Esztergom és Vidéke, 1898

1898-07-24 / 59.szám

75 éves korában rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei í. hó 22-én délután 4 órakor fognak a halottas házból (a Fürdő vendéglő áttellenében) örök nyugalomra helyeztetni. Esztergom, 1898. július hó. Béke poraival ! Áldás emlékezetére ! — Esküietéteí. Csókon ay Árpád, az uj esztergomjárási állatorvos hivatalos esküjét csütörtökön tette le az alispán kezeibe, állását e hó végén foglalja el. — Nyolcvan esztendő- Ezt a szép kort érte el a napokban jó egészségben, erőben özvegy Fachicsek Antalné. A ritka alkalmát természetesen egész rokonsága felhasználta örömének, jó kívánságának kifejezésére s a nagy napon unokák és dédunkák hatalmas gárdája üdvözölte az agg matrónát, akit Dóczy Antal egy szép virágbokrétával is meglepett. — «Áz elpattanó húr hangja* cimen hozott közleményünkre vonatkozólag arról értesülünk, hogy a vármegyei tisztikar nagyon is indokolt fizetésemelése érdekében nem szándékozik a győrmegyei tisztikar akciójához csatlakozni, hanem Önállóan fog eljárni. A belügyminiszter ugyanis abbeli kérelmüket, hogy a fizetésemelést 2 °/

0 os pótaadóval fedezzék, ismételten megtagadta azzal az indoklással, hogy ily célra pótadó-kivetés nem engedélyezhető. Legutóbb azonban ugyanazon a cimen Pestvármegyének engedélyezett ilyet. Ez engedélyezésre hivatkozva, a vármegye őszi közgyűlése elé ujabb előadói javaslatot terjesztenek, melyben most már nem kérni, egyenesen követelni fogják a 2 °/

0-ot. A közgyűlés, mint eddig is tette, bizonyára egyhangúlag fog a méltányos javaslathoz hozzájárulni. — Elutasított feílebbezéS. A belügyminiszter Sinka Ferenc Pál városi közgyámának és kórházgondnoknak fellebbezését az ellene .megindított fegyelmi vizsgálat ellen, harmadfokulag elutasította. w — Építkezési szabályrendelet. A tanács szerdai és csütörtöki ülésén — hoszszas hevertetés után — végre letárgyalta a már annyira sürgetett építési szabályrendeletet, ugy hogy az — a tanács által eszközölt jelentéktelenebb módosításokkal — immár a közgyűlés elé kerülhet. — A gimnázium ügye. A gimnázium ügye állandóan stagnál, amennyiben még mindég nem kapta meg a város az állami hozzájárulásról szóló kötelező iratot, miért is a polgármester a napokban sürgető kéréssel járult a kultuszminiszterhez s az ügy eiintéztetésében való közreműködésre a tankerületi főigazgatót is felkérte. — Véglegesítés. Radanovics József megyei hivatalszolga állásában véglegesittetett. — A hídmérleg átvétele. A városi hídmérleget a hatóság, a bérlet lejártával, ma reggel vette át az eddigi bérlőtől : Schönbeck Imrétől s ma már házilag vezette. Ugyancsak ma délelőtt foglalkozott a tanács a beszerzendő új hídmérlegre beérkezett ajánlatokkal. — Fürst Miksa ügye, A komáromi törvényszék f. hó 16-án 3173. szám a. kelt végzésévei — vizsgálati fogságának fentartása mellett — negyvenhárom rendbeli sikkasztás és egy csalás vétsége miatt Fürst Miksa volt városi adóvégrehajtót vád alá helyezte, ellenben Muzsik Józsefet a sikkasztás vádja alól felmentette, mivel beigazoltatott, hogy Muzsik hivatalos pénzeket csak Fürst utasítására vett fel s azokat neki mindég beszolgáltatta. . — Nyári mulatság. A Kereskedő-Ifjak Önképző Köre f. hó 25-én a » Fürdő € vendéglő kerti helyiségében nyári mulat-' ságot rendez, amely confetti dobálással s különféle tréfás produkcióval lesz egybekötve. A mulatságra külön meghívókat nem bocsátanak ki, a belépő díj 30 krajcárban van megállapítva. — Különös ! Igazán különös,' mondaná Schakespeare barátunk, vagy valaki más. Vagy két hét óta a városházi folyosón, ami salle des pas perdues-nkön a gazdasági tanácsos ur szobájával szemben egy fekete táblán a következő fehérbetüs Sgyelmeztetés olvasható: * Ezen a barázdán tilos a járás.« Vájjon mit jelentenek e mély értelmű szavak ? Vagy talán a tábla más helyre van szánva, de két hét alatt nem volt elég idő annak kiszállítására ? — Utvámszedési jog. A kereskedelmi miniszter í. évi 30, 898 számú rendeletével helybenhagyta a közigazgatási bizottság határozatát, amely Esztergom sz. kir. város utvámszedési jogát királyi kiváltságlevélen alapulónak és *gy gyakorolhatónak mondotta ki. — Balesetek. A Bazilikában most folyó munkálatoknál, amelyeket Antoni Budapesti építész végeztet, a napokban két baleset történt, amelyek mindegyike nagyobb bajt is okozhatott volna. Csütörtökön húzták fel a kupolába a budapesten készült uj vaslétrát, amelylyel az eddigi falétrázatot akarták kicserélni. Hat ember már harminc méter magasra húzta fel a nehéz vastömeget, mikor a kötél elszakadt s a létra a hat munkás között lezuhant. Természetesen Összetörött s a padlózatot is egészen összezúzta, de a munkások — csodás véletlenségből — meg nem sérültek, — E hét elején pedig az ügyetlen munkások leejtették a magasból az egyik szobor fejét, amely ha éppen arra talál valaki járni, szintén elégséges lett volna arra, hogy az illetőt az egykori klerikus szomorú sorsára juttassa. Mind ez esetek után nagyobb elővigyázatot és gondosabb felügyeletet kérünk ! — Egy község jegyzője ellen. Bart község közönsége sehogysem tud megnyugodni abban az alispáni határozatban, amely Verbó Pál jegyzőt állásába viszszahelyezte. Ezért nemrég a község lakosaiból monstre — küldöttség járt a főispánnal s a szónokuk hoszszasan ismertette az okokat, amelyek miatt Verbótól idegenkednek. Á főispán természetesen utasította a kérvényezőket, hogy kívánságukat fellebbezés alakjában a szabályszerű fellebbezési fórum előtt fejezzék ki. — Nyitott kút. A primáskertben, amely úgyszólván a nap minden órájában kisebb-nagyobb gyermekekkel van tömve, az egyik kút fafödele egészen elkorhadt, sőt részben hiányzik. Felhívjuk e körülményre a Szépítő Társulat figyelmét és sürgős intézkedést kérünk, mielőtt valami szerencsétlenség történnék. — A vörös kakas csalogatása, A jó falusi nép a multak sok és keserű példáján csak nem tud okulni s a hatóság rendeleteivel dacolva, még egyre viszi be udvarába, azokba a valódi tűzfészkekbe, szalmás gabonáját. Az esztergom járási főszolgabirósághoz is naponkin! érkeznek az ily meggondolatlan embe rek ellen a féljelentések s csak teljes elismeréssel adózhatunk a hivatalnak amiért a feljelentettekkel szemben a leg nagyobb szigorúsággal jár el. Csakis ig> remélhetjük, hogy e veszedeimes szokásl végre valahára talán mégis meg lehel majd szüntetni. — Rövid hirek. Tóth Szálkai Ferenc helybeli rendőrőr torokfájását rózgálicoldattal akarta gyógyítani. A veszedelmes orvosság a szegény ember halálát okozta. — Bajnán f. hó 19-én kisebb tűz volt: Bulfart Károly nádas ólja égett el. A tüzet a károsult kis fiának vigyázatlansága okozta. = Biztos tyukszemirtószer. Tisztelet tel értesítem a n. é. közönséget, hogy sikerült Weber híres bécsi tyukszemDperateurtől bizományomba megszerezni elismert szerét, amely minden tyúkszemet tiz perc alatt biztosan, kés- és fájlalom nélkül elpusztít. E szer Esztergom ^s vidéke részére csak nálam kapható, risztelettel: Pálfy Albert cipészmester Esztergomban. Az .Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület

1 hivatalos közleményei. A jégvert szolok kezelése, Esztergom, július 23. A jégverés a szerint, amint korábban vagy későbben következik be, különböző fokú károkat okozhat a szőlőben. A jég tönkre teheti a szőlőnek fakadó rügyeit, fiatal hajtásait, levélzetét, virágzatát, öszszes termését, sőt nem egy esetben még hajtásait és ezzel együtt a jövő év termését isKisebb mérvű jégverést — főként akkor, ha a jégverés a szőlőnek csak leveleit sérti meg — a szőlő még kihever ; ha azonban a jégverés nagyobb mérvű s attól a hajtások is szenvednek, miután a jégverte vesszőn ott, hol a jég annak kérgét megveri, nemcsak a kérge hal el, de az alatta levő Cambium működése ís megszűnik, a jégverés már sokkal veszélyesebb s kártétele nemcsak az évi fejlődésére, hanem több évi fejlődésére is kihathat, azért a jégverés által sújtott szőlő birtokosának a károsodás megtörténte után mindig higgadt megfontolás és figyelmes körültekintéssel kell magát arra nézve elhatározni, hogy a jégverés által bántalmazott szőlőjét miként kezelje ? E tekintetben irányadókul a következők szolgálhatnak: A jégverés a szőlőt az évnek bármelyik időszakában érje is, mindenesetre első és fődolog arról győződni meg, hogy vájjon a kártétel csupán csak a lombozatra és a termésre, avagy még ezek mellett a vesszőkre ís kiterjedt-e ? Mert a jégverés utáni további kezelést e szerint kell irányítani. Ha a jégverés csak a lombozatra magára, vagy legfeljebb ezzel együtt a fürtökre terjedt ki, ugy a lombozat lehető pótlásáról néhány hónalj hajtás "meghagyása által s esetleg a megroncsolt fürtök valamivel korábbani szűre telesével kell csak gondoskodni, de ha a jégverés nagyobb mérvű, a kihajtásokra is kiterjeszthető volt, ugy a tőkét már olyan kezelésben kell részesíteni, mely által a jövő évi fát és termést biztosíthatjuk. Ha a nagyobb mérvű jégverés korán éri a szőlőt, olyankor azon a fakadó rügyek, vagy a már kifejlett hajtások rendesen tönkre mennek. Ilyenkor a szőlő ez évben már termést nem fog adni. Ilyen esetben másra, mint a jövő évi termőfa biztosítására nem is gondolhatunk, azért az ilyen jégverte szőlőt ugy metszük meg, hogy a megrongált hajtásokat kiindulási pontjuk alatt tőben eltávolítjuk, mely eltávolítás után a tőketest alsóbb részeiből még az évben hajtásokat fogunk nyerni, amelyekből őszre olyan vesszőket nyerhetünk, melyekben legalább a jövő évi megmetszésre alkalmas fa biztosítva leend. Ha a jégverés valamivel későbben — tehát akkor, midőn már a fejlettebb lombozat a tőke alsóbb részeit védi — következik be, ugy nagyon sokszor megtörténhet, hogy az az évi hajtások alsó pár szeme sértetlen marad. Ily tőkénél az az évi hajtásoknak alsó sértetlen részét nem fogjuk egészen tőben eltávolítani, hanem ezeket a hajtásokat két szemes csapra metszük vissza. Ezen visszametszés által azok a csapszerepet veszik fel, még az évben kihajtanak s kellő gondozás mellett őszig annyira kifejlődnek, ugy be érnek, hogy azok a jövő esztendőben termő vesszőkül használhatókká válnak. Ha a jég által a fent leirt időpontokban megrongált hajtásait a tőkénél metszetlenül hagynánk s annak fejlődését is csak a természetre bíznánk, ugy azok a jégverés után, felette nagyszámú hónalj-hajtásokat hoznának, mely körülmény pedig igen kártékonyán hatna a tőke további életére. Nem egyszer megtörténik azomban, hogy a jég a fenti esetekben is nem egészen, hanem csak részben rongálja meg a tőkét, különösen gyakoriak az egyol dalról jövő jégverések, melyek olykor, főként ha már a szőlőnek lombozása is elég tömött, annak egyik oldalát érintetlenül hagyják, azért a jégkárok után a vissza metszést sohase alkalmazzuk azonnal, hanem a jégverés után 3—4 nap múlva, amikor már a károsodás mérve jobban megítélhető, figyelmes körültekintés után fogjunk ahhoz, mcit ugy lehet, hogy egyes tőkéken fogunk több olyan ép hajtást találni, melyeket meghagyhatunk s azon még ez évben termést, jövő évre pedig termő fát nyerhetünk. Megtörténhetik azon eset is, hogy a jég olyan későn jön, mikor már a szőlő hajtásai magasak és erős lombozatot fejlesztettek s igy a jég csak a hajtásoknak fiatalabb növekedésében levő felső részét veri el. Ilyen esetben a hajtásokat csak részben, valamivel azon vonal alatt — a meddig a hajtásokon a jégverés kártétele terjed — vágjuk vissza, melyeknél azután őszig erős hajtások fejlődnek, s azok őszig kellőleg be is érnek. Ezen eljárás különösen az amerikai anyatelepeknél bir nagy fontossággal, itt amint tudjuk, fő dolog a vesszőnyerés és e tekintetben az által, hogyha a jégverés után a hajtásokat az ép részig vissza nem csonkázzuk, azoknak felső szemeiből még rendesen nyerünk olyan erős fejlődésü hónalj hajtásokat, ame Jyek ha növekedésük folyamán felfelé irányítás és szorgalmas kötözés által gyámolittatnak, őszig elegendő hosszú és kellőleg beérett vessző anyagot szolgáltatnak. Ha a jégverés későbben áll be, midőn már a hajtások jóformán megfásodtak s a hajtások alsó részét sürü lombozat is jobban védi, olyankor a hajtásokban a jég — különösen azoknak az alsó részén — már kárt nem igen teszen. Ilyen esetben tehát a jövő évi fának és termésnek alapja nincsen megtámadva, de nagy kárt tehet ilyenkor a jég a fürtökben, mert azoknak bogyóiból sokat elroncsol, az ilyen szőlőnek a leszüretelésével nem tanácsos soká várni, illetve késni, s nehogy a megrepedt bogyók rothadásnak induljanak, lehetőleg korán kell azt szüretelni. A jégverte szőlő vessző sem oltás, sem semminemű más tovább szaporítási célokra nem alkalmas, mert azon a jég által megvert helyeken olyan roncsolások keletkeznek, melyeken mindenféle betegségeknek a csirái behatolhatnak és bizonyos idő múlva a tőkék pusztulását vonhatják maguk után. Sokan a szőlőbirtokosok közül az oly jégvert szőlóveszőket, melyeken nem nagvon látszik a jégverés nyoma, nemcsak anyatelep létesítésére használják fel, hanem még oltásra is, ez pedig rendkívül nagy hiba, mert előfordulhat azon eset, hogy az ily vesszőből készült oltvány megfogamzik, de az hosszú életű bizony nem lesz, 2—3 év múlva elpusztul és igy kárba vész mindazon költség, amelyet az oltvány készítésére, annak 2—3 .évi ápolására fordítottunk. IRODALOMf A »Zené lő Magyarország* zongora és hegedű zenemű folyóirat ép most megjelent XlV-dik füzete tartalmazza a következő zenemű újdonságokat: I. Ivánfi