Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-17 / 31.szám

hever. A még használatban levő rozoga 8 padban 71 tanköteles szoronkodik, ugyszólvá egymás hátán. A terem átalakítandó. 5. A dömösi ev. ref. iskola tanterme szintén egyik botránya a vármegye népoktatásügyének. Hossza 4*50 czm. szólessége 3.50 czm. magassága pedig alig 2.50 czm. tehát alacsony, szűk, czélszerütlen zugoly, melynek ajtaja szintén az udvarról nyilik. Ennek az iskolahelyiségnek is pusztulnia kell s helyette czélszerübb tanteremről kell gondoskodni. A túltömött tantermek. A népiskolai törvény 27. és 34. §§-ainak követelményeivel szemben, a felsorolt iskolák közül túlzsúfolt tantermeket talált a tanfelügyelő a következő népiskoláknál : 1. A nyergesujfalusi rk. iskolánál az egyik tanteremben 108, a másikban pedig 130 tankötelest talált beirva. Minthogy pedig a 3 tantermü iskolába ez idő szerint összesen 302 tanköteles van beirva, amely létszám évről-évre emelkedni is fog, — Nyergesujfalun még 3 tantermü uj iskolára van szükség, még pedig olyképpen, hogy a fiuk oktatása a leányokétól elkülönítve, mindegyik iskola 3—3 tanteremmel rendelkezzék. Ebben az esetben, a jelenlegi létszám mellett is, 50—52 tanuló jutna egy-egy tanteremre. A jelenlegi 3 tantermü iskola megmaradhatna a fiuk részére, mig a leányok számára uj helyiségről kell gondoskodni. 2. A kéméndi rk. iskola egyik tan terme, melyben az I-ső s Il-ik évfolyambeli növendékek foglalnak helyet, még tultömöttebb. Itt már 153 (! ! !) tanuló van Összezsúfolva egy tanteremben, úgyannyira, hogy fej fej mellett nyüzsög s a gyermekek csak félszakra fordulva férnek el egyik-másik padban.A második tanteremben, ahol jelenlega 3—4-ik osztálynak, tehát négy évfolyam növendékei foglalnak helyet, ez idő szerint csak 71 növendék van ugyan, de ennek a a csekélyebb létszámnak oka az, mert az ezen évekbeli gyermekek számát annak idején a járványok nagyon megapasztották ^s már a jövő évtől kezdve fokozatossan növekedni fog a tanköteles létszám. De ettől ha eltekintünk is, már a jelenlegi 224 létszámhoz mérten is még két uj tanteremre elkerülhetetlenül szükség van, mert már igy is 56—56 gyermek jut egy-egy tanterembe. A hitközség lángbuzgalmu lelkésze, Mórász Antal esperesplébános már készített tervet az újonnan szervezendő 3 tantermü iskolára s a község képviselőtestülete készséggel megszavazza a költségeket, ámde a jelenlegi takarékosság egy-két év múlva már keményen megboszulná. magát. Itt is a jelenlegi két tanterem, célszerűen átalakítva, igen alkalmas lenne a fiuk számára, ellenben a leányok részére két tantermü uj iskola lenne szervezendő s igy ebben a derék községben az iskolai állapotok valóban mintaszerűek lennének. 3. A kőhidgyarmathi rk. iskolánál az egyik — különben igen szép és célszerű — tanteremben 107 növendék szintén túlságos egy tanteremre s egy tanítóra. Minthogy a növondékek száma itt máig is 172, a törvényes létszámhoz mérten a harmadik tanterem fellállitásáról itt is gondoskodni kell. 4. A dömösi rk. iskola régi tantermében is 110 növendék van egy tanitó kezelése alatt. Itt azonban a tanítás eredménytelensége az oka annak, hogy a második uj tanterembe kevesebb növendék juthat fel, mint amennyit az bafogadhatna. A süttői rk. és a bényi rk. iskola egyik-egyik tanterme, 93—99 növendékkel szintén túltömött. 5. A sárkány-gyivai rk. iskola jelenlegi tanterme 78—80 tanköteles befogadására szintén elégtelen. Ez az állapot azonban azért állott elő, mert iskolailag Gyiva község is Sárkányhoz van csatolva, ahonnan 27—30 tanköteles jár á+. Minthogy azonban a nagy távolság miatt, főleg téli zordon időben a gyivai gyermekek iskoláztatása nagy nehézségekkel jár, Gyiván külön álló iskola szervezendő, ami annál is inkább lehetséges, mert állítólag erre a célra nagyobb összegű alapítványi tőke is áll rendelkezésére. Ha a község az iskolaépületet felállitj tanítói fizetést évi 200, esetleg 300 frt erejéig, az álladalmi pénztár fogná 400 frtra kiegészíteni s ekként ezen iskolanélküli egyetlen község a vármegyében szintén iskolához jutna. (Vége köv.) — Gróf Csáky Károly v. püspök ma délben nagyobb ebédet adott, amelyre a káptalani uradalmak központi, nánai, kőhidgyarmati és szentmiklósi birtokainak gazdatisztjei voltak hivatalosak. — Hercegprimási jószágkórmányzó. A fővárosi lapokban ismételten felmerült az a hir, hogy a hercegprímás Lóskay Jeromos utódjává dr. Kohl Medárdot nevezi ki jószágkórmányzóvá. Most a „Hircsarnok" cimü kőnyomatos, amely tudvalevőleg értesüléseit közvetlenül a primási udvarból kapja, határozottan megcáfolja e hírt, kijelentvén, hogy a főpap Lóskay helyét betölteni nem szándékozik, tekintettel arra, hogy a gazdasági ügyeket „régi, meghitt embere" Hanny Béla jószágigazgató intézi, a fontosabb kérdésekben pedig ugy mint eddig, ezután is maga a hercegprímás fog dönteni. Ez a hir az időközben felmerült különféle kombinációkat és reménykedéseket véglegesen elintézi. — Jubileum. Ma volt huszonötödik évfordulója annak, hogy Szabó József, városi házi pénztáros a város szolgálatába lépett. Kilenc évet, mint pénztári segédtiszt, nyolc évet mint közgyám töltött el, már nyolcadik éve szerepel, mint pénztáros. E negyedszázad alatt mindig lelkiismeretes, pontos és szorgalmas hivatalnoknak bizonyult s igy nagyon is megérdemelte hivatalnoktársai mai ovációját. — Kinevezés. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a király dr. Gönczy Gyulát muzslai járásbiróvá nevezte ki. — A vármegye tavaszi közgyűlésének tárgysorozata immár megjelent. Tizennyolc felsőbb rendeletet mutat be, a jelentések száma 51, kilenc kérvényt fognak tárgyalni, a levelezések pedig tiz számot tesznek ki. — Az állandó választmány csütörtöki ülésén foglalkozott ez ügyek előkészitésével. Az állandó választmány külömben f. hó 26-án d. e. 10 órakor ujabb ülést tart, főleg a város késedelmesen beérkezett f. évi költségvetésére tett számvevői észrevételek elbírálása tárgyában. — A munkástörvény. O'sváth Andor városi allevéltárnok a húsvéti ünnepeken megtartotta felolvasását a polgári olvasókörökben az uj munkástörvényről, még pedig oly feltűnő hatással, hogy bizonyosra vehetjük, miszerint nálunk semmiféle szocialista mozgalomtól egyelőre félni nem kell. p>— JÓ hir. Ilyen is akad néha a városházán. Ilyet jelentett a napokban a főügyész arról, hogy azon perben, melyet a füzitői vasút folytatott a háromszázezer frt időközi kamatai, vagyis 4500 frt iránt s a melyet ugy a törvényszék, mint a kir. Tábla megítélt, amelyet a város tavaly, minthogy a két egyenlő Ítélet alapján végrehajtásnak lett volna helye, már tényleg le is fizetett, fellebbezés folytán a kir. Curián a város teljesen megnyerte s a III. bir. elfogadta egészben a város eredeti, kezdettől fogva fentartott álláspontját. Most a vasúttársaság az egész összeget tartozik visszafizetni. Jó lesz a Szt. Háromság szoborra. A városházán természetesen melegen gratuláltak dr. Földváry főügyésznek a szép eredményhez. — Az ifjúság ünnepe. A főgimnázium ifjúsága, tekintettel arra, hogy april 11-ike ez évben húsvét második ünnepnapjára, esett, a nagy dátumot ma ünnepelte. Az ünnepélyes szent mise után a Saskaszárnyában levő tornahelyiségbe vonult, ahol alkalmi énekeket és szavalatokat adtak elő, majd Vojnits Döme igazgató mondott igen nagy hatású, lelkesítő, hazafias beszédet. Az ifjúság esti ünrepérői legközelebbi számunkban referálunk. A délelőtti igazán szép ünnepségnek programmja különben a következő volt: 1. Himnusz. 2. Vojnits Döme nagyhatású, remek alkalmi beszéde. 3. „Kik voltak a honvédok ?

a Tóth Kálmántól, szavalta Hübschl K. I. o. t. 5. „Honszeretet" VÖrÖsmarthytól, szavalta Magurányi J. V. o. t. 5. Jehlicska F. VIII. o. t. pályanyertes beszéde. 6. „A nemzethez" Petöfytől, szavalta Groszmann R. VIII. o. t. 7. Alkalmi óda, Takács G. pályanyertes költeménye, szavalta Cseh J. VIIL o. t. 8. „Nemzeti dal" Petőfytől, szavalta Takács Géza VIII. o. t. 9. A Szózat eléneklése. Az egész napi szép Ünnepség a Bencés-rend ismert hazafiságának és magyar érzelmének megkapó szép dokumentációja volt. — Katonazene. Házi ezredünk zenekara szerdán este a „Központi Kávéház "-ban hangversenyt adott, amelynek igen szép és nagy közönsége volt. p>— Huszonöt év. Egy negyedzázad nagy idő s éppen annyi ideje annak, hogy főgimnáziumunk, amely egyáltalában büszke lehet neveltjeire, néhány azóta magas, szép pozíciót elfoglaló tanítványt bocsátott a nagy világba. Ezek most szétszakadva mindenfelé, találkozni ókajtanak s e célból a következő felhívást teszik közzé: „Az 1873-ban maturált Esztergomi Iskolatársakhoz ! Huszonöt éve lesz e nyáron, hogy középiskolai pályánkat bevégezve Esztergomban együtt maturáltunk. A jelen év tehát jubiláris esztendőnk. Rajtunk áll, hogy mindenkorra örvendetes emlékű is maradjon. Tegyünk alapítványt a fögymnáziumnál szegénysorsu abituriensek segélyezésére. Bármily szerény lesz is a kezdemény, reméljük, hogy az utánnunk következők részéről is gyarapítva idővel oly segélyalap fejlődik belőle, mely évről-évre egyébként elernyedő tehetségnek fog szárnyat adni a felsőbb tanintézetek csarnokaihoz. Bizton hisszük, hogy egykor népes osztályunk még élő növendékeinek közadakozásából létre jön e segélyalapitvány. Teljes bizalommal kérjük tehát, hogy az iskolatársi együttérzés e közös oltárára szánt bármi csekély adományát f. é. május 31-ig dr. Walter Gyula kanonok, primási irodaigazgató címére Esztergomba küldeni szíveskedjék. Azon társainkat, kiknek körülményei engedni fogják, hogy f. é. jun. 4-én Esztergomban baráti kézszoritásra Összejöjjenek, egyben ebbeli elhatározásuk szives közlésére kérjük. Kelt Budapesten 1898. húsvét vasárnapján. Madách Emánuel, Madách László, Merényi Lajos, Ottava Ignácz, Paczolay .Gábor, Potoczky Lajos, Walter Gyula. V— A színházból. Anélkül, hogy az ujabb előadások érdemleges bírálatába bocsátkoznánk, bizony kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy az uj társulat nem felelt meg a beléje helyezett várakozásnak. Ha egyebet nem említünk is, utalnunk kell a repertoárra, mely a legközönségesebb darabokból van Összeállítva s érthetőnek találjuk, hogy a Cigánybáró, meg a Peleskei Nótárius s a Goldstein Számi már nem vonzza a színházba az esztergomi közönséget. Innét, hogy az előadások gyéren látogatottak. A szerdai Cigánybáró előadásáról nem sok megjegyezni valónk van, mert a zongora kiséret melletti előadott operett egy jelenetében sem produkáltak — indiszpozióból — valami figyelemre méltót. Legfóllebb az első felvonás finaléje előtt elzengett tercettet (Reviczky Etel, Kantai Teréz, Mányai A.) tarthatjuk a legsikerültebb énekszámnak. Ilykép emlékezhetünk meg a csütörtöki Trilby-estről is. Tapasztalhattuk, hogy ilyen hatalmas készültséget igénylő darab a vidéki művészek kezében és ajkán kevéssé tudja a közönséget lebilincselni s célt tévesztett társulatunk, mikor a darabot szinre hozta. Ebből a darabból csak a Trilby (Sípos Margit) eléggé érdekkeltően elcsevegett szerepét kell kiemelnünk, habár azt hisszük, hogy az előadás legfényesebb pontja a fess selyem toalett volt, melyben a Cirque Basi bozouks foyerjéből közönségünket valósággal hipnotizálta. Svengali (Kovács Sándor) majd zordonan, majd meg nem engedett komikummal játszott; mi mellett még Szatmáry Árpád (Sandy) ügyesen alakított szerepéről kell megemlékeznünk. Pénteken a Peleskei nótáriust adták. Vasárnap d. u. megy a „Goldstein Számi", este pedig az „Ingyenélők." — Uj tenyészállatok. Kollár Károly gazdasági tanácsos tegnap a hercegprímás anyalai birtokán járt, ahol a város részére Székely Henrik városi állatorvos szakértői véleménye alapján két kétéves, magyar tenyészbikát vásárolt. — Tanitók segélyegyesülete. Korunk joggal nevezhető az egyesületi élet korának. A társulás, a szövetkezés, a nemzeti együttérzés a 70-es éveket vallja szülőjének. Ez időben vert az egymásra utalás tudata mélyebb gyökereket, ez években kezdték mindinkább belátni, hogy az együttes munkálkodás eredménye : áldás. — Ez időben keletkeztek nagyobb számban társulataink, szövetkezeteink. S ha szükség volt a társulásra valahol; ugy az kétségtelen, hogy leginkább a népneveléssel foglalkozóknak lett elengedhetlenül legnélkülözhetlenebb szükségletükké, mert amint még napjainkban is — eléggé sajnos — tapasztaljuk, hogy sokszor és sok helyen nem részesitik az emberiség alapvető munkásait az őket megillető anyagi és erkölcsi elismerésben. E kaszt volt s mondhatjuk van még most is leginkább magára hagyatva. Silány anyagi javadalmazása kiszolgáltatja a lelketlen embereknek, akik aztán élve a kínálkozó alkalommal nem egy, de száz — meg száz családot döntöttek az anyagi tönk örvényébe. A bajokat orvoslandó, alakította meg a székesfőváros tanítósága a „Budapesti Tanitók SegélyzöEgyesületét," mely a mult évvel érte el fenállása 25. évét. Az ez alkalomból szerkesztett évkönyvet lapunk szerkesztőségének is megküldötte a nemeseélt szolgáló egyesület. Az előttünk fekvő évkönyvből, melynek ügyes összeállítása városunk fiát, Walter Károly székesfővárosi elemi, ipar és szakiskolai igazgatót, az egyesület titkárál dicséri, tudjuk meg, hogy az egyesület, mely 1873. évben apr. 6-án kezdte meg áldásos működését 3000 frt vagyonnal, ma 683 tagot számlál, kiknek 24 havi részletben visszafizetésre ad kamat nélkül kölcsönöket, Ösztöndijakra 750 frtot, segélyekre 402 frtot, temetési járulékokra 1500 frtot fizetett az elmúlt évben, s jelenlegi vagyona 50000 frt, melyből 24861 frt alapítványokban van elhelyezve. Ajánljuk e nemes egyesületet követendő például városunk és megyénk tanférfiainak figyelmébe. — Mészmérő műszer Esztergomban. A legújabb szőlőkultúra arra az érdekes felfödözésre jutott, hogy az amerikai vad vessző vei való szőlőmüvelet csak ott érhet el kellő sikert, ahol a talaj minél kevesebb mészanyagot tartalmaz és a fold kötöttsége (összetétele) kisebb arányokat mutat, vagyis inkább közelebb áll a laza, mint a kemény, tömött állapothoz. Mindenek fölött álló szempont tehát a talaj mész-nélkülisége, melynek meghatározásához műszerek kellenek. Nálunk még ilyen műszer nem volt, azért, akik az amerikai veszszőt szőlöalanyul szándékoztak meghonosítani, dr. Felbisz János nyilvános vegyvizsgáló állomásához (Budapest, VI. ker. Dessefly-utca 45 sz.) fordultak, ki is egy-egy kísérletért, illetve meghatározáséjt 50 kr, dijat számított. Hogy ezen nyilvános vegyvizsgáló állomás az esztergomi szőlőmüvelő közönség számára közelebb és olcsóbb 30 krnyi dijjal rendelkezésre álljon, a szőlőkulturában szép ismeretekkel bíró Szölgyémy Gyula, kir, városi főtanitó, az úgynevezett Bernand-féle Calciméter-t (mészmérőt) a Calderoni cégtől saját költségén megrendelte. Szerkesztőségünk egyik tagja előtt bemutatta az emiitett műszer hasznosságát, célszerűségét. Eddigi vegyvizsgálata már is azt eredményezte, hogy pld. a galagonyást dűlőben levő szőlőföldek mésztartalma 16—26 százalék között ingadozik, tehát az amerikai alany befogadására kevésbé, vagyis inkább nem alkalmas, — hanem európai fajták ígérnek csak ott termést szénkénegezés mellett. Mielőtt valaki elletni kivan vadvesszőt az elpusztult