Esztergom és Vidéke, 1898

1898-08-07 / 63.szám

Nagyon természetes, hogy a törvény­hatóságok a törvény életbeléptetése ide­jén a kérdéses rendelkezésben nem an­nyira kötelezettséget, hanem bizonyos üzleti jövedelemmel járó jogot láttak s igyekeztek azt nemcsak a maguk, hanem egyes községek részére is lefoglalni. A csalódás e tekintetben csak akkor ál­lott be, midőn látták, hogy a felszere­lés és fentartás költségei meghaladják a hitelesítésből befolyó jövedelmeket s arra a tapasztalatra jutottak, hogy a mértékhitelesitő-hivatal felállítása nem­csak, hogy jövedelmet nem hajt, hanem állandó terhet is képez. Még természetesebb, hogy a törvény­hatóságok nagy része emez állandó ter­hertől szabadulni igyekezett s ennek eredményeként kifejlődött a bérleti rend­szer, mely a törvényhatóságoknak az intézményből várható üzleti jövedelemre vonatkozó igényeit kielégítette ugyan, de magát az intézményt s a mértékek hitelességébe vetett hitelt alaposan meg­rendítette. De ez nem is lehetett máskép. A hi­telesítésért megállapított maximális di­jak is oly csekélyek, hogy azok nem állnak arányban azzal a munkával, me­lyet a szigorú lelkiismeretességgel vég­rehajtott szabályszerű hitelesítés igényel. Emellett a bérlő nemcsák az általa fize­tett bérleti összeget s a hivatalba fek­tetett tőke kamatait s a fentartás költ­ségeit óhajtja az intézményből kisajtolni, de abból élni is kivan. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha nem hitelesít, hanem csak bélyegez. Ez az eljárás, sajnos, ma oly általános, hogy egyes mértékhite lesitő hivatalok minden előzetes vizsgá­lat és annak megállapítása nélkül, vájjon a kérdéses mértékek egyáltalában ab kalmazhatók-e a közforgalomban és bir­nak-e ama kellékekkel, melyek a hitele­sítés nélkülözhetetlen előfeltételeit képe­zik, tömegesen bélyegzik az ország bár­mely részéből hozzájuk beküldött mér­téket. E tekintetben főleg nagy a panasz az újpesti IÍ9. sz. mértékhitelesítő hivatalra. Arról értesítenek például, hogy egy győri vaskereskedő cég 100 db. kétkarú bolti mérleget adott át a győri mér­tékhitelesítő hivatalnak — mely nem bérlő utján kezeltetik — hitelesítés végett, ez azonban a hitelesítést a mérle­gek szabálytalansága s a közforgalom­ban való alkalmazhatatlansága miatt megtagadta s a mérlegeket a középen zsineggel összekötözve, visszaadta az illető czégnek, Rövid idő múlva ugyané mérlegek az újpesti 119. sz. mértékhite­telesitő-hivatal bélyegzésével érkeztek vissza anélkül, hogy. a győri mértékhi­telesítő által alkalmazott zsinegkötözés feloldatott volna. Az ily módon eszközölt hitelesítési eljárás fejti meg továbbá azt a rejtélyt ís, hogy a győri üzletekben alkalmazás­ban levő tizedes mérlegek túlnyomó része — daczára annak, hogy ugy az előállítás helyén, Budapesten, mint a használat helyén, Győrött, van mérték­hitelesítő hivatala — mégis az újpesti 119. sz. hivatal által van hitelesítve! Hiszen ha a vizsgálat és a hitelesítés munkája mindenütt egyenlő, miért ter­helné magát a gyáros, vagy a kereske­dő a szállítással járó költségekkel, mikor a czélt otthon is elérheti ? Kétségtelen, hogy e téren nagy visz­élések történnek s ezeket a központi bizottság ellenőrzése nem szünteti meg. A baj a bérleti rendszerben, van. s az csak a rendszer megszüntetésével orvo­solható ! Ha azt akarjuk, hogy ne be­légző, hanem szigorú lelkiismeretességei hitelesítő hivatalaink legyenek, e fela­datot ki kell vennünk a bérlők kezeiből s meg kell teremtenünk az állami hite­lesítő hivatalokat, melyek egyeséges di­jak, egyöntetű eljárás és szigorú szabá­lyok szerint végzik e fontos feladatot. Kamaránk f. évi július hó 12-i köz­gyűlésének 125. sz. határozatából kifolyó­lag tehát mély tisztelettel kérjük Nagy­méltóságodat, hogy a mértékhitelesítő hivatalok állami kezelés alá vétele tár­gyában a törvényhozás utján kezdemé­nyező lépéseket tenni méltóztassék. Mi­után pedig a mértékhitelesítő hivatalok nagy része bérlők által kezeltetik s az ezek által szerződésileg szerzett jogok épségben tartandók, addig is, mig e szerződések lejárnak s az állami kezelés alá vétele foganatosítható, méltóztatnék a visszaélések alapját képező haszonleső 1 verseny megszüntetése érdekében a hi­telesítési dijakat országszerte fix Össze­gekben egyöntetűen megállapittatni s esetleg a hitelesítési technika egyszerűb­bé tételével, a szőrszálhasogató hiba­keresés kellő határok közé szorításával oly irányban intézkedni, hogy a hitele­sítési eljárás irányában a nagyközönség tisztelete és megnyugvása visszaszerez­tessék. BŰSB39 XU0D9U fiSflSB RBBNBOEfe SE8BHKS ftfeW"" m&em aalw —Li IMV mmaai mSgS^gm — Esztergom, augusztus 6. — A hercegprímás itthon. Mint érte­sülünk, ugy a megyei, mint a városi hatóság nagy előkészületeket tesz, hogy a hercegprímást székvárosába érkeztekor teljes külső pompával fogadják. — Az Oltáregyesület nyilvános isten­tiszteletét folyó hó 14-én tartja a vízi­városi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakór litánia van, mely alatt a hivek a gyónást végezhetik. Az ímádási napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. — Személyi hírek. Dr. Földváry Ist­ván városi főügyész f. hó 5-én kezdette meg szabadságidejét, amelyet a Tátrá­ban fog eltölteni. — Dr. Papp Zoltán, a kiváló poéta és zeneköltő csütörtökön városunkban tartózkodott. — Gullner Gyula volt orszgy. képviselőt a napokban Frey Ferenc orszgy. képviselő vendé­géül látta. — Bellovics Ferenc reálisko­lai tanár kaltenleutgebeni kúrájának si­keres befejezésével városunkba vissza­érkezett. — Kinevezés. A kongrua központi bi­zottságába a kultuszminiszter dr. Walt­her Gyula kanonokot, aki e téren is ki­váló szakértő, tagul kinevezte. — A be­lügyminiszter Verbó Pál jegyzőt Barth községben újból anyakönyvvezetővé ne­vezte ki s a házasságkötéssel is meg­bízta. — Tanácsülés. Annak idején megírtuk, hogy a vágóhíd építési terveit a szak­miniszter különféle módosításokkal visz­szaküldötte. E módosítások oly nagy arányúak, hogy úgyszólván egészen új terv készítendő, amelynek előállítására a polgármester 30 napi határidőt adott a városi mérnöknek, aki nagy elfoglaltsá­gára hivatkozva a rendelkezés ellen s — tanácshoz fellebbezett. A tanács azu­tán adott is 90 napi határidőt s egyút­tal kimondotta, hogy a mérnök hivata­los helyiségekül a volt vízivárosi város­háza két üresen álló szobáját használ­hatja. — Az anyakönyvvezető táblájáról. A legújabban kifüggesztett esketési hirde­tések között van Sztaniek József gyógy­szerész és Horváth Etelka kisasszonyé. — Közigazgatási bizottság. A várme­gye közigazgatási bizottsága e havi ülé­sét f. hó 9-én, kedden tartja meg. — Katonazenék. A katonai zenekar e heti mindkét hangversenye rendkívüli látogatottságnak örvendett. Szerdán a Kovácspataknál oly nagy közönség je­lent meg, mint még soha; Nagymaros és Visegrád vendégei egy különvonatot is megtöltöttek volna. Nem volt talpalat­nyi hely sem üresen. A táncolókat az éjjeli egy órai külön hajó hozta haza. — Ugyancsak hatalmas közönség volt együtt csütörtökön este a Magyar Ki­rály igen ízlésesen és ügyesen átalakí­tott udvari helyiségeiben, amely külö­nösen Perina karmester új »26-os indu­lóját c és Rhömich bravúros szólójátékát (G. moll concert) tapsolta lelkesen és ki­tartóan. — A jövő hét folyamán a ka­tonai zenekar szerdán fog a Kovácspa­taknál hangversenyezni. — Égő hajó. A basaharci téglagyár előtt tegnapelőtt kigyulladt egy hajó, amely' tízezer darab téglával volt meg­rakva. A gyár nagy személyzete el tudta nyomni a tüzet, mielőtt az nagy kárt oko­zott volna. Oltás közben két munkás könnyebben megsebesült. — Vizengedély. A h. é. vasuttársulat a vármegyétől vizengedélyt kért a Dő­roghon építendő uj fűtőházhoz. — Tűz az erdőben. A városi erdősé­get tegnap komoly veszedelem fenye­gette. Kigyulladt a Vaskapuban az úgy­nevezett Kő alatti rész s a nagy szá­razságban négy hold terület csakhamar égett, Szerencsére nem korona,, -r- csak futótűz volt, amelynek az összesereglett munkások és erdővédek az ezdőmester vezetése mellett gátat tudtak vetni. A tüzet cigarettázó diákfiu.k vigyázatlan­sága okozta, A kár egészen jelentékte­len* — Szőlőinkből. Néhány szőlőtulajdo­nos a lisztharmat ellen megkísérelte az olcsóbb formaimnál (hangyasavval) való védekezést, de ez nem produkál oly teljes eredményt, mint a kénpor. Előnye abbban áll, hogy mint folyékony anyag, fecskendővel kezelhető s így a leveleket és a bogyókat jobban belep­heti, mint az odafuvott kénpor. — A mészárosok panasza. Mult szá­munkban említettük, hogy a rendőrka­pitány helyettese elrendelte, hogy ezen­túl a borjúk is a vágóhídon vágandók. E rendelkezés nagy megütközést és za­vart okozott a mészárosok körében, amennyiben a rozoga vágóhídon sem az ehhez szükséges hely, sem az elenged­hetlen felszerelés nincs meg s ezért volt megengedve, hogy a vágás az uj vágó­híd felépítéséig a vágóhídon kivül tör­ténhessék. Kérelmüket küldöttségileg fogják a rendőrkapitány helyettese előtt előadni s nem kételkedünk, hogy ala­posság esetén indokaik figyelembe fog­nak vétetni. — Vissza az oltárhoz. Miokovüs Má­tyás a helybeli szeminárium növendéke: volt, majd Ipolyságra neveztetett ki káplánná, ahol egy szép leány kedveért kivetkezett a papi öltönyből, azután miniszteri hivatalnokká lett. Időközben, mig álláshoz jutott, menyasszonya tüdő­vészbe esett s meg is halt. Halála mé­lyen lesújtotta vőlegényét, aki a nagy csapás után állását is ott hagyta s újra az elhagyott szentelt falak között kere­sett enyhülést. Felvette a letett papi öltönyt s a hercegprímás a napokban ve£te fel újból az egyházmegye papjai közé. — Visszafizetett községi pótadó. A városi pénztár visszafizette a Bencés rend­nek a helybeli székháza után alaptala­nul kivetett s bekövetelt 254 frt községi pótadót. — Halálozás. Gerendás Lajos városi képviselő hosszas szenvedés után csü­törtökön elhunyt. Temetése nagy rész­vét mellett ment végbe. — Feljelentés. Bártfay Géza lapszer­kesztő a vármegyénél a kesztölci ut is­mert ügyében tanúsított mulasztásaik mitt fegyelmi vizsgálat, sőt állástól való felfüggesztés elrendelését kérte a pol­gármester és a gazd, tanácsos el­len. — Ut0állitá8. A pénteki utóállitás ar­ról nevezetes, hogy azon a honvédséget Mihálcsics Léván állomásozó őrnagy képviselte, akivel Vajda ezredorvos és Garay hadnagy segédtiszt voltak itt. Mihálcsics ugyanis a híres stolaci hős, aki a boszniai okkupáció idején, mint al­tiszt, ügyességével és taktikájával 800 Este — baka — életét mentette meg. Az állításon 16 jelentkezőből 9 bevált. — Kövezés. Az izraelita templom előtt levő teret, amely e munkálatra nagyon is reászorult, a városi hatóság 1062 frt költséggel kövezteti. A kövezés költsé­geit abból a 2000 frtból fedezik, ame­lyet kövezési célokra még a volt Szent­tamás község elöljárósága gyűjtött s amelyet az egyesülés óta letétképpen kezeltek. — Vásár Esztergomban. A nyári or­szágos vásárnak városunkban augusztus 8- és 9-én kellett volna megtartania. Té­ves intézkedés következtében azonban egy héttel későbbre, még pedig a 15-iki ünnep- miatt 16-ára, keddre halasztatott. Jó lesz a hatóságnak felsőbb helyen kö z­bejárni, hogy hasonló változtatások a megszokott rendet a jövőben ne zavar­ják, amennyiben ezek mindég hátrányok­kal járnak. — Tüzek a vidéken. Borbély Gyula kocsis Nyergesujfalun vidáman pipázva szállította idősb Hartmami Péter egy kocsi zabját. Egy kipattant szikra azu­tán lángba borította a rakományt, amely egészen elpusztult. A vigyázatlan em­bert a község elöljárósága feljelentette a járási főszolgabírónál. — Dághon is volt f. hó 3-án tüz : Cserda Ignác udvarában gyulladt meg egy szálra aboglya. Nagy sze­rencse volt, hogy a tüzet csirájában ei tudták fojtani, mert körülötte tömérdek szalmásgabona volt felhalmozva. Egy általán Dágh községben rendkívül ke­véssé elővigyázók az emberek, égő pi­pával hordják, cséplik a gabonát, miért is a h. főszolgabíró szigorú intézkedé­seket volt kénytelen tenni. ~ Egy jó házból való fiu, mint tanuló, felvétetik Tafferner Károly füszerkeres­kedőnél Tata-Tóvároson. IRODALOM­f A „Zenélő Magyarország" zongora és hegedű zenemű folyóirat agusztus i-sei 15. füzete különösen érdekeszene­mű tartalommal jelent meg. Tartalmazza: I. > Szomorúan szól a harang, t II. > Csen­des eső, őszi eső.* magyar dalokat. III. Rose Gy. »Mézseshetek« cziinű népszerű indulóját. IV. Mendelssohn B. Félix »Szél nyargalta tarmezőn* műdal duettet V. Bargiel Valdemar »Emléklap* szalon­darabját. Ily gazdag választékát és a legújabb műveket találja meg a zongo­rázó közönség a »Zenélő Magyarország* minden füzetében. Minden füzet 10 —10 oldal zenét ad. Előfizetési ára a most folyó III. évnegyedben 6 hasonló gaz­dag tartalmú füzetére 60 oldal zene tar­tartalomnak i frt. Előfizethetni a >Zené­Iő jl/agyarország* kiadóhivatalában Budapesten, VI. Csengery utcza 62, a honnan mutatványszámot bárhova in­gyen és bérmentve küldenek. f A > Képes Családi Lapok* írói a leg­jobbnevü és legjobb tollú írók; a »Ké­pes Családi Lapok* Magyarország leg­elterjedtebb s méltán legkedveltebb ké­pes szépirodalmi heti lapja ^ a »Képes Családi Lapok* kitűnő és változatos tar­talmának megfelel a kiállítása is, mert a legjobb mesterek legjobb képeit közli művészi íeprodukcióban. A » Képes Csa­ládi Lapok* nagy áldozatok árán az is­meretterjesztő cikkekhez jól sikerült fényképek után készült illusztrációkat is közöl, az aktuális kérdéseket és esemé­nyeket azonnal a leghitelesebb alakban ugy képben, mint Írásban terjeszti olvasó közönsége elé s mindemellett a >Képes Családi Lapok* Magyarország legolcsóbb szépirodalmi heti lapja, mert előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed­évre 1 frt 50 kr. A >Képes Családi La­pok* kiadóhivatala (Budapest, V., Va­dász-utca 14 sz. saját házában) mutat­ványszámot kívánatra ingyen és bér­mentve bárkinek küld a ki ezéut hozzá­fordul. f A Kert augusztus i-i száma a kö­vetkező érdekes tartalommal jelent meg: Konyhakertészet. Raskovíts Jerő : A ja­páni borbogyó. Nitz F. M.: A dinnye. Egy kitűnő kései saláta. Gyümölcsészet. Varga Jenő: Simon szilvája. Belicay Géza; A citrom termelése nálunk. Bor­nemissza Zoltán: A cseresznyemag hi­bás kelésének okai. R. Fucsek Gyula : A birsmag elvetése. Diszkertészet. Ilsemann Keresztély : A Dineraria hybrida fajtái, alkalmazása és tenyésztése. Farkas Elek Az Öntözésről. Lugas, Z. Gy. : A szőlő csomagolása. Liebbald Béni: Szőlőkultu­ránk egy fontos munkája. Gép és eszköz­leltár. Az uj drezdai szemzőkés. Rovar*

Next

/
Thumbnails
Contents