Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-17 / 31.szám

hever. A még használatban levő rozoga 8 padban 71 tanköteles szoronkodik, ugyszólvá egymás hátán. A terem át­alakítandó. 5. A dömösi ev. ref. iskola tanterme szintén egyik botránya a vármegye népoktatásügyének. Hossza 4*50 czm. szólessége 3.50 czm. magassága pedig alig 2.50 czm. tehát alacsony, szűk, czél­szerütlen zugoly, melynek ajtaja szin­tén az udvarról nyilik. Ennek az is­kolahelyiségnek is pusztulnia kell s he­lyette czélszerübb tanteremről kell gon­doskodni. A túltömött tantermek. A népiskolai törvény 27. és 34. §§-ai­nak követelményeivel szemben, a felso­rolt iskolák közül túlzsúfolt tanterme­ket talált a tanfelügyelő a következő népiskoláknál : 1. A nyergesujfalusi rk. iskolánál az egyik tanteremben 108, a másikban pe­dig 130 tankötelest talált beirva. Mint­hogy pedig a 3 tantermü iskolába ez idő szerint összesen 302 tanköteles van beirva, amely létszám évről-évre emel­kedni is fog, — Nyergesujfalun még 3 tantermü uj iskolára van szükség, még pedig olyképpen, hogy a fiuk oktatása a leányokétól elkülönítve, mindegyik iskola 3—3 tanteremmel rendelkezzék. Ebben az esetben, a jelenlegi létszám mellett is, 50—52 tanuló jutna egy-egy tanteremre. A jelenlegi 3 tantermü is­kola megmaradhatna a fiuk részére, mig a leányok számára uj helyiségről kell gondoskodni. 2. A kéméndi rk. iskola egyik tan terme, melyben az I-ső s Il-ik évfolyam­beli növendékek foglalnak helyet, még tultömöttebb. Itt már 153 (! ! !) tanuló van Összezsúfolva egy tanteremben, úgyannyira, hogy fej fej mellett nyü­zsög s a gyermekek csak félszakra for­dulva férnek el egyik-másik padban.A má­sodik tanteremben, ahol jelenlega 3—4-ik osztálynak, tehát négy évfolyam növen­dékei foglalnak helyet, ez idő szerint csak 71 növendék van ugyan, de ennek a a csekélyebb létszámnak oka az, mert az ezen évekbeli gyermekek számát an­nak idején a járványok nagyon meg­apasztották ^s már a jövő évtől kezdve fokozatossan növekedni fog a tanköte­les létszám. De ettől ha eltekintünk is, már a jelenlegi 224 létszámhoz mérten is még két uj tanteremre elkerülhetet­lenül szükség van, mert már igy is 56—56 gyermek jut egy-egy tanterembe. A hitközség lángbuzgalmu lelkésze, Mórász Antal esperesplébános már készített tervet az újonnan szervezendő 3 tantermü iskolára s a község képvi­selőtestülete készséggel megszavazza a költségeket, ámde a jelenlegi takarékos­ság egy-két év múlva már keményen megboszulná. magát. Itt is a jelenlegi két tanterem, célszerűen átalakítva, igen alkalmas lenne a fiuk számára, el­lenben a leányok részére két tantermü uj iskola lenne szervezendő s igy ebben a derék községben az iskolai állapotok valóban mintaszerűek lennének. 3. A kőhidgyarmathi rk. iskolánál az egyik — különben igen szép és cél­szerű — tanteremben 107 növendék szintén túlságos egy tanteremre s egy tanítóra. Minthogy a növondékek száma itt máig is 172, a törvényes létszámhoz mérten a harmadik tanterem fellálli­tásáról itt is gondoskodni kell. 4. A dömösi rk. iskola régi tantermé­ben is 110 növendék van egy tanitó ke­zelése alatt. Itt azonban a tanítás ered­ménytelensége az oka annak, hogy a második uj tanterembe kevesebb növen­dék juthat fel, mint amennyit az ba­fogadhatna. A süttői rk. és a bényi rk. iskola egyik-egyik tanterme, 93—99 növendékkel szintén túltömött. 5. A sárkány-gyivai rk. iskola jelen­legi tanterme 78—80 tanköteles befoga­dására szintén elégtelen. Ez az állapot azonban azért állott elő, mert iskolai­lag Gyiva község is Sárkányhoz van csatolva, ahonnan 27—30 tanköteles jár á+. Minthogy azonban a nagy tá­volság miatt, főleg téli zordon időben a gyivai gyermekek iskoláztatása nagy nehézségekkel jár, Gyiván külön álló iskola szervezendő, ami annál is inkább lehetséges, mert állítólag erre a célra nagyobb összegű alapítványi tőke is áll rendelkezésére. Ha a község az iskola­épületet felállitj tanítói fizetést évi 200, esetleg 300 frt erejéig, az álla­dalmi pénztár fogná 400 frtra kiegé­szíteni s ekként ezen iskolanélküli egyet­len község a vármegyében szintén isko­lához jutna. (Vége köv.) — Gróf Csáky Károly v. püspök ma délben nagyobb ebédet adott, amelyre a káptalani uradalmak központi, nánai, kőhidgyarmati és szentmiklósi birtokai­nak gazdatisztjei voltak hivatalosak. — Hercegprimási jószágkórmányzó. A fővárosi lapokban ismételten felme­rült az a hir, hogy a hercegprímás Lóskay Jeromos utódjává dr. Kohl Me­dárdot nevezi ki jószágkórmányzóvá. Most a „Hircsarnok" cimü kőnyoma­tos, amely tudvalevőleg értesüléseit közvetlenül a primási udvarból kapja, határozottan megcáfolja e hírt, kijelent­vén, hogy a főpap Lóskay helyét be­tölteni nem szándékozik, tekintettel arra, hogy a gazdasági ügyeket „régi, meghitt embere" Hanny Béla jószág­igazgató intézi, a fontosabb kérdésekben pedig ugy mint eddig, ezután is maga a hercegprímás fog dönteni. Ez a hir az időközben felmerült különféle kom­binációkat és reménykedéseket véglege­sen elintézi. — Jubileum. Ma volt huszonötödik évfordulója annak, hogy Szabó József, városi házi pénztáros a város szolgála­tába lépett. Kilenc évet, mint pénztári segédtiszt, nyolc évet mint közgyám töltött el, már nyolcadik éve szerepel, mint pénztáros. E negyedszázad alatt mindig lelkiismeretes, pontos és szor­galmas hivatalnoknak bizonyult s igy nagyon is megérdemelte hivatalnoktár­sai mai ovációját. — Kinevezés. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a király dr. Gönczy Gyulát muzslai járásbiróvá nevezte ki. — A vármegye tavaszi közgyűlésének tárgysorozata immár megjelent. Tizen­nyolc felsőbb rendeletet mutat be, a je­lentések száma 51, kilenc kérvényt fog­nak tárgyalni, a levelezések pedig tiz számot tesznek ki. — Az állandó vá­lasztmány csütörtöki ülésén foglalkozott ez ügyek előkészitésével. Az állandó választmány külömben f. hó 26-án d. e. 10 órakor ujabb ülést tart, főleg a város késedelmesen beérkezett f. évi költség­vetésére tett számvevői észrevételek el­bírálása tárgyában. — A munkástörvény. O'sváth Andor városi allevéltárnok a húsvéti ünnepe­ken megtartotta felolvasását a polgári olvasókörökben az uj munkástörvényről, még pedig oly feltűnő hatással, hogy bizonyosra vehetjük, miszerint nálunk semmiféle szocialista mozgalomtól egy­előre félni nem kell. p>— JÓ hir. Ilyen is akad néha a vá­rosházán. Ilyet jelentett a napokban a főügyész arról, hogy azon perben, me­lyet a füzitői vasút folytatott a három­százezer frt időközi kamatai, vagyis 4500 frt iránt s a melyet ugy a tör­vényszék, mint a kir. Tábla megítélt, amelyet a város tavaly, minthogy a két egyenlő Ítélet alapján végrehajtás­nak lett volna helye, már tényleg le is fizetett, fellebbezés folytán a kir. Curián a város teljesen megnyerte s a III. bir. elfogadta egészben a város ere­deti, kezdettől fogva fentartott állás­pontját. Most a vasúttársaság az egész összeget tartozik visszafizetni. Jó lesz a Szt. Háromság szoborra. A városhá­zán természetesen melegen gratulál­tak dr. Földváry főügyésznek a szép eredményhez. — Az ifjúság ünnepe. A főgimnázium ifjúsága, tekintettel arra, hogy april 11-ike ez évben húsvét második ünnep­napjára, esett, a nagy dátumot ma ün­nepelte. Az ünnepélyes szent mise után a Saskaszárnyában levő tornahelyiségbe vonult, ahol alkalmi énekeket és szava­latokat adtak elő, majd Vojnits Döme igazgató mondott igen nagy hatású, lelkesítő, hazafias beszédet. Az ifjúság esti ünrepérői legközelebbi számunkban referálunk. A délelőtti igazán szép ün­nepségnek programmja különben a kö­vetkező volt: 1. Himnusz. 2. Vojnits Döme nagyhatású, remek alkalmi be­széde. 3. „Kik voltak a honvédok ? a Tóth Kálmántól, szavalta Hübschl K. I. o. t. 5. „Honszeretet" VÖrÖsmarthy­tól, szavalta Magurányi J. V. o. t. 5. Jehlicska F. VIII. o. t. pályanyer­tes beszéde. 6. „A nemzethez" Petöfy­től, szavalta Groszmann R. VIII. o. t. 7. Alkalmi óda, Takács G. pályanyer­tes költeménye, szavalta Cseh J. VIIL o. t. 8. „Nemzeti dal" Petőfytől, sza­valta Takács Géza VIII. o. t. 9. A Szó­zat eléneklése. Az egész napi szép Ün­nepség a Bencés-rend ismert hazafisá­gának és magyar érzelmének megkapó szép dokumentációja volt. — Katonazene. Házi ezredünk zene­kara szerdán este a „Központi Kávé­ház "-ban hangversenyt adott, amelynek igen szép és nagy közönsége volt. p>— Huszonöt év. Egy negyedzázad nagy idő s éppen annyi ideje annak, hogy főgimnáziumunk, amely egyálta­lában büszke lehet neveltjeire, néhány azóta magas, szép pozíciót elfoglaló ta­nítványt bocsátott a nagy világba. Ezek most szétszakadva mindenfelé, találkozni ókajtanak s e célból a kö­vetkező felhívást teszik közzé: „Az 1873-ban maturált Esztergomi Iskola­társakhoz ! Huszonöt éve lesz e nyáron, hogy középiskolai pályánkat bevégezve Esztergomban együtt maturáltunk. A jelen év tehát jubiláris esztendőnk. Raj­tunk áll, hogy mindenkorra örvendetes emlékű is maradjon. Tegyünk alapít­ványt a fögymnáziumnál szegénysorsu abituriensek segélyezésére. Bármily sze­rény lesz is a kezdemény, reméljük, hogy az utánnunk következők részéről is gyarapítva idővel oly segélyalap fej­lődik belőle, mely évről-évre egyébként elernyedő tehetségnek fog szárnyat adni a felsőbb tanintézetek csarnokai­hoz. Bizton hisszük, hogy egykor né­pes osztályunk még élő növendékeinek közadakozásából létre jön e segélyala­pitvány. Teljes bizalommal kérjük te­hát, hogy az iskolatársi együttérzés e közös oltárára szánt bármi csekély adományát f. é. május 31-ig dr. Walter Gyula kanonok, primási irodaigazgató címére Esztergomba küldeni szíves­kedjék. Azon társainkat, kiknek körül­ményei engedni fogják, hogy f. é. jun. 4-én Esztergomban baráti kézszori­tásra Összejöjjenek, egyben ebbeli elha­tározásuk szives közlésére kérjük. Kelt Budapesten 1898. húsvét vasárnapján. Madách Emánuel, Madách László, Me­rényi Lajos, Ottava Ignácz, Paczolay .Gábor, Potoczky Lajos, Walter Gyula. V— A színházból. Anélkül, hogy az ujabb előadások érdemleges bírálatába bocsátkoznánk, bizony kénytelenek va­gyunk konstatálni, hogy az uj társulat nem felelt meg a beléje helyezett vá­rakozásnak. Ha egyebet nem említünk is, utalnunk kell a repertoárra, mely a legközönségesebb darabokból van Össze­állítva s érthetőnek találjuk, hogy a Cigánybáró, meg a Peleskei Nótárius s a Goldstein Számi már nem vonzza a színházba az esztergomi közönséget. Innét, hogy az előadások gyéren láto­gatottak. A szerdai Cigánybáró előadá­sáról nem sok megjegyezni valónk van, mert a zongora kiséret melletti előadott operett egy jelenetében sem produkál­tak — indiszpozióból — valami figye­lemre méltót. Legfóllebb az első felvo­nás finaléje előtt elzengett tercettet (Reviczky Etel, Kantai Teréz, Mányai A.) tarthatjuk a legsikerültebb ének­számnak. Ilykép emlékezhetünk meg a csütörtöki Trilby-estről is. Ta­pasztalhattuk, hogy ilyen hatal­mas készültséget igénylő darab a vidéki művészek kezében és ajkán kevéssé tudja a közönséget lebilincselni s célt tévesztett társulatunk, mikor a darabot szinre hozta. Ebből a darabból csak a Trilby (Sípos Margit) eléggé érdekkeltően elcsevegett szerepét kell kiemelnünk, habár azt hisszük, hogy az előadás legfényesebb pontja a fess selyem toalett volt, melyben a Cirque Basi bo­zouks foyerjéből közönségünket való­sággal hipnotizálta. Svengali (Kovács Sándor) majd zordonan, majd meg nem engedett komikummal játszott; mi mel­lett még Szatmáry Árpád (Sandy) ügyesen alakított szerepéről kell meg­emlékeznünk. Pénteken a Peleskei nó­táriust adták. Vasárnap d. u. megy a „Goldstein Számi", este pedig az „In­gyenélők." — Uj tenyészállatok. Kollár Károly gazdasági tanácsos tegnap a hercegprí­más anyalai birtokán járt, ahol a vá­ros részére Székely Henrik városi állat­orvos szakértői véleménye alapján két kétéves, magyar tenyészbikát vásárolt. — Tanitók segélyegyesülete. Korunk joggal nevezhető az egyesületi élet ko­rának. A társulás, a szövetkezés, a nemzeti együttérzés a 70-es éveket vallja szülőjének. Ez időben vert az egymásra utalás tudata mélyebb gyöke­reket, ez években kezdték mindinkább belátni, hogy az együttes munkálkodás eredménye : áldás. — Ez időben kelet­keztek nagyobb számban társulataink, szövetkezeteink. S ha szükség volt a társulásra valahol; ugy az kétségtelen, hogy leginkább a népneveléssel foglal­kozóknak lett elengedhetlenül legnélkü­lözhetlenebb szükségletükké, mert amint még napjainkban is — eléggé sajnos — tapasztaljuk, hogy sokszor és sok helyen nem részesitik az emberiség alapvető munkásait az őket megillető anyagi és erkölcsi elismerésben. E kaszt volt s mondhatjuk van még most is leginkább magára hagyatva. Silány anyagi java­dalmazása kiszolgáltatja a lelketlen em­bereknek, akik aztán élve a kínálkozó alkalommal nem egy, de száz — meg száz családot döntöttek az anyagi tönk örvényébe. A bajokat orvoslandó, ala­kította meg a székesfőváros tanítósága a „Budapesti Tanitók SegélyzöEgyesületét," mely a mult évvel érte el fenállása 25. évét. Az ez alkalomból szerkesztett évkönyvet lapunk szerkesztőségének is megküldötte a nemeseélt szolgáló egye­sület. Az előttünk fekvő évkönyvből, melynek ügyes összeállítása városunk fiát, Walter Károly székesfővárosi elemi, ipar és szakiskolai igazgatót, az egyesü­let titkárál dicséri, tudjuk meg, hogy az egyesület, mely 1873. évben apr. 6-án kezdte meg áldásos működését 3000 frt vagyonnal, ma 683 tagot számlál, kik­nek 24 havi részletben visszafizetésre ad kamat nélkül kölcsönöket, Ösztöndi­jakra 750 frtot, segélyekre 402 frtot, temetési járulékokra 1500 frtot fizetett az elmúlt évben, s jelenlegi vagyona 50000 frt, melyből 24861 frt alapítvá­nyokban van elhelyezve. Ajánljuk e nemes egyesületet követendő például váro­sunk és megyénk tanférfiainak figyel­mébe. — Mészmérő műszer Esztergomban. A legújabb szőlőkultúra arra az érde­kes felfödözésre jutott, hogy az ameri­kai vad vessző vei való szőlőmüvelet csak ott érhet el kellő sikert, ahol a talaj minél kevesebb mészanyagot tartalmaz és a fold kötöttsége (összetétele) kisebb arányokat mutat, vagyis inkább köze­lebb áll a laza, mint a kemény, tömött állapothoz. Mindenek fölött álló szem­pont tehát a talaj mész-nélkülisége, melynek meghatározásához műszerek kellenek. Nálunk még ilyen műszer nem volt, azért, akik az amerikai vesz­szőt szőlöalanyul szándékoztak megho­nosítani, dr. Felbisz János nyilvános vegyvizsgáló állomásához (Budapest, VI. ker. Dessefly-utca 45 sz.) fordultak, ki is egy-egy kísérletért, illetve meg­határozáséjt 50 kr, dijat számított. Hogy ezen nyilvános vegyvizsgáló ál­lomás az esztergomi szőlőmüvelő közön­ség számára közelebb és olcsóbb 30 krnyi dijjal rendelkezésre álljon, a sző­lőkulturában szép ismeretekkel bíró Szölgyémy Gyula, kir, városi főtanitó, az úgynevezett Bernand-féle Calcimé­ter-t (mészmérőt) a Calderoni cégtől saját költségén megrendelte. Szerkesz­tőségünk egyik tagja előtt bemutatta az emiitett műszer hasznosságát, célszerűsé­gét. Eddigi vegyvizsgálata már is azt eredményezte, hogy pld. a galagonyást dűlőben levő szőlőföldek mésztartalma 16—26 százalék között ingadozik, tehát az amerikai alany befogadására kevésbé, vagyis inkább nem alkalmas, — hanem európai fajták ígérnek csak ott termést szénkénegezés mellett. Mielőtt valaki elletni kivan vadvesszőt az elpusztult

Next

/
Thumbnails
Contents