Esztergom és Vidéke, 1898
1898-10-27 / 86.szám
munkát végezni nem tudnak, hát akkor fosztasson velük tollat! De tétlenül ne engedje őket élni. A közönségnek kell felemelni e tekintetben kérő és tiltakozó szavát s a mizéria megszüntésére magának is közreműködni aképpen, hogy csak igazán tehetetlen koldusnépnek nyújtsa pénteki krajcárjait. De mivel ez a kvalifikáció kellemetlen, legalkalmasabb mód volna, ha uj rend hozatnék be, hogy oly házaknál, amelyek lakói magukat egy átalány évi összeggel megváltják, a koldulás egészen eltiltatik. Az átalányösszegekkel azután a hatóság menhelyet, népkonyhákat állithatna fel és láthatna el, ami módon egyszerre rendezve lenne a szegényügy. Ez a kérdés azomban már nem tartozik szorosan mai felszólalásunk keretébe s sokkal fontosabb is, semhogy igy odavetőleg letárgyalni lehessen. Inkább egy más alkalommal ! Spectator. Az Érsekújvári Takarékpénztár válsága. Esztergom, október 26. Körülbelül három hét óta a vidék egyik legrégibb pénzintézetéről, a jó hírnévnek örvendő Érsekújvári Takarékpénztár-róX válsághírek kerültek forgalomba, amelyek városunkban is komoly aggodalmakat okoztak, amennyiben nevezett pénzintézet részvényeinek tekintélyes száma esztergomi polgárok tulajdonát képezi. Eleinte csak azt beszélték, hogy a budapesti nagy pénzintézetek, a mai világban szükséges nagy óvatosságra hivatkozva, minden összeköttetést megszakítottak az intézettel, azzal az indokolással, hogy a vezérigazgató nagyon könnyelmű életmódot folytat. Majd jöttek az ujabb hirek, amelyek az igazgató és az aligazgató lemondásáról szólottak, jöttek a meghívók a rendkívüli közgyűlésre, amelynek tárgysorozatába az igazgató- és aligazgató*választás is fel van véve, végül betetőzte valamennyit Moravitz J : ános f aligazgató öngyilkossági kísérletének hire. Ismerve a nyugtalanságot és aggodalmakat, amelyeket e hirek keltettek — jól értesült helyről — a nevezett pénzintézet helyzetéről a következő felvilágosítást adhatjuk : A takarékpénztár ellen irányult run oka az igazgatóságnak egy vigyázatlan cselekedetében keresendő. Az intézet vezérigazgatója,. Hoffer Ferenc ellen ugyanis egy idő óta különös bizalmatlanság kerekedett felül Érsekújváron,, a hol az igazgató magánéletét gyakori kritikával illették. Miután pedig az igazgatóság félt, hogy ez a bizalmatlanság a közönségnek az intézetbe vetett bizalmát is könnyen megingathatja, az igazgatót breví manu elmozdították állásától, a mivel tényleg a betevők sürgős föl mondásait érték el. A válsággal a Moravitz János igazgató Öngyilkossága tulajdonképpen nem függ össze s a pánik következtében is túlfeszített idegzetű embert családi körülmények kergették az öngyilkosságba. Az intézet szanálása — értesülésünk szerint — a legjobb mederben van. A váltóanyag elég jó s a jelzálogos követelések is megfelelő bonitásuak % ugy hogy néhány csekélyebb leirás után — többek között egy téglagyárnál is mintegy 50.000 forintig van érdekelve a társaság s ebből jókora összeget le kell irni —a mérleg egyensúlya helyre állhat olyannyira, hogy nemcsak a betétek és egyéb követelések maradnak teljes biztosságban, de még az alaptőke is érintetlen maradhat. A leírások és hiányok fedezésére fölhasználják a 90.000 frtnyi tartaléktőkét s azonkívül az e2Ídei nyereséget, a mely szintén mintegy 50.000 forintra fog rúgni, mert osztaléknyujtásról az idén természetesennem lehet szó. Emellett, a 300.000 frtnyi alaptőke erejéig aj prioritásokat szándéfeoznak kibocsátaa*. A Fesíí hazai takarékpénztár lent járt igazgatója,. Hevesi Ödön, a» ki az intézet szanálásával foglalkozik, az mj részvények jegyzésére már föl is hivSa az érsekújvári közönséget, a melynek annál inkább érdekében áll az intézet ÜÖntartása, mert egy esetleges likvidáció következtében a vidék birtokai, a melyeket az intézet terhelt meg, könnyen nagy szám' mai árverésre kerülhetnének,, a mi egyéb szempontok mellőzése mellett már csak árcsökkentő hatása következtében is kerülendő TOlna. Az aláírásra bocsátott első iven mintegy 58.000 forintnyi uj: részvényt jegyeztek nem részvényesek. Erre azonban a részvényesek küldöttséggel fordultak Hevesi igazgatóhoz, hogy az eredeti' részvényeseknek adják meg az opció-jogot az uj részvényekre. A terv már most az, hogy a 300.000 forintnyi prioritások kibocsátásánál az ősszeg felére- a régi r észvknyesek tarthassanak igényt és pedig minden két részvény után egy újra, a másik felét pedig nyilvános aláírásra bocsátják* Az uj részvények kelendősége természetes ís, ha tekintetbe vesszük, hogy a társaság iS- — 22- százalék osztalékot fizetett s hogy a mostani' fönnakadás nem a veszteségek következtében állott elő. A Pesti hazai takarékpénztár leküldött hozzáértője most a társaság szigorúan megállapítandó mérlegét állítja össze s ezt a mérleget fogják a f. hó 2J-én tartandó rendkívüli közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés a prioritások kibocsátásáról egyelőre nem dönthet,, mert a tárgy nincs idejében tárgyalásra kitűzve, de el fogja határozni* hogy két hét multán ujabb közgyűlést tart,, a melyen az alaptőke fölemelése fölött dönteni fognak. A társaság állandóan fizet és. csak a nagyobb összegeknél él a fölmondási kötelességből rá háramló jogával.. Az intézetet egyelőre a Pesti Hazai látja el készpénzzel, hogy fizetőképessége fönn. ne akadjon. A szanálás és fölvilágosít ás keltette bizalom az uj részvények kelendőségén kivül abból is kitetszik, hogy már a mufe pénteki 1 válságos na^on ujabb* petéteket hoztak az intézethez. Mama szemei nyitva voltak, de mégsem látott . . . Oh ! soha sem felejtem el azt a tekintetet! Mennyi fájdalmat fejezett ki! Elvezettek minket. Midőn később Natháiiát kikérdeztem jó anyám utolsó perceiről, a következőket beszélte el : •— sMiután titeket elvezettek, édes kis galambom, szegény betegünk fuldoklásba tört ki. Később oly szelíden aludt el, mint egy angyal. Ekkor kimentem megmondani, hogy ne hozzák levesét. Mire visszatértem, mit látok ? Az áldott lélek kezeivel integet a kedves papának, ki föléje hajol, hogy suttogását ' megértse. »Istenem! a gyermekek, — a gyermekek*. Futottam értetek, de Vassilivícs Iván visszatartott, mondva hogy az mégjobban felizgatná. Később imára tette össze kezeit: — »Boldogságos Szűz ! Istennek szent Anyja, áldd meg őket!« suttogá. Szemein látszott mily iszonyúan szenvedett szegény. — És azután ? kérdem. Nathália nem bírt tovább beszélni —, zokogott. Anyám borzasztó fájdalmak közt halt meg. * Másnap délután mégegyszer akartam őt látni. Legyőzvén félelmemet, csendesen kinyitottam a terem ajtaját és lábhegyen léptem be. A feketére bevont terem közepén állt a ravatal, A koporsó körül magas ezüst tartókban sok égő gyertya. A terem sarkában egy pap halkan zsoltárokat olvasott fel. Megálltam az ajtóban és bámultam. De a sok sírástól oly fáradtak voltak a szemeim, idegeim oly kimerültek, — hogy alig tudtam valamit megkülönböztetni. Szemeim előtt minde:i különös módon öss:efolyt, — gyertyák, a selyem, a bársony, a virágok, a csipkés rózsaszín vánkos, a szalagos főkötő — és mindennek közepén — egy viasz szinü valami. Felálltam egy székre, hogy arcát lássam, De azon a helyen, ahol az arcnak kellett volna lenni, mindig csak azt a különös, átlátszós, sárgás valamit láttam. Nem bírtam elhini, hogy az az arca legyen. Kezdtem figyelemmel nézni. Lassan-lassan megtaláltam azt a megszokott kedves kifejezést. Remegtem borzalomtól, mikor végre meggyőződtem arról, hogy ez csakugyan Ő. Miért oly mélyek a kedves csukott szemek ? Miért éz az iszonyú halványság ? Miért ez a szigorú, hideg kifejezés ? Miért oly fehérek a máskor oly piros ajkak ? Miért oly szép a halvány ajk körüli vonás ? És miért ez az a földöntúli, békés szép kifejezés, hogy annak nézésénél, tetőtől tápig átfut a hideg ? Néztem-néztem, érezve, hogy egy láthatatlan és érthetetlen erő vonja szemeimet a drága arcnak szemlélésére. Nem birtam tőle megválni, mert amig néztem, — képzeltem fénye? és boldog képeket varázsolt elém. Elfeledtem az előttem fekvő holt testet, melyet oly bután bámultam, mintha az nem állna semmi összefüggésben emlékemmel, mintha nem is volna O. Elképzeltem őt, hol egyik, hol másik megszokott kedves poseában, — élőén, vigan, mosolygóan, mig egyszerre csak meglepett a halvány arc merevsége, amelyre szemem szegezve volt. Eszembe jutott a borzasztó jelen, — de* azért tovább néztem. A mult kedves képei újra elém tárultak, mig végre kifáradt képzeletem elhagyott, — eszméletemet vesztettem. Nem tudom, meddig tartott ez az állapot, csak annyit tudok, hogy valami magasztos, megmagyarázhatlan édes érzelem töltötte be lelkemet. Talán szép lelke a más világból, hova elköltözött, szemlélte a szomorúságot, melyben minket hátrahagyott. Látta végtelen fájdalmamat és megsajnált. A szeretet szárnyain, a szánalom magasztos mosolyával szállt le a földre, hogy engem megvigasztaljon és megáldjon. Franciából fordította : Dagmar, Más formából a válságról a következő 1 tudósítást vesszük : A válságot tényleg az idézte elő,, hogy a takarékpénztár erején tul jelzálogüzletekbe bocsátkozott. Hozzájárult ehhez, hogy a takarékpénztár ipari és egyéb ügyleteket is kötött. Igy megvásárolta az érsekújvári téglagyárat, a surányi' gőzmalmot és igo.ooo frtért a rajeci fürdőt. Mindezeket saját közegeivel igazgatta,, amélkül, hogy az üzleteket hasznothajtóvá tudta wlna tenni. Ezekbe: az ügyletekbe Hoffer Ferencz,. a takarékpénztár volt vezérigazgatója vitte bele az intézetet. Hoffernek: fix\ fizetésén kivül jutaléka is volt. Az igazgatóság mindenben) szabad kezet adott Hoffernek, aki azután, hogy jutalékát növelje, nyakra-főre kötötte az üzleteket, nem tekintve azt, Bogy az intézet anyagi 1 erején tul dolgozik. Ennek természetes következménye az volt hogy a takarékpénztár rendkívül nagy viszontleszámitolási hitelt vett igénybe és abban az irányban naprólnapra nagyobb igényekkel lépett fel. Ugy a Pesti Hmai Első, válatmnt a Pozsonyi- Első' Takarékpénztár is végre megsobalta a nagy hiteligényeket. Ehhez járult, hogy Hbffér vezérigazgató költséges életmódja bizalmatlanságot keltett a nevezett két pénz-intézet vezetőségében, akik azután arra határozták magukat, hogy a takarékpénztár igényeit' mindaddig korlátozni fogják, amig HofTer az intézet élén áll. Hoffer erre lemondott. A hirtelen lemondás azonban mit sem használt, sőt a< bajnak voltaképpen kutfofrásává vált. A lemondás gyanút ébresztett a betevőkben, akik azután tömegesen mondották íel betétjeiket. A válság teljes erővel tört ki. Fölyópénz nem volt,, a pénzintézetek pedig a korlátokon tul terjeszkedni nem akartak, amig meg nena győződnek arról, hogy a takarékpénztár jelzálogkölcsönei ahszolu£ jók. Elrendelték tehát a leltározást és a takarékpénztár ügyeinek vezetésével Jámbor Gézát, a Hazai Első Takarékpénztár osztályvezetőjét bízták meg. Mindaddig, amig ezt nem fejezik be, a takarékpénztár sem nem kap, seaa nem adi pénzt.. Maguk a takarékpénztár igazgatósági tagjah illetve részvényesei kát pártra szakadtak. Az egyik párt elsőbbségi: részvényekkel 300.000 frt összértékben akar pénzt teremteni és a baj©n segíteni,, a másik párt a kormány segítségéhez folyamodott, hogy az állam;helyezzen el a takarékpénztárba mintegy fél millió•• forintot, és Így juttassa folyó tőkéhez.. Az elsőbbségi részvények kibocsájtásának tervezői hétfőn tartanak ebben a tárgyban értekezletet, ahol a kibocsájtás módozatait fogják megbeszélni. A. másik csoport megbízásából pedig Ordódy Pál bagotai földbirtokos,, a takarékpénztár elnöke és Crausz István országgyűlést képviselő igazgatósági tag a kormánynál ebben az irányban közben is jártak,, pozitív ígéretet azonban nem kaptak. Valószínű, hogy az elsőbbségi részvények kibocsájtása sikerülni fog és ebben az irányban a részvényesek minden lehetőt el fognak követni. Egyrészt azért, hogy saját részvényeiket megmentsék^ másrészt, hogy a likvidáeiéból származó közgazdasági krízisnek elejét vegyék. Több résavényesnek kezdeményezésére külömben a részvényesek hétfőn Ersekujvárott előértekezletet tartottak, amelyen kifejezték abbeli kívánságukat, hogy amely részvényes uj részvényt jegyezni nem hajIaneó, e miatt legkisebb károsodást sem szenvedhet. Vezérigazgatóul a többség a Pesti Takarékpénztár kiküldöttjét: Jámbort óhajtja. Tudomásul vették, hogy a P, H. Takarék az uj részvények közül százat jegyez. Szóban forgott, hogy az intézet szanállására az Esztergomi Takarékpénztár vállalkozzék oly módon, hogy átvéve a testverintézetet, abból mintegy expositurát csinálna. Ez ügyben Reusz igazgató és Mattyasovszky ügyész jártak is Érsek'
