Esztergom és Vidéke, 1898

1898-07-10 / 55.szám

katársságára^ közöttük igen fiatal erők is, alig gondoltuk, hogy az agg tudós lesz az, aki valamennyit megszégyeníti s mig a többi vállalkozó szalmatüze semmit sem produkál, ő egy önálló, nagyszabású művel veti meg a vállalat szép alapját, S amig e körülmény pirosra festi arcunkat — nemcsak az örömtől, — alkalmas arra is, hogy a példától lelkesülve, mi is komoly munkához lássunk s habár erőnk, tehetségünk, tudásunk az övével nem versenyezhet, összehordjuk mi is néhány szerény téglánkat, a tervezett nagy épülethez. Az öröm és hála behatása alatt nem tehettük, hogy ez igazi eseményről lapunk e helyén be ne számoljunk s midőn ezt megtettük, kifejezzük még azt a kívánságot, hogy az érdemes férfiú nagy munkájának még sok-sok kiadásában gyönyörködjék. Árgus. Az elmúlt tanév. — Mozaik az értesítőkből. — Esztergom, július 9. (jy) Az utolsó Te Deum elhangzott, az iskolákban egymásra támasztották a padokat, a kis és nagy deákok palatábla, kréta, könyv helyett lepkefogóval, sétapálcával fegyverkeznék fel. Megkezdődött a két hónapi gyöngyélet, amely a tíz hónapi iskolázás után elkerülhetleniil szükséges is. Ők elmentek és megérkeztek a zöld, sárga, kék füzetkék, amelyek arról számolnak be, hogy az elmúlt tanév alatt mi történt azokban az iskolatermekben és a ma üres palegzetet vett, s hevesen rátért a megkezdett házasságra. Hátha nem tudna szólni később. Most kell megragadni az alkalmat. — Elmegyünk. —- Mikor? — Még ma. Oly tűzzel mondta, hogy a mérnök ijedtében kiejtette kezéből a poharat, s szinte reszketve mert szólni: — Éjfél van. — Akkor holnap. — De nem ösmerem őket. — En sem. — Baj. — Bemutat az apjuk. — Bemutat. Elfogyott az ötödik liter is. A hatodikhoz nem mertek hozzákezdeni. Nehéz is volt a fejük, Határozatlan léptekkel távoztak a hangos társaságtól. Nem köszöntöttek senkit, még egymásnak is elfeledtek jóéjszakát kivánni. De aludni sem tudtak a dohos és rendetlen legényszobában. Az ágyban forogva mind a kettő azt hánytorgatta, hogy mi lenne akkor, ha csakugyan megnősülnének. Ez az állapot képtelennek tetszett, Sem Péter, sem Pál nem tudta elképzelni, de mindkettő sóváran óhajtotta. A mérnök annyira lelkesült, hogy fölkelt ágyából, és egy arcképráma faragásába kezdett s kiszítt öt pipát. A járásbiró meg dühöngve ölelgette vánkosait. Horti Béla. (Folyt, köv.) dókban. Érdekes kép tarul elibenk e füzetek lapjairól, amelyek tanulságos Összehasonlításra, következtetésekre adnak alkalmat. Olvasóink —

; legnagyobbrészt, mint szülő, érdekelt fél is — bizonyára szívesen veszik, ha az értesítőkből rövid kivonatokkal szolgálunk, azután pedig, végig menvén valamennyi értesítőn, azok okozta Összbenyomásokról számolunk be. I. A főgimnázium. Ez első és kitűnő tanintézetünk idei értesítője terjedelmére nézve kisebb a megelőző évieknél, amennyiben hiányzik belőle a szokásos első értekezés, amely a legutóbbiakban Vojnits Döme igazgató avatott tollából az iskola bő és érdekes történetét hozta. Ennek mintegy kiegészítő része a jelen füzet első közleménye : Az esztergomi szt. Benedekrendi kath. főgimn. ösztöndij alapitványai. Ebben találjuk hiteles másolatokban a gimnázium javára tett alapítványok okiratait. Ezek néhai Dorner János kamarás, testőrparancsnok özvegyének, szül. Buttler Erzsébet grófnőnek (iooo valutás forint ex 1825), Sántha György volt helembai plébánosnak (3000 frt ex 1826), Sissay Dániel özvegyének, szül. Morvái Franciskának (2000 frt ex 1837), néhai Tagén János drivesti v. püspök, nagyváradi kanonoknak (6000 rénes pengő forint ex 1821), néhai Szentgály Ferenc volt városi tiszti ügyésznek (715 frt 99. kr ex 1860), Kardhordó Árpád volt nagysurányi plébánosnak (9780 fr ex 1868), Horváth Szlávvy Évának alapítványa (10122 frt 70 kr ex 1880), Szlávy Éva könyvsegélyző-alapítvány a, néhai Kollár István városi plébánosnak alapítványa (200 frt ex 1882), Mária-alapitvány (2000 frt), néhai Somogyi Károly kanonok alapítványa (8000 frt ex 1883) és a Kaszinó Széchenyi-alapítványa. Mint ez összeállításból látható, a főgimnázium szegény tanulónak segélyezésére már az alapítványok kamataiból is szép összeg (ez évben 1998 frt 37 kr) fordítható. Következik a gitmiáziumi év története bő, ügyesen csoportosított összeállításban. A tanári kar tizenöt bencésből és két világi tornatanárból állott. Az intézetbe 400 tannló vétetett fel, akik közül 375 tett vizsgálatot. Az I-ső osztálynak 66, a VlII-íknak 49 tanulója volt. Jeles eredmény nyel végeztek: az I, o.-ban : Lasztovicza Győző, Mikla Sándor, Zacskó Béla, a IH.-ban Schrank Ödön, a IV.-ben Zsarnóczay László, az V.-ben Mészáros János, a VI.-ban Hüke Kálmán, Mendl Jenő, a VH-ben Szokol Antal, a VIH.-ban Chrenkó Antal, Cseh Jenő, Jehlicska Ferenc, Miheller István, Prohászka János és Zeisinger Róbert. Az osztályozás általában kellő lelkismeretes szigorúságáról tanúskodik. Az összes osztályokból osztályismétlésre utasíttatott 41, pótvizsgát tehet 40, tehát körülbelül 10—10%-a a növendékeknek. A bukottak százaléka természetesen az alsóbb osztályokban jóval nagyobb. A tanulmányozás eredménye legkedvezőbb volt a VIII osztályban, ahol a jelesek száma 203-at, a jó-jegyeké 183 at tesz ki, legkedvezőtlenebb a III-ikban, ahol a jeles-jegy 76, a jó 123 negyvenkilenc és negyven tanuló között. Az elmúlt tanévben megalakult Czuczor Önképzőkör szépen szerepelt s megérdemlett elismerést szerzett kitűnő vezetőjének ; dr. Bárdos Rémig tanárnak. Főleg élénk tanújelét adták ama hazafias, igazi magyar szellemek, amelyben a derék tanári kar az ifjúságot vezeti. A kör ez évben behatóan Vörösmarty költészetével foglalkozott s áprilisi gyűlését egészen az ő emlékének szentelte. E gyűlésen kivül tartott egyet-egyet Szent Imre, Fehér Ipoly főapát és Vojnics igazgató tiszteletére. Szépen ünnepelték meg az októberi királyi kéziratnak április 16-án, az 1848. törvények szentesítésének és főleg ragyogó pompával március 15-ének emlékét. Az intézet saját segélyalapja jövedelméből szétosztottak 14 télikabátot, 39 kis kabátot, 15 téli, 23 nyári nadrágot, 1 mellényt, 6 inget, 6 pár csizmát, 51 pár cipőt és 7 kalapot, ami 861 frt, 71 krba került. Nagyobb külön segélyt adtak: a harcegprimás 75, a főapát 100, gróf Csáky Károly püspök 100—100 frtot. A papnövelde 13 tanulónak adott teljes élelmezést, II. Az alreáliskola. Szerényebb köntösben köszönt be értesítője, mint az idősebb testvérintézeté, amiről azomban beszámol, az eredmény örvendetesnek mondható, mert kétségtelen jelét adja, hogy az intézetnek annyi növendéke van, mint kevés vidéki főreáliskolának, dacára, hogy valóban mostoha viszonyok között van s épp azért a városnak eminens kötelessége fentartására, fejlesztésére mindent elkövetni. Bevezetésül kapjuk Vár altjai Sándor h. tanár sikerült beszédét, amelyet március 15-én a tanintézet ifjúságához intézett. A tanári kör a hitoktatókkal együtt 13 tagból állott, tanuló felvétetett az év folyamán 187, akik közül 173 tett vizsgálatot. Az I-ső osztálynak volt 71, a IV-nek 35 tanulója. Jeles eredménynyel végeztek : az I. o.ban Deigner István, Mohácsy István, Pásztor Ferenc, Popper Lipót. A Il.-ban Pócs László, Selymessy Gyula, a IH.-ban Januska József. A IV.-ben Scharcz Arnold. Az Összes osztályokból osztályismétlésre utasíttatott 28, javító vizsgál tehet 22, tehát az arány kedvezőtlenebb a gimnáziuménál. Az intézetbe 13-al több tanuló vétetett fel, mint a megelőző tanévben. Az ifjúság két hazafias ünnepet tartott, ugyancsak március 15-én és április 14-én. A tankerületi főigazgató júniusi látogatása alkalmával a tapasztalt rend és a tanítványok előmenetele felett teljes megelégedését fejezte ki. A tornásásra kiváló gond fordíttatott. Az iskolafentartó városra nagyon jellemző az értesítő következő passzusa: Sajnos, hogy a nyári tornahelyiségül szolgáló »Saskertet* a tornázó ifjúságnak nem lehet elegendő sikerrel használnia, noha a kert térmértéke és részben befásitott állapota arra nagyon is alkalmassá tenné, — ha ugyanazon tér szerteszét dobált épület gerendákkal, összezúzott cseréphalmazzal, végül az utcákról egybehordott kőkockákkal el nem volna foglalva. Igy többször megesett, hogy a rendszeres tornázás megkezdése előtt a tanulók erőművi munkát végezni kényszerültek a szétszórt gerendák összerakásával, melyet a kertbe szabadon bejutható, játszó fiusereg naponkint a tornázó térre hurcolt. Ezen ismétlődő akadály elkerülése céljából lőn a budautcai iskola tisztán és rendben tartott udvara felhasználva. Igen helyeseljük, hogy az igazgatóság a testgyakorlat megkedvelésére több ízben versenyeket rendezett, amelyek mindenesetre elősegítették a testedzés megkedvelését. A városi tanács 42 szegénysorsú tanuló tandiját engecfte el f t r 1 -_ t L lelkű iskolabarát akadt, aki szegény tanulóknak ingyen ebédet adott. Két alapítványi ösztöndij adatott ki 132 frt 44 kr. összegben. A csak négy éves intézeti segitŐegyesület 17 tanulót látott el ruhaneművel és 51-et tankönyvekkel. Sajnos, hogy e nemes célú egyesületnek mindössze JI rendes és egy pártoló tagja ván s hogy tiszta vagyona 1816 frt 75 kr, mig a gimnáziumi hasonló egyesületé 14, 979 frt. 67 kr; az arány tehát semmi irányban sincs meg. (Folyt, köv.) A Kaszinó uj helyisége. Esztergom, július 7. Kétségtelen, hogy bár Kaszinónk helyisége a vidéki testvéregyesületek között eddig is megállotta helyét, mégis célszerűtlen beosztása, a szellőztetés hiánya, estélyek alkalmával a kis táncterem és a szűk étkező szobák sók panaszra adtak okot. Ezért a legutóbbi közgyűlés, Rudolf István egyesületi titkár indítványára, felhatalmazta a választmányt egy jobb, kényelmesebb és modernebb helyiség bérbevételére. A véletlen kedvezett s a Kaszinó számára immár sikerült oly helyiséget találni, amely a fővárosiakéval fog vetekedni s a lőrincutcai bérpalota 5-ik házának emeletét fogja elfoglalni. (A Kis Duna felé) A választmány ugyanis, amely ez ügyben tegnap határozott, a titkár alapos, terjedelmesen kidolgozott ebbeli javaslatát egyhangúlag elfogadta. Az egyes helyiségek méretei a következők lesznek : 1. az új olvasó terem a Kis-Dunára nyíló ablakokkal 43

s

/± • m. (a jelenlegi 31-30 • m.) 2. Az új olvasóból nyiló ajtón a könyvtárszobába jutunk, mely 21 • m. területtel nemcsak könyvszekrények elhelyezésére, de irodára is felhasználható. 3. Az új billiárd szoba erkélylyel és 4 ablakkal 130 • m. (a jelenlegi 63 • m.) 4. Az új szalon 18-60 m. hosszú, 6-8o széles (a mostani n

x

/

4 m. hosszú és 5-80 széles.) 5. Az étkező 26 • m. 6. Kártyaszoba 25 • m. E két utóbbi helyiség rendes napi használat alkalmával a szalontól diszes oszlopokra illesztett s fából készült összecsukható fallal lesz elválasztva, amely mulatságok alkalmával eltávolítható, ugy hogy a két szoba, mintegy nagy páholy, a nézőközönség rendelkezésére állana. 7. A színpad 8 méter hosszú és szép mellékhelyiségekkel lesz ellátva. Összesen tizennégy helyiség fog a közönség rendelkezésére állani s az ezekért fizetendő évi bérösszeg (fűtést, világítást, szolgatartást beleértve,) 236 frttal lesz olcsóbb az addiginél. Az uj helyiségnek igen nagy előnye lesz, hogy Összeköttetésben fog állani a földszinten levő vendéglő- és kávéház bérlőjével, aki a kaszinótagok számára odafenn külön pincért fog tartani s az ételek és italok árából 10% engedményt nyújt. A választmányi ülés a Takarékpénztárral és a vendéglőssel 8—8 évi szerződés megkötésére, az igazgató és egyesületi ügyész közreműködése mellett Büttner Róbert, dr. Helcz Antal, Obermayer György, B. Szabó Mihály v. tagokból álló bizottságot küldött ki. A Kaszinó jelenlegi helyiségeibe a túlsó oldalról a Takarékpénztár költözködik át. Riporter.