Esztergom és Vidéke, 1898

1898-09-29 / 78.szám

kell, vagy drága lesz ? A bánáti búzá­nak hol lesz az uj piacza ? A debreczeni és békési disznókereskedő hova szállítsa hizóit ? A kecskeméti szőlősgazdák miből fognak pénzelni, ha nyakukon rothad szőlő és gyümölcs ? De hát azt is mondják, hogy majd terem ipar Magyarországon s akkor lesz. a ki elfogyaszsza, a mit a gazda termel, Hát kit akarnak ezzel bolonditani ? Hát mi kisgazdák megélünk addig, a mig az a nagyipar megterem itt Magyarorszá gon ? Vagy hát mindegy az uraknak, ha egy pár ezer kisgazda, a tőzsgyökeres magyar faj, ki is pusztul, csak vagyo­nosodjon meg itt nálunk egy pár cseh meg osztrák gyáros ? Mert csak idegen kapitálissal lehet nagyipart csinálni Ma­gyarországon s ennek az idegen kapitá­lisnak a haszna is csak idegen kézbe és nem magyar kézbe jut. Van azonban még egy kérdésünk ? Hát mi lesz abból az ezer meg ezer kisiparosból és kézművesből, a ki csalá­dot tart fenn, adót fizet és élni akar ? Mi lesz ezekkel, ha a nagyipar kiveszi a szájukból a kenyeret ? Álljanak be napszámosnak, gyári munkásnak az ide­gen gyároshoz, vagy álljanak ki az utca­sarokra koldulni, feleségükkel, gyereke­ikkel ? Uraim, ott fönn az országgyűlésben, jó lesz ám a kis emberekre is gondolni, mielőtt az ország sorsa fölött döntenek. Jó lesz ám latba vetni mi ér többet Magyarországnak : az a sok ezer, több­nyire igaz magyar gazda és iparos, vagy egy-két száz gazdag és mil.iiomo­sodó idegen tökepénzes ? Mert mi érez­zük, tisztán látjuk, hogy belepusztulunk, ha a mai rendet fölforgatják. A legnagyobb lelketlenség kell hozzá, hogy ebben az életkérdésben, a mely álmatlan éjszakákat okoz sok ezer em­bernek, a kormány is egyre huzza-ha­íasztgatja a dolgot. Ha nincs bátorsága nyíltan megmondani, hogy mit akar, akkor mondjon le és t adj a át a kormányt olyanoknak, a kik meg merik mondani mindenkivel szemben az igazat. A Bánffy taktikája nem ér egy fabatkát sem ; ne azokra nézzen, a kik az országgyűlésben rakonczáttankodnak, hanem nézzen ben­nünket, akiket a megélhetés gondja őszit. Ha azt hiszi, hogy nem elég erős megbirkózni velük, hát adjon helyet erő­sebb karú és elszántabb embernek. Be­széljen végre őszintén és egyenesen, mint ahogy magyar emberhez illik: ma­rad-e a gazdasági kiegyezés a régiben, vagy íelállitja-e a vámsorompót ? Ha el­tökélte, hogy megmenti a gazdákat, ne féljen, mi mellette leszünk s majd észre téritjük a bakafántoskodókat, de ka elég gyenge less, és enged nekik és a bár­sonyszékhez jobban ragaszkodik, mint a gazdák igazához, akkor legyen elkészülve rá, hogy szembe fogja magával találni azokat, a kik nem szóval és furfanggal, hanem becsületes munkával szolgálják ha­zájukat. § Vármegyei tisztikarunk dotációja. Mint évek óta rendszeresen, a törvény­hatosági bizottság most is meg fogja ismételni a belügyminiszterhez kérvényét, (mert az állandó választmány javaslatá­nak elfogadásában kétségünk sem lehet) hogy kifogástalanul, mintaszorgalommal, buzgósággal és arravalósággal működő vármegyei tisztkarunk dotációját az ál­lami tisztviselőkével egyenlővé emelni engedje, akár állami hozzájárulás, akár pótadó kivetés utján. , A kormány ez ideig e kérelmet követ­kezetesen mellőzte, a derék tiszviselőkar pedig kedvét nem vesztve, becsületesen működött tovább. Most azonban van már reménység, hogy a csütörtöki fel­szóllalás immár nem marad eredmény­telen. Nem csak, mert a közönség leg­újabb felterjesztésében praecedensre mu­tathat, mely szerint a belügyminiszter a jelzett célra Pestvármegyének megadta a pótadóra az engedélyt, amit eddig Esztergom vármegyénél perhorreskált, hanem főleg mivel a belügyi tárca költ­ségvetésében a vármegyék kiadásaira elő­irányzott összeg százhatvanezer forinttal haladja meg a mult évbeti megszavazott hitelt. A megokolásban pedig a belügymi­niszter kétségbevonhatlan ténynek mondja, hogy a vármegyei tisztviselők javadal­mazása a kor igényeinek nem felel meg, és hogy az a tisztviselőkkel szemben hi­vatalos, valamint társadalmi téren tá­masztott igényekkel arányban nem áll; ma már a közigazgatás kára nélkül el nem halasztható dolog, hogy e téren a legsürgősebb kielégítésre váró igénye­ket méltánylás és figyelemben részesítsék, legalább azokbayi a vármegyékbnn, ame­lyeknek mostohább anyagi viszonyai az önsegítést kizárják s amelyek közé tar­tozik, primus inter pares, a mi szegény j vármegyénk. A megokolás továbbá előadja, hogy a vármegyei közigazgatás ellátása alá kerülő ügyek rohamos szaporodásával nincs arányban a személyzet mai létszáma sem ; ennélfogva a közigazgatás zavar­talan menetének biztosítására mulhatla­nul kell gondoskodni arról, hogy ott, ahol a megyei törvényhatóságok azt sa­ját erejükből tenni nem képesek, az el­kerülhetetlenül szükséges uj állásokat ál­lami javadalmazás utján rendszeresít­'sék. * Felhozza továbbá a megokolás, hogy s. közigazgatás céljaira szolgáló várme­gyei épületek kijavítása, kibővítése, újra­építése szükséges némely olyan várme­gyében, amelynek nyomasztó gazda­sági viszonyai pótadó kivetését nem en­gedik meg, egyéb fedezeti alap pedig nincs. Ezek a vármegyék tehát a szük­séges építésekre állami segítséget kap­nak. Végül — úgymond a megokolás — a vármegyék házipénztári számadásai so­rán, minden elővigyázat és takarékosság dacára, olyan hiányok támadtak, amely­nek fedezéséről szintén állami segítés utján kell gondoskodni, mert azokat a megyék a legjobb akarat mellett sem birják saját erejükből kiegyenlíteni. Mindezen okoknál fogva biztosan mer­jük reményleni, hogy a jelenlegi igaz­ságszerető belügyminiszter ezúttal telje­sen méltányolni fogja Esztergom vár­megye törvényhatóságának kérelmét és tekintettel a megye mostoha anyagi viszonyaira, nem az áldozatkészséggel szintén megajánlott pótadó engedélyezé­sét, hanem az állami hozzájárulást fogja megadni. Ha valamelyik megye tisztikara, ugy a mienk évtizedek hosszú során becsü­lettel rászolgált e kései elismerésre. HHH scem mem ssssassag á&zss utpss HM BWi Ml HM \& MMBMBJ I i»£|ir?8rin< m Esztergom, szeptember 28. A gyászhoz. Adományok a szoborra. A fővárosi sajtó szerkesztői a dicsőült Királynénk emlékére emelendő szobor ügyében értekezletre gyűlvén össze, el­határozták, hogy a szoborra befolyó ado­mányokat a % Pesti Magyar Kereskedelmi Bankiban helyezik el, amely intézet készséggel elvállalta az Összegek kama­toztatását s díjtalan kezelését. Ez intézet most lapunkat is felkérte, hogy a szoborra szánt és hozzánk érkező adományok őrizetévei bízzuk meg s mi az eljárás egyöntetűsége és egyszerűsítése cél­jából szívesen acceptáljuk az ajánlatot. ] Miért is az eddig hozzánk érkezett ado- J mányokat nevezett intézetnek elküldvén, j kérjük olvasóinkat, hogy esetleges ado- , Hiányaikat ezentúl egyenesen a fentjelzett < intézethez címezzék, amely u befolyó í összegeket azonnal nyugtázza s azok hír­lapi közzétételéről ís gondoskodik. A hölgy eh koszorúja. Legutóbbi számunkban közöltük már az esztergommegyei és városi hölgyek koszorújára eszközölt gyűjtés kezdemé­nyezőjének : Andrássy Mariska úr­hölgynek kérelmét a be nem kül­dött gyüjtőivek mielőbbi visszaszármaz­tatása iránt. Mivel még mindig vannak künn ily ivek, újból megismételjük a ké­relmet. A hölgyek koszorújára eszközölt gyűjtés alkalmával kibocsájtott s szeptember 15-ike óta visszaérkezett iveken a követ­kezők adakoztak : Gácserné 1 frt, Fischle Aurélia 2 frt, Pfeiífer Ferencné 1 frt, Vadászfi Jenőné 1 frt, Legeza Pálné 1 frt, Hagara Etelka 1 frt, Berzevícy Flóra 2 frt, Fekete Já­nosné szül. Nagy Berta 1 frt, Fekete Sán­dorné 1 frt, Fischer Dezsőné 1 frt, Feiglné 50 kr, dr. Konrádné 1 frt, Spitzer Mórné 1 frt, Dukess Béláné 1 frt, Hollóssy Ká­rolyné 1 frt, Csendessy Jánosné 50 kr, Donáthné 1 frt, Steiner Fáni 50 frt, Raáb Etel 50 kr. Suba Irén 50 kr, Donáth Mi­hályné 1 frt, Marosi Julis és Erzsi 50 kr, Horváth Etel 30 kr, Fuderer Istvánné frt, özvegy Persa Győzőné 2 frt, dr. Pe­rényi Kálmánné 2 frt, Kobek Istvánné 20 frt, Simonyi Lajosné 1 frt, Takács Gyuláné 3 frt, Vitt Mari 2 frt, Weisz Samuné 1 frt, dr. Rőhrich Béláne 2 frt, özv. Kukányí Ferencné 1 frt, Hertelen­dyné 1 frt, Nagy Ödönné 1 frt, Kovács Gézáné 50 kr, Jungmann Karoline 2 frt, Waldmann Samuné 50 kr, Feldmar Mórné 20 kr, Nemesik Dánielné 50 kr, özv. Pathó Pálné 1 írt, Stein Felixné 20 frt, Glück Gáspárné 1 frt, Wetzler Fülöpné I frt, Tauber Mórné 2 frt, Fuchs Lipótné 50 kr, Fürst Ignácné 1 frt, Fürst Adolfné 1 frt, Goídberger Benőné 50 kr, Binetter Ignacné 1 frt, Binetter Jakabné 1 frt, Lenárt Teréz 1 frt, Haverland Fran­ciska 1 frt, Eggenhoffer Ernőné 4 frt, Jerney Anna 2 frt, Eggenhofer Albert családja5 frt, Wendland Mártha 3 frt, Spaldnig Erzsi­ke 50 kr, Spalding Augusta 50 kr, Dan­tine Klára 20 kr, Móóser Júlia és Te­réz 1 frt, Spalding Antónia 50 kr, Kar­ner Mária 1 frt, Özvegy Bodnár Dánielné I frt, Bodnár Gyuíáhé 1 frt, Thuránszky Rezső 1 frt, Bodnár Bözsi 1 frt, Bodnár Anna 1 frt, Bodnár Lili I frt, Fischer Colbrie 1 frt, Tipperin Aurelné 1 frt, Dr. Kenessey 1 frt, Chudoba Ernőné 1 frt, Karácsonyi László 1 frt, Karácsonyi Lászlóné 1 frt, Minich József 1 frt, N. N. 50 kr, Mórász Antal 2 frt, N. N. 1 frt, Pciné Janka I fit, Patriasz Etel 30 kr, Schlesinger Árminné 1 frt, .Geigerné 2 frt, Paksy Pál 30 kr, Neuhausz Ár­minné 20 kr, Tóth Istvánné 50 kr, Btumenthalné 50 kr, Schvarcz Lajos 50 kr, N. N. 1 frt, Pilisyné 50 kr, özv. Be­gazyné 50 kr, Begazy Margit 50 kr, Maradit;* Ferenczné . 10 kr, Duka Ala­josné 20 kr, Dejcző Gergely né 25 kr, Páldy Józsefné 10 kr, Lacza Istvánné 5 kr, S/.abó Gergelyné 10 kr, Krakó Mihályné 10 kr, Becse Józsefné 30 kr, Nagy Ltvánné 5 kr, Kovács Jánosné 4 kr, Tácsik Józsefné 3 kr, Góra Istvánné 4 kr, Páldi Józsefné 10 kr, Páldí Jánosné 5 kr, Takács Jánosné 10 kr, Szabó Ist­vánné 20 kr, Góra Ferdiné 5 kr, Szabó György né 4 kr, Morvái Jánosné 6 kr, Szűcs Istvánné 20 kr, Kotra Ignáczné 10 kr, Kucsera Etelka 20 kr, Benkovics Istvánné 5 kr, Janzó Józsefné 10 kr, Nagy Józsefné 20 kr, Morvái Istvánné TO kr, Özv. Szabó Lászlóné 10 kr, Szabó Ferenczné 20 kr, Góra Józsefné 10 kr, Miskovics Ilona 30 kr, Szabó Józsefné 5 kr, Kóhn Mórné 25 kr. Sulczer Gyuláné 25 kr, Hirschberg Vilmosné 30 kr, N. N. 4 kr, Wéber Gyuláné 2 frt, Dogossy Lajosné 1 frt, Schrank Regina és Janka 2 frt, Füredi Józsefné 2 frt, Kovács An­talné 2 frt, Kóhn Mathiíd 1 frt, özv. Lé­vay Lászlóné 2 frt, Falk Mária 50 kr, Golstein Ignáczné 50 kr, Kalináné 1 frt, Rothschild Jánosné 1 frt. 50 kr, Pintér Ferenczné 1 frt, Cseskovics Béláné 1 fr, Putz Lina 1 frt, Kuzmics Pálné 3 fzt, Szarvasy Ida 3 frt, özv. Bakay Imréné 1 frt, özvegy Czirjék Lajosné 1 frt, Insütoris Zsófia I frt, Hel­vey Béláné 1 frt, Visny Kornélné 1 frt, özv. Silamka Istvánné 2 frt, Szarvasy Sándorné 3 frt, Miedler Rezsőné 1 frt, Schroth Amáliái frt, Klinda Irma 1 frt, Acsay-né 1 frt, Dr. Gedeonné 1 frt, özv. Beszédes Sándorné 1 frt, Hauslóhner Adél 1 frt, Spanraft Józsefné 1 frt, Wal­ter Károlyné 1 frt, Babinszky H.-né 1 frt, Szikiay Paula 1 frt, Miller Imréné 1 frt, Schmidt Lujza 1 frt, Schmiedt Nándorné 1 frt, Kollár Antónia 1 frt, Lencz-né 1 frt, Schalkház Ferenczné 1 frt, Jakobovics D. 50 kr, özv. Palkovics Károlyné 1 frt, Gartsik Istvánné 2 frt, Pospeschné 1 frt, Nedeczky Zsigáné 50 kr, Burány Mariska 1 frt, Bártfay Rózsi I frt, Andrássy Ma­riska 5 frt, Mátray Ferenczné 2 frt, Ta­kács Józsefné 1 frt, Geiger Mariska 3 frt, Usztanek Antalné 3 írt, Usztanek Szi­dónia 1 frt, Usztanek Margit 1 frt, Mé­száros Ilona 20 frt, Szilárd Anikó I frt, Vancsó Gyuláné I frt, Vancsó Anna I frt, Luczenbacher Istvánné 25 frt, Szalay Béláné 2 írt. — Gyémántmise. Az egész ország ka­tolikus lakossága nagy örömmel és sze­retettel tekint főkáptalanunk szeniorának: Sujánszky Antal püspök és nagypré­postnak holnapi gyémántmiséje elé. Az üdvözlő levelek már most érkeznek, elő­kelő fővárosi lapok már most méltatják a jubiláns érdemdús életét. A főpap gyé­mántmiséjét, mint már említettük, csütör­tökön reggel 9 órakor mondja a Bazili­kában. Az istentisztelet után fogadja a küldöttségeket, amelyek között lesznek a főkáptalan, a papság a vármegye, a vá­ros, a katonaság, a káptalani gazda­tiszti kar, a Kath. Kör és több egyesület. Mint értesülünk, a jubiláns a nagy nap emlékére több szép alapítványt tesz, hogy milyen célokra, azt csak hol­nap nyilványitja ki. De lesz egy közöt­tük, amely városunk egyik régi mulasz­tása helyrehozásának biztos alapjául szol­gálhat. A főpap csütörtök délben a fő­káptalc.n tagjai részére díszebédet ad, ezenkívül jövő hétfőn is ad eg/et, amelyre városunk notabilitásai lesznek hivatalosak. A katolikus kör, diszelnöke tiszteletére, saját helyiségeiben vasárnap, október hó 2-án délelőtt 11 órakor ren­dez ünnepélyt a következő műsorral: 1. Kersch F. — Sujánszky A. : CXXII. zsoltár, négyes férfikar. Előadja : a kör dalárdája. 2. Sujánszky A.: Az én imád­ságom. Szavalja: Magurányi Olga úr­hölgy. 3. Magurányi J. — Sujánszky A.: fézus Sz. Szivéhez, magánének. Előadja : Perényi Irma úrhölgy. 4. Sujánszky Áti­tat élete. Irta és felolvassa : Mattyasovszky Lajos, elnök. 5. Kersch F. — Sujánszky A.: XII. zsoltár, négyes férfikar. Elő­adja : a kör dalárdája. — GyáSZkÖzgyÜléS. A holnapi megyei közgyűlés tulajdonképpen két részből fog állani. Az első, a rendest megelőző rész a nemzeti gyásznak lesz szentelve. Kimagasló része lesz Kruplanicz Kál­máu főispán megemlékezése a nemzetün­ket ért rettenetes csapásról, azután kö­vetkezni fog az ő Felségéhez intézendő részvét felirat megállapítása, majd fel­olvasásra kerül Királyunknak népeihez intézett köszönetnyilványitása, amelyet jegyzőkönyvbe javasolnak foglalni s a megyebeli összes községekben plakati­rozní. Végül jelentés tétetik törvény­hatóságunk küldöttsége részvételéről az elhunyt királynő temetésén. — S csak tiz percnyi szünet után következik az im­már közel 150 pontos tárgysorozat. — A herczegprimás Erzsébet-alapít­ványa. A genfi tragédia után egymást érték az uj alapítványok, melyeket Er­zsébet királyasszony emlékére létesítet­tek. A legelső azonban Vaszary Kolos bíboros herczegj>rimásé volt. Az egyház­fejedelem a szerencsétlenség hírének első hatása alatt 20,000 koronával egészí­tette ki a keszthelyi apáczaiskola részére korábban tett alapítványát, amiről az in­tézet fejedelemnőjét a következő levélben értesítette : Tiszteletreméltó fejedelemnő ! Értesítem önt, hogy a keszthelyi apáczaiskolát látogató szegény, szor-

Next

/
Thumbnails
Contents