Esztergom és Vidéke, 1898
1898-01-27 / 8.szám
A táncrend egészen az est karakterének megfelelő, szép emlék lesz, a rendezői jelvény nemzetiszínű vállszatlag. Egyszóval aki nem érdeklődik február 12-ike iránt, bizony megérdemli, hogy majd egész éjjel ott hüssöljön a dutyiban és fizesse folyton a hatosokat. A rendező bizotság tagjai a következő meghívót küldik szét. Meghívó. Az >Esztergomi Tornaegyesület* a kert alapja javára 1898. évi febr. hó 12-én a » Fürdő« vendéglő termeiben Paraszt-bált rendez, melyre t. urat és b. családját tisztelettel meghívják Büttner Róbert bálbizottsági elnök. Berán Károly, Brenner Ferencz, ifj. Brenner József, Burány Ernő, Csupor István, Czinder Antal Etter Gyula, Etter Ödön, Felsenburg Gyula, dr. Földváry István, Frey Eerencz, dr. Fődi Emil, Gerenday József, dr. Gönczy Béla, ifj. Heischmann Ferencz, Helcz Kálmán, Horváth Gál István, Istvánffy Elemér, Ivanovics Béla, Kaán Károly, Kelemen Béla, Klinda Jenő, Kobek Kornél, Marosi Ferencz, Munkácsy Kálmán, Nagy Pál, Nedeczky Béla, Osváth Andor, dr. Prokopp Gyula, Dr. Rédly Sándor, ifj. Reviczky Gábor, Reviczky Győző, Rudolí István Schleiffer Mátyás, Stojanovits Sándor, B. Szabó Mihály, Szalay Béla, Szlávy Elemér, ifj. Szlávy István, Stripszky Ágoston, Thuránszkv Lajos, Tiefenthal Gyula, Véghelyi Ödön, Vimmer Lajos, dr. Weisz Sándor bálbizottsági ta gok, Felkéri a bizotság az igen tisztelt hölgye et és urakat, hogy a bálra lehetőleg Magyarország és társországai határain belül dívó népies viseletében szíveskedjenek megjelenni. Belépődíj személyenkint 1 frt. Kezdete fél 9 órakor. * Névnapok. Varosunk egy köztiszteletben álló, előkelő tagja: Niedermánn Pál kir, tanácsos ünnepelte tegnap névünnepét. Ismerősei, tisztelői, jóbarátai, az egész város intelligens közönsége iparkodott e napon tiszteletét, szeretetét e az ünneplő iránt kimutatni. Ugyancsak tegnap volt névünnepe Nagy Pál vállalkozónak, társas életük e közkedveltségü, szinpatikus tagjának. Az általános szinpatia meg is nyilatkozott ékesszólóan. * Táncpróba. A következő meghívót vettük: »Az Esztergomi Kath. Legényegyesület tánctanuló ifjúsága, 1898. évi Január hó 30-án, (vasárnap) az egyesület helységeiben táncpróbat rendez. Kezdete fél 8 órakor. Belépődíj : személyjegy 60 kr. családjegy 1 frt. A megkezdés előtt monológ és szavallat lesz, ezek után Csally Károly oki. tánctanító ur, a magyar magántánczot fogja lejteni, magyar nemzeti öltözetben. * Altiszti bál. Evek óta ez a farsang legnépesebb mulatsága, amelyen a polgárosztály és az inteligencia találkozik. Megtelt a »Fürdő« nagy terme azidénis egészen s a közönség csodálkozva kérdezte magától: hol rejtőzött eddig ez a sok szép leány oly incognitóban ? — A fáradthatlan rendezők bizonyára igen csinos virágos kertet hoztak össze. — A terem díszítése az idén is aprólékosan gondos és izleses volt, mint rendesen. A terem címerekkel, szuronyokkal és egyébb katonai felszereléssel harmonikus képet mutatott, az erkélyen apró zászlócskából egész erdő sorakozott. A táncterembe a bejárás a kis teremből volt, amig a főajtón művészi rajzokkal ékített óriás táncrend függött. A női ruhatár fölött ékeskedett a király életnagyságú olajfestésü arcképe. A tisztek családja részére külön hely volt fentartva, amely felett a szőnyeges baldakint két ulánus pika tartotta Ott voltak együtt a garnizon összes tisztnél, élükön Vojnovich ezredesnével s látható örömmel nézték az est sikerét. A figyelmes rendezőség táncrenddel is kedveskedett nézővendégeinek: selyembe kötött pajzsalaku könyvecskével, amelynek közepén aranyozott császári sas látható. A víg mulatság reggeli hat óráig tartott. * A diáktáncpróba dátuma megváltozott, amennyiben farsangvasárnapról szombatra, február 19-ikére helyeztetett át. * Műkedvelő előadás. Az esztergomi polgári olvasókör műkedvelői az idei farsangban vasárnap tartották első előadásukat. Szinre került a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának kedvelt színdarabja : a «Cigány.c A zsúfolásig megtelt tágas helyiségben ember-ember hátán szorongott, ami azt jelenti, hogy az anyagi haszon kiválóan szép volt. Ami az erkölcsi sikert illeti, mondhatjuk, hogy várakozásunkon felül csalódtunk, midőn azt hittük, hogy e valódi színészeknek is igen nehéz darabbal a műkedvelők aligha fognak megbirkózni. Ámde mit láttunk : az Öreg cigány szerepében Tá tus János oly kiválóan sikerült alakítást nyújtott, hogy egy vidéki színpadon, holmi másodrendű színész elbújhat mellette, Rózsi szerepében Czeier Jozefa k. a. kellemes jelenség volt, bár látszott rajta, hogy szerepével küzd, mégis azt mondhatjuk, hogy az oly nehéz, mondhatni teljesen drámai szereppel elég sikeres alakítást nyújtott. Rebeka asszony szerepében Fekete Ilon kisasszony helyre menyecske volt, habár a harcias hangot otthon felejtette, férje : Márton gazda Vollner Ferenc által teljesen jól volt kidomborítva; Petiről, akit Gergye János személyesített, meglepetéssel konstatálhatjuk, hogy van benne érzés, drámai erő és ügyes, természetes érzék, mely őt, ha a szini pályára ké pezné magát (érettségije jó útlevél volna) kétségkívül szerencséssé tenné. A többi szereplők egytől-egyig igyekeztek a da*rab sikerét biztosítani s fáradtságuk nem is volt eredménytelen. A műkedvelők kiképzésében Dóczy Antal, Rothnagel László és Hollósy Károly urak dicséretes buzgóságuknak adták tanújelét. Az előadás után tánc következett, amely derűs hangulatban kora reggelig tartott. WBf* Jönnek! Jönnek! ~!Bi Mik jönnek ? The sisters Barrison TOVÁBBÁ: Jönnek! Jönnek! ~Wi * A Párkányi Legényegylet január hó 30-án, vasárnap az ottani Hungária fogadó termeiben műkedvelői színielőadást rendez, amelyet tánc követ. A mulatság jövedelmét a beszerzendő egyleti zászló alapja javára fordítják. Belépődíj: személyjegy 80 kr, családjegy 1 frt 20 kr. Szinre kerülnek : cVissza a műhelybe!* Szinmű 4 felvonásban. Személyek : Öbölyi Mátyás, szíjgyártó Drozdy Aladár e. r. t., Olga, neje Hoffmann Ilka k. a., Ilonka, leányuk Bittér Etelka k. a., Csepreghy Dániel, öreg iparos Barti Vince e. r. t., Endre, iparostanonc, később segéd Pikál Nándor e. r. t., Dalnoki Alfréd, másoló írnok Tringel Lajos e. r. t., Hamvas, pénzügyi tanácsos Dénes János e. r. t. Ügyvéd, végrehajtó. — Idő: jelenkor. *Az egyetlen kabát.* Bohózat 1 felvonásban. Személyek : Pontos Gedeon, könyvvezető Dénes János e. r. t, Pontos Fridolin, öcscse, festő Pikál Nándor e. r. t., Füzfai Arthur, költő Drozdy Aladár e. r. t, Faragó Albert, szobrász Sipka Antal e. r. t., Pincér Várady Károly e. r. t, Levélhordó Török Pál e. r. t. Történethely: Budapest. A két színdarab között: cA tót táncmester.* Előadja : Tringel Lajos e. r. t. Az előadás 7 órakor kezdődik. * Zártkörű táncvigalom. A bátorkeszi Polgári Olvasókör könyvtáralapja javára február hó 8-án saját helyiségében zártkörű táncvigalmat rendez, amely esti 8 órakor kezdődik. Belépti dij : személyjery 1 frt, családjegy 3 személyig 2 frt. Esztergom, január 26. — A magyarosodás Bátorkeszin. Igaz lelki Örömmel hozzuk a következő tudósítást, melyből sokan komoly tanulságokat vonhatnak le s amely ékesszóló bizonysága annak, hogy a magyarosodás terjesztésének, ha komolyan akarják, sem a templomban, sem az iskolában komoly akadálya semmiféle szempontból sem lehet. íme a tudósítás : A bátorkeszi izraelita hitközség f. hó 23-án tartott közgyűlésén, Simonyi Lajos, a bátorkeszi uradalom nagybériőségének derék inspektora inditványozta, hogy templomukból a nemet szó, a Luéger nyelve, teljesen kiküszöböltessék és helyébe édes hazánk nyelve honosittassék meg. Mivel a hitközségi tagok a terv nagy fontosságáról kellő időben értesítve valának, a tagok rendkívüli részvét mellett végbement közgyűlésen a Simonyi Lajos és társai által beadott indítvány viharos vitát provokált. Mivel sokan hangoztatták, hogy liturgiájuk eddig kizárólag a német nyelven lévén szerkesztve s a hitközség öregebb tagjai még a német korszakban nevelkedvén fel, lehetetlen az ujitást egy csapással bevezetni, tehát egyelőre csak anynyit határoztak, hogy nemzeti ünnepek és ünnepélyek alkalmával csakis magyar szónokiatót tartsanak! Azonban a hitközség népiskolája, mely már régóta a magyarság hatalmas apostola, rövid idő alatt kivívja azt, hogy a templomukban csakis magyar szónoklat legyen, mert nemsokára nem lesz hitközségi tag, ki a németet megértené. A közgyűlés megválasztotta: Binetter Ignácot elnökül, Goldberger B.-t I. alelnökül, Binetter Jakabot II. alelnökül, Wetzler Fülöpöt pénztárnoknak, Waldmann Samut I. gondnoknak és Raab Lajost II. gondnoknak. A közgvülésen elhangz ott megnyitó beszédből érdekesnek tartjuk közölni az alábbi részletet : A dogmát mi szent és sérthetetlennek tartjuk, ép ugy mint minden vallási meggyőződést. Minthogy ezekkel nem ellenkezik, Istennek pedig egyaránt kedves bármely nyelven szól is az O dicsőítése, tehát kérnünk kell, hogy legyen magyar hitszónoklat. Bátorkodunk figyelmüket felhívni azon körülményre, hogy a mi édes magyar hazánk az egyedüli egész Európában, amely minden országokból kiűzött földönfutó zsidókat is befogadja, itt helyet, hazát, egyenlőséget adva nekik a hazát a apitó nemzet fiaival. — Ne feledjük, hegy a világszerte duló, a maroknyi zsidóság létét fenyegető antiszemita mozgalmak közepette mondotta ki, hogy eltörül minden akadályt s egyenjoguakká tesz bennünket a nemzet többi fiaival. És mindezekért nem követel tőlünk egyebet a haza, csak, hogy szeressük. De ez a szeretet t. közgyűlés ne legyen puszta frázis ne csak ünnepélyes alkalmakkal éljünk azzal, ugy ahogy egy díszruhát felveszünk az ünnepély alkalmával, s hogy ne feszélyezzen bennünket, ismét szépen szekrénybe akasztunk. — Ha igaz, őszinte kebel érzelme az, ne rösteljünk szeretetünknek és hálánknak örök el nem muló jelét adni azzal, hogy templomunkban szertartási szent nyelvünkön kivül ezután a haza édes nyelnét használjuk. Nem hiszem tisztelt közgyűlés, hogy az elmondottak után köztünk más meggyőződés létezhetnék, mint csak egy, amely azt parancsolja, hogy ezen indítványokat egyhangúlag elfogadjuk. Lehetnek hitközségek, melyeknek lakói nagyrészt külföldről szakadtak ide, kik nem beszélik hazánk édes nyelvét. De t. közgyűlés ; szabad-e nekünk azt tűrni, akiknek bölcsője itt ringott, akik szivvel lélekkel magyarok vagyunk, hogy ezen idegenből hozzánk szakadt hitsorsosra való túlságos kíméletből szabálylyá ne lehessen az, hogy: Legyen magyar hitszónoklat ! Kölönben bármi sorsa is lesz ezen indítványnak, ez azért a legrövidebb idő alatt diadalra jut. A haladás eszméje mindig maga előtt találta a maradiság rozsdás vaskapuját, de hiába, az időt a kort viszatolni nem lehet; az eszme, amely megszületett amely az emberiség egyrészének lelkéből mint közóhaj, mint közszükség fakadt, az eléje torlódó akadályokat a haladás gyémánt fegyverével ledönti s előbb utóbb, de biztosan diadalt arat, Ne engedjük, hogy az eszme hosszú fárasztó harcot vívjon; ne engedjük, hogy éveken át kellesen az eszmének a maradiság ellen küzdve templomunkba bebocsájtást szerezni; győzzük le Önmagunkban a megcsontosodott szokást, a maradiságot, engedjük diadalra jutni az eszmét s nevünk örök időkre arany betűkkel lesz feljegyezve hitközségünk történetében, hirdetve, hogy a bátorkeszi orth. izr. hitközség a mai napon egy sziv és lélekkel határozta el, hogy legyen magyar hitszónoklat. — Személyi hir. Andrássy János alispán szabadságából családjával együtt a fővárosból visszaérkezett. — Néhai szenkvici Palkó vics Károly síremlékére az emlék bizottság elnökénél adakoztak : Szabó Szilveszter2 frt, Prann Gyula 10 kr, Birkés Mihály 5 krt, Zömbik Károly 15 krt, Sümegi 1.10 kr, Szabó J. 10 kr, Füle J. 2 kr, Katona J. 10 kr, Birkés M. 5 kr, Katona F. 5 kr, UUman Á. 10 kr, Erenfeld D. 10 kr, Schvón I. 10 kr, Füle M: 10 kr, Farkas J. 10 kr, Mihályi I. 1 frt, Bajóth község 1 frt, Holdampf Sándor utódai 5 frt, Műller József 5 frt, Etchele Vilmos 2 frt. Megtörténhetvén az az eset, hogy valaki adományt küldött be s ez még nem nyugtáztatott, ugy felkéri a bizottság a tisztelt adakozókat, hogy a hírlapi nyugtázás végett, levelező lappal e lap szerkesztőségéhez szíveskedjenek fordulni. Eddig befolyt összesen 524 frt"57 kr, mely összeg, minthogy az emlékkő maga 600 frt értékben van előirányozva s fenntartására még legalább 150 frt tőke gyümölcsöztetése szükséges, — még korántsem mondható sikeres eredménynek. Fölkéri tehát a bizottság azon ivtartó urakat, kik gyűjtésük eredményét még be nem szállították, hogy ezt a bizottság tájékoztatása végett mielőbb megtenni szíveskedjenek. — Hettyey Samu beigtatása Az uj pécsi püspök intronizációjára városunkból elutaztak : Boltizsár József püspök és Pór Antal kanonok a káptalan képviseletében, dr. Walther Gyula primási titkár, dr. Halmos Ignác kanonok és Kereszty Viktor dr., akik a szemináriumot képviselik, Eitner Elemér székesegyházi suc-i centor és Kersch Ferenc karmester. — Kinevezés. A hivatalos lap tegnap száma közli, hogy dr. Magyary Győző földművelésügyi miniszteri segédfogalmazó fogalmazóvá lépett elő. Aranyifjuságunk e bár elszakadt, de mindég a legkedvesebb emlékezetben élő rokonszenves tagjának előléptetése általános örömet okozott. — A városi gazda ügye. Ismeretes, hogy a városi gazda beadta nyugdijkérvényét, amelyet a városi képviselőtestü-. let kétségtelenül acceptálni fog. Ügykörének ellátására ézve különböző kombináció merült fel, egyelőre a gazd. tanácsos mellé Kottra Kálmán, gyakornokot, okleveles gazdászt rendelték ; határozott terv azomban még hiányzik A kérdéshez egyik szakemberünk kime ritően hozzászól, addig minden kommentár nélkül hozzuk a következő sorokat, amennyiben azok lapunk egyik régi barátjától származnak : Kapa Mátyás már 44 éve van a város szolgálatában. Az igaz, hogy diplomanélküli alkalmazott volt, — de gyakorlati tapasztalata s az állandó gazdálkodás terén gyűjtött ismerete révén számos diplomával biró. gazdával vetekedhetett. Annyira beleélte magát szakmája körébe, hogy még a reggeli felhőzet járását is értékesítette a városi gazdálkodásnál. És ez haszonnal járt, mert ha az ő gondos megfigyelése a hajnali szürkületkor az napra esőt igért, hát a fükaszálás az napról elmaradt. Nem volt a városnak tulajdonában egy fatuskó, szegletkő, vagy bármely más tárgy, a mely az ő emlékezetének leltárából hiányzott volna. Igy volt ő az egész határral szemben is, melynek tágas területén levő összes gazdasági dolgokról mindig tudott számot adni. Egy szóval gondos, lelkiismeretes gazda volt, — aki midőn a a megérdemelt nyugdiját élvezni kívánja: egy csalódása van, az t. i., hogy örökébe az erre célra előkészített jlános fiát nem helyezheti. Kitaníttatta vele a budai állami vincellérképzővel egybekapcsolt gazdasági tanfolyamnak 2 évi évfolyamát, melyről jeles eredményű oklevél tanúskodik. Reáliskolába is járatta, amit három osztályú bizonyitványnyal igazol. A biztató jövő reményével a fiu 18 éven keresztül segédkezett atyjának a havi számadások egybeállításában s egyéb irni valók végzésében törődött atyját készséggel támogatta. Ilyen körülmények között a nyugalomba lépő apa fájdalmasan veszi, ha a nemes város netalán mellőzné fiának törekvését, — aki mint ügyér, szorgalma és képessége által föllebbvalóinak megelégedését kiérdemelte, sőt vagyonra is tett szert. — m. — Bolondgomba. Az >Alkotmány» vasárnapi számának hírrovatában ékes-