Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-24 / 33.szám

lőtt a tanács ülésén nyiltan meginterpellálta a polgármestert ez iránt, mikor is azt az Ígéretet kapta, hogy bizonyos komplikációk álltak fenn, de most már a legrövidebb idő alatt megtörténik a kinyomatás. Ez az ígéret is, mint annyi más, teljesítetlen maradt. Már pedig egy tisztviselő, aki annyi ideig, oly lelkiismeretesen dolgozott, nem érdemli meg, hogy egy olyan elnök, amilyen a mienk, munkáját egyszerűen sutba dobja. Nem lehettek olyan komplikációk, amelyek miatt az elnök igéretét be nem válthatta, de nem is akarta. Azért kérdi szándékozik-e a polgármester a tniniszterileg jóváhagyott szabályrendeletet végre a nyilvánosság elé hozni ? Az elnök (feltűnően összekuporodva trónusán) halkan válaszol. A vármegye felszólította, hogy a városi szabályrendeleteket együttesen bocsássák ki. (Egy hang: mikor szólította fel ?) ő el is küldte a szervezési szabályrendeletet s a főj -V - o iw a kinyomatás iránt intézkedett is. Földváry : Határozott terminust! Elnök; Május végéig minden képviselő birtokában lesz a szabályrendeletnek. Többen szólani akarnak, mire dr. Földváry kijelenti, hogy itt a vitának nincs helye, csak ő veheti, vagy nem veheti tudomásul az elnök feleletét. A válasz azon íészét, melyet a polgármester hallgatag beismert, hogy igére-j tét öt hónap alatt . . . Elnök: Nem volt öt hónap! Dr. Földváry: Amit ő állit mindig be is bizonyítja. Tehát öt hónap alatt nem teljesítetne, sajnálattal, ujabb igéretét pedig egyszerűen tudomásul veszi. Ha pedig ez ígéret sem lesz beváltva, tudni fogja a további eljárás módját. Hisz mai felszólalását is azért tette, mert nem akar senkivel a felelősségben osztozni a közigazgatás mai valóságos »hází vitele* miatt. Brenner József felszólalása után a választ tudomásul vették, mire Etter Gyula interterpellált ama szívtelen és a városhoz nem méltó eljárás miatt, amelyet mi már ismertettünk s amelylyel a polgármester Czira József hivatalszolgát, akit pedig a tanácsorvos könnyebb szolgálatra még alkalmasnak talált, egyszerűen elbocsátotta. Az elnök ur * jogszerűséget emlegette, továbbá azt, hogy könnyű szolgálatot nem talált. (Pedig talán elég könnyű az a szolgálat, mely alig áll egyébből, mint a polgármester ajtaja előtt ácsorogni stb.) Különben bejelentette, hogy Czira kérvényt adott be, melyet a május 5-iki küzgyülés napirendjére tűz ki. Reméljük, ott a kérdéses kérvényt egész terjedelmében felolvassák, nem ugy mint a tanácsülésen, ahol annak tartalmának ismerete nélkül állapították meg a két havi fizetés megadását kielégítés gyanánt. Végre áttértek a napirendre: az erdei fa ez idei árának és befuvarozási költségeinek megállapítására. Hosszabb vita után határozatba ment, hogy a tanácsi javaslat alapján az I. osztályú szálfa ölének árát 12, a II. osztályúét io frton, a fuvar árat Ölenkint 3 frtban állapítják meg. Az olcsóbb árakat a város területén ujabban létesült nagy faraktárakra való tekintettel állapították meg és nem vették tekintetbe Etter Gyulának abbeli helyes érvelését, hogy a felhozott indok nem állhat meg, mert a felemlített faraktárak kö2ül az Eggenhoffer és Tiefenthal-féle már régen fennáll, a Dóczy Ferencéről kitűnt, hogy az nincs eladásra szánva, Kaán Károly pedig beszünteti a magáét, tehát fennáll a régi statusquo. A földműves képviselők különösen azt diffikultálták, hogy a faszámbavételnél az idén csak hivatalos egyének s városi képviselők nem szerepeltek. A gazd. tanácsos és a számvevő a szabályrendelettel akart érvelni, mely ezt kizárja. Dr. Földváry azonban reájuk olvasta, hogy a szabályrendeletet még a tisztviselők sem ismerik, ami ujabb indok annak kinyomatása szükségességére. A szabályrendelet a képviselők ellenőrzését egyáltalán nem zárja ki, sőt az abban megkövetelt évi gazdasági ellenőrzési szemle szinte megkívánja, hogy ezt az erdőben akkor eszközöljék, amikor az évi fakészlet is megszemlélhető. Inditványára, amelynek elfogadásra feltételét különben az elnöktői valósággal kierőszakolni kellett, kimondották, hogy a szemle az erdőkben a mondott időben, három városi képviselő közbejöttével eszközlendő. E vita folyamán különben oly momentumok merültek fel, amelyek következtében arra vissza fogunk térni. Végül megemlítjük, hogy a szálfahordás f. hó 25-én s a tüzifaváltás ugyané napon, a tüzifakijelölés f. hó 27-én s annak behordása május hó 2-án kezdődik meg. Az uj rend. Esztergom, április 23. I. A kir. járásbíróságok részére megállapított új ügyviteli szabályzatnak f. évi május hó i-én leendő életbeléptetése alkalmával a helybeli kir. járásbíróság vezetője által készített és a komáromi kir. törvényszéki elnök által jóváhagyott uj ügybeosztást, valamint a jegyzői irodák felállítására vonatkozó rendelkezést és egyébb intézkedéseket, járásbíróságunk vezetője által 212/98 eln. sz. a. kiadott rendelet szerint, a következőkben közöljük : Ügybeosztás. I. Magos Sándor ítélő táblai biró elintézi az elnöki ügyeket. II. Dr. Rédly Sándor albiró 1) az egyességi, 2) a fizetési meghagyásokat tárgyazó ügyeket, 3) a sommás perek közül azokat, amelyekben az alperes, illetve az I. rendű alperes nevének kezdőbetűje A—S, továbbá 4) a végrehajtási ügyek közül azokat, amelyekben a végrehajtást szenvedő nevének kezdőbetűje A—S. III. Lipshitz József albiró 1) a sommás perek közül azokat, amelykben az alperes nevének kezdőbetűje T—Z. 2) Az örökösödési eljárás tárgyát képező ügyeket, valamint az Örökösödési és hagyományt bizonyítványokat tárgyazó ügyeket. 3) Az anyakönyvi ügyeket. 4. A végrehajtási ügyek közül azokat, amelyekben a végrehajtást szenvedő nevének kezdő betűje 7—Z. 5) A polgári ügyekben érkező megkereséseket. 6) A polgári vegyes ügyeket. IV. Körmendy Mihály albiró 1) a járásbíróság hatáskörébe tartozó vétségeket és kihágásokat. 2. A vizsgálóbírói ügyeket. 3) A büntető ügyekre vonatkozó megkereséseket. 4) A büntető vegyes ügyeket. Megjegyzendő, hogy ezen uj ügybeosztás a folyó évi május i-je előtt folyamatba tett ügyekre nem terjed ki, mert ezek az eddigi ügybeosztás szerint fognak elintéztetni és kezeltetni. Szóbeli kérelmek felvétele. 1. A szóbeli kérelmeket és nyilatkozatokat, valamint az egyességi eljárásra és fizetési meghagyásra vonatkozó szóbeli kérelmeket és nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe veszi dr. Rédly Sándor albiró. 2. A kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó, vétségekre és kihágásokra vonatkozó szóbeli följelentéseket, valamint a kir, törvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekményekre vonatkozó bűnvádi feljelentéseket elfogadja és jegyzőkönyvbe veszi Körmendy Mihály albiró. A szóbeli kérelmek felvételére s az idézés nélküli tárgyalásra rendelt napok. A szóbeli keresetek, kérelmek s nyilatkozatok, valamint a büntető ügyekre vonatkozó szóbeli feljelentések felvétele hetenként szerdán d. e. g—10 óra között és szombaton, valamint vasárnap g—27 között történik. Törvénynap, amelyen a felek ügyük tárgyalása végett idézés nélkül megjelenhetnek, minden héten a szerdai nap. Az ügynek idézés nélkül való letárgyalása végett a felek, azon esetben, ha az alperes nevének kezdőbetűje A. — S., dr. Rédly Sándor albiró, azon esetben pedig midőn az alperes nevének kezdőbetűje T. — Z., Lipschitz József albirónál jelentkezhetnek. Az erdőmestert jelentés. (Tárgyalva a gazd. bizottságban.) Esztergom, április 23. Ismeretes olvasóink előtt, hogy Nozdroviczky Miklós, városi erdőmester a mult év derekán, a város erdőrendészetének állapotáról hivatalos jelentést adott be a város tanácsához, melyet az, a gazdasági bizottsághoz utalt, vélemény és javaslattétel végett. A gazdasági tanácsos ur, mint elnöke ama bizottságnak, végre sort kerített a napokban, a már majd egy év előtt benyújtott javaslat tárgyalására. A gazdasági bizottság két ülésén tárgyalta már a 46 nyomatott oldalra terjedő jelentést, melynek utolsó tételét, az 1898. évi költségelőirányzat képezi, s amelynek tárgyalására, a gazdasági tanácsos ur intézkedéséből, sor már kerülni nem fog, mely körülményt, csak sajnálkozásunk kapcsán emiitünk fel. A jelentés, inkább csak a város erdeinek, erdőkezelésének, erdőművelésének, majd az erdőrendtartásnak ismertetéséből áll és kivéve a faterraényeknek a jövőben való értékesítése tárgyában tett raktár-rendszer (depót) indítványát, majd a mészégetés kérdését, valamely jelentékenyebb ujitást, javaslatot nem tartalmaz, s így e két tárgy az főleg, mely felett a bizottság véleményt fog adni. Az erdőterületek ismertetésénél, nem mulasztotta el a bizottság, hogy a D. üzemosztályba sorozott «népliget* (u. n. prímás sziget felső része) ujjabbi elnevezésű sziget résszel ne foglalkozzék, mely ezidőszerint az egyedüli legkönyebben hozzáférhető üdülő és kiránduló helye főleg a munkás osztálynak. Ez ügyben azt véleményezte a bizottság, hogy az úgynevezett «népliget* 6—8 év alatt vágattassák csak ki részletekben, s a kivágott részek a fűznél nemesebb és hasznosabb, a talajviszonyoknak megfelelő, éger, szil és fekete dióval ültettessenek be, hogy ugy az kellemes kiránduló helyévé váljék a közel nemzedéknek. Az ezen üzemoszlályhoz tartozó Nyáras és Csitri szigetekre vonatkozólag véleményezte a bizottság a javaslat vonatkozó részét, mely szerint azok, ha a vágás oda kerül, szinte a csak most elősorolt nemesebb faültetményekkel ültettesenek be, a fűz helyett. Szóba hozatott vájjon nem volna-e célszerű nevezett szigeteken a kosárfonásra alkalmas fűz termelését űzni, mit azonban a bizottság az erdőmesteri érvek figyelembevételével nem ajánlott. Az erdőmester azon érvelésével, hogy a kosárfonáshoz alkalmas íűztérmelés csak ugy fizeti ki magát, ha mintegy 30 hold területen, nagyban kultiváltatik, mihez viszont egy állandó őr is kell s ha a kosárfonás is nagyban űzetik, nem egészen vagyunk egy véleményen, amenynyiben a helyi viszonyok és körülmények figyelembevétele mellett, legalább próbaképen meglehetne azt kisebb terjedelemben kezdeni. Hogy a kosaraknak nem lenne keletje és értéke, ennek ellenkezőjét azon szőlős gazdák tudnák legfényesebben igazolni, kik szőlőkivitellel foglalkoznak. Hogy pedig nem találkoznék, ki a kosárfonással foglalkoznék, azt kétségbe vonjuk. Azzal mindenesetre azok foglalkoznának, kik testi épségük, szervezetük s egyéb okoknál fogva, mintegy utalva lennének az uj és megfelelő keresetforrásra^ főleg pedig a téli hónapokban. Megengedjük, hogy nem fejlődnék a kosárfonás valamelyes nagy üzletté, de hasznára válnék mindenesetre a szőlőkultúra emelésének, mert mig most messze vidékekről szerzik be export termelőink a kosarakat, ugy e kérdés megoldása mindenesetre könnyítene azok helyzetén. Sajnnsan vette tudomásul a bizottság a jelentés azon részét, mely szerint a város erdejének határvonalai az erdŐmester többszöri jelentései és sürgetései dacára, máig sincsenek körvonalozva, minek természetes következménye aztán az a nagymérvű foglalás, melyet az erdő széli földbirtokosok éveken át a város kárára űztek. Elfogadta e részben az erdőmester azon javaslatát, mely szerint egy már régebben, e célból megválasztott bizottság sürgősen felhivatni véleményeztetett avégből, hogy a város erdejének határait, határjelzéseit, megszemlélve, sürgős jelentést tegyen a tapasztaltakról. A cfavágási jutalomdíj »-akra vonatkozó részét a jelentésnek elfogadásra ajánlotta a bizottság, mert habár e címen 120 frtot javasol évenként a költségvetésbe felvenni, erős meggyőződése, hogy ezen csekély áldozat aránytalanul többszörösen meghozza a városnak azt, egyrészről a nyerendő több famenyiségben, mert célja a jutalmazásnak azokat részesíteni abban, kik mennél mélyebben vágják el a fát a törzstől, de másrészt a kisebb tuskók előnyére vannak a vágás utáni sarjak növésének. (Folyt, köv.) A „Mária Valéria

44 bid feliratai. Esztergom, április 23. Mint előre jeleztük, a »Mária Valériát híd negyedik ellenfalára alkalmazandó felírás tárgyában összehívott értekezlet csütörtökön d. u. a »Fürdő* vendéglőben megtartatott. Ott voltak: dr. Walther Gyula hercegprimási irodaigazgató, Maiina Lajos polgármester, Kaán János, Meszéna Ferenc, dr. Áldori Mór, Oltósy Ferenc, Hofiman Ferenc stb. Rogrün Ede a kezdeményezők részéről néhány üdvözlő szóval megnyitván az értekezletet, átadta a szót Ivanits Gyula párkányi jegyzőnek, aki szépen ismertette a mozgalom célját, hogy t. i. az üres táblán a hid létesítése körül nagy érdemeket szerzett jelenlegi főispán és alispán neve örökítessék meg. Miután általánosan konstatáltatott, hogy e közóhaj teljesítésének semmi akadálya nem lehet, de mint tudják, nincs is, mindenekelőtt kimondották, hogy a a mozgalom egészen társadalmi jellegű lévén, azt semmiféle hivatalos színezettel meg nem zavarják. Egyhangú volt a vélemény, hogy e tárgyban kérvényt intéznek a kereskedemi minszterhez minél több aláírással s a kérvényt küldöttségileg nyújtják át a miniszternek, s ugyanakkor Czekélius min. tanácsos, a hídépítés volt vezetőjének pártfogását is kikérik. Hogy a kérvény mielcbb átadható legyen, végre is abban állapodtak meg, hogy annak aláíratását a városban a polgármesterre bízzák, míg a megyei urak aláírásait az april 29-iki közgyűlésén szerzik meg. A felirat szövegezésére lelkes éljenzéssel dr. Walther Gyulát kérték meg, ki is azt a bizottság legközelebbi, vasárnap, /, hó 24.-én a városháza tanácstermében tartandó értekezletén mutatja be.