hogy még július havában el­készített költségvetés — tervezetében ő felvette az adósságok kamatait, de a ta­nács törölte s a p. ü. bizottság osztotta a tanács véleményét. De azt hiszi, az uj közvetett adókból lesz fedezet e kama­tokra. ; Az elnök hirtelen kimondja, hogy a közgyűlés elhatározza, hogy ez ügyek­| kel a dec. 28-iki közgyűlésen foglalkozik. Dr. Földváry és Szenttamási indítványu­kat jegyzőkönyvbe vétetik. Niedermann József csodálkozik, hogy | a tanács tagjai közül senki sem utasi­I totta vissza Brutsynak a slendrianitásra ! vonatkozó vádját. Tiszta bort öntsünk a ' pohárba ! A mulasztásokért csak egyes tanácstagok felelősek. Derítsenek fel mindent! Csodálja Fehér Gyula örömét i is; hisz a költségvetésnek már a szep­temberi megyei közgyűlés előtt kellett volna feküdnie. A kaszárnyakérdés, vé­leménye szerint, könnyen megoldható. Ha a leszámolás készen van, terjesszék fel a kormányhoz; az azután engedé­lyezi a visszatartott 40,000 frt kölcsön­részletet. Brutsy János felugrik, bár kapacitálják a hallgatásra. Kérdi, tagja-e a rendőr­kapitány a tanácsnak ? Igen, akkor ne merészelje azt mondani, hogy nincs része a tanács mulasztásában. Nem a polgár­mester vétkes. Hanyag volt Niedermann is, mint tanácstag. Niedermann : Visszautasítom ! Dóczy Ferenc : Jól beszél Brutsy ! Brutsy: Legyen a tanácstagok között szolidaritás a munkában, de nem a ha­nyagságban. Tiszteséges embernek tartja Niedermannt és Földváryt. Földváry : Nem kívánunk erről diplo­mát. Ez igaztalan kritika, hangulat­keltés ! Brutsy : Öntsünk tiszta bort a pohárba de ne műbőrt! Egy tanácstagnak itt a tanács mulasztásai alul magát kivonni akarni nem helyes eljárás, még kevésbbí kárörvendeni egyiknek a másik hibáin.. Niedermann József nyugodtan és hig gadtan válaszol. Brutsy nem tudja, m történik a tanácsban, azért ne beszéljen Brutsy: Sok minden kiszivárog I Földváry : Legfeljebb, egy idő óta ! Niedermami: A slendrianitást mosí s em fogadja el. Hogy nincs jelen mindéi ' tanácsülésen, annak oka, hogy hivatal, teljesen elfoglalja, de a legtöbb kérdés hez ott — lévén az pénzügyi — állása •' nál fogva hozzá sem szólhat. (A megtámadott tanács.) A vihart dr. Prokopp Gyula indította raeg a XVII. (Tartozások) cimnél, meg­nterpellálván a polgármestert, hogy áll a. kaszárnyaleszámolás, a buda- és lőrinc­itcai csatornák ügye? Tavaly ilyenkor hasonló kérdésére azt a felvilágosítást j nyerte, hogy az ügy rövid idő alatt be- j fejeződik s legközelebb beszámol az ered­ményről, ez azonban nem történt meg. Az elnök; A kaszárnyaügy kiadatott a jogügyi bizottságnak, Dr. Földváry : Igen nyolc nappal eze­lőtt. A számvevő előadja hogy a városnak 800 frt. követelése van a Lőrinc-utcánál Cathry-n, ez pedig csak 400-at ismer el. íme a differencia. Afbudautcai csator­nánál Sinka Ferenccel megkisérlették az elszámolást, de differenciák támadtak, mire Sinka megszakította a tárgyalást. Grüwaldéknak a kaszárnyáért tartoznak 50,900 frttal. Hitelezők ez Összeget leszá­mítolták a Takarékpénztárral, mely most a hátralékos kamatokért perrel fenye­getődzik. Schwarcz Adolf tudja, hogy Cathry is megindítja a pört, mig ha csak egy hóval előbb kifizetik, neki mondotta, még a kamatokat is elengedi. Kérdi, hogy 8—9000 frt esedékes és késedelmi kamatra hol a fedezet a költségvetés­ben? Az elnök ; A p. ü. bizottság kimon­dotta, hogy az adósságok és függő köl­csönök rendezésével egy külön közgyű­lésen még december hó folyamán foglal­koznak. Brutsy a tanácstól egy kis felvilágo­sítást kér azoknak a függő kölcsönöknek állásáról, mennyiségéről. Számvevő: A függő kölcsön 63.0c frt, az adósság 71,000 ; összesen 134,00c frt. {Általános szörnyűködés,) Brutsy: És ennek fedezéséről nem történt semmi gondoskodás. A tanács igazán slendrián, könyelmű módon visel­kedett. Ha bármily kár éri emiatt, a városi nem fog habozni a vétkesekre a vágyom felelősséget kérni. Szenttamási Béla megütközik, hogy minden költségvetés — tárgyalásánál ily meglepetésekben részesülünk. Az adós> ságok elhallgatása porhintés akart lenni a pótadó csökkentésére. Miből fogják majc fedezni a kamatokat ? Elnök: Fináncművelettel. Egy hang: Magyarul: adósságcsiná' lás! Szenttamási: Mikor egy költségvetéí ily Ielkismeretlen felületességgel van ké szitve, az nem tárgyalható. Inditványo zom, hogy adják vissza a tanácsnak éj a p. ü. bizottságnak kiegészítés végett Hisz ma oly helyzetben van a város amelyben tisztességes kereskedő rég csődö kért volna maga ellen. Az elnök és a főjegyző kérik, ne szakítsák meg a költségvetés tárgyalá

Next

/
Thumbnails
Contents