Esztergom és Vidéke, 1898

1898-05-26 / 42.szám

szokott vásárolni, mert ez annak olcsóbb s könnyebben megszerez­hető. — Számítással élve, ezt nem volt szabad cselekedni. — Az az ölfa, amely a vágásban eladatla­nul hever, nem oly veszendő, mint az a sügemennyiség, amely most már heverni fog. Es tekintve azt, hogy a 8ooo parcellára, parcellán­ként legalább 4 karó számitható, e szerint a mulasztók költségére 32.000 •db, 75 cm.-es karó volna beállítandó. Miután pedig egy öl iából átlag no karó kerül ki, könnyen ki lehet számítani, hogy a 8000 parcella jelzésére 320 öl fa szükséges. Ha te­hát tekintetbe vesszük, hogy a fe­hérkői vágásban 936 méter I.- és 375 m. II.-rendű fa van készletben, vagyis összesen 327.75 öl, ugy e számításból láthatjuk, hogy ez a készletben levő famennyiség ezúttal szokványáron is értékesíthető, lát­ható, hogy elhamarkodott dolog volt arra hitelt nyitni s ezzel a süge elértéktelenedését mintegy erőszak­kal előidézni. De feltéve, hogy a jelzőkarók ké­szíttetése nem vált volna szüksé­gessé, a vágásbeli fakészlet eladása nem volt égetően szükséges, mert a város végtére a legnyomorúságo­sabb viszonyok mellett is tarthatta volna azt raktáron, raktárrendszer mellett a nélkül, hogy vesztesége lett volna, mig a könnyelmű hite­lezés mellett — mint az már isme­retes — a vesztesség elkerülhetet­len. Az erdőmesteri propozitió már azért is fontos, ha most az a 6000 méter süge a helyén marad, leg­alább is 2000 méter területeit fog­lal el. Ez a terület négyzetméteren­ként, ha nem több, de legalább 8—10 fiatal csemetenövénynek adna helyet, mig igy a sarjadzás és mag­kelés tönkre tétetik. Összegezve a most elmondotta­kat, kitűnik, hogy ha az erdőmester javaslata a depot-rendszerre nézve elfogadtatott volna, ugy most nem kellene könnyelmű hitelre elveszte­getni a fát; következik, hogy h \ az erdőmester megkérdeztetett volna, ugy az bízonnyára ellenzi a fehér­kői vágás könnyelmű elhitelezését s ezzel elősegíti a őooo méter süge eladását és talán proponál is vala­mit a határjelző karók készítésére vonatkozólag. Az önfejüség, a meggondolatlan könnyelműség és a felületes gondolko­dásmód jellemzi ezt az eljárást, mely ha tovább is igy tart, végveszede­lembe dönti városunkat. Consequens. Lakáshiány. Esztergom, május 25. Különös érdeklődéssel olvastam a lapok legutóbbi számában a lakás­hiányra vonatkozó közleményt s mint valamenyíen, kénytelen vagyok én is konstatálni fenállását amaz indoknak, amely a cikkíró tollát a tintához vitte. S mert a kérdést városunk fejlődésére nézve igen fontosnak tartom, szabadjon néhány észrevételt nekem is tennem. Az bizonyos, hogy a mai viszo­nyok között, amikor az építtetőnek sem különös adókedvezmény, sem megfelelően olcsó hitel nem áll ren­delkezésre, az egységes szabályo­zási terv hiánya és az általános csatornázás halogatása, valamint az uj, modern alapon kidolgozott épí­tési szabályrendelet elfogadására el­húzódása, mindezek olyan körül­mények, amelyek a magánvállalko­zást bénítják. Az itt felsorolt akadályok közül kettőt nehézség n-..Ikül el lehet tün­tetni ; ezek az adókedvezmény és olcsó hitel hiánya. Az elsőt - eltün­tetheti a város az által, hogy az uj épületeknek 20—25 évi városi pót­adómentességet biztosit, a máso­dikat pénzintézeteink távolithatják el, ugy, hogy 10 éven belül létesülő uj épületekre olcsó hitelt biztosíta­nak. De ha ez a két akadály már el van tüntetve, akkor a többire, me­lyeknek eltüntetése éveken át tartó munkát igényel, elnéző, illetőleg ki­segítő eljárást kell követnie a vá­rosnak. Nevezetesen nem szabad a szabályozási terv és az általa: os csatornázás hiánya miatt üres telke­ken az építést akadályozni ; hanem a szabályozási tervezetből, amely re­ménylem, készen van, ki kell hasí­tani egy nagyobb területet építési célra s ott az építés feltételeit az általános tervhez leendő illeszkedés­sel, illetőleg abba leendő beillesz­kedhetésseí megállapítani. A fősúlyt mindenesetre arra kell helyezni, hogy üres telkeken léte­sülhessenek uj házak ; mert eddig leginkább régi épületek helyén épí­tettek ujakat, ezzel pedig a lakások (száma nemhogy szaporodott volna, hanem inkább, legalább az épités tartamára, kevesbedett. De azért is szükséges, hogy mi­nél nagyobb terjedelmű üres telek kerüljön forgalomba, mert ez által nemcsak az építési telkek árában, a verseny folytán, a mai drágaság megszűnnék, de segítve lenne a te­lekhiányon is. Ez szintén egyik lé­nyeges kellék Ez szintén egyik lénye­ges kellék a lakásínség megszünteté­sére. MÍ azt hiszszük és erősen meg vagyunk győződve, hogy a város fontos érdeke, jövő fejlődése sürge­tően parancsolja a lakások szaporí­tását. Hiába különben jóakarat, min­den áldozat, amit tanúsítunk és ho­zunk. Ha rövid idő alatt elegendő egészséges lakásról nem gondosko­dik első sor ,an maga a város, ugy csakhamar tapasztalni fogjuk, hogy Esztergom népességének szaporo­dása és a forgalom emelkedése helyett valóságos kivándorlás és a forgalom feltűnő megcsappanása következik be. Es ha ez megtörténik, hasztalan lesz minden erőlködés a baj feltar­tóztatására ; mert ha egyszer hire megy, hogy ez a város az egészsé­ges és minden irányban szükséges fejlődésre képtelen, bármit mond­junk is később s bármily csalogató ígéreteket tegyünk is, holt helynek tartják majd Esztergomot, bár egyet­mást áldozott is jövőjeért, de ezt nem elég körültekintéssel tette. Spectator. SPORT. II kerékpár és a hatóság. Esztergom, május 25. Csak az influenza lépett fel nálunk né­hány év előtt olyan ragályozó képes­séggel, aminőt most a bycikli-Iáz terje­désében tapasztalunk. Az élvezet óriási, a részlefizetés kényelmes ; — természe­tes tehát, hogy egyaránt köszörül most fiatal, idős, komoly és vig ember. Sőt a láz most már nemcsak kerereskedőse­gédeket, de olyanokat is ragályoz, akik eddig legföllebb §§-okon lovagoltak. Tény az, hogy ezen relative komiku­san kedves élvezet, egyúttal komoly alappal is bir ; mert alkalmat ad a napról napra becsukott embernek a szabad levegő fokozottabb élvezetére. A jó levegőbeu van az egészség. S ha annak visszanye­rése céljából még a keserű orvosságok­tól sem riadunk vissza, mennyivel szive­sebben ragadjuk meg a kellemes kariká­zást becses énünknek a nyugdijképes korig való konzerválására ! Egy kis bátorság, némi equiübrista tehetség, no meg, a mi nem kevésbé számbavehető, arra való önuralom kell hozzá, hogy az újdonsággal szemben az előítéletes »Maradi Jánosok« feje fölött az ember nyugodt fensőbbséggel tudjon elnézni. Mert »Maradi Jánosék« nem találván föl a puskaport, amióta Schvarc Bert­hold náluk szerencsésebb volt, minden uj találmánynyal szemben bizalmatlanok voltak. Mikor bejött a gőzhajó, nem mer­tek rá menni ; mikor a gőzkocsi kez­dette emelni a helyzetet, inkább ökrös szekérre ültek. A távírda, telephon, sze­rintük ördöngös találmány, a photog­grafia furcsaság, a phonograf, teleauto­gráf, teleautoskop, kynematograf stb. olyan nevek, melyektől megborzadva menekül minden igazhitű s az adóját pontosan fizető »Maradi«. Csoda-e tehát, ha a kerékpár — mint minden szokat­lan dolog, a veséjükig hat s ha meg nem csúfolhatják, hát legalább megmo­solyogják. S »Maradi Jánosékc még ártatlan em­berek, kik Byciklitte kisasszonynak in­kább a zsebükben mutatják a fügét, de nem jelentéktelen számú e bájos hölgy valódi ellensége az emberiség azon osz­tályában, mely phyzikai okokból képte­len az ő kegyét megnyerni. Ezek az idő­sebb és a nagyobb testterjedelemmel megáldott urak s legvégül azok, kik a tekintélyüket féltik. Mert tény az, hogy minél kevesebb tekintélyt tud valaki az ő társadalmi, vagy hivatalos állásában tartani, annál félté­kenyebben őrzi azt. A szegény ember­jobban vigyáz a kukorica földecskéjére, mint a gazdag az ő uradalmaira! Igaz, hogy nem tapasztaltuk, hogy e szép s a kirándulók révén, közvetve a város­nak hasznot hajtó sportnak a város ha­tósága némiképpen a »hóna alá nyúlna*, de az adott viszonyok között már az is nyereség, hogy gyakorlása ki által sem zavartatik. De hát mi tovább megyünk; még többet óhajtanánk! Nem sokat, csak annyit, ami a városnak úgyszólván mibe sem kerül, de a sportnak mégis nagy előnyére szolgálna. Pl. ugyebár mibe sem kerülne a városnak, ha a Sas-ka­szárnya téres kertjében azokat az össze­visszadobott korhadt gerendákat vala­hova, háira, egy rakásra hordatná ? Vagy nagyon sok pénzbe kerülne a volt Szenttamás, illetve Víziváros főut­cáján, a Ferenc-József uton lévó, kocsik tengelyére veszedelmesedé bicyclire ha­lálos bukkanókat menetelesebben csinál­tatni ? Ugyebár nem ? Tehát kérjük a város Tek. Tanácsát, legyen szives e kétféle óhajtást figyel­mére méltatni f S most még egy kérésünk van a kerékpáros urakhoz is, melyet e szép sport érdekében jó lesz megszívlelniük. Az Isten áldja meg őket, ne szágulja­nak a város utcáin elszabadult kis csi­kók módjára! Az utca nem csak az Övék, de ahhoz ama polgártársaiknak is erős joga van, akik csak két lábon járnak, j Ha valahol, ugy nyilt utcán válik be a i kerékpáros részére az az aranymondás, hogy sLassan járj, tovább érsz«. Annyi ellensége van a pneummatik­nek ; beleharap a kutya, belefúródik a zsindelyszög, felvágja az üvegdarab, fel­dönti a kiálló kődarab. Minek ezt a sok ellenséget a legveszedelmesebbel: az emberek rossz akaratával is szaporítani ? Azután az udvarias ember, még ud­variasabb nem lehet, ha neki két ke­rékkel van többje, mint más becsületes embernek ? Tandem. BSBB HITI tiUlMMMx MESBESMj m&tpBH WfJJBa mmm iiw mém mim \ú BW—d M*MÍÍÍ»IIUÍ — Esztergom, május 25. — Szent János-ájtatosság. A Nep. Szent János oktávája alatt tartatni szo­kott létániáknak a kir. városi plébániá­nál állandóan nagy ájtatos közönsége van. — Bérmálás. Az idén városunkban Is lesz bérmálás. A főszékesegyházban az érseki vikárius június hó 19-én fogja ki­osztani, a bérmálás szentségét. A bérmá­landók száma ezúttal nagy lesz. — Aggasztó hirek vanak forgalomban városunkban Villányi bakonybéli apát egészségi állapota felől. Mint értesülünk, a hirek erősen túlzottak. A tudós fő­pap ugyan huzamosabb idő óta bete­geskedik s jelenleg is a budapesti Vö­rös Kereszt kórház lakója, állapota azon­ban aggodalamra nem ad okot. — Névnap. Bódy Bódog gyárigazgató, városi képviselő, társas életünk e koz­kedveltségü tagja hétfőn ülte névünnepét s ez alkalomból előkelő társaság gyűlt össze vendégszerető házában: Kenyér­mezőn. — Háziezredünk zenekara az idén a fővárosban különösen nagy tetszéssel működik. Hetenkint háromszor : szomba­ton, vasárnap és hétfőn délelőtt, délután hangversenyez a Császárfürdőben s e napok ott a leglátogatottabbak. A karmes­ter és alattvalósága állandó ovációk tárgya. — Orvosok gyűlése. Az »Orvos és Gyógyszerész Egyesület* szom­bati ülésén mint előre jeleztük, szóba került az a támadás is, amelyet egy helyi lap a kórházi főorvos a másik dr. Herényi Gyula ellen intézett. Mindkét ügyet ismerik olvasóink s mi annak ide­jén ki is mutattuk, hogy mind a két támadás alaptalan. Az egyesület is ki­kimondotta ezt s amig a kórházi főor­vos nagy érdemeit kiemelte, teljesen he­lyeselte dr. Berényi Gyula eljárását. — Elhatározták azt is, hogy a körorvosok elkészült díjszabását acceptálás végett felterjesztik a megyei törvényhatósághoz. — Városi közgyűlés. A város képvi­selőtestülete holnap, csütörtökön d. e. 9 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A belügyminiszter és kereskedelmi miniszter rendelete, a Lőrincz-utcában az esztergomi takarék­pénztárnak átengedenő terület tárgyában határozat hozatala. 2. Kapa Mátyás vá­rosi gazdára vontkozó tanácsi javaslat. 3. Kórházi szabályrendelet megalkotása tárgyában határozat hozatala. 4. A ke­resk. miniszter rendelete a villamos vasút ügyében. 5, Luczenbacher Pál főrendi­házi tag adományából a kórház czéljaira vásárolt telekre vonatkozó adásvételi szerződés tárgyában határozat hozata.a 6. A folyó évi március, április és május hónapokban megtartott pénztárvizsgálat­ról jelentés. 7. Gerendás Gyula és tár­sai fübér elengedése iránti kérvénye. 8. Kansertések tárgyában tanácsi javaslat. 9. Sádli János földbéri tartozása tör­lése tárgyában tanácsi javaslat.

Next

/
Thumbnails
Contents