Esztergom és Vidéke, 1898

1898-01-01 / 1.szám

Óriás lármával követelik a szavazást, mire a polgármester fölemiitvén, hogy a megye csak azért tart jövő hó első felében közgyűlést, hogy a város költségvetésével foglalkozhassak, fölállásssl elrendeli a szavazást s nagy hirtelen kimondja a halasztás elvetését, bár a többség egyáltalán kivehető nem volt, mire óriási lárma támad. Névszerinti szavazást követelnek s az elnök már hajlandó is rá, mire több oldalról figyelmeztetik, hogy legyen ura kimondott szavának s ne csináljon komédiát. Reviczky Győző kijelenti, hogy a polgármester nem mondott igazat, mert a megye csak azt közölhette vele, hogy akkor tar-t közgyűlést, ha a városi költségvetés letárgyalható. Az elnök szónokot rendreutasitja. Reviczky előhozza hogy a polgármester akkor is megcsalta a megyét, amikor az, Ígérete alapján, a decemberi közgyűlést összehívta. Elnök megvonja Reviczky tői a szót, de az tovább beszél, inkább — úgymond — fizet a széksértésért. Az elnök óriás keveredés közben a gyűlést d. u. 4 órára halasztja. Délután csendesebb és higgadtabb volt a hangulat, csak két szentgyörgymezei képviselő obstruált, mindenre a délelőtt felkapott szálló igével kontrázva: •^gazdasági bizottsági Dr, Helcz már délelőtt felkérte a polgármestert, hogy a költségvetési vitának minél tágabb teret engedjen s ezúttal Maiina nem is akadékoskodott feleslegesen, hanem — miután egy-két izben ismét korán mondotta ki a határozatot — engedelmesen hallgatott a hol a jobb, hol a baloldalról érkező jóakaratú tanácsokra. A vita folyt is elég széles mederben, minazáltal a letárgyalt VII. cim 45 tétele közül egyet sem szállítottak le, ellenben felemelték a II. címnél (Egyházi kiadások) a szentgyörgymezei egyházíi járandóságát 11 frttak A helybeli református lelkész abbeli kérelmét, hogy tekintettel arra, miszerint az egyházközség jelenleg rendes iskolát tart fen 120 tanulóval, a hajdan adományozott öt öl tűzi fa újból kijárultassék, véleményadás és az iskola megvizsgálása végett kiadták az iskolaszéknek. Mint emiitettük, tág mederben folyt a vita, de mig jelentéktelen tételekhez öthat felszólalás is történt, pl. a reáliskoláin vita nélkül siklottak át, jóllehet e tételre maga a főügyész felhivta a gyűlés figyelmét, mert a tanintézet létezhetése forog kockán, mihelyt a jelenlegi tanárok kidűlnek, mert a mai díjazás mellett ujakat nem fognak kapni, a város pedig többet nem áldozhat. I. o. századossá s Spitzer Henrik, főhadnagyokká : Karminszky Miksa, Verspyck Frigyes és Georgis hadnagyok, számvevő hadnagygyá Rudolf Ferencz számvevő őrmester, amig Szilaveczky főhadnagy a 101-ik gyalogezredhez helyeztetett át. Novemberben alezredessé lett Hartmann Gusztáv őrnagy, őrnagygyá Gláser Jenő kapitány, főhadnagyokká de Sorgo Miksa, Gareis Gusztáv, Göllner Oszkár, Dindorfer Miksa hadnagyok, hadnagyokká Multa Leo, Rosenberg Róbert, Lovasy József, Maar Othmar, Pleger Gábor tiszthelyettesek, II. o. ezredorvossá Mitschka Kázmér, főorvos. Ezredünkhöz osztatott be Krausz Rudolf táborkari százados, amig báró Re

: insberg Viktor őrnagy a 34 ik, Maar Othmár hadnagy a 66-ik gyalogezredhez helyeztetett át. Az év folyamán a fővárosba tette át lakását városunk egyik legérdemesebb polgára: Mihalik Bálint, mig itt telepedtek meg dr. Gedeon Ferencz nyug. uradalmi orvos, Hubert Dániel nyug. tiszttartó. A főgimnáziumi tanári kar egy uj taggal gyarapodott Bausz Teodorik személyében. Midőn ezekben széies vonásokkal ecseteltük a ma kimúló esztendő társadalmi életét, azzal az óhajtással lépünk át a vajúdó újba, hogy ez uj év megfestendő képénél annak idején minél több karmint s minél kevesebb szépiát kelljen használnunk. Krónikás. A támadások és interpellációk legnagyobb részben a gazdasági tanácsosnak szóllottak, aki különösen mikor pozitív adatokat kértek tőle, tényleg csak zavarosan és hiányosan tudott válaszolni. Rendszerint a gazdára, a távollevő gazdára hivatkozott s különösen két izben lett erősebben támadva. Akor, mikor kiderült, hogy szakértő meghallgatása nélkül fontosabb építkezéseket is végeztet, amivel való felhagyásra dr. Prokopp Gyula indítványára utasitva is lett és másodszor, amikor bebizonyosodott, hogy pl. approbált egy 13 frtös számlát, annélkül hogy a teljesített munkát felülvizsgálta volna s csak utólag és véletlenül derült ki, hogy az a bizonyos munka csak 1 frt 30 krt érdemel. Elhatározták, hogy az erdőőrök számát cgygyel szaporítják, valamint — bár a földműves képviselőknek sehogy sem tetszett — hogy az erdőőrök ezután revierjükben künn fognak lakni. A tárgyalások alatt az a fölületesség is kiderült, hogy a költségvetési tervezetbe a p. ü. bizottság javaslatait pontatlanul és nem precíze vették fel. A hosszú vita, amely bizonyos 18 frtos csizmák miatt folyt s melyről előzetesen egész rémlegendák voltak elterjedve a városban, szintén elmaradt volna, ha »csizmák á 18 frt.« — helyett korrektül »csizmapénz — á 18 frt«-ot irnak. Második nap. Hosszabb vita fejlődött ki szerdán délelőtt a VIII. cimnél, mely az utcák és utak fentartására vonatkozó összegeket állapítja meg. A képviselők legtöbbje itt hazabeszélt; Tátus János a táthi-ut, Kiffer József a kesztölci-ut megjavítását hangsúlyozta, Perger plébános, meg Bádi Andás és Hrgedüs Ferenc a szentgyörgymezei utakra hivja fel a közgyűlés figyelmét, Magyary a szél-utca, dr. Prokopp a buda-utca mizériáit ismertette ; a gazdasági tanácsnok megint kemény invektiváknak volt kitéve, A tételt általánosságban elfogadták, mégis azon módosítással, hogy »az általános javításokra* előirányzott összegből kiemelve 500 frtot kizárólag a szentgyörgy mezei utcák és utaknak renoválására fordítsanak. A tétel összege 7656 fforint. Az utcák és hivatalok világitásása előirányzott 2972 frt 81 kr összeget szó nélkül megszavazta a képviselőtestület. A >napidíj és útiköltségekre* vonatkozó tételnél többen felszólaltak az ellen, hogy bérkocsikra 150 frt van előirányozva, kölönösen elvetendőnek tartják az egész pontot dr. Prokopp és Bártfay képviselők, hisz vannak a városnak lovai, amelyek személyfuvart teljesítsenek, a nagyon kivételes esetekre meg merőben soknak találják az összeget. Ezen felszólalások után a képviselőtestület 100 frtot töröl s a tétel 50 frtra redukálódik. A XI. cim az államadókat részletezi, szónélkül elfogadtatott 8098 frt 9 kr. öszszegben. A XII. .cim a közlekedési kiadások, itt némely képviselő sokalja a telefonok számát, mégis elhatározzák, hogy a majorban telefont létesítenek s igy e cim 210 frtra emelkedik. A XIII. cimnél irodai kiadásokra 1847 frt 50 krt fogadtak el; a XIV. cimnél bútorokra és eszközökre megszavazta a képviselőtestület a 200 frtot. A XV. cim a jótékonyságra fordítandó összeget irányozza elő. E cimnél Fehér j Gyula plébános interpellációt intéz a pol| gármesterhez, miszerint a város lelencei nem részesülnek gondozásban eléggé s egy szomorú példát emlit föl, melynek szemtanuja volt. Az interpellációra Niedermanu rendőrkapitány válaszol, ki a »Szegény ifjú történetének« elbeszélésével tartósan lekötötte a hallgatóság figyelmét. A fenti cimen előirányzott 5176 frt 72 kr összeget vita nélkül elfogadták. A XVI. cimnél megszavaztak a katonai kiadásokra 620 frtot. A XVII. cimnél a »tartozásoknál* beható vita keletkezett. Dr. Prokopp Gyula megütközését fejezi, hogy nem látja a tételben a lőrincutcai és budautcai csatornáknak ki nem fizetett összegét, azt sem tudja, át vannak-e aeok adva a vállalkozók részéről, majd kapcsolatba hozza a kaszárnya ügy végleges rendezésével, melynek aktái valahol tévelyegnek, de nem tudni hol ? Kérdéseire a tanácsnok, majd a főügyész és a számvevő felelnek ; a gyűlés végül elhatározza, hogy a budautcai csatornázás végleges átadása és átvétele május i-re tűzessék, a lőrinc-utcai csatornázat pedig tanácsi intézkedés alatt tartassák. A tételt általánosságban 48949 frt 30 krajcárral elfogadták. Következtek a vegyes kiadások (XVIII. szám). Az egyes tisztviselők személyes pótlékát megszavazták, de az anyakönyvi hivatalnál a szolgát nem alkalmazzák újból, hanem helyette egy rendőrségi szolgának füzetnek pótlékkép évi 60 frtot az anyakönyvi hivatal takarítása, fűtése stb. címén. Hosszabb vitát provokált délután a költségvetésbe ezúttal első izben felvett 1825 frt — öt dijnoktartásra. A felszólalók majdnem kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy ennyi tisztviselő mellett, ha azok kötelességüket lelkiismeretesen teljesitik, dijnokra szükség nem lehet, hisz aránylag ily nagy létszámú tisztikara az ország egy városának sincs. Víta közban nagyon kemény szavak hangzottak el az egyes tisztviselők kötelességérzetéről, amelyeket ezek némán hallgattak végig. Csak Rothnágel Ferenc főjegyző szólalt fel s férfiasan beismerte, hogy a múltban lehettek hibái, mulasztásai ; tudják azt be korának, tapasztalatlanságának és az elődjétől átvett restanciáknak ; a jövőben, igéri, panaszra nem ad okot. (Éljenzés) egyúttal indokolja, miért kér a közig, irodába egy dijnokot. Hasonlóképpen felolvassa ügyforgalmát a polgármester és a p. ü. tanácsos s egy-egy dijnokocskát kér. Hogy a másik két díjnok hova kerül, homályban marad. A tiszviselők élőterjesztéséből eléggé kitűnt, hogy a dijnokokra azért van szükség, mert munkájuk egyenetlen hetekig pihennek s akkor szórják a számokat ; persze hogy igy nem birja meg a rendes segédszemélyzet. Dr. Prokopp, dr. Földváry, Tátus, Bártfay, dr. Helcz felszólalása után hangosan követelik a szavazást. Az elnök névszerintit akar, mert rövidlátó, de azért felállással rendeli el. Az első felállásnál határozott kisebbség állott fel a tétel mellett s maga dr. Helcz, a tétel legbuzgóbb védője, konstatálta: — Kisebbségben vagyunk. Az elnök azonban nem tudott belenyugodni a leszavaztatásba, hát egyszerűen uj szavazást rendelt el, melyre a szomszéd szobából többen kijöttek s igy történt, hogy a javaslatot 2J szavazattal 24 ellen elfogadták. — Ellenben a tervezett uj becsiisi állást egyhangúlag leszavazták. A mezei kiadások címénél a jó szentgyörgymezeiek megint valóságos obstrukciót akartak csinálni és csak akkor csendesedtek meg, amikor dr, Helcz odamondotta nekik, hogy ők mindég a régi jó szentgyörgymezei időt emlegetik. Nos, nem hiszi, hogy akkor a községházán megtűrtek volna oly tanácskozást, amilyet ők itt folytatnak. Az est többi részét a második alkapitányi állás betöltése ügyében széles mederben megindult vita töltötte be, amelyre a közgyűlés idejéből másfél óra pazarolódott. Azért mondjuk, hogy pazarolódott, mert mikor a vita már egészen kimerült, a rendőrkapitány, tekintettel a város sanyarú anyagi viszonyaira s arra, hogy a kapitányi hivatal szük, egyelőre csak elvben kívánta az állás betöltését kimondatni s csupán egyik szorgalmas tiszt viselője részére kért jutalmat, melyet azonban általánosan elleneztek, nehogy ezzel veszedelmes praecedenst alkossanak. A betöltés ügyének elejtése nagy feltűnést keltett s dr. Földváry, dr. Aldori és dr. Helcz ki is fejezték e fölött sajnálatukat, mert ők ez állás betöltését közegészségügyi és köztisztasági szempontokból elkerülhetlenül szükségesnek tartják s meg is szavazták v»lna. Most következett a második meglepetés. Felszólalt az elnök s kijelentette, hogy ő nem járul a betöltés elejtéséhez s mégis szavazásra bocsátja azt. A képtelen helyzet — megadni valakinek azt, amit már maga sem kér — bosszúságot és mosolygást is okozott, mire dr. Helcz azt a közvetítő indítványt tette, hogy a költségvetésből a II. alkapitány 1100 frt. javadalmazása hagyassák ki és a kérdés tereitessék vissza a p. ü. bizottsághoz. Először a tauácsi javaslatra (a betöltés) szavaztak s azt elvetették, amig dr. Helcz »pro forma« indítványát 23 szavazattal 18 ellen elfogadták, Harmadik nap. Csütörtök délre végre befejeződött a költségvetés tárgyalása. A kevés számban megjelent képviselőkön meglátszott a kimerültség s az ezzel járó türelmetlenség a különböző felszólalások alatt. A reudőrségi cimnél csak az a változtatás történt, hogy elhatározták a telefonnak a sintértelepre való bevezetését. A XXIII. (tüzőrség), cimnél Bártfay indítványozta, hogy mondja ki a közgyűlés elvben egy városházi tüzbiztositási alap létesítését, amely okvetlenül hasznot hajtó lenne. Mivel azonban Dóczy Ferenc, aki különben pártolta az eszmét, erős politikai motivumokat kevert a beszédébe, senki sem akarta meghallgatni s igy az egész indítvány felett napirendre tértek. Az uj tűzoltó kaszárnya és a tűztorony építéséhez szükséges 17.000 frt. kölcsön felvételét elvben egyhangúlag kimondották s az e célra szolgáló duna-utoai Sárgái- és Bohátka-házak megvételi szerződésének tárgyalására febr. 3-ára közgyűlést tűztek ki. Általános helyesléssel találkozott Valch Mátyás abbeli inditványa, hogy mivel a tűzbiztonság erősítése mindenesetre érdekében áll az Első Magy. Alt. Bizt. Társulatnak, melynek Esztergomból nagy jövedelmei vannak, kéressék fel Frey Ferenc ur, mint az intézet képviselője, hogy eszközölje ki az inté-. zetnél, hogy az az uj tüzoltótelep építési költségeihez járuljon hozzá. A fodezet cimein gyorsan siklottak át, csupán a „gazdasági jövedelem", cimnél volt kisebb kaliberű szénavita: Elhatározták, hogy a legelőbéreket ezután felerészben akkor szedik be, mikor az állatot a legelőre kihajtják, felerészben pedig szeptember elején. A födezetbe pótlólag felvették a lőrincutcai telkek 44,000 frtos vétel ára kamatainak, valamint az adóvégrehajtások 400 frtra kontemplált jövedelmének ki feledett tételeit, amig magának a rendőrkapitánynak inditványára a 'zeneengedmények és hirdetmények remélt összegét 50—50 frttal emelték. Igy a kiadások 1 eszállittatván, a jövedelmek pedig emeltetvén, a kiszámított pótadókulcs alacsonyabb leend. Végül tudomásul vették, hogy a mult évben a földbirtokok után tévesen beszedett pótadót ugy bonifikálják, hogy 1898-ra azzal kevesebbet vetnek ki s igy egy frt után 14 krt fognak szedni rn. „Katolikusok a zsidóiskolában." Pár éve lehet annak, hogy először értesültem arról, hogy Bátorkeszin katolikus gyermekek járnak az ottani zsidó iskolába, ezt én annyira szokatlan és abnormisnak tartottam, hogy jónak láttam azt a közigazgatási bizottság egyik ülésén szóvátenni s akkor tudtam, hogy Párkányban is ugyanaz az eset áll fent. Tovább nem feszegettem a dolgot, gondolván majd elérti a figyelmeztetést az, akit illet. Mivel azomban most legközelebb személyesen meggyőződtem róla, hogy Bátorkeszen e tekintetben az állapot n.rm változott, indíttatva éreztem magamat a dolgot a k. b. legujabbi ülésén újra szóba hozni és ezt tettem a nevelésügy, tehát közérdek szempontjából. S mert önérzettel elmondhatom magamról, hogy ugy a magán életben mint a közügyek terén csak is olyasmit állítottam mindenkor, amL a valóságnak megfelel, 1 egutóbbi f elszóla^ lásomnál is tényekre hivatkoztam. Ugyanis szorul szóra ezt mondtam : „Tudomásom van arról, hogy Bátorkeszin s ugy hallottam Párkányban is, amit azonban biztosnak nem állithatok, kath. gyermekek zsidó iskolába járnak" s egyúttal kértem a kir. tanfelügyelő urat, legyeh szives adandó alkalommal ez iránt a helyszínén érdeklődni. Ennyi volt az egész s ebből észlelhető, hogy én a gyermekek száma, vagy születés helyeiről egyáltalán nem is szóltam. Es ime az „Esztergom" helyi lap t. é. dec* 25-ik — tehát karácsonyi ihlettséggel áradozó — számában „Katholikusok a zsidóiskolában" cimmel megjelent ^ egy cikk, s abban b. Jeszenák párkányi plébánostól származó egy levél, melyben egyebek közt az is foglaltatik, hogy : a k. b. ülésén tett fentebb idézett felszólalásom a valóságnak egyáltalán meg nem felel s hogy az nem egyéb hazug ráfogásnál, rágalomnál. Ha egyéni hajlamomat követhetném, bizony nem méltattam volna válaszra a cikket, mivel a levél maga eléggé jellemzi íróját, de mert a hírlapi közlemények tekintetéből