Esztergom és Vidéke, 1898

1898-08-20 / 67.szám

AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fel évre — — — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők SzécIjeqyMiér, 380. sxánj. Kéziratot nem adunk vissza. MfBúcsúszó. — A távozó házi ezredhez. — i Esztergom, augusztus 19. Rövid negyvennyolc óra múlva a kora reggel ott fogja találni házi ezredünket a Széchenyi-tér köröndjén, elhangzik az áldás, megzendül a zenekar indulója s az ezred, amelyet az évek során immár egészen közénk tartozónak tartottunk s az elválásra nem is gondoltunk, majd egy egész lustrumra távozik tó'lünk. A világszép császárváros várja, fogadja magába a fiainkat. Munkájuk, kötelességük a régi marad, szolgálati elfoglaltságuk talán meg is szaporodik, de a pihenés csendes óráit azután annál változatosabban, kellemessebben, vidámabban tölthetik el. A mi kis fészkünk csendje, egyszerűsége, egyhangúsága után immár három-négy évre övéké lesz egy ragyogó világváros mozgalma, fénye, rohanó, érdekes élete ... Az Ö* sorsuk a könnyebb ! . . . Mégis, főleg az utolsó napok hangulatábóljoggal merjük következtetni, hogy a távozó hadfiak sem válnak meg S2ürke kis városunktól egészen könnyű szivvel, élnek a szeretet és ragaszkodás erősebb szálai szivükben s mig bevonulnak Bécs épüléttömegébe, talán néhányszor visszafordulnak még arrafelé, amelyre távoztukban a Bazilika kupoláját elenyészni látják. Talán néhányszor útközben — és azután is . . . Mi, akik az egész idő alatt a ne mes tisztikart csak tisztelni és becsülni tanultuk, csöndes mindennapi' életünkben visszamaradva, semmiesetre sem feledjük a távozókat sí örömmel fogunk fogadni minden hirt, amelyet róluk, és életük folyásáról hallunk. Es csak örülni fogunk, amit kérünk is a távozóktól, ha jó emlékünket a távolban is megőrizik. Midőn tehát immár csakugyan ki kell mondanunk a búcsúszót, — nehéz szivvel, szomorúan mondjuk ki azt, — midőn kivánjuk, hogy a derék ezred eddigi sikereit, közszeretetét a távolban csak gyarapítsa nevelje, őszintén kérjük : ha majdan visszatérnek, térjenek vissza ne mint idegenek, hanem mint régi jó barátok azzal a tudattal, hogy ha fénynyel és pompával kai nem nem is fogadhatjuk, egy világváros pezsgő, szines életét nyújtani nem tudjuk, annyi szeretettel és örömmel várjuk ó'ket, amennyinél többet és őszintébbet semmiféle metropolis nem nyújthat. Isten Önökkel S M. „Mindent Esztergomért.

4

' Esztergom, augusztus 19. Nagy hete volt az elmúlt hét városunknak, sokkal nagyobb és emlékezetesebb hete, mint amilyennek talán magunk is tartjuk. Mert jelentőségét nem is közvetlen eredményeiben, hanem annak a jövőre reményelhető kihatásában kell keresnünk. Mindenesetre esemény s mindenesetre örvendetes esemény, amióta városunk megszűnt kizárólagos primási székhely lenni, az is, hogy az ország hercegprímása közöttünk időzik, ez időzés azomban ezúttal — oly hosszú és aligha véletlenségből megnyúlt távollét után — különös örömmel és reményekkel kell, hogy eltöltse minden esztergomi polgár lelkét. Nem tagadhatjuk, nem sok örömet okozott eddig székvárosa a hercegprímásnak, nem tagadhatjuk, hogy nemes, békeszerető szivét épen itt a közelében érte sok keserűség s alig csodálhatnók, ha teljesen elidegenedett volna attól a htelytől, amelyhez kellemetlen emlékek kötik s ahol mindjárt az első időkben, kevéssel azután, hogy jóságos szerető szive sugallatát követve, a város boldogulása, szebb jövőjének érdekében felemelte hatlatós szavát, idegen lobogó alatt, de ellene fújtak harci riadót. Ám, nemhiába Pax a jóságos fő3ap jelszava s a békével együtt jár a szeretet is. Mindezek után sem fordult el a hálátlanoktól. A :ávolban is mindent megtett érdekükben, amit tehetett s hogy halottá, mily szomorúságot, fájdalmat Dkoz immár távolléte közöttünk, eljött újra ide. S maga jelentette ki, logy ha viszonyai engednék, szeretne állandóan székvárosában tartózkodni s egyúttal hozzátette a nevezetes kijelentést: «A távolban Most tehát midőn a főpap jóságos arcának mosolygását újra láttuk s áldást osztó keze fejünk felett újból ott lebegett, most — midőn néhány nap múlva s néhány hétre újra a mienk lesz, most fordulunk a közönséghez, hogy kövessen el mindent arra nézve, hogy annak a nemes arcnak közöttünk mindég csak mosolyogni legyen oka s hogy áldása méltóképpen érjen. A szeretetnek és ragaszkodásnak nem külsőségben, hiú pompában, üres dikciókban, hangzatos frázisokban kell nyilványulni, hiszen tudjuk valamennyien, mily kevésre becsüli mindezt a főpap. A szeretetet és ragaszkodást az ő nemes példájának, erényeinek követésével mutassuk meg. Szűnjék meg közöttünk az áldatlan pártviszály, tanuljuk egymást szeretni, ne egymás hibáiban legyen az örömünk s meddő panaszkodás, ócsárlás helyett lépjünk a komoly, becsületes munka mezéjére. A mi elvünk is az legyen : Mindent Esztergomért, magunkért és főpaDunkért. Ez uton bizonyára megerősítjük azt a köteléket, amely a főDapot hiveivel összefűzi. Legyen a mi lobogónk is az ő obogója, a szivek emblémájával s iá megtaláltuk szivünket, megtaláluk boldogulásunkat is. Demetrius. A hitelszövetkezet életbeléptetése. Esztergom, augusztus i9. Ismételten kifejtettük azokat a nagy és fontos előnyöket, amelyeket a hitelszövetkezeti törvény életbeléptétől reménylünk. Ez előnyök oly messze kihatok és nyilvánvalók, hogy azokat újra fejtegetni feleslegesnek tartjuk, bizonyosok levén abban, hogy minden egyes olvasónk meg van immár azokról győződve. Most azonban, az intézmény életbeléptetése küszöbén, alkalomszerűnek tartjuk ujolag felhivni reá közönségünk figyelmét, annál is inkább, mert annak sikere csak annál nagyobb és általánosabb lesz, í minél nagyobb a közönség bizalma benne. A miniszter már kibocsátotta ! a felhívásokat az üzleti részek jegy- j zésére. Minél inkább sikerül e jegy- j zés, minél inpozánsabb lesz az, an-1 nál szilárdabban és bizalomgerjesz- j többen fog megállani az intézet. A közérdekű cél nagyon megérdemli a pártolást. Azok számára, akiket érdekel, itt közöljük a miniszternek vármegyénk közönségéhez intézett felhívását, amelyet különösen figyelembe és pártolásba ajánlunk : 8749/808. szám. A m. kir. pénzügyi minisztertől, Esztergom vármegye t. közönségének Esztergomban. A nép széles rétegeiben, a legkisebb gazdasági egyedekben, azok szervezett társulása által a takarékosság érzetét és azt a tudatot felkelteni és fejleszteni, hogy a termelés összes ágazatai egymásra utalva, boldogulásukat nem az egymás ellen folytatott harcban, hanem harmonikus együttműködésben lelhetik, azok számára hozzáférhetővé tenni a gazdasági termelés kiváló segédeszközét; a tőkét, mindezzel azok gazdasági s vele kulturális helyzetén javitani s igy a mármár mutatkozó társadalmi ellentéteket kiengesztelni: ezek voltak a vezérelvek, a melyek a törvényhozást, hosszas készülődés után és miután tapasztalnia kellett, hogy az e téren kifejtett magántevékenység minden siker dacára, teljes eredményt csak nagy idők multán tudott volna elérni, arra vezették, hogy az állami és társadalmi tevékenység egyesitése alapján a szövetkezeti ügy országos szervezetét a maga munkakörébe fölvegye. Így jött létre a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t. cik, a mely folyó évi július hó végével hatályba lépett. A törvény végrehajtására az első lépés annak a központi intézetnek a megalakítása, a mely hivatva lesz, a törvény alapján álló hitelszövetkezetek ügyét az ország egész területén szervezni, azok működését vezetni, ellenőrözni, hiteligényeiket kielégíteni. A központi intézet hivatásánál s annál a szervezeténél fogva, a melyet a törvény neki megadott, egyúttal az a pont, a hol az állam és társadalmi tevékenység a szövetkezeci ügy terén először találkozhatik, a midőn mindketten annak alakításában s a már raegalakitottnak vezetésében, irányításában résztvesznek. Midőn az aláírási felhívást közrebocsátom, a társadalom e tevékenységének kívánok utat nyitni. Az alakítandó központi intézet nemcsak annál iobban lesz képes hivatásának megfe lelni, minél nagyobb tőkebeli erő felett rendelkezik már akkor, a midőn működését megkezdi, hanem annál inkább fog helyes irányú, a szó teljes értelmérjen közcélú tevékenységet kifejteni, minél inkább lesz a vezetésében az ország értelmisége képviselve. Ezek az alapvonások adják meg a .örvény alapján álló állami kezdeményezésnek az országos jelleget s hazanas kötelességévé teszik a közélet öszszes tényezőinek, hogy kiki maga módja izerint a megindított aktióban részt vejyen. Kérem és felhívom a tisztelt közönséget, hogy a háztartasi viszonyai Utal feltételezett mérvben az országos íözponti hitelszövetkezet alapítványi üzetrészeit jegyezni szíveskedjék, s a várnegye területén lévő községeket feilivni szíveskedjék, hogy — figyelemmel \ gazdasági és ipari hitelszövetkezetek-ől szóló 1898 évi XXIII. törvénycikk to S-ában foglalt intézkedésre — szín-