Esztergom és Vidéke, 1898
1898-07-21 / 58.szám
zottan merjük állítani, hogy a számvevő ezzel nagyobb és fontosabb szolgálatot tenne a városnak, mintha a vám- és helypénzszedők felügyeletével bizatik meg. Ugy pénzügyi, mint gazdasági tekintetből nagy és fontos ügyek kallódnak el azáltal, hogy nincs ember, ki az évi számadással és azok okmányaival behatóan foglalkoznék, azok mibenállásáról kimerítő felvilágosítást nyújtana. Ezek után áttérünk úgy a számvevői jelentés, mint az annak kapcsában közkézre adott 1897. évi házi pénztári zárszámadás és mérleg bírálatába. Nagyon sivár a kép, melyet a számvevő úr a mult évi gazdálkodásról, az administráció kezeléséről élénkbe tár, s úgy látszik, hogy tudatában volt ennek maga a számvevő úr is, mert a nyomasztó pénzügyi állapotot az elmúlt év mostoha körülményeivel tudja csak igazolni. Hát ez az egyetlen, — mindenesetre számbaveendő — indok még sem szolgál felhatalmazásul arra, a mit a számvevő úr mond t. i. »A mi a mérleg bevételi rovatát illeti, az végeredményében az előirányzott jövedelemnél 6189 frt 74 kr. hiányt tüntet ki, mely hiányt saját alapjainkból kölcsön felvétellel kellett fedezni.*. Hát mi hosszú évek soráról ismerjük úgy a városi költségvetéseket, valamint a számadások eredményeit, tudjuk azt is, midőn évközben a folyó kiadások fedezésére nem volt elégséges a költségvetésileg megállapított és ebből befolyó jövedelem és igy kénytelen volt a város tanácsa, avagy a képviselő-testület a saját feleiősségére a város tulajdonát képező alapokból kölcsönt venni, hogy a tanitók, az orvosok, lelkészek, ban a sok liter rovására kell irni. Bementek hát a másik szobába, az úgynevezett szalonba. Dani bácsi a mérnököt és a járásbirót megállította az ajtónál, hogy várjanak mig ő gyufát ke res, nehogy valaminek újra nekimenjenek. Péter és Pál szót fogadott, mint két gonosztevő és fog — vacogva, meg reszkető inakkal várták a fejleményeket, mig egy pillanat múlva éktelen zuhanás és még éktelenebb káromkodás hallatszott. Dani bácsi neki ment egy széknek és a földre zuhant. Oly kétségbeesetten jajgatott, hogy erre már az anyjuk is előkerült egy gyertyával. Mesés jelenet volt ez. Kovács mama kócos fejjel, több helyen kifeslett pongyolában, féllábán papucs, harisnya nélkül, másik lábán piros harisnya papucs nélkül, kezében az égő gyertya, arcán az ijedséggel viaskodó káröröm, mikor meglátta a padlón fetrengő férjét, ki orrát és lábát fájdította és mikor észrevette az ajtónál szorongó mérnököt és járásbirót, akinek ábrázata a kíállott rettegéstói sárga volt, mint a viasz, akiknek álla a bámulásból lelógott és a kiknek a szeme annyira sírásra állt, hogy csak a könynyek hiányoztak még. Horti Béla. (Folyt, köv.) tanárok, hivatalnokok és szolgák haví járandósága kifizettessék, de ezek a kölcsönök legfeljebb az év végén a számadás lezárása előtt — visszatéríttettek és nem szolgáltak a hiány, a deficit födözésére, mig most évi 369.428 frt 70 kr bevétellel szemben, hogy ne hiány, hanem 30 frt 62 kr pénztári maradvány mutattassák ki és mert különben nem lehetett volna egészben a 369.398 frt 08 kr kiadást, vagyis a város elleni követelést fedezni, a számadás lezárásával visszafizettetlenül kellett hagyni az alapokból kölcsönvett 6189 frt 74 krt. De hát azt mondja a számvevő ur s azzal akarja megokolni a hiányt, mert: 1. a szigeti vizkár által az előirányzattal szemben 1241 frt 50 krral kevesebb fű jövedelem folyt be, 2. a cselekvő hátralékból előirányzott 6000 frtból 5600 frt elmaradt, 3. a városi pótadóból is az előirányzatnál 10.867 f rt 38 krral kevesebb fizettetett be. Azonban ezen nyomós indokát jelentésével ismét önmaga cáfolja meg, a hol is azt mondja >a város gazdasági és egyébb jövedelmei igen tekintélyes több jövedelmet eredményeztek. « Nos ha úgy áll, mint ahogy ezt a számvevő ur mondja akkor az elmaradt jövedelmeket a tekintélyes több jövedelem mégis csak pótolta s igy előrelátó gondossággal az alapokból felvett kölcsön összeget a számadás lezárása előtt vissza lehetett volna fizetni és hogy ez még sem történt, az, számvevő ur, — bárhogy is akarja a dolgot szépíteni, — nem az elmaradt jövedelem hiányában, hanem az elő nem irányozott fölös kiadásokban találja meg magyarázatát, mert hisz. a számvevő ur maga mutatja ki, hogy a valóságos több bevétel 16.754 frt 4$. kr, ezzel pedig a föntebb kitüntetett és be nem folyt 17.708 frt 88 krt jórészben födözni lehetett volna. Persze, ennél is egy kissé gondos előrelátást kellett volna provideálni, mert hát mikor is volt az a árviz, mely jóformán okozója volt annak, hogy a 17.708 frt 88 kr be nem folyt ? Az volt augusztus 7-én, tehát öt hónappal előbb, mint ahogy az év letelt; ezalatt az öt hónap alatt vasakaratot kellett volna tanúsítani a számvevő urnák az irányban, hogy semmi olyan kiadás ne eszközöltessék, mely a költségvetésben fodözetet nem talál, sőt az előirányzott kiadások beszüntetése is ez egyszer nagyon indokolt lett volna, annál is inkább, mert köztudomású volt, hogy az árviz elleni védekezés meglehetős pénzébe fog kerülni a városnak. Hogy mennyire nincs igaza a számvevő urnák akkor, midőn a deficitet az elmaradt jövedelemmel okolja meg, ismét az általa készített zárszámadással fogjuk megcáfolni, íme : 1. Bútorok és tanszerekre elő volt irányozva 350 frt, elköltöttek 662 frt 85 krt, tehát 312 frt 85 krral többet. 2. Gazdasági szerek- és eszközökre előirányozva volt 727 frt 52 kr, elköltöttek 1465 frt 51 krt, tehát 737 frt 99 krral többet. 3. OI-, szerszámfa, süge és fasina vágásra 2935 frt 50 kr lett előirányozva, elköltöttek 3445 frt 02 krt, tehát 509 frt 52 krral többet. 4. A városi fa behordására 963 frt irányoztatott elő, kiadtak 1332 frt 18 krt, 369 frt 18 krral töbet. 5. Fáskert müvelésére 200 frt helyet 386 frt 55 krt adtak ki, tehát 186 frt 55 krral többet. 6. Epületek javítására 4740 frtot irányoztak elő, elköltöttek 5593 frt 44 krt, tehát 853 frt 44 krral többet. 7. Vegyes kiadásoknál az alkalmazott dijnokok fizetésére — mint maga a számvevő ur mondja — előirányzat nem volt és a szükséglet szerint azok díjazására 3636 frt; 25 kr fizettetett ki. 8. Utak, hidak és árkokra előirányozva volt 11 70 frt, elköltöttek 1569 frt 25 krt, aj több kiadás 299 frt 25 kr. 9. Kesz-j tölci útra előirányoztak 920 frt, kiadtak 1463 frt 05 krt, tehát 543' frt p5 krral többet. 10. A kaszár-! nya többlet munkára előirányzott, j de nem folyósítóit 40.000 frt köl-! csön terhére, a kaszárnya környék rendezésére kifizettek 4660 frt-ot minden előirányzat nélkül. Összesen 12.108 frt 08 krral többet, mint amennyi előirányozva volt. Ez a nagyjában elősorolt költségvetésileg elő nem irányzott több kiadás, mely a több bevétellel együtt 28-862 frt 58 krt tesz ki, okszerű takarékossággal bizonyára födözte volna a be nem folyt jövedelmet, j És itt kötelességünk rámutatni, hogy j nálunk a községi törvény 12J §-a, \ úgy látszik, teljesen ismeretlen, mert] egyébbként fel nem tehető, hogy j ily nagyösszegű, költségvetésileg! elő nem irányzott kiadás felmerülhetne. — Befejező közlemény követkerik. — • Uj tűzrendészet! szabályrendelet. — A rendőrkapitány tervezete. — Esztergom, július 23. A rendőrkapitány, terhes napi munkája mellett, hivatalba lépése óta kiváló buzgóságot fejt ki arra nézve, hogy az elmúlt, a mai viszonyoknak meg nem felelő, vagy egyáltalán nem létező szabályrendeletek tervezeteit megalkossa. Egymásután születnek meg azon íróasztalán, egymásután vándorolnak el a városházára, azután megpihennek. Megj pihennek hónapokra, ha nem évekre, némelyik tán örökre is. A funeratorok odafenn nagyon jól értik mesterségüket. Igazán csodáljuk, hogy ily körülmények között a rendőrkapitány még nem veszítette el minden munkakedvét s megkezdett akcióját folytatja. S hogy buzgón folytatja, abból is látjuk, hogy ismét kikerült tolla alól egy igen fontos szabályrendelet: a tűzrendeszeti. Nem tudjuk, megismerkedhetik-e vele a maga rendes utján valamikor közönségünk, azért e helyütt ismertetjük főbb pontjaiban. * Az új szabályrendelet előírja, hogy nád-, vagy zsindely fed él- és eresz alá csővet, vagy kéményt kivezetni, hamut, vagy perjét utcára, padlásra, szemétdombra, ház, épület, vagy más könnyen gyúló anyag közelében kiönteni tilos, e célra készült s befedhető gödörbe önteni is csak azon esetben szabad, ha a hamu és perje legalább egy napig hült a kihordás és kiöntés előtt, vízzel kellően lelocsolva azomban azonnal is kíönthető. Uj pont, hogy a városban, vagy annak közvetlen, valamint a város határában levő épületek közelében a lövöldözés tilos. Szalma- és takarmányfélék a város belterületén csakis fedett helyen az e célra készült padlásokban helyezhetők el. A gőzgéppel való cséplés, valamint a nyomtatás a város belterületén tilos. Igen helyes és szükséges paragrafus a 8-ik, amely szerint a város belterületén faraktárak nem efigedélyeztetnek. Kőolajból 100 kilogrammnál, gyúlékony szeszből 500 liternél többet a házakban, üzletekben stb. tartani tilos. Az ennél nagyobb készlet alkalmas, a közbiztonságra veszélytelen helyen rakandó le, amely rendőri szemle s külön rendőrhatósági engedély után vehető csak használatba. Egyéb gyúlékony tárgyak is biztos helyre teendők. Lőpor- és egyéb száraz robbanó szerből egy kilogramm mennyiséget meghaladó részletek csak padlásokon, elzárt helyen tarthatók ,és ezekhez égő anyaggal közeledni tilos. A rendőrség által megrendelt időben köteles mindenki házánál könnyen hozzáférhető helyen vizet és egyéb oltó eszközöket készletben tartani. (Hány házban van ma ?) Es pedig minden fazsindelylyel, vagy náddal fedett épületnél legalább egy hektoliteres viztartó edény folyton vizzel telve készletben tartandó. E készlet meglétét, a kémények tiszta voltát a rkapitányság kiküldöttei által ellenőrizi s a tűzveszélyes bajok elhárítását szük ég esetén az illetők költségén eszközölteti, A tüz jelzése maradna a régi. Egy mozsárlövés, ha a kir. város, kettő, ha Szenttamás és Víziváros, három, ha Szengyörgymező területén van tűz. Tűzvész idején mindenki köteles a tőle kívánt s tehetségének megfelelő személyes szolgálatot felajánlani. Éjjel a tűzvésszel szomszédos házak földszinti ablakai kivilágitandók. A hámos lovak tulajdonosai tüz esetén — minden felhívás nélkül — tartoznak fogataikkal segédkezni. E kötelezettség alol csak évi 20 frt, átalánynyal válthatják meg magukat. A tűzoltás műszaki vezetése az önkéntes tűzoltó egyleti főparancsnok, vagy helyettessének hatásköréhez tartozik, de az intézkedéseiért az illetékes hatóságnak felelős. A rend fentartása a vész helyén csak a rendészet vezetőjét illeti meg. Tűzoltás céljából a magántulajdonba szükségesnek látszó beavatkozás csak a vezénylő tűzoltóparancsnok rendelkezésére történhetik A szabályrendelet ellen sértők kihágást követnek el. A befolyt büntetéspénzek fele részben a magukat kitüntetett tűzoltók jutalmazására, fele részben a városi tüzrendészeti alap javára fordítandók. * Természetes, mindez csak rövid és egészen hézagos kivonataa 34. §-ból álló és gondosan szerkesztett szabályrendeletnek, A közönség, hisszük, igyis be fogja látni annak hasznosságát és sürgősségét s a saját érdekében el fog min-