Esztergom és Vidéke, 1898
1898-09-22 / 76.szám
ESZTERGOM és VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M e áleleitik Vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK '. Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre — — — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- P.ROKOPP GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a Réziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők Széct|cpyi-tér, 330. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. A gazdasági tanácsos javaslata. Esztergom, szeptember 21. Hogy beszélni kezdték, miszerint a gazdasági tanácsos a város gazdasági jövedelmeinek gyarapítását célzó javaslaton dolgozik s hogy e csak készülő javaslatból egy-két hiányos adat kiszivárgott: különféle oldalról neki estek a javaslatnak, amelyet nem ismertek s azt szerencsétlennek etc. deklaráltak, mielőtt megszületett volna. E lap közönsége nagyon jól tudja, hogy nem lelkesülünk túlságosan a gazdasági tanácsos működéseért s alkalomadtán sohasem haboztunk a keserű igazságokat vele szemben kinyílványitani. Eddig e javaslatról azomban szólni sem lehetett, mivel az csak tegnap adatott be a tanácshoz s épen ezért nemcsak időelőttinek s igazságtalannak tartjuk az eddigi kritikákat, amelyek semmiesetre sem alkalmasak munkakedvét fokozni egy hivatalnoknak, különösen olyannak, akit — ha joggal is — csak gáncsolnak hivatalos működéséért, most pedig valami nagyobb mérvű és komoly munkát kivánt produkálni. A tegnap beadott javaslat pedig kétségkívül figyelemreméltó és beható megfontolás alapjává kell, hogy tettessék; üres frázisokkal, naiv hipotézisekkel a felett elsurrani nem szabad. Mindenesetre életrevaló terv, (természetesen csak első részéről szólva, hisz a másodikat maga az indítványozó se veszi komolyan) amely lehet — helyi körülményeknél fogva — kivihetetlen, ami bebizonyítandó, lehet vérmes, de még ez esetben is hasznos, lehet részleteiben nem elég szakszerű s ekkor pótlandó, egy szóval kell, hogy az illetékes fórumok behatóan és részletesen foglalkozzanak vele. Főérvét, hogy állattenyésztésünk nincs, megdönteni alig lehet s ha a befolyandó vételár csak fele is lesz a kontempláltnak (amely kissé optimisztikus számítás), a városon s közvetve a pótadózó lakosságon úgyis nagyobb mértékben könnyítve leend. Hogy idejekorán minél többen megismerkedhessenek a többször emiitett javaslattal s minél gondosabban áttanulmányozhassák azt, itt hozzuk egész terjedelmében, megjegyezvén, hogy minden szakszerű hozzászólásnak és kritikának készségesen helyet adunk. A javaslat ekképpen szól: 457A898 gt. sz. Tekintetes tanács ! Vonatkozással az 1898. évi 3207. sz. a. kelt. becses fölhivásra, melylyel a város tulajdonát képező ingatlanok kezelésére nézve javaslattételre hivattam föl, van szerencsém a következőket előterjeszteni : Esztergom szab. kir. városnak, mint erkölcsi testületnek, a külhatárban következő ingatlanai vannak: L Erdő 3465 38 / 18 oo 2- Le £ e10 2364 "Vuoo 3- Szán *ó 676 »«/ 1M0 4- Két ....... 176 226 / hold. Az erdő kezelésre nézve Nozdroviczky Miklós erdőmester úr javaslatát már az 1897. évi 3207 sz. a. beterjesztvén, erre itt kiterjeszkedni, mint nem szakember magamat hivatottnak nem érzem, de tapasztalatból tudom, hogy az erdő jól jövedelmez. A város tulajdonát képező kisebb, nagyobb méretű szántóföldek tekintetében, az eddig is gyakorlatban volt és levő bérleti rendszert továbbra is fónntartándónak véleményezem, mert azok tekintettel különböző minőségükre, átlagban teljesen megfelelő jövedelmet ^hoznak, és mert a folyó évben megjelent belügyminiszteri rendelet értelmében köteleztetnek a községek, a tulajdonukat képező szántókat, amennyire lehetséges, apró parczellákban bérbe adni. Ezen miniszteri rendeletnek megfelelőleg tehát Esztergom szab. kir. város közönsége még az esetben is köteles lett volna a bérleti rendszert behozni, ha azt már régóta nem gyakorolta volna. A város tulajdonát képező réteken termő fii értékesítéséből eredő jövedelem is megfelelvén évről évre a termés minőségének, azok kezelésére nézve sem \javaslok újítást, Ellenben a legelő terület egészen másként volna jóvedelmeztetendő, mert ezen gazdasági, ág tekintve a legelő területét, a reá fordított kiadásokat és a belőle nyert bevételeket, egyáltalán nem mondható jövedelmezőnek. Ezen gazdasági ágból 1897, évben a Bevétel: 1. Legelőbérből .... 3906 frt — 2. Trágya eladásból . . . 75 frt — 3. Tehenek után . . . . 50 frt — 4. Apaállatok eladásából . . 80 frt — kr. kr. összesen 4111 frt Kiadás: 1. A legelő terület adója 243 frt 89 kr. 2. Bikatartási kiadás, beleszámítva a takarmány értékét is . 1265 frt 3. Legelői kutak, utak főn tartása 220 frt 4. A pásztorok csizmapénze 20 frt — kr. 5. Bika vásárlásra átlag 200 frt — kr. 6. Takarmány beszállításából a bikákra eső rész 200 frt — kr. 7. Kansertések tartására 240 frt — kr. összesen 2388 frt 89 kr volt, mit levonva a bevételből, tiszta jövedelemként 1722 frt 11 kr mutatkozik, | mi a legelő poooo frt leltári értékének 2 °/ 0-át sem adja, holdanként pedig J3*2J kr. jövedelmezőségnek felel meg. Tekintettel a város pénzügyi viszonyaira, és ugy a tanügy, mint középitkezés, és utczarendezéseknél mutatkozó és mindig nagyobbodó kívánalmakra, továbbá arra, hogy Esztergomban állat\ tenyésztés nincs, mert az itteni lakosság i legnagyobb része inkább veszi a kész | igavonó állatot, minthogy azok neveié\ sével foglalkozzék, nem látszik igazoltnak I azon méltányossági cselekedet, hogy a ' város közönsége, a lakosság egy ötödrésze kedveért 2364 549 /i 2 oo no ^ legelő| területet, ily csekély jövedelmezőséggel j kezeljen akkor, midőn az egész városban csak 4.90 marhatartó ember hajtja marj haját a legelőre, mely számban benn foglaltatnak azok is, a kiknek csupán egy malacza, vagy kecskéje van, továbbá meg a földművéléssel nem foglalkozók és vidékiek is; midőn ezen 490 marhatartó egyénnel, vagy mondjuk családdal szemben, átlag egy családra öt személyt számítva, a 16000 lélekből 3200 család \ esik, s végre midőn a városi lakosok I összes állami adója az általános jövedelmi pótadóval együtt 106745 frt 86 kr, j tisztán földadója pedig, szintén beleértve I az általános jövedelmi pótadót, csak \18198 frt 21 kr, könnyen kiszámítható, | hogy a mezőgazdasággal foglalkozók az \ összes állami adóknak körülbelül csak x j 6-od részét fizetvén, a községi közterhekhez is csak ily mértékben járulnak. A legelőterület ezen csekély jövedelmezőségének megszüntetése céljából általánosságban a következőket javaslom : I. Ugy a város házipénztára, mint a városi lakosságra nézve legcélszerűbbnek tartom, hogy az egész legelőnek mezőgazdasági célokra alkalmas, mintegy 2000 magyar holdnyi területére az eladhatási engedély a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrtól megszereztessék, ezen terület egy-két,- három holdas parcellákra fölosztassék és évenként három-négyszázholdas részletekben négy-öt, esetleg hat év alatt nyilvános árverés utján eladassék. A város házipénztárának a mostani legelő utáni jövedelme az eladás folytán minden valószínűség szerint meghatszorozódnék, mert: I Az öreg tó lecsapolása után a mező; gazdasági célokra alkalmas legelő terüj let megütné a 2000 magyar holdat, (mely terület holdanként 150 frt átlagos árban, 300000 frtért mindenesetre ér1 tékesithető lenne, j Ezen összeg elidegeníthetetlen ingó törzsvagyonként kezelve és 4%-kal gyümölcsöztetve, évi 12000 frt jövedelmet • biztositana a házi pénztárnak, mi a jeI .enlegi 1722 frt 11 kr tiszta jövedelem | hatszorosát jóval meghaladja s majdnem meghétszerezi'. i Ezt, azt hiszem, tekintetes Tanács bővebben megokolni nem szükséges, j De az eladásból nem csupán ezen haszon háromolnék a házipénztárra s közvetve az adózó polgárságra, hanem még azon előny is, hogy a lakosság mostani 3440 * 89 / 1800 hold területű szántó földje 2000 holddal nagyobbodva, egyrészt az istállózási rendszer behozatalával a földművelés belterjesebb alapra volna fektethető és igy nagyobb föllendülést nyerne, másrészt pedig több direkt jövedelemtől eltekintve is, — uj adóalapok létesülvén, a községi kiadások fodözetéül szolgáló városi pótadó több állami adó után lévén kivethető, a községi pótadó százalékában minden esetre tetemesen csökkenne. Bár ném látom szükségét annak, hogy javaslatom előnyös voltát minden eszközzel igazoljam, mégis annak más oldalról való megvilágítása céljából előterjesztem, hogy az, tudniillik a legelő parcellázása és eladása igen előnyös volna a városi lakosság, különösen a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság vagyonosodásának előmozdítására és a már most is érezhető földhiány megszüntetésére. Végre tisztelettel előterjesztem, hogy a mezőgazdasági célokra nem alkalmas területek értés (erdősítés) utján volnának értékükben emelendők. II. Azon esetben, ha a tekintetes Képviselő-testület ezen javaslatomat kivitelre ez időszerint el nem fogadná, javaslom, hogy a város tulajdonát képező legelőn a tekintetes Képviselőtestület által megállapítandó árverési föltételek alatt, a legeltetési jog nyilvános árverésen egy bérlőnek adassék bérbe, mely esetben, — természetesen a legelőbér mérsékelt fölemelése mellett, — a most elért 4—jooo frt bruttó bevétel tiszt afövedelemként folyna be a házipénztárba, a város közönsége megszabadulna az apaállatok tartásának kiadásaitól és ezen fölül megszaj badulna még azon veszélytől is, mely az apaállatoknak minden percben lehető tonkremehetésében rejlik. Kérem ezen javaslataimat a tekintetes Képviselőtestület elé vezérelni. Kelt Esztergomban, 1898. év szeptemtember hó 18 ik napján A tekintetes Tanácsnak alázatos szolgája Kollár Károly, gazdasági tanácsos.
