Esztergom és Vidéke, 1898

1898-06-16 / 48.szám

inkább, mert a vezetése alatt álló iskola a magyar nyelv érdekében, disze a vár megye idegen ajkú községei népisko Iáinak. Örömmel jelezzük azt is, hog> Schramek Károly plébános a vallástanl az V. és VI. osztály növendékeinél ujabban szintén magyar nyelven is elő adja. A növendékek közül, mint legszor gatmasabbakat, egy-egy korona jutalomban részesítettük a vármegye nevében Gyerka Mari, Ujasi Magdolna, Gregoj Pál, Tingela József, Gurin József, Kovács Anna, Urbanics János és Gurin Magdolna tanulókat. A főszolgabíró egy-egy ezüsl forintos jutalmát: Gurin Klára és Varga Mariska nyerte el* Czeiler Adolf és Molnár Anna pedig a Magyar Milieniuir egy-egy díszpéldányát kapták. Amint az előadottakból látható, Sárisápon a magyarosodás ügye jó lábon áll Az iskola derekasan oldja meg feladatát. Hogy azonban az ügy gyorsabb tem póban haladhasson s a most még fürge erélylyel működő tanitók kitartása el ne ernyedjen, a növendékek folyton szaporodó nagy tömege miatt, egy uj tanterem felállítása s még egy tanítói állás szervezése okvetlenül szükséges. De a magyarosodás ügyének teljes betetőzésére szükséges egy rendes kisdedovoda is. A hitközség kegyura, patrónája : özv. Metternich Richardné hercegnő, született szlavnicai Sándor Paulina grófnő O főméltósága, kinek bőkezű jótékonysága oly sok irányban s legújabban a nagy-sápi r. kath. iskola felépítésénél is oly nagylelkűen nyilványult. Az áldó kéz bizonyára a sárisápiak iránt sem lenne szűkmarkú. »Zörgessetek és megnyittatik: kérjetek és adatik«, mondja az írás. 7. Szentlélek. (Lakosainak száma 347, köztük 310 tót, 32 magyar és 5 német. Tehát a lakosság túlnyomóan tót ajku. A mindennapi tankötelesek száma 56, az ismétlŐseké 18. Az összes tankötelesek száma 74, köztük magyar anyanyelvű 6. Tanterem 1. Szervezett tanítói állás 1.) Minthogy május hóban a tanítói állás üresedésben volt, az iskola megvizsgálását máskorra halasztottuk. Egyébként a megyei kir. tanfelügyelői jelentés is szerint az állásáról más vármegyébe költözött Till János tanitó, a folyó tanév első harmadában igen silány eredményt mutatott fel, amely állapotról jelentés tétetett a közigazgatási bizottsághoz. Remélhető, hogy uj, buzgóbb tanerő vezetése mellett az iskola értelmi színvonala is emelkedni fog. Hogy azonban a magyar nyelv ebben a kies fekvésű hegyi községben életerős gyökereket is verhessen, ezt csakis egy rendes kisdedóvó-intézet eszközölheti. A kegyúri patrónus itt a vallásalap. Ennek segítségére vár itt az üdvös intézet létesítése. A magyar nyelv tanításának eredménye a német ajku községek iskoláiban. i. Csolnok (Lakosainak száma 1309, köztük 1152 német, 89 65 magyar, 3 más. Tehát a község lakosai túlnyomóan német aj kirak. Mindennapi tankötelesek számü 212, ismétlöseké 91, összesen 303, köztük magyar anyanyelvű 13. Tanterem 2. Tanitó 2.) a) Az I. évfolyamú osztályban a vizsgálat alkalmával a beiskolázott 114 tanköteles közül jelen volt 93 növendék, köztük magyar anyanyelvű 4. Ostztályvezető Köck Lajos tanképesitett „tanitó. Az olvasásból, a beszédértelemgyakorlat nyomán a magyar nyelvből s a fejszámolásból végig hallgatván a növendékek feleleteit, arra az elszomorító tapasztalatra jutottunk, hogy a magyar ?iyelv tanításának módszerével a tanító nincs tisztában, az eredmény pedig, amit felmutatott, alul áll minden bírálaton. Egyébként ebben az osztályban még a legkitűnőbb tanitó Is alig birna kellő eredményt felmutatni, mert a keskeny, szűk iskolában a gyermekek egymástól mozogni sem képesek. Annak idején az iskolát egy tanterművé építették, de mivel sok volt a tanuló s a község szorítva lett még egy tanterem felállítására, a falu bölcsessége úgy oldotta meg a kérdést, hogy a tanterem közepén keresztfalat húzatott s igy lett az egy teremből kett-5. b) A II—IV. évfolyamú osztályban, a beiskolázott 93 tanköteles közül jelen volt 63, köztük magyar anyanyelvű 4. Osztályvezető Zerna Mihály okleveles kántortanító. A magyar nyelvben valő haladást silánynak tapasztaltuk ebben az osztályban is. A tanitó a helyett, hogy az értelem fejlesztésre s szókincs-gyűjtésre fordítana figyelmet s szabatos feleletekre szoktatná a tanulókat, irott füzetkékből magoltat oly ismereteket, melyeket szóval eldarálnak ugyan, de hogy mit mondottak, — nem értik. Ily körülmények között nem éreztük magunkat indíttatva arra, hogy akár a tanitók, akár a növendékek között bármiféle jutalmat oszszunk ki, de sőt a tanítókat s a növendékeket nagyobb buzgalomra serkentettük. Hogy Csolnok község, ahol 1152 a németajkú lakosság száma s a magyar ajkúak száma csak 6°/

0

, a magyar nyelvnek meghódítható legyen, mulhatlanul szükséges, hogy a 212 mindennapi tanköteles létszámhoz mérten 4 tantermű iskolát nyerjen s a fiuk oktatása a leányokétól elválasztatva, a leányok tanítása nőtanitókra bizassék. A magyarosodás szükséges feltétele egy rendszeres kisdedóvoda is. A hitközség kegyura — a vallásalap, amelynek itt hazafias, szép feladat jut osztályrészül. Ha a hitközség anyagi erejét felülmúlja az iskolaszervezés kötelezettsége, nem marad más hátra, mint hogy a terhek a politikai községre háruljanak, amely már eddig is évi költségvetésében 439 forinttal szokta segélyezni a r. kath. jellegű iskolát. Ezen a réven a vallásalap is köteles aránylag a terhekhez hozzájárulni. Az iskola szervezése itt annál is inkább sürgős, .mert a jelenlegi iskola amúgy is folytonos járványfészek gyanánt ismeretes, amelyet közegészségügyi szempontból előbb-utóbb kénytelen lesz a hatóság bezáratni. 2. Dorogh. (Lakosaink száma 1363, köztük 1102 német, 185 magyar, 65 tót, 11 más anyanyelvű. Tehát a lakosság túlnyomóan német ajku. Mindennapi tankötelesek száma a községben 131, az ismétlőké 46, öszszesen 177, köztük magjar anyanyelvű 35. Tanterem 1. Tanitó 1.) Az osztatlan hat évfolyamú osztályban, az ide beiskolázott 104 mindennapi tanköteles közül jelen volt mind a 104 s ezeken kivül 15 ismétlőköteles. A községbeli mindennapi tankötelesek közül 27 a bányai újtelepi iskolába adatatott fel, minthogy a községbeli iskola szűknek bizonyult befogadásukra. Az osztály vezetője Tölgyesi Ferenc tanképesitett kántortanító, aki a tanítást kiváló szakérteIdmmel, helyes módszerrel s lankadattan buzgalommal vezetvén, növendékei szabatos, értelmes feleletekkel bizonyították be, hogy az ismereteket, melyeket • elsajátítottak, értik is, meg jó magyarsággal elő is tudják adni. Az ismétlősökkel folytatott beszélgetésből meggyőződtünk, hogy értenek magyarul, de mivel a szülei háznál a magyar nyelvet nem gyakorolhatják, az iskolában tanultakból kevés marad meg náluk a nyelvismeretből. Hogy a tanitó buzgalma iránt, aki [04 növendékkel volt kénytelen foglalkozni egyetlen egy teremben, elismeréssel legyünk részére kilátásába helyeztük, hogy a vármegye részéről elismerő díszoklevelet fogunk kieszközölni. A legsynrcml masabb tanulók közül oedi? Ehler Anna, Kohl Péter és Stein Ferencz egy-egy ezüst forintot, Bauer Ferenc, Schmid József, Pucher Katalin és Bartl Kati egy-egy koronát nyertek. A magyarosodás ezek szét int Doroghon jó irányban halad ugyan, de hogy állandóbbá is tétethessék, még egy uj tanterem s még egy tanitői állás szervezésén kivül, itt is egy rendes kisdedóvodát tesz szükségessé a nemzeti ügy. A két tantermű uj iskola szervezése már folyamatban van. Az építési költségekre a község a fedezetről már gondoskodott. A hitközség kegyura: az esztergomi székes főkáptalan. Az ő jóakarata s hazafias segélyezése bizonyára hova hamarább elő fogja segíteni a r. kath. kisdedóvoda iétesülését is. j. Kirva. (Lakosainak száma 631, köztük 583 német, 38 magyar és 10 tótajku. Tehát a község lakosai túlnyomóan német ajkúak. Mindennapi tanköteleseinek száma 86, az ismétlöké 43, összes tanköteles 129, köztük magyar anyanyelvű 7. Tanterem 1. Tanító 1.) A VI. évfolyamú osztatlan népiskolában a vizsgálat alkalmával a beiskolázott 86 tanköteles közül jelen volt 83 növendék. Az ismétlők közül egy sem volt jelen. Az osztály vezetője Szedlacsek Ferenc tanképesitett kántortanító, aki a magyarosodás iránt való jóindulatát azzal is kimutatta, hogy idegen hangzású nevét »Sziklai «-ra magyarosította. Iskolájában a mult évben elég jó haladás volt tapasztalható. Az idén azonban az eredményt gyengének találtuk. Az általa vezetett munkanapló szerint iparkodott ugyan az egyes reáltárgyakat is magyarul adni elő, de ez csak a magyarnyelvben haladás látszatának minősíthető, mert a valóság az, hogy a földrajz s történetből, sőt a nyelvtanból is néhány irott levélből beszajkóztat egyes fejezeteket, de a gyermekek nem értik az általuk elmotidottakat. A felsőbb osztályúak is annyira nem értik a magyar nyelvet, hogy a hitoktatás, a lelkész kijelentése szerint, éppen emiatt, német nyelven folyik. A vármegye ezen határszéli községe tehát magyar nyelvi szempontból nagyon hátra van, A tanitót, aki részint gyengélkedő egészségével, részint pedig azzal védekezett, hogy két hétig a szőlőszeti tanfolyamot hallgatta, nagyobb buzgalomra intettük. A gyenge eredmény miatt a gyerekek közül sem találtunk egyet is jütalma2andónak. Hogy Kirva község megmagyarosodása biztosan remélhető legyen, ebből az okból, de főleg azért is, mert itt a tanköteleseknek száma már a jövő évtől kezdve 90—100 között fog váltakozni, a leányok számára egy külön tanterem állítandó fel, külön nőtanitói állás szervezésével, kapcsolatokan kisdedóvóintézettel. A hitközség patrónusa a vallásalap, mely a különben elég jómódú községgel karöltve, a vallás-erkölcsi nevelés mellett, vetemény-iskolát alapithat a magyarosodás részére is. 4. Leányvár. (Lakosainak száma 693, köztük 682 német, 9 magyar és egy tót ajku. Tehát a lakosok túlnyomóan német ajkúak. Mindennapi tankötelesek száma 113, ismétlök száma 43, összesen 156, köztük magyar ajku 2. Tanterem 1. Tanitó I.) A hat évfolyamú osztatlan népiskolában a vizsgálat alkalmával a beiskolázott 113 tanuló közül jelen volt 98 mindennapi és 42 ismétlőköteles. Osztályvezető Rosenbach Ferenc tanképesitett kántortanító, aki az irás, olvasás és számoláson kivül semmi más tárgyat nem tanított, a beszéd-értelemgyakorlatok nyomán pedig a magyar nyelvből elszomorttóan silány eredményt volt képes felmutatni, magyarul még a felsőbb osztályúak sem tudnak folyékonyan olvasni. A simeg nem elégedésünknek adtunk kifejezést, Minthogy pedig előzetesen már a kir. tanfelügyelőség kezdeményezésére, a nevezett tanitó ellen, az egyházmegyei főhatóság már megtette a fegyelmi eljárás előzetes teendőit s a tanító már másnap állását elhagyandó volt, annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy majd az uj tanitó uj korszakot nyit az iskola beléletében is. Egyébként a tankötelesek nagy létszámához mérten a meglevő egy tanterem elégtelen is. Leányváron a magyarosodásnak tehát egyik fő feltétele a második tanterem felállítása és egy uj, nőtanitói állás szervezése. Erre az iskolaszéket figyelmeztettük is a mielőbbi, erélyes intézkedésre, valamint arra is, hogy Leányváron egy rendes kisdedovoda is szükséges, amely a felállítandó leányiskola mellett lenne szervezendő. A hitközség kegyura — a vállásalap, melynek támogatása szintén várható. 3, Nyergesuj falu. (Lakosainak száma 2468, köztük 1440 magyar, 890 német, 47 tőt és 87 más vegyes ajku. Tehát a község lakosainak abszolút többsége magyar ugyan, de aránylag nagy számmal vannak német ajkúak is. Mindennapi tanköteleseinek száma, a házrul-házra valő összeírás szerint, 306 rk, 1 ref, 8 izraelita, tehát 315, az ismétlők száma 167, köztük i ref. és 6 izr. Tehát az összes tankötelesek száma 482, köztük magyar anyanyelvű 77, német ajku 405, amely aránytalanság csakis ugy magyarázható, hogy Nyergesuj falun aránytalanul nagy a német ajku anyák száma s ezért oly aránytalanul nagy a német anyanyelvű gyermekek száma is. A tantermek száma 3. A tanitók száma is 3.) a) Az I. évíolyamu osztályban, a vizs* gálát alkalmával, a beiskolázott 108 tanköteles közül, jelen volt 77, köztük 28 magyar anyanyelvű. Az osztály vezetője Genzor János tanképesitett tanitó volt, aki azonban ápril hóban más vármegyébe költözködvén, a tanítást helyettesként ideiglenesen SchivingenschlÖgel József segédlelkész teljesítette. Az osztályban az eredményt gyengének tapasztaltuk, ami részint annak tulaj donitható, hogy egy tanítóra túlságos létszámú növendékség jutott, részint pedig annak, hogy az időközi tanítói változás által hátrányt szenvedett a tanítás egyöntetűsége is. • b) A II-III-dik évfolyamú osztályban, a tényleg beirt 130 tanköteles közül jelen volt látogatásunkkor 70 növendék, köztük magyar ajku, illetőleg magyarul jól beszélő 50. A beszéd-értelemgyakorlatok, a fejszámolás és a földrajz anyagából a növendékek elég jó eredményt mutattak fel magyar feleleteik által. Osztályvezető Havas Győző, képezde-végzctt tanitó. A szorgalmasabb tanulók közül Wiri Ferenc, Kapenstein Mária és Lohner István tanulóknak egy-egy korona ajándékot juttattunk. c) A IV—Vl-dik évfolyamú osztályban, a beiskolázott 66 növendék közül jelen volt 49 tanköteles, akik már mind értenek s jól is beszélnek magyarul. Az egyes tárgyakból végig hallgatván feleleteiket, meggyőződtünk arról, hogy az osztály vezetője, Heinzelmann Antal kiválóan buzgó, szakszerüleg képzett tanerő, s mint ilyen a fő figyelmet az értelemfejlesztésre fordítja, miért is növendékei értelmes, szabatos magyar feleleteikkel legnagyobb tetszésünket érdemelték ki. A vármegye részéről teljes elismerés kifejezései között nyújtottuk tehát neki át az aranyos-jutalmat. A növendékek közül pedig : Sztrelka Ferenc, Leitgeb Mária, Mechler Lipót, Hala Róza, Meizermann Teréz, Feld Elenóra, Sági Ferenc és Kampfl Mihály tanulóknak egy-egy koronát juttattunk. Szolári Mari, Pap .M., Schönfeld József és Meizermann János a Magyar Millenium egy-egy díszpéldányát nyerték. Vaszary Mihály primási főerdész által rendelkezésünkre bo-