Esztergom és Vidéke, 1898
1898-05-26 / 42.szám
szokott vásárolni, mert ez annak olcsóbb s könnyebben megszerezhető. — Számítással élve, ezt nem volt szabad cselekedni. — Az az ölfa, amely a vágásban eladatlanul hever, nem oly veszendő, mint az a sügemennyiség, amely most már heverni fog. Es tekintve azt, hogy a 8ooo parcellára, parcellánként legalább 4 karó számitható, e szerint a mulasztók költségére 32.000 •db, 75 cm.-es karó volna beállítandó. Miután pedig egy öl iából átlag no karó kerül ki, könnyen ki lehet számítani, hogy a 8000 parcella jelzésére 320 öl fa szükséges. Ha tehát tekintetbe vesszük, hogy a fehérkői vágásban 936 méter I.- és 375 m. II.-rendű fa van készletben, vagyis összesen 327.75 öl, ugy e számításból láthatjuk, hogy ez a készletben levő famennyiség ezúttal szokványáron is értékesíthető, látható, hogy elhamarkodott dolog volt arra hitelt nyitni s ezzel a süge elértéktelenedését mintegy erőszakkal előidézni. De feltéve, hogy a jelzőkarók készíttetése nem vált volna szükségessé, a vágásbeli fakészlet eladása nem volt égetően szükséges, mert a város végtére a legnyomorúságosabb viszonyok mellett is tarthatta volna azt raktáron, raktárrendszer mellett a nélkül, hogy vesztesége lett volna, mig a könnyelmű hitelezés mellett — mint az már ismeretes — a vesztesség elkerülhetetlen. Az erdőmesteri propozitió már azért is fontos, ha most az a 6000 méter süge a helyén marad, legalább is 2000 méter területeit foglal el. Ez a terület négyzetméterenként, ha nem több, de legalább 8—10 fiatal csemetenövénynek adna helyet, mig igy a sarjadzás és magkelés tönkre tétetik. Összegezve a most elmondottakat, kitűnik, hogy ha az erdőmester javaslata a depot-rendszerre nézve elfogadtatott volna, ugy most nem kellene könnyelmű hitelre elvesztegetni a fát; következik, hogy h \ az erdőmester megkérdeztetett volna, ugy az bízonnyára ellenzi a fehérkői vágás könnyelmű elhitelezését s ezzel elősegíti a őooo méter süge eladását és talán proponál is valamit a határjelző karók készítésére vonatkozólag. Az önfejüség, a meggondolatlan könnyelműség és a felületes gondolkodásmód jellemzi ezt az eljárást, mely ha tovább is igy tart, végveszedelembe dönti városunkat. Consequens. Lakáshiány. Esztergom, május 25. Különös érdeklődéssel olvastam a lapok legutóbbi számában a lakáshiányra vonatkozó közleményt s mint valamenyíen, kénytelen vagyok én is konstatálni fenállását amaz indoknak, amely a cikkíró tollát a tintához vitte. S mert a kérdést városunk fejlődésére nézve igen fontosnak tartom, szabadjon néhány észrevételt nekem is tennem. Az bizonyos, hogy a mai viszonyok között, amikor az építtetőnek sem különös adókedvezmény, sem megfelelően olcsó hitel nem áll rendelkezésre, az egységes szabályozási terv hiánya és az általános csatornázás halogatása, valamint az uj, modern alapon kidolgozott építési szabályrendelet elfogadására elhúzódása, mindezek olyan körülmények, amelyek a magánvállalkozást bénítják. Az itt felsorolt akadályok közül kettőt nehézség n-..Ikül el lehet tüntetni ; ezek az adókedvezmény és olcsó hitel hiánya. Az elsőt - eltüntetheti a város az által, hogy az uj épületeknek 20—25 évi városi pótadómentességet biztosit, a másodikat pénzintézeteink távolithatják el, ugy, hogy 10 éven belül létesülő uj épületekre olcsó hitelt biztosítanak. De ha ez a két akadály már el van tüntetve, akkor a többire, melyeknek eltüntetése éveken át tartó munkát igényel, elnéző, illetőleg kisegítő eljárást kell követnie a városnak. Nevezetesen nem szabad a szabályozási terv és az általa: os csatornázás hiánya miatt üres telkeken az építést akadályozni ; hanem a szabályozási tervezetből, amely reménylem, készen van, ki kell hasítani egy nagyobb területet építési célra s ott az építés feltételeit az általános tervhez leendő illeszkedéssel, illetőleg abba leendő beilleszkedhetésseí megállapítani. A fősúlyt mindenesetre arra kell helyezni, hogy üres telkeken létesülhessenek uj házak ; mert eddig leginkább régi épületek helyén építettek ujakat, ezzel pedig a lakások (száma nemhogy szaporodott volna, hanem inkább, legalább az épités tartamára, kevesbedett. De azért is szükséges, hogy minél nagyobb terjedelmű üres telek kerüljön forgalomba, mert ez által nemcsak az építési telkek árában, a verseny folytán, a mai drágaság megszűnnék, de segítve lenne a telekhiányon is. Ez szintén egyik lényeges kellék Ez szintén egyik lényeges kellék a lakásínség megszüntetésére. MÍ azt hiszszük és erősen meg vagyunk győződve, hogy a város fontos érdeke, jövő fejlődése sürgetően parancsolja a lakások szaporítását. Hiába különben jóakarat, minden áldozat, amit tanúsítunk és hozunk. Ha rövid idő alatt elegendő egészséges lakásról nem gondoskodik első sor ,an maga a város, ugy csakhamar tapasztalni fogjuk, hogy Esztergom népességének szaporodása és a forgalom emelkedése helyett valóságos kivándorlás és a forgalom feltűnő megcsappanása következik be. Es ha ez megtörténik, hasztalan lesz minden erőlködés a baj feltartóztatására ; mert ha egyszer hire megy, hogy ez a város az egészséges és minden irányban szükséges fejlődésre képtelen, bármit mondjunk is később s bármily csalogató ígéreteket tegyünk is, holt helynek tartják majd Esztergomot, bár egyetmást áldozott is jövőjeért, de ezt nem elég körültekintéssel tette. Spectator. SPORT. II kerékpár és a hatóság. Esztergom, május 25. Csak az influenza lépett fel nálunk néhány év előtt olyan ragályozó képességgel, aminőt most a bycikli-Iáz terjedésében tapasztalunk. Az élvezet óriási, a részlefizetés kényelmes ; — természetes tehát, hogy egyaránt köszörül most fiatal, idős, komoly és vig ember. Sőt a láz most már nemcsak kerereskedősegédeket, de olyanokat is ragályoz, akik eddig legföllebb §§-okon lovagoltak. Tény az, hogy ezen relative komikusan kedves élvezet, egyúttal komoly alappal is bir ; mert alkalmat ad a napról napra becsukott embernek a szabad levegő fokozottabb élvezetére. A jó levegőbeu van az egészség. S ha annak visszanyerése céljából még a keserű orvosságoktól sem riadunk vissza, mennyivel szivesebben ragadjuk meg a kellemes karikázást becses énünknek a nyugdijképes korig való konzerválására ! Egy kis bátorság, némi equiübrista tehetség, no meg, a mi nem kevésbé számbavehető, arra való önuralom kell hozzá, hogy az újdonsággal szemben az előítéletes »Maradi Jánosok« feje fölött az ember nyugodt fensőbbséggel tudjon elnézni. Mert »Maradi Jánosék« nem találván föl a puskaport, amióta Schvarc Berthold náluk szerencsésebb volt, minden uj találmánynyal szemben bizalmatlanok voltak. Mikor bejött a gőzhajó, nem mertek rá menni ; mikor a gőzkocsi kezdette emelni a helyzetet, inkább ökrös szekérre ültek. A távírda, telephon, szerintük ördöngös találmány, a photoggrafia furcsaság, a phonograf, teleautográf, teleautoskop, kynematograf stb. olyan nevek, melyektől megborzadva menekül minden igazhitű s az adóját pontosan fizető »Maradi«. Csoda-e tehát, ha a kerékpár — mint minden szokatlan dolog, a veséjükig hat s ha meg nem csúfolhatják, hát legalább megmosolyogják. S »Maradi Jánosékc még ártatlan emberek, kik Byciklitte kisasszonynak inkább a zsebükben mutatják a fügét, de nem jelentéktelen számú e bájos hölgy valódi ellensége az emberiség azon osztályában, mely phyzikai okokból képtelen az ő kegyét megnyerni. Ezek az idősebb és a nagyobb testterjedelemmel megáldott urak s legvégül azok, kik a tekintélyüket féltik. Mert tény az, hogy minél kevesebb tekintélyt tud valaki az ő társadalmi, vagy hivatalos állásában tartani, annál féltékenyebben őrzi azt. A szegény emberjobban vigyáz a kukorica földecskéjére, mint a gazdag az ő uradalmaira! Igaz, hogy nem tapasztaltuk, hogy e szép s a kirándulók révén, közvetve a városnak hasznot hajtó sportnak a város hatósága némiképpen a »hóna alá nyúlna*, de az adott viszonyok között már az is nyereség, hogy gyakorlása ki által sem zavartatik. De hát mi tovább megyünk; még többet óhajtanánk! Nem sokat, csak annyit, ami a városnak úgyszólván mibe sem kerül, de a sportnak mégis nagy előnyére szolgálna. Pl. ugyebár mibe sem kerülne a városnak, ha a Sas-kaszárnya téres kertjében azokat az összevisszadobott korhadt gerendákat valahova, háira, egy rakásra hordatná ? Vagy nagyon sok pénzbe kerülne a volt Szenttamás, illetve Víziváros főutcáján, a Ferenc-József uton lévó, kocsik tengelyére veszedelmesedé bicyclire halálos bukkanókat menetelesebben csináltatni ? Ugyebár nem ? Tehát kérjük a város Tek. Tanácsát, legyen szives e kétféle óhajtást figyelmére méltatni f S most még egy kérésünk van a kerékpáros urakhoz is, melyet e szép sport érdekében jó lesz megszívlelniük. Az Isten áldja meg őket, ne száguljanak a város utcáin elszabadult kis csikók módjára! Az utca nem csak az Övék, de ahhoz ama polgártársaiknak is erős joga van, akik csak két lábon járnak, j Ha valahol, ugy nyilt utcán válik be a i kerékpáros részére az az aranymondás, hogy sLassan járj, tovább érsz«. Annyi ellensége van a pneummatiknek ; beleharap a kutya, belefúródik a zsindelyszög, felvágja az üvegdarab, feldönti a kiálló kődarab. Minek ezt a sok ellenséget a legveszedelmesebbel: az emberek rossz akaratával is szaporítani ? Azután az udvarias ember, még udvariasabb nem lehet, ha neki két kerékkel van többje, mint más becsületes embernek ? Tandem. BSBB HITI tiUlMMMx MESBESMj m&tpBH WfJJBa mmm iiw mém mim \ú BW—d M*MÍÍÍ»IIUÍ — Esztergom, május 25. — Szent János-ájtatosság. A Nep. Szent János oktávája alatt tartatni szokott létániáknak a kir. városi plébániánál állandóan nagy ájtatos közönsége van. — Bérmálás. Az idén városunkban Is lesz bérmálás. A főszékesegyházban az érseki vikárius június hó 19-én fogja kiosztani, a bérmálás szentségét. A bérmálandók száma ezúttal nagy lesz. — Aggasztó hirek vanak forgalomban városunkban Villányi bakonybéli apát egészségi állapota felől. Mint értesülünk, a hirek erősen túlzottak. A tudós főpap ugyan huzamosabb idő óta betegeskedik s jelenleg is a budapesti Vörös Kereszt kórház lakója, állapota azonban aggodalamra nem ad okot. — Névnap. Bódy Bódog gyárigazgató, városi képviselő, társas életünk e kozkedveltségü tagja hétfőn ülte névünnepét s ez alkalomból előkelő társaság gyűlt össze vendégszerető házában: Kenyérmezőn. — Háziezredünk zenekara az idén a fővárosban különösen nagy tetszéssel működik. Hetenkint háromszor : szombaton, vasárnap és hétfőn délelőtt, délután hangversenyez a Császárfürdőben s e napok ott a leglátogatottabbak. A karmester és alattvalósága állandó ovációk tárgya. — Orvosok gyűlése. Az »Orvos és Gyógyszerész Egyesület* szombati ülésén mint előre jeleztük, szóba került az a támadás is, amelyet egy helyi lap a kórházi főorvos a másik dr. Herényi Gyula ellen intézett. Mindkét ügyet ismerik olvasóink s mi annak idején ki is mutattuk, hogy mind a két támadás alaptalan. Az egyesület is kikimondotta ezt s amig a kórházi főorvos nagy érdemeit kiemelte, teljesen helyeselte dr. Berényi Gyula eljárását. — Elhatározták azt is, hogy a körorvosok elkészült díjszabását acceptálás végett felterjesztik a megyei törvényhatósághoz. — Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete holnap, csütörtökön d. e. 9 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A belügyminiszter és kereskedelmi miniszter rendelete, a Lőrincz-utcában az esztergomi takarékpénztárnak átengedenő terület tárgyában határozat hozatala. 2. Kapa Mátyás városi gazdára vontkozó tanácsi javaslat. 3. Kórházi szabályrendelet megalkotása tárgyában határozat hozatala. 4. A keresk. miniszter rendelete a villamos vasút ügyében. 5, Luczenbacher Pál főrendiházi tag adományából a kórház czéljaira vásárolt telekre vonatkozó adásvételi szerződés tárgyában határozat hozata.a 6. A folyó évi március, április és május hónapokban megtartott pénztárvizsgálatról jelentés. 7. Gerendás Gyula és társai fübér elengedése iránti kérvénye. 8. Kansertések tárgyában tanácsi javaslat. 9. Sádli János földbéri tartozása törlése tárgyában tanácsi javaslat.