Esztergom és Vidéke, 1898

1898-05-12 / 38.szám

irja, amit egyelőre megjegyzés nél­kül közlünk ; »Vasárnapi számunkban közölt hí­rünket félhivatalosan is megeiősítik, sőt kiegészítik azzal, hogy a kikül­dött bizottság feladata lesz oly direk­tívákkal szolgálni, amelyek alkalma­sak arra, hogy a primási bírtok megfelelő kezelése biztositassék, eset­leg az eddigitől eltérő irányban kezeltessék, mely kezelés alatt mást, mint a földmüvelésügyi minisz­tériumból egykor kikerült »farm« féle kezelést nem érhetünk, mert re­méljük, hogy a nagyban való bérbe­adás terve annak feltalálójával . . . örökre elhunyt. A papi birtok farm — módszer szerinti kezelése talpra esett idea stb. Egyelőre csak annyit aka­runk megjegyezni, hogy sehol sem oly könnyű a farm-rendszer szerinti bérbe­adásnak a kivitele, mint éppen a pri­mási birtokokon, amelyeknek intelligens és helyi tapasztalatokkal és kiváló gyakorlattal biró gazdatiszti kara a legkitűnőbb anyagot szolgáltatná a farmbérlőknek. A hercegprímás két­ségtelenül nem oldhatná meg helye­sebben a birtokok kezelésének régen húzódó kérdését, mint farmbérietek meg­honosításával, miáltal egyúttal példát szolgáltatna a többi papoknak is bir­tokaik helyes kezelését illetőleg«. —y­Vármegyénk népoktatásügye. — A kir. tanfelügyelő április havi jelentése. — Esztergom, május II. Vargyas Endre kir. tanácsos, tan­felügyelő a közigazgatási bizottság keddi ülésén referált mult havi is­kolalátogatásairól. Immár hivatalba lépése rövid ideje óta a vármegye Összes iskoláit alaposan megvizsgálta s jelentései mozaikjából megal­kothatjuk magunknak vármegyei közoktatásügyünk szines, eleven ké­pét, amelyből bár éppen nem hiányzik a fekete szín, de abban is bizonyosak vagyunk, hogy az — a restauráló művész keze alatt — mi­hamarább egészen el fog tűnni. újságszerkesztő ur is megtudta és bele­tette az újságba. Az urambátyámék és nénémasszonyék nem győztek eléggé sopánkodni. — No nézd a gazembert! És még milyen jámbornak mutatta magát! Persze lapított, nehogy megtudják, hogy el­hagyta a feleségét. Azért nem mert ká­romkodni, meg kártyázni, még csak bort se ivott, mert nyomta a lelkét a bün és ezt a két ártatlan leányt akarta behá­lózni. Aztán elsikkasztott valami kétszáz forintot, amit jegyajándéknak kapott! Vagy talán el akarta szöktetni mind a két lányt és ugy élni, mint a török szul­tán, no nézd! De Hosszú uram nem hagyta annyiban a dolgot, följelentette az esetet a város­kapitánynál, azok irtak Pestre és most nyomozzák a gazembert. De ezenközben honnan-honnan nem, előkerült Horvát András. Az szidta leg­jobban Pál legényt. No, tisztelt olvasóim, hát azt gondol­ják, hogy Hosszú uram végre belátta, hogy fiatalság bolondság és hogy ha András egy kicsit duhaj legény is volt, hát azért nem volt romlott, s elvégre Boriska szerette, legyenek hát egymáséi. Nem bánom, hát gondolják. Hát Piroska ? A szép Piroska ? Oh Istenem, hisz az még csak tizenhat éves, az várhat! Dr. Nógrádi Jenő. A jelentés — egész terjedelmé­ben — itt következik : A tanfelügyelői iskolalátogatások. Az i868. évi XXXVIII. t.-c- §-a értel­mében a lefolyt april hóban a következő népiskolai tanintézeteket látogattam meg : A párkányi izr. elemi népiskolát, a párkányi rk. kisdedovóíntézetet, a pár­kányi rk. népiskolát, a nagyölvedi ref., a nagyölvedi rk., a pilismaróthi rk. és ref. népiskákat s a basaharci téglagyári menedékházat. Tehát a lefolyt april hóban összesen 3 községben és i telepen meglátogattam 6 elemi népiskolát, i kisdedovodát és i nyári gyemekmenedékházat. Másodízben pedig meglátogattam a barti rk., a ké­mendi rk., és a kőhidgyarmati rk. nép­iskolákat, illetőleg a lefolyt hó folytán meglátogattam összesen n tanintézetet, illetve 19 tantermet. Eszerint az esztergomvármegyei tanke­rület 89 népoktatási tanintézete és 6 kisdedóvóintézete közül a f. tanévben meglátogattam 89 tanintézetet, 5 kisded­óvodát és 1 nyári menedékházat. Eddigi jelentéseim szerint tehát, mult évi október hó 26-án megkezdett s f. hó 3-án befejezett körutaimban megláto­gattam Esztergom sz. kir. város és Esztergom vármegye valamenyi népokta­tási tanintézetét s valamennyi kisded­óvodáját. A tankötelesek iskolába járása. A tankötelesek pontos iskolábajárását a mulasztási naplók tüntetvén fel, a fent elősorolt iskoláknál, a pilismaróthi ref. iskolát kivéve, a C. jegyű mulasztási naplót mindenütt pontosan vezették az illető osztálytanítók. Mind a négy A. B. C. D. rendtartási naplót azonban csupán a párkányi izr. elemi iskolában vezette rendesen a tanitó. Az említett iskoláknál a felvételi nap­lók szerint beírva találtam összesen 791 tankötelest. Ezek közül látogatásomkor jelen volt 583 tanköteles, vagyis a tan­kötelesek 7470 %-a. Hiányzott, mint is­kolamulasztó összesesen 208, vagyis a tankötelesek 26*30%. Eszerint a2 itt kimutatott népiskolákat összehasonlítva az előző hónapokban ki­mutatott iskolákkal, kitűnik, hogy april hóban ezeknél az iskoláknál már 13*51% al kevesebb gyermek látogatta az iskolát, mint az előző jelentésben kimutatott is­koláknál márcz. hónapban. Barton Simor István tanitó osztályában csak 13 gyer­meket találtam. A többi már a libalege­lőn őgyelgett. A népiskolai épületek. Az elősorolt iskolák pedagógiai s hy­gieniai szempontból a következő elbírá­lás alá esnek: A tantermek egészségügyi szempont­ból jók a következő iskoláknál: a párkányi r.k. és izr. iskolánál, csupán az ablakvi­lágitás nem célszerűtlen, kivéve a pár­kányi rk. iskola első osztályának tan­termét. Elég jók a nagy-ölvedi rk. iskola mindkét tanterme s a pilismaróthi rk. iskola uj tanterme. Célszerűtlenek a nagy ölvedi ref. és a pilismaróthi ref. iskolák tantermei. Mindkettő alacsony s mind­kettő átalakítást igényel. Legcélszerütlenebb a pilismaróthi rk, iskola régi tanterme, mely szűk is, ala­csony is, sötét is. Ezen felül még az a hátrányos oldala is van, hogy a tanitó szobájának ajtaja közvetlenül az iskolába nyílik. Ez a tanterem mulhatlanul átala­kítandó. Az iskolapadokról. Az iskolapadok, ugy egészségügyi, mint pedagógiai szempontból, az előso­rolt valamennyi iskolánál, lényeges kifo­'gások alá esnek. Teljesen célszerűtlenek a padok a pár­kányi rk. és izr. és a nagy-ölvedi ref. és rk. iskolánál. A padok valamennyinél régi szerkezetűek, hosszúak és nincsenek a gyermekek fejlődéséhez mérve, ugyany­nyira, hogy a kisebb gyermekek talpa nem éri a padlót s ezért lábaikkal foly­ton harangozni kénytelenek, ami a fe­gyelem fentartásának rovására esik. Ezen felül oly szerték, szélesek is, hogy a gyermekek irás közben csak eiőre gör­nyedve ülhetnek. Legrosszabb padokkal rendelkezik a pilismaróthi ref, és a pilismaróthi rk, is­kola régi tanterme. Ezeknél az iskoláknál a padok menetelesen fölfelé emelkedők úgyannyira, hogy a legutolsó padban ülő gyermekek ha felállnak, kezeikkel majdnem elérhetik az iskola mennyeze­tét. Mindezeknél az iskoláknál, a hát­görnyesztő padok helyett célszerűbb pa­dok alkalmazandók. Tultömött tantermek. A népiskolai törvény 27. és 34. §§ ai­nak követelményeivel szemben a felso­rolt iskolák közül tultömött tantermeket találtam a következő iskoláknál: 1. A nagy-ölvedi rk. iskolánál ahol Hollósy Etelita tanítónő osztályában 101 tankötelest találtam beirva. Minthogy pedig a tankötelesek létszáma egyre emelkedőben van, itt a meglevő két tan­terem mellé még egy tanterem szüksé­ges. 2. A párkányi rk. iskolánál 215 levén ez idő szerint a tankötelesek látszatna, amely létszám itt szintén emelkedőben van, a három tarterem mellé még egy tanterem mulhatlanul szükségesnek mu­tatkozik, mert itt egyik tanteremre máig is 92 növendék van utalva. A negyedik tanterem helyiségéül célszerűen felhasz­nálható volna a kisdedovoda jelenlegi helyisége, mely esetben a kisdedovoda részére másutt lehetne célszerű helyiség­ről gondoskodni. Ilyképpen a fiuk és leányok elkülönített oktatása is keresztül­vihető lenne, mely esetben a leányok oktatása teljesen a nőtanitókra volna bí­zandó, hogy akfcént a leányok a női ké­zimunkákban is oktatást nyerhetnének. — És itt megjegyzem, hogy némely katholikus szülő, nevezetesen pedig Iva­nícs Gyula községi jegyző azért küldi gyermekét a helybeli izr. iskolába, mert itt kevesebb levén a tanulók száma, a tanitó több időt is fordíthat egy-egy gyermek kellő oktatására. Ez a megjegy­zésem szolgáljon egyszersmind felvilágo­sításul Heya Tivadar kir. tanácsos és bizottsági tag urnák annak idején hoz­zám intézett interpállációjára. Egyébként a rk. hitközség buzgó lelkésze, báró Je­szenák Gábor, az általam jelzett irány­ban már is gondoskodik oly módoza­tokról, melyek által a párkányi rk. is­kola, ha megvalósulnak, a vármegye mintaszerű iskolájává lesz. Taneszközök. Taneszközök dolgában az elősorolt is­kolák közül legjobban fel van szerelve a párkányi izr. elemi iskola. Ennél az is­kolánál térképek, földgömb s szemléltető ábrákon kivül találtam természettani sze­reket s 302 kötetből álló iskolai könyv­tárt is. A párkányi rk. iskola felszere­lése ellenben már hiányos, valamint hi­ányos, a nagy-ölvedi népiskolák felsze­relése is. Legsilányabb a pilismaróthi r. kath. és a ref. iskola felszerelése. A ref. isko­lának egy piszkos és rongyos Magyar­ország térképen kivül más térképe, vagy szemléltető ábrája nincsen. Ami a gyermekeknek tanszerekkel s tankönyvekkel való ellátását illeti, pala­táblákkal, íróeszközökkel, irkákkal s ol­vasókönyvekkel a gyermekek legnagyobb része el van látva. A tanított reál tárgyakra nézve a növendékek nagy része szintén el van látva tankönyvekkel. Taneredmény. A taneredményre nézve mindenekelőtt megjegyzem, hogy heti órarendet talál­tam ugyan mindegyik iskolában, de tan­meneti osztálynaplót, munkanaplót az elősorolt iskolák közül egyetlen egyben sem birtam felfödözni. Látogatási naplók pedig, melyből mggyőződést szerezhet­tem arról, váljon az iskolaszéki tagok közül kik és hányszor látogatták meg az iskolát s ezen alkalommal kik figyel­ték meg a tanítás sikerét, — csupán a párkányi izr. iskolánál találtam. Munka­napló hiányában tehát az illető tanítók felvilágosításai s a növendékek feleletei szolgáltak tájékoztatóul. Az iső osztályban a kis és nagy be­tűket látogatásomkor, már elvégezték a párkányi izr. s a pilismaróthi rk. és ev. ref. iskolánál. A többi iskolában a taní­tók még a kisbetűknél tartottak. Ugyan­csak az I-ső osztályban a 10—12-es szám­körben folyt a tanítás. Az I. és II. osz­tályban a beszéd-értelemgyakorlatokból általán a házi állatoknál tartottak. A III-dik osztálynak a földrajzból a szülő­föld ismertetése képezvén a tananyagot, e tekintetben a párkányi rk. iskolánál Rajcsek József osztálytanító növendékeinél tapasz­taltam legkiválóbb eredményt. A IV—VI. évfolyamú osztályok számára előirt tan­anyagot az illető osztályok tanítói közül legsikeresebben dolgozta fel Ballabás Bá­lint pilis-maróthi ev. ref. tanitó, továbbá Mendl József párkányi izr. tanitó, Fekete János pilis-maróthi rk. tanitó. A felsorolt iskolák közül nőtanitó két iskolánál van alkalmazva, úgymint: a nagyölvedi s a pilismaróthi rk. iskolánál. Amannál Hollósy Eteka, ez utóbbinál pedig Hagara Eteika képesített tanítónő. Mindkettő az I—II. évfolyamú osztályt vezeti rendkívüli buzgalommal, fokoza­tos értelemfejlesztéssel s igen szép ered­ménynyel. Osztályukban rend, jó fegyelem s tisztaság uralkodik. Sajnos azonban, hogy a párkányi rk. és a nagyölvedi rk. iskola felsőbb osz­tályainak tanítóiról épen nem nyilatkoz­hatorn hasonló elismeréssel, Az elsőnél Szilaveczky István, az utóbbinál Stok­lász Vilmos tanítják ugyan a reáltantár­gyak nagyobb részét, de értelemfejlesz­tés helyett csak beszajkóztatásra töre­kednek, a feldolgozandó tananyagot ön­maguk sem tartják érdemesnek elsajátí­tani, azért segédkérdéseket nem is tudnak adni s folyton a kezükben tartott könyvbe tekintgetve mondatról mondatra segítik odább a felelő növendéket. Az ilyen ta­nitás valóságos kin a tanítóra s növen­dékeire egyaránt. Scheiher János osztály­tanító működésének teljes eredményéről határozott véleményt ezúttal nem adhat* tam, minthogy látogatásomkor gyengél­kedett, de annyit tapasztaltam, hogy jól tud fegyelmezni, s modora nyájas, bizalomkeltő. Kisdedóvódák. Az elősorolt községek közül Párkány­ban és a basaharci téglagyár telepen ta­láltam egy-egy kisdedóvó-intézetet. 1. A párkányi kisdedóvó-intézetet a helybeli rk. hitközség tartja fenn. Óvónő Özv. Drozdy Gyuláné képesített kisded­óvőuő. Látogatásomkor 20 fiu és 20 lányka volt jelen. Az óvoda helyiség egy játszó­teremből áll, mely elég tágas, tiszta, vi­lágos, egészséges helyiség. Van 24 ülő­padkája s vannak megfelelő szemléltető képei. Fő foglalkozásuk: játék, dal s mese. Munkaterme nincs, tehát munka­asztalkák is hiányzanak. Eszerint foko­zatra nézve az intézet nem nnnyira kis­dedovoda, mint inkább állandó mene­dékház. Nyári játszóterűi a kijelölt du-

Next

/
Thumbnails
Contents