Esztergom és Vidéke, 1898

1898-10-16 / 83.szám

hídmérleg házi kezeléséből is, de mint elemi követelmény megmarad, hogy annak kezelésével egy arra való, ügyes embert kell megbízni, aki a közönségnek minden órán szolgálatára áll, mert azon, hogy a számvevő reggel 5 órakor, vagy pedig déli tizenegy órakor nincs ott a mérlegnél, nem csodálkozunk, neki másutt és egyéb fontosabb dolgai is vannak, legfeljebb azt csodáljuk, hogy nem látja be, miszerint ép e körülményeknél fogva neki magának — mint a városi nervus rerum gerendarum felelősének — kellene kérnie egy megfelelő alkalmazottnak e helyre való kirendelését. A házi kezelés fentartását illetőleg kivételt még a gazdálkodás\ fentartása sem képez — egyelőre, mondjuk, ameddig az eddigi házi kezelés esetleges hátrányait bizonyítani nem tudják, — mert az idevonatkozó eddigi kísérletek komoly és számbavehető érvekkel nem léptek elő, a szakképzettség hiányának emlegetése pedig nem ok, amikor e hiány hátrányait ad oculos demonstrálni nem tudják. Kétségtelen hogy a gazdasági tanácsos támogatóra szorul, de nem rosszindulatú kritikusokra, hanem egy szakemberre, olyanra, akivel ő rendelkezik, aki nem felügyelő cseléd, de szakképzett ember s akiben intézkedési végrehajtásában megbizatik. A tanácsost ma az Írásbeli munkák, amelyek elvégzésére senkije sincs — tényleg igénybe veszik annyira, hogy minden után nézni — legyen bárki is — alig képes. Akik eddig e kérdésekben közgyűlésen és azon kivül felszólaltak, szakemberek, igaz, alig voltak közöttük — egyáltalán nem tudták darab deszka. Igen dolgos nőszemély volt s a szegény, csak azon siránkozott, hogy neki igy kell renyhéskedni. A Mindenhaló a megmondhatója, de két nap előtt estve, harangszó után igen nagyon rosszul lett. Az ura akkor jött meg a szántásból. Igen fáradt volt. Odakünn olyan csúnya idő volt, hogy még a kutyát is behivták a pitvarba. Majd ólmos eső kezdett szitálni s végül rettenetes zajongással dűlt, eszeveszetten. Mintha csak nagyon haragudnék az Egeknek Ura: dörgött, villámlott, hogy az öreg Lencsés Márton meg is jegyezte : — No ugyancsak sok vétek gyűlhetett össze a földön, hogy ilyen zajosan haragszik a jó Istenke. Szegény Ferkó azt hitte, jó meleg vacsora várja odahaza, hát bizony várta őt, nyoszolyájában kínlódva, nyögdécselő lázasbeteg asszony, aki hol nagy hidegről panaszkodott; nosza rohantak jó forró köménymagos leveskét csinálni. Hol meg foirósága volt, hogy a két orczája lángban égett ; erre meg nem győzött a Ferkó hideg borogatásért szaladni. Egy jó félóra múlva jött vissza a Ferkó. Velejött a tardosi asszony is. Szép, őszhajú, töpörödött, örökké hunyorgató kis anyóka volt. Bottal járt. meggyőzni a képviselőtestület álláspontjuk helyességéről. Főleg, mert elfeledkeztek a helyi viszonyokkal számolni. Az a sokat és sokszor méltán ütött gazdasági tanácsos sokszor helyes uton jár és bizonnyára eredményeket érne el, ha nemcsak esetleg tévedéseit agyonkritizálnák, de egészséges, üdvös terveiben kissé elősegítenék őt.*) A házi kezelésnek külömben az anyagi haszontól eltekintve még egy nagy előnyére kell rámutatnunk, a mely szintén nem csekélyre becsülendő. A bérleti kezelés mellett folyton ki volt téve a város annak, hogy a bérlők a díjszabályzat tételeit túllépik, az ilyen visszaélések pedig csak piacunk jó nevének és forgalmának ártottak. Most a város a díjszabályát megtartása felett szigorúan őrködik és e tekintetben panaszok már alig merülnek fel. Ezeké ől folyólag nyilvánvaló, hogy a bérleti rendszerre való visszatérés nein indokolt és a kérdés elbírálására illetékes fórum a házi kezelés előnyeit nem is fogja egy theoria kedvéért feláldozni. Egy képviselő. *) E kissé igaztalan és egyoldalú állításokra meg fogunk felelni. A szerk. Hullaégető városunkban. Esztergom, október 14. Azt hisszük, hogy az elhullott állatok kellő elhantolásának közegészségügyi szempontból való szükségességét fejtegetni, magyarázgatni egészen felesleges, valamint azzal is teljesen tisztában van a nagy közönség, hogy ezen szempontból a mi gyöngécskén felszerelt sintertelepünk sem felel meg a céljának, annál kevésbé, mert elég közel fekszik az ő bűzével és rettenetes atmoszférájával a A konyhában a padkán várt az öreg, igen fészkelődve. Szerette a menyét. Háttal odadülöngozött a falhoz, nagy ritkán egyet köhintve. A szeme folyton az ablakon volt. Várta a fiát, meg a javast. Nem igen szaporíthatta a szót, mert nem volt kivel, de annál szorgalmasabban eregette a füstöt a makrából. Az arcán megsokasodtak a ráncok a nagy igyekezetnek miatta. A kezei reszketegek. Nem igen tudna már a kapát forgatni, ám azért szorgalmatosan nyomogatja, bütykös mutatóujjával a cserépbe tuszkolt, jóféle kapadohányt s nagyokat kapkod, ha a parázs odacsip a körme alá. — Adj' Isten apámuram ! — Fogadj Isten fiam ! No csakhogy meggy üt tél! Igen rosszul van. Az asszony se kérd, se hall — elmondtak neki mindent az uton — besiet a szobába. Ott fekszik az Örzse. Megnézte alaposan, aztán tetőtől talpig tnegkenegette, meggyömöszölte. Belenézett a szemeibe, mintha igézni akarná, vagy olvasni belőlük s azzal elment. Azt mondta: tudja már mi baja. Holnap estve visszajön. Hoz ezerjóiűvet, bazsalikomot, miegymást. O herbával gyógyít, meg abrakadabrával. Brukner Gyula. (Vége köv.)' városhoz s annak tulajdonképen egyetlen terjeszkedési vonalába esik. Ezért egészen helyesnek és természetesnek tartjuk, Dankó István kir. állami állatorvos ama felsőbb helyen is immár kifejezett óhajtását, hogy a pecértelep megszüntetésével városunkban egy központi hullaéget őt állítsanak fel, amelyben nemcsak a városbeli, hanem az összes megyebeli elhullott, lebunkózott állatokat elhamvasszák. Első hallomásra ez az óhajtás igen merésznek s drágának látszik, pedig voltaképen egyik sem. Nagyon könyen, a város és a megyebeli közönség legkisebb megterheltetése nélkül megvalósítható, sőt még tiszta haszonnal fog járni, eltekintve a pecértelep jelenlegi fentartási költségeitől. Az ily hullaégetőket {Cafille desinfector) úgy Budapesten, mint az ország egyéb városaiban nagy külföldi cégek) (kiváltképen casseliek) állítják fel a sa- j ját költségükre az összes gépekkel j együtt annak fejében, hogy bizonyos • időre (30 egész 50 éve) azután meghatározott árért bérbe kapják. A bérleti idő letelte után az egész telep a város tulajdonává válik. E huílaégetés ugyanis oly szerkezetű gépekkel történik, amelyek az elégetett | hullákból kiválasztják a használható és' értékesíthető anyagokat, és enyvet, zsiradékot s műtrágyát produkálnak. E körülmény teszi lehetségessé, hogy a vállalkozók nemcsak bért fizetnek, de az elhullott állatok tulajdonosainak is bizonyos százalékot fizetnek, amig eddig többnyire a károsult tulajdonosnak volt még költsége is az elhullott állat elföldeltetésével. Az égetőhöz tartoznak a hullaszállító kocsik is, amelyeket szintén a vállalkozó tartozik fentartani s szükség esetén a házakhoz, községekbe kiküldeni. E kocsik oly szerkezetűek, hogy az elhullott állatot egyenesen beléjük helyezik s ugyanott boncolják is fel, úgy hogy még a vért is felfoghatják felhasználásra. Az -ily hullaégetők rendszerint a vágóhidak közelében vannak felállítva, nálunk is legjobb és legtermészetesebb helye a leendő szentgyörgymezei vágóhíd mellett lenne, annyival is inkább, mert mint már említettük, a jelenlegi sintértelep a város fő fejlődési vonalába esvén, idővel a fejlődésnek jelentékeny akadályául szolgálhat. Mindezek folytán reményeljük, hogy a hullaégető kemence — mint az állami állatorvos is óhajtja, rövid idő alatt létesülni fog, — talán még mielőtt a vágóhíd évtizedek óta lebegő kérdése megoldódnék. Sz. Fogyasztási adó-árverések. Esztergom, október 15. Az érdeklődő közönség tájékozására itt hozzuk részletes kimutatását azon árveréseknek, amelyek megyénk területéről a budapest-vidéki pénzügy igazgatóságnál f. hó 19-ének d. e. 10 órájára tűzettek ki. Ime a kimutatás : I2ZÍm"CLtSLtás a budapest-vidéki m. kir. pénzügyigazgatóságnál a boritaladó és husfogyasztási adó biztosítása érdekében kitűzött árverésekről. w "o A község neve 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Tokod Siittő Pilis-Maróth Nagy-Sáp Nyerges-[Jj falu Sári-Sáp Bajóth Epöl Kesztölc Piszke Táth Lábatlan Párkány Kéty Búcs Muzsla Kis-Ujfalu Szölgyén kikiáltási ár bor frt 2019 2072 2783 648 1649 1931 565 356 878 1323 972 1143 2220 410 364 991 369 1577 kr 2 3 hus frt kr 653 51 520 13 15 43 27 97 70 321 95 285 2000 114 11 96 97 88 27 összesen írt kr 2673 2593 3104 743 8011935 23,j 201 25 68 75 15 62 35 75 75 74 ! 204 744 82 152 123 17 152 17 40 77 89 33 10 53 22 87 10 96 3931 679 368 975 1525 1040 1348 2964 493 516 1125 386 1730 Jegyzet 20! 39 40 15 23 44 96 10! 47 12 25 8 25 15 57 621 85 70 Megjegyeztetik, hogy a kérdés s árverések az 1898. évi október hó 19-én d. e. 10 órakor a fent emiitett pénzügyigazgatóság épületében (Budán a Lánchíd épületben, Főutca 1. szám) fognak megtartatni.— Az árverési feltételek az 1888. évi XXXV. t. c. végrehajtására vonatkozó utasításban egész terjedelmében megtalálhatók a 279. lapon, valamint az esztergomi pénzügyőri biztosságnál és az esztergomi és bátorkeszi pénzügyőri szakaszoknál is.