Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-28 / 34.szám

az, hogy a kovácspataki nyaralótelep jövője és városunk idegenforgalmának ezzel szoros kapcsolatban levő emelkedése ma már egészen közönségünk és a mi kirándulóink magatartásától függ. • Az erdőmesteri jelentés. (Tárgyalva a gazd. bizottságban.) Esztergom, április 27. (Folyt, és vége.) Élénk vitát idézett elő a fasina kér dése. Az erdőmesteri jelentés szerint ugyanis mintegy 40.000 méter fölös fasina készlet áll rendelkezésére a városnak, mely fasinának az erdőből való eltávolítása, ,vagyis az erdő gyérítése égető kérdés. Azelőtt, mig a város mészégetéssel is foglalkozott, ahhoz a fasinát használták el, s igy néhány ezer métert ez is felemésztett, de nagyobb kelendősége volt a fasinának, mint tüzelő anyagnak is, mig most, a fa árának csökkenésével, a fdloxera pusztította szőlőkből rendelkezésre álló nagymennyiségű szőlőtőke, a fasina árát nemcsak a termelési árra szorította le, hanem a fasina keresletet a minimumra redukálta úgyannyira, hogy néhány ezer méter most is az erdőn hever, rothad s igy méltán gondolkodóba ejti a várost azon körülmény, hogy az erdőmesteri jelentés szerént 40,000 méter fasina áll rendelkezésre. A gyérítés égető szükség, mert kárt szenved az erdő, de mit tegyen a város? Ha gyériteti az erdőt, be kell fektetnie, az belekerül — egy méter fasina vágását 15 krjával számítva — hatezer forintjába, s a nyerendő fasinát értékesíteni nem tudja. A városnak első sorban is érdeke az, hogy erdeje megszabaduljon a fasinától, vagyis, hogy az erdő gyéritessék. De érdeke az is, hogy a nyert fasina értékesitessék, abból jövedelme legyen, vagy végső esetben a fasina előállítási ára kerüljön ki legalább. Ezen nehéz kérdés felett hosszasabban vitatkozott a bizottság. Szóba került, hogy a város égessen meszet házi kezelés mellett, mely ha egyébb haszonnal nem járna, ugy a fasina vágatási dija térülne meg. Ezen különben jó eszmének, melynek az erdőmester is kifejezést adotl által a város, épp a legnagyobb szükségben jutott pénzhez, addig a depót rendszer mellett mindenki akkor fogja fáját kiváltani, amikor arra már -szüksége van s nem fog házánál nagyobb mennyiségű fakészletet tartani, s igy könnyen megtörténhetik, hogy akkor midőn a város egyébb jövedelem hiányában, a fajövedelmére van utalva, t. i. tavaszkor, üres lesz a pénztár, mert a fa kereslet akkor szünetel. A gazdasági egyesület azon kérelmét, hogy a várostól indirecte bérben bírt földek béréből engedjen le, a bizottság nem javasolta, valamint nem javasolta azt sem, hogy a kansertések tartása, az eddigi szokástól eltérőleg házilag kezeltessék. ha tettel kellett szolgálni a hazát, beállt honvédnek, küzdött és dalolt Bém dicső csatáin, mint szabadság harcunk Tyrtáusa, csodás lelkesedést öntve az erdélyi seregbe. Igy jutott el Segesvárig. 1849. július 30-án utoljára reggelizett Marosvásárhelyen, onnan indult Bemmel a segesvári csatába. Kő jelöli azon házat következő felírással: Itt még ember volt, innét indult ki nagy útra. Hogy csillag legyen O, Fénye örökké ragyog. Azután eltűnt Segesvárnál, nem látta a világosi sötétséget, az aradi gyásznapot, a Neigebeit és azt a sok helyet, a hol a szabadságért küzdött társai rabláncot hordanak; eltűnt, de meg nem halt, ő örökké él a magyar nép ajkán és szivében, örökké fog, ragyogni, mint soha el nem homályosuló meteor, fényt árasztva hazájára, mely őt a világnak adta ; fényleni ragyogni fog, mig ez ország, a haza fenn áll, hazafiságra, szabadságszeretetre és a közjó önzetlen szolgálatára tanítva az ő népét nemzetét nemzedékről nemzedékre, örökkön örökké! Simonyi Lajos. elentésében, csak az a hátránya volna íogy a város évi átlagos mészszükségete 250—300 méter, mihez maximum s—3000 méter fasina szükséges, s igy 1 fasina fogyasztás nem elég nagy. Szóba ferült az is, hogy tekintettel a küszöbön évő nagyobbszabásu városi építkezésekre, jimnázium, tűzoltói laktanya építésére, ígessen a város intenzivebb módon neszét s az építési vállalkozókkal kössön a város majdan oly szerződést, hogy izok a város által égetett és már készetben lévő, avagy égetendő meszet tarázzanak bizonyos egysegi árban átvenni, nely egységi árakból, ha több nem, legilább a fasína vágási ára s annak időíözi kamata térülne meg. A bizottság :öbbsége ezt kevésbbé látván kivihetőnek, :árgyalás alá vette Nagy Pál vállalkozónak azon írásbeli ajánlatát, mely szelént ő hajlandó egy évi próbaidőre a károstól a mészégető kemencéket bérbe /enni, ha a város a szükséges fasinának Síét 70 krért adja. A bizottság tekintettel arra, hogy egy ől fasinának vágási dija 60 krba jön, Nagy Pál ajánlatát ily alakban, már csak annak ideiglenes és egy évi próbaidőre terjedő volta miatt sem fogadta el, hanem azt véleményezte, hogy ha Nagy Pál kötelezi magát arra, hogy a próba évben a város átlagos szükségletére megkívántató meszet beszárítva métermázsánként 70 krjával szállítja, ugy kész kemencéit a tcért egy évi próbaidőre bérbe adni s a szükséges fasinát 70 krjért szállítani, melynek ára előre fizetendő. A depót rendszer. A három tárgyalás közül, melyekben az erdőmesteri jelentés tárgyaltatott, az utolsó foglalkozott a legjelentősebb kérdéssel, a fának a jövőben, miként leendő értékesítésével. Szó volt arról, hogy a város fatermése árverésen, avagy valamely vállalkozónak, kereskedőnek lábon eladassék, ezt azonban a bizottság tárgyalás nélkül elejtette. Ugyanígy azon módot, mely szerint az Összes fatermés, mint kész fa, egészben árverésen, avagy vállalkozónak eladassék. Tárgyalta a bizottság a közvetítő, az erdei depót rendszert, melyszerint a fa három, esetleg négy osztályra osztályoztatnék vágásonként s rendes ölekben az erdőben raktároztatnék, s a vevők a minőségi osztály szerint vett fát, ugy, mint az a raktárban elhelyezve van, sorba vennék, s megszűnnék azon joguk, hogy a fában válogassanak. Mindezen felsorolt faeladási módok mellett, a legcélravezetőbbnek, a városi depót rendszert találta a bizottság, s igy azt véleményezte, hogy már jövő 1899. évben a város összes fakészlete a téglaháznál raktároztassék s a fa minősége szerint 3—4 osztályba soroztassék s igy az a vevő, ki a jövőben fát akar vásárolni, a fa árát a fuvarral együtt lefizeti a városi pénztárba s a fa, az illetőnek házhoz lesz szállítva. A fuvar marad a régi s emellett a városnak esetleg az az előnye lehet, hogy az adóval, fával, sügével, bérlettel stb. hátralevő, természetben szolgálja le tartozását a várossal szemben a fuvarozással, de megfognak szűnni a fa kijelölésével, hazahordásával járó egyébb kalamitások is s a vevő megkapja a rendes Öl fáját, másrészt pedig azáltal, hogy az Összes fát a város az erdészeti szakközegek ellenőrzése és felügyelete mellett szállíttatja be a raktárba, megfognak szűnni a szállítás közbeni falopások. Egy van, mi aggodalomra látszik okot adni, azon körülmény t. i., hogy mig eddig mindenki sietett faszükségletét a tavaszi kiváltáskor beszerezn

;

, miVárosi költségvetés. Az állandó választmány tárgyalása, Esztergom, április 27. A vármegye állandó választmánya, legutóbbi ülésén elkészülvén a tavaszi közgyűlés tárgyainak előkésztésével, ked den d. e. egy pótülést tulajdonképpen csak a város ez idei költségvetésének letárgyalása végett tartott, amennyiben az oly későn adatott be, hogy a megyei főszámvevő csak, a városházán ismeretlen megfeszített munkával, tudta elérni azt, hogy arra vonatkozó ivekre terjedő észrevételeit a keddi értekezlet elé terjeszthették. Hogy a költségvetés tervezet meny nyire reális és kidolgozott volt, eléggé illusztrálja maga az a körülmény, hogy a választmányi javaslat körülbelül huszonkétezer forinttal szállítja le azt, (részint bevételek emelésével, részint kiadások törlésével) s igy a pótadóval fedezendő hiány is mintegy 66, 580 frtra száll alá, amit bizonnyára hozannával fogad az egész adózó polgárság. A költségvetés pontatlansága és városházias összeállítása mellett bizonyít a tömérdek észrevétel indokolása és a tett észrevételek alapján a választmányi javaslat befejező komoly figyelmeztetése, amely erélyesen hangsúlyozza, hogy ha a felhozott »legnagyobb rendetlenségek* (hisz a költségvetés tervezettel még a leltárt s a reá vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyvet sem terjesztették be) ismétlődnének, a törvényhatóság, bármenynyire tiszteletben is óhajtja tartani a város autonómiáját, a legmeszebb menő eszközöktől sem fog visszariadni. A költségvetéssel együttesen tárgyaltatik a négy fellebbezés, amelyet ellene Bártfay Géza, dr. Prokopp Gyula, Reviczky Győző és az ev. ref. egyházközség adott be. Legnagyobb a különbség a cselekvő hátralékok összegénél, amelyből várható 6000 frt jövedelmet, tekintettel arra, hogy annak Így 5/6 része lenne illuziorusnak tekintendő, 14,800 frtra proponálják emelni a behajtás szigorú előírásával s a behajthatlan összegek mielőbbi leiratásának kimondásával. A kiadási tételek közül legjobban meglettek nyirbálva a tűzoltóságiak, azért is mivel a megelőző évi költségvetéshez való emelkedésük semmivel sincs indokolva, mint ahogy a több kiadások beállítását indokolni egyáltalán alig tartották szükségesnek. Törülték a tanítói fizetéseknél felvett többleteket is. Kiemelték a költségvetés tervezetéből a tűzoltó szertár és viztoroi^ építési költségeire felvett kölcsönrészletet, tekintettel arra, hogy az még engedélyezve nincs s a képviselőtestület is csak elvben mondotta ki az építkezést. Itt figyelmébe ajánlják a városnak, hogy bár a tűzrendészet fontosságát elismerik, nem kevésbbé fontosnak tartják a csatornázás, nivcllálás és vízvezeték b» vezetés mielőbb megoldandó kérdését. A késedelmi kamatokból és végrehajtásokból várható jövedelmet 1000 frtra emelik. Az iskolajavításra fel vett 100—100 frtot, 50—50-ra szállítják, mert a városi szakközeg, a mérnök ennyit proponált s a képviselőtestület nem indokolta a szakvéleménynél nagyobb Összeget. Az öt dijnok fizetésére felvett Összeget, tekintettel arra, hogy a három irnok a munka elvégzésére képtelen, acceptálják, de hatvan nap alatt, a szervezési szabályrendeletnek ez irányban való kiegészítését eirendelendőnek vélik. Az ev. r f. egyházközség fellebezésére újból beállítják az öt öl tüzifasegélyt, márcsak azért is, mert az izr. hitközség 500 frt. segélyt kap, daczára, hogy alig van kétszer annyi növendéke, mint az előbbinek. Az egyes gazdasági tételeknél is lényeges törlések vannak, többi között az egy pár ló vételére felvett 500 frt, amennyiben az újonnan vett lovak beszerzése egyáltalán nem csökkentette a gazd. kiadásokat, de még « helyettük kiselejtezendő pár ló eladása sincs a bevételi tervezetben. A jövőben követelik, hogy a költségvetéshez a gazda rendes számadása is mellékeltessék. Dr. Prokopp Gyula fellebbezése folytán egyelőre tudomásul veszik ugyan, hogy a polgármester a levéltári segédet maga mellett tartja s helyét egy fogy. ügynökkel tölteti be, figyelmeztetik azonban a polgármestert, hogy a szerv, szabályrendelet értelmében ily intézkedése csak ideiglenes, átmeneti, de állandó jellegű semmiesetré sem lehet, minden tisztviselő állandón csak azon állásban lévén alkalmazható, amelyre megválasztatott. Kissé figyelmébe ajánlják a városnak, hogy léteznek náluk szakbizottságok is, amelyeket méltóztassék a jövőben a költségvetésre nézve annak idején szintén meghallgatni. Az egész költségvetés kritikáját a többi fontos részlettel a pénteki közgye lés után adjuk. Mutatónak talán ennyi is elég belőle. Riporter. Sz uj rend. 11. Az irodák megalakítása. I. számú jegyzői iroda, a fentebb jelzett elnöki ügyekben a kezelő és irodai teendők ellátására. Kezelő Cherny Mátyás kir. aljegyző, állandó helyettese Szlávy Elemér kir. aljegyző. II. számú jegyzői iroda, a dr. Rédly Sándornak beosztott ügyekben felmerülő kezelő és irodai teendők ellátására: kezelő Lakatos Nándor irnok, állandó helyettes: Heltai J Henrik irnok, kezelő segéd : Szabó János díjnok. III. számú jegyzői iroda, a Liepschitz József bírónak beosztott ügyekben a kezelői és irodai teendők ellátására. Kezelő Heltai J. Henrik irnok, állandó helyettes : Lakatos Nándor irnok, kezelő segéd : Borovszky Ignácz dijnok. IV. számú jegyzői iroda, a Körmendy Mihály bírónak beosztott ügyekben a kezelő és irodai teendők ellátására. Kezelő: Stojánovits Sándor kir. aljegyző, állandó helyettese : Lakatos Nándor irnok, kezelői segéd : Holly Sándor dijnok. Járásbirósági iroda az ügyv. szab. 10. §-ában jelzett ügyek ellátására, vezetője: ^Heltai], Henrik irnok, ki egyszersmind I az irattár kezelésével és önzésével is megbizatik, állandó helyettese Lakatos Nándor irnok. Az irodák fölötti felügyelettel dr. Rédly Sándor albiró van megbízva. Hivatalos órák a felek és képviselőik részére. A jegyzői irodák a felek részére hétkönapokon d. e. 8—10 óráig, ünnep- és vasárnapokon d. e. 11 óráig lesznek nyitva tartva. Beadványok beadása a jegyzői irodába. A járásbíróság által elintézendő ügyre vonatkozó minden iratot, kivéve a szóbeli tárgyalás folyamán bemutatott iratokat, abban a jegyzői irodában kell beadni, melynek kezelési körébe az ügy az ügybeosztás szerint tartozik. Oly iratot, mely mellett pénz fizettetik be, vagy értéktárgy tétetik le, csak azotán lehet a jegyzői irodába beadni