Esztergom és Vidéke, 1898

1898-01-20 / 6.szám

Vármegyénk kereskedése. Esztergom, január 15. Azt hisszük, érdekelni fogja olvasóinkat, ha a győri Kereskedelmi és Iparkamara jelentése nyomán itt közöijük vármegyénk 1896. évi kereskedelmi viszonyainak adatait. Hüvelyes vetemények. Fokozza a gabonatermelésnél mutatkozó hiányt azon faktorok rossz termése is, amelyek a kenyértermények fogyasztása körül nagy szerepet játszanak ezek a különféle növény eledelek, nevezetesen a hüvelyes termények és a burgonya, amely termények epen nem sikerültek. A burgonya a sok őszi eső miatt rettenetes károkat szenvedett, a mi csekély termett az is rohamosan rothadt. Mindezek egybevetésével mindenki a gabonaféléknél áremelkedést remélt, amely be következett. Buza. Tavaszszal szépen fejlődött és az aratás előtt igen jó termést igért, az aratás alatt beállt s több hétig tartó hideg és eső, helyenkint nem csak a lábon állott buza 30—50%-át tették tönkre, hanem a kévékben és keresztekben levő terményekben, sőt az asztagokban levő búzában is óriási pusztítást vittek véghez. Az eredmény menyiségre nézve 20—25°/

0-kal kevesebb, mint az előző évben, minősége nagyon külömböző, mert a korán érők kicsirázódtak, a később érő búzákat pedig a rozsda és az üszög támadta meg, sok helyen a folytonos eső folytán mégis rothadt, minősége, súlya igen különböző, hektoliterenkint 71—76 kr. közt változik. Az aratás után uj búzáért 100 .kgonként 6 frt 20 krt — 6 frt 40 krt kaptak a termelők, nedves is volt, nem akadt vevő, a szép és öröm, vagy nagy bánat éri, jöjjön: keressen fel, panaszolja el fájdalmát nekem ott a temetőben, én segíteni fogok, ha meg van a halottnak az a hatalma, hogy segíthessen. Síromra szórjon néhány szál nefelejtset, sírkövem legyen egyszerű fehér; rajta csak egy szó — reménytelen ! — És kérem bocsásson meg nekem, mint a hogy remélem, hogy a legfelsőbb bíró is megbocsájt mondván — »nagyobb bűnök lesznek neki megbocsájtva, mert Ő nagyon szeretette Leteszem a tollat, ebben az életben én már nem írok tovább ... Én meghalok nem sokára, mire újra nyílik a virág és visszatérnek a madarak ! Meghalok, mert nem tudok lemondani és nem tudok feledni! Nincs senki, aki vigasztaljon, nincs senki, aki bátorítson, nem szabad látni boldogtalanságomból senkinek semmit s nekem mosolyogva, emelt fővel kell járnom az emberek között. Lelkem sajog, szivem nagyon fáj ; én érzem halálát lelkemnek. És mire elmúlik a zord tél, mire a virág illatos lesz a levegő, én nyugodtan fogok megpihenni ott lent mélyen 3 lábnyira a fekete íold alatt ... Én elmentem akkor már messze, messze messze, a hol már nincs annyi bánat és anynyi gyász. És nem fogok akkor tompa kétségbeeséssel bámulni a véghetetlen messzeségbe és nem töltöm el akkor az éjszakákat álmatlanul a párnámba rejtve arcomat, hogy ne hallatszék zokogásom. Herczog Szerén. hosszú őszi idő azonban sokat ismét jóvá tett, szárazabb búzák ér keztek a piaezra, augusztus hónapban 7 frtra, szeptember—október hónapokban 7*50 frtra emelkedett a buza ára, deczember végével pedig jó minőségül búzáért 8 frt 20 kr. fizettek; mig az 1895. év végén a legmagasabb jegyzés 80 kgros búzáért 7 frt 10 kr. volt. Rozs. A rozsot, mivel vidékünkön korábban érik, a legtöbb gazda az esőzések beálta előtt betakarította, ebben aránylag kévése kár esett. Szeme többnyire szép, minőségi súlya átlag 72—64 kg. mennyiségre nézve valamivel több termett mint az előző évben. Az aratás után szép rozsért 5 frt 60 kr., 5 frt 80 krt fizettek, mely ár október hó végéig 6 frt; 60—75 krig emelkedett és az év végén is igy zárult. Árpa. Az árpának, ezen főkiviteli cikkünknek terméshozama nem felelt meg a várakozásnak, a sok esőtől megsárgult s többnyire vékonyszemü; szép fehér sörfőzéshez való árpa ritkaság számba ment és 7 frt 40 krral is fizették. Az esztergomi mercantiol árpa név alatt ismert jó minőségű árpáért az aratás után 100 kgronként 5*80 frtot fizettek, mely ár csekély árhullámzás mellett az év végéig 6 frt 25 krra emelkedett. Zab. A zab termését a sok eső tönkre tette, a mi vidékünkön megmaradt az silány minőségű, nagyob részben dohos, ugy, hoyy kereskedésre, vagy szállításra csak kevés alkalmas, miért az alföldi zab magasabb áron kelt el mint a felföldi alföldi zabért szívesen adnak 6 frtot, sőt 6 frt 20 krt is, mig a felföldi zabért 5 frt 60 kr is alig lehet kapni. Tengeri. A hosszú és száraz őszi idő sokat javított a nedves nyár folytán elsatnyult tengeri ültetvényeken, ugy, hogy ugy minőségre, mint menyiségre nézve, jó közép termést adott; azonban régóta volt oly olcsó mint jelenleg. 100 kgronként 3 frt 60 — 3 frt 85 krjával jegyeztük. Kereskedelmi forgalmunk. Ettérve a kereskedelemre, van szerencsénk tisztelettel jelenteni, miszerint figyelembe véve a folyó évi silány termést, nem csoda, hogy kivitelünk főleg búzából alig volt, ellenben rozsból és mercantil árpából nagyobb mennyiségeket szállítottunk Auszriába, Németországba és Hollandiába ; tengerit Ausztriába, Styriába és Schweizba. Nem halgathatjuk el azon panaszunkat ez alkalommal sem, hogy Győr város és Esztergommegye kereskedelmi jelentőségét az illetékes faktorok nem méltatják; pedig mindakettő kereskedelmi tekintetben némileg kiviteles számbavételre tarthatna igényt, felterjesztéseinkben sokszor hangoztattuk a magas kormány előtt, hogy a nyugotra irányuló forgalom számára engedélyezzen kedvezőbb dijszaaási tételeket, mert a mostani díjtételek mellett a két megye kereskedelme áldozatul esik a m. kir. államvasutak forgalmi érdekeiben folytatott díjszabási harezoknak. Sajnos még ez iddig felterjesztéseinknek nem látjuk eredményét. A dun i rakpart, téli kikötő, a közraktárak és kiviteli sertéspiacz ügyei is csak nehezen haladnak előre, reméljük azonban, hogy Győr és Esztergom kereskedelmének élénkítésére és a forgalom emelésére szolgáló ezen intézmények a folyó évban létesülni fognak. Az 1897. évi helyi forgalomról a következő statisztikai adatok nyuj tanak némi tájékozást. /. Anya- és uszályhajókon érkezett Győrré :*) Buza ..... 486-320 mm. Árpa 65-850 „ Rozs 9-500 „ Tengeri 342-000 „ Zab 162950 „ Repcze 66800 „ Köles 17-200 „ Egyéb 6.500 „ 1-158-320 mm. II. Hetivásaros hajókon : Buza 20-540 mm. Rozs 18-750 „ Árpa. ... . . 22-600 „ Tengeri 8*000 „ Hüvelyes .... 2.800 „ Repcze -860 „ Zab és egyéb. . . 3*800 „ 83-800 mm. ill. Tengelyen érkezett: Buza 206-200 mm. Rozs ...... 64-750 Árpa 104-600 Zab 12 4J0 Tengeri . . . . . 81-760 Repce ..... 3-650 Köles 10300 Küvelyes és egyéb . 9*860 493-570 mm. Összesen érkezett: . 1*158-3201 Nagyobb hajókon. Hetivásáros „ Tengelyen „ . 83*800 493-570 1-735-690 Premier Esztergomban. Esztergom, január 19. Az esztergomi Katolikus Legényegylet műkedvelői f. évi jan. 16-an, vasárnap este mutatták be dr. Okányik Lajosnak, *A párisi éjszaka^ vagy szökik a polgármester* című vígjátékát. A darab, mely a kisvárosi élet fonákságait tárja elénk, egy hentesmester és a polgármester játszák a főszererepet. A hentes — megszedte magát — uri hajlamokat érez, a jól jövedelmező üzletet fel akrja oszlatni, mert városi tanácsosságra aspirál. Ez utóbbi ideát a polgármester adta Virág uramnak, az érdemes hentesmesternek, mert a polgármester -— aki el* van adósodva — szeretné Virágnak a leányát: Ilonkát. A polgármester egy kopasz, jó ötvenes vén roué; a leány nyíló bimbó. Hja ! de a bimbót le hagyják szakítani, ha polgármesterné válik belőle. A leány azonban hallani sem akar arről, mert Pistába, apja legényébe szerelmes. Mig a polgármestert Virág hentes akarja megcsípni — ami nem nehéz, — addig Lepény pékmester az ő Katicza leányát szintén úrhoz akarja adni, *) Vávosunkból hiányoznak a pontos adatok. még pedig Vopálka Nepomuk városi dijnokhoz. Mert Vopálka dijnok művelt ember, két középiskolát járt ki és állása sem megvetendő. — Igen ám, de Katica nem huz az érdemes férfiúhoz, hanem Zsinór Mihály tisztességes szabólyegény iránt viseltetik vonzalommal. Hogy Virág hentes jó politikus, az onnan látszik, hogy a polgármestert nemes kenderesi Kenderessy Kelemen urat vendégségbe hívja tisztikarával együtt egyrészt, hogy Ilonkához közelebb hozza, másrészt, hogy ő legyen közelebb a tanácsossághoz ; hogy a tisztes hentes nagy szamár, azt később keservesen panaszolja. A vendégek megérkezése előtt az üzlettel kapcsolatos vendéglőbe három iparossegéd tér be dalolás között. Ezek Pistának, a hentes legénynek jóbarátai, közöttük van Zsinór Mihály is, a Katica szeretője. Iszogatnak, dalolgatnak, közéjük jő Ilonka is. Eközben megérkezik Virág uram. Büszkén) lép be az ajtón s a vig kompániát eszavakkal üdvözli: mit kerestek ti itt munkakerülő lumpok ? !* Ezek meg sem mozdulnak. — Amikor Virág a hallgató ifjakat (kikben forr a méreg) nem látja reagálni, botja után kap és ki akarja őket verni. Pistát pedig (akiről megsejtette, miben sántikál) a szolgálatból azonnal elbocsátja. A legények fenyegetőzve elvonultak. Nemsokára érkeznek a vendégek élükön a polgármesterrel. A vacsorához telepedett társaságban a polgármester mond tósztot s Virágot mint a város jövendőbeli tanácsosát üdvözli. Virág felelni akar, de elérzékenyül, virágos mondókát óhajt mondani és a végén polgárias, hozzáméltó spicset vág ki. Ezalatt belép Gyuri, a polgármester és hozza a megyei postát s referálja, hogy a megye gimnáziumot, vágóhidat stbit. akar, — kiadatik Búvár Sámuel levéltárnok urnák tanulmányozás és levéltárba helyezés végett — mondja a polgármester. — Kopognak az ajtón, Pista jön, az elcsapott legény az ő három kenyeres pajtásával. Állásba vágja magát s megkéri Ilonka kezét. Virág uram bőszült, mint egy tigris és ajtót mutat a tolakodónak. Altalános zavar. A függöny legördül. (Élénk derültséget keltett, hogy a dühös apa véletlenül (?) kívül maradt a függönyön.) A második felvonásban a két leány, Ilonka és Katika nagy dilemmában állanak elénk. Az elsőt a polgármesterhez erőlteti az apja, a másik Vopálka díjnok nak van szánva, — töprenkednek, hogy mikép változtassanak a dolgon, aközben megjelenik Ne/elejts Fáni, a Virág-család sógornője, aki maga szeretne a polgármesterhez menni. Ez a hölgy már tul van a három XXX-en és a sok regényolvasás elcsavarta a fejét. Olvasta a >Párizsi éjszaka* cimü regényt; abban pedig a szerelmes párok megszöknek. Amint a regényből citál, Ilonkának egy pompás gondolatja támadt: — szökésre csábítani a polgármestert és Vopálka urat. Ilyen levelet fogalmaznak s a tervet tovább főzik. Barátságos beszélgetésre meghívják Tintási Aladár lapszerkesztőt is, aki a polgármesternek ellensége — megbeszélik, hogy ez a derék ur külön kiadást fog rendezni abból az alkalomból, hogy a polgármester megszökött s há az megjelenik, ugy a polgármesternek le kell mondania Ilonka kezéről. Mert nem Ilonka fog vele szökni, hanem a Fáni néni, Vopálka ur pedig nem Katicát fogja ölelő karjaiban elragadni, hanem kiöltöztetett — Karcsi inast. A harmadik felvonásban sötét utca a nézőtér. A polgármester állig köpönyegben óvatosan jön a ház felé s énekel, az ének után lesbe áll. A kapuban ekkor megjelenik a várva várt teremtés s azzal együtt kocsin elrobognak. Ugyanez ismétlődik Vopálka úrral is, aki azonban